Somogyi Néplap, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-03 / 1. szám

Három falu »A Somogy megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és éleimezésügyi osztályvezetője 1981. május 19-én kelt 12 774—4 1981. sz. határozatával az 19*6. évi III. törvény 130 A (1) b pontja alapján elrendelte a simonfai Zselie völgye Termelőszövetkezet feloszlatását.” A szövetkezet közgyűlése 1981. december 19-én jóváhagyta a döntést. Megszűnt, hogy tovább él­jen. Sajátos ellentmondás, és mégis igaz. A megye ter­melőszövetkezeti mozgal­mában másodszor fordul elő, hogy felszámoltak egy szö­vetkezetét. de talán országo­san is példa nélkül áll, aho­gyan ez történt. És az is, hogy csak jogilag, pénzügyi­leg illik ez a fogalom a tör­téntekre: valójában ú.i for­mában, új keretek között él tovább a szövetkezet. Az előzmények A Zselie völgye szövetkezet a zselic- kislaki, a zselicszentpáli és a simonfai szövetkezet egyesü­lésével 1974. január elsején alakult, nem egészen két­ezer-kétszáz hektár, tipiku­san a zselici, erdőkkel és legelőkkel „tűzdelt”, erősen lejtős, erodált területen. .A 10.78 aranykoronás szántóte­rület miatt kedvezőtlen ter­mőhelyű nagyüzem volt. Lehetetlen felsorolni a he­lyi és a megyei vezetők erő­feszítéseit, amely csak arra irányult, hogy megtalálják ilyen adottságok között is a termelés fejlesztésének ked­vező irányait. Annak ellenére, hogy a jogszabályok szerint járó tá­mogatás mellett a megye az ötödik ötéves terv során rendszeres fejlesztési hozzá­járulást biztosított a gazda­ságnak, az 1978-as év kivé­telével minden évben veszte­séggel zártak . Az összes pénzügyi hiány megközelí­tette a 13 millió forinot, s ebből több mint kilencmil­liót „hozott” az 1978-as év. Cserélődtek a szakvezetők, cserélődtek a vezetők — ám sorra kudarcot vallottak a jóindulatú erőfeszítések. Mi­vel 1981-re is nagy összegű veszteséggel számoltak a tervek, nem volt más kiút, mint a szövetkezet feloszla­tása, A folytonossáp. Súlyos döntés a felszámolás. Abbém azonban, hogy ez esetben ez mégiscsak jogi, formai lé­pés, döntő része van a ka- posméröi Latinca Tsz-nek. Ez a szövetkezet vállalkozott arra — a határozat megszü­letésével párhuzamosan —, hogy átveszi a földterületet, a gazdálkodáshoz szükséges eszközöket és természetesen az átlépni kívánó tsz tago­kat, alkalmazottakat, ötta­gú felszámoló bizottság kezdte meg munkáját 1981. május 27-én és december 18- ra elkészítette zárójelentését. Nem egészen hét hónap alatt elvégezték a felszámoláshoz szükséges adminisztrációs munkát, biztosították a ter­melőtevékenység folya­matosságát, közmegelége­désre rendezték a tsz-tagok és alkalmazottak helyzetét, értékelték és értékesítették a gazdaság álló- és forgó­eszközeit, elvégezték a szám­viteli. a pénzügyi és a jogi feladatokat. Hogy ez az utóbbi, egyet­len összetett mondat mennyi munkát, erőfeszítést, figyel­met, politikai és humánus megnyilvánulást takar, ar­ról kisregényt lehetne írni. Az érzékeltetés kedvéért idézek néhány véleményt, Dr. Vukovics Ibolya jogta­nácsos, a felszámoló bizott­ság elnöke: — A Zselie völgye szövet­kezet 79 aktív tagját már június 5-én tájékoztatta Sza­bó Gábor, a kaposmérői szövetkezet elnöke gazdasá­guk főbb jellemzőiről. Ezt követően személy szerint be­szélgettünk az emberekkel, munkák őröket ajánlottunk föl számukra és írásban kér­tük átlépési szándékukat. Hasonló módon foglalkoz­tunk a szövetkezet nyugdí­jas és járadékos tagjaival, valamint alkalmazottaival. Ennek eredményeként a nyugdíjas és járadéki* ta­gok kivétel nélkül, a 79 ak­tív dolgozóból 64, a 47 al­kalmazott kőiül 30 kérte át­lépését, illetve áthelyezését a Latinca Tsz-be. Szabó Gábor, a Latinca Tsz elnöke: — Szövetkezetünk összes gazdasági és politikai veze­tője egységes jóindulattal és egyetértéssel fogadta a dön­tést. Aki dolgozni akart, az már június 8-án munkába állhatott. A beilleszkedés szinte zökkenőmentes volt. Hat hónap után csak any- nyit mondhatok: becsülete­sen helytállnak, dolgoznak és jól érzik magukat. Ugyanaz a bérezés és szo­ciális gondoskodás vonatko­zik rájuk átlépésük pillana­tától, mint amit a mi alap­szabályunk előír. Bár az át­vétel anyagi tei-heket ró a mi szövetkezetünkre, mégis azt mondom, ezzel az intéz­kedéssel erősödött a gazda­ságunk, és mindent elköve­tünk nemcsak az embere­kért, hanem azért is, hogy ezen a területen is megfele­lő, eredményes gazdálkodást folytassunk. Bánk Ferenc MÉM-taná- csos: — Húszéves tapasztalat alapján mondom, hogy ez a bizottság rendkívül áldoza­tos, példamutató, körültekin­tő es eredményes munkát végzett. Mert nemcsak sok­rétű, felelősségteljes admi­nisztrációs feladat ez, hanem igen jelentős szövetkezetpoli­tikai tett is. Több alkalom­mal beszélgettem a Zselie völgye szövetkezet dolgozói­val és a kezdeti ■ kétségek utáp azt tapasztaltam, hogy elégedettek a sorsukkal, megtalálták a helyüket a fo­gadó közösségben; jók az élet- és munkakörülményeik, s végsősoron egyetértenek azzal, hogy megtalálták a kiutat. Döntő eredmény, hogy a szövetkezeti tulajdon nyolcvan százaléka szövetke­zeti tulajdon maradt, s a ta­gok döntő többsége szövetke­zeti tag. A lényeget tekintve nem felszámolás, hanem eavfajta gazdasági átrende­ződés történt. Sok egyéb mellett a fogadó szövetke­zet nagyszerű magatartásá­nak. jóindulatának köszön­hető ez. De. Győri József, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály ve­zetője: A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA Két évet kötött össze a leköszönő hét: az esztendő fordulóját, is tartalmazó hat napból a legtöbben pihenés­sel töltöttek hármat, Az óév verőfénnyel búcsúzott, s az évszakot meghazudtoló me­leggel köszöntött ránk az új. 1981. utofsó hetében nem­csak ünnepi készülődésről szóltak a hírek, hanem a munka finiséről is. A Ka­posvári Cukorgyárban befejeződött a kampány: szilveszter nap­ján valamennyi berendezés leállt. A somogyi, a bara­nyai és a tolnai földeken termett nyersanyag 114 napig adott munkát a gyár­ban dolgozó több mint ezer embernek. A most lezárult feldolgozási időszakban sem volt kevesebb a tennivaló, mint az előző években, de szeptemberben korábban kezdődött a munka, s a be­ruházások eredményeként nagyobb volt a gyár „étvá­gya”. Nyolcvankilenc év történetét figyelembe véve a múlt évit a rekordok esztendejeként tartják nyil­ván a gyárban. Naponta át­lag 310 vagon nyersanyag fogyott el, és összesen 40 ezer tonna cukor került a raktárba. Az „édesüzem” befejeződött, s 1982 első he­tében már új feladat várja az itt dolgozókat: megkez­dődik a berendezések kar­bantartása, javítása. A legtöbb üzemben az év utolsó napjaiban már az íd.ei esztendő céw ■»unka­napjaira készültek: a fel­adatok mindenütt ismertek, a feltételeket is biztosítot­ták. A múlt év teljesítmé­nyeiről az esztendő utolsó napjaiban érkezett hírek ar­ról is szóltak már, hogy 1982-ben milyen feladat vár az üzemekre, vállalatokra, szövetkezetekre. A gazdál­kodás feltételei az idén sem lesznek könnyebbek. Épp ezért van szükség arra, hogy a napi feladatok megoldása mellett keressék a vállala­ton belüli tartalékok ki­használásának lehetőségét. Az anyaggal, az energiával valamint a készletekkel va­ló takarékos gazdálkodás egyik kulcskérdése lesz az idea évnek. Az adottságokra építve úgy kell korszerűsíteni a termelési szerkezetet, hogy mindin­kább megfeleljen az a piac igényeinek. A hét hírei kö­zött jó példa is van erre. A Balatonboglári Állami Gazdaságból érkezett: eb­ben az esztendőben az új telepítések termőre fordu­lásával egy id őben megkez­dik a pezsgőgyártást. Az új év újdonságai kö­zül első helyre kívánkozik az ötnapos munkahét álta­lánossá válása. A kougresz- szus határozatának megfe­lelően készült erre az or­szág és a megye; több mint kétszáz somogyi vállalat és intézmény csaknem 130 ezer dolgozójának lesz minden héten két napja szabad. Az ötnapos munkahét előnyeit a múlt ev második feletói már hatezren élvezték: ta­pasztalataik kedvezőek. A munkarend változásával függ össze az is, hogy ja­nuártól megváltozik több autóbusz menetrendje: in­dulási és érkezési idejük új munkaidőrendhez igazodik. A fölkészülés a rövidebb munkahét tennivalóira hosszú ideje tartott már: munkahelyen­ként kellett megkeresni a legjobb megoldást — hogy a termelés csökkenése nél­kül biztosítani lehessen a több szabad időt. A legin­kább szerteágazó és a leg­több egyeztetést igénylő problémák ott merültek föl, ahol sok nőt foglalkoztat­nak. Az idei év második új­donságát jelentik a gazdál­kodás új formái. Az ezzel kapcsolatos jogszabályok októberre megjelentek már, s azóta tartott a lehetőség kutatása. A közvélemény érdeklődésének középpont­jában állt ez: az ellátás javítását a hiánycikkek számának csökkenését és a szolgáltatások minőségének javítását várják tőle. Több vállalat is foglalkozott az új szervezeti formák kiala­kításának lehetőségével. A Somogy megyei Állami Épí­tőipari Vállalat például versenytárgyalási felhívást készített dolgozói részére. A munka gyorsítását, a minő­ség javítását várják a lehe­tőségek kiaknazasatóL f>r. Keress Imre — Mindenben messzeme­nően igyekeztünk segíteni a felszámoló bizottság munká­ját. Velük együtt azon vol­tunk, hogy kellően képvisel­jük a sokat hányatott tag­ság sorsát. Hogy ez így tör­tént, politikai sikernek tar- ■ tóm. Formailag feloszlott a Zselie völgye szövetkezet, tartalmilag azonban beol­vadt, és tovább él a Latin­ca Tsz-ben A közgyűlés. Sok-sok vi­haros közgyűlés után, a ko­rábbiaknál jóval nagyobb érdeklődés mellett, decem­ber 19-én a megnyugvás hangulatát sugárzó közgyű­lést tartottak a Zselie völ­gye Tsz-ben. Akik a szövet­kezet felszámolásáról szóló zárójelentés után szót kér­tek. főként arról beszéltek: nem is remélték, hogy ilyen megnyugtatóan rendeződik a sorsuk, s minden szem­pontból teljes jogú tagként fogadták őket. Fokozatosan, gyakorlati­lag 1981 közepétől, jogilag 1982-től három zselici falu új úton indul el. Az őszinte bizalom és a megalapozott remény vezeti őket ezen az : úton. I V. M. I Üj autószerviz kezdte meg működését Nyíregyházán a Vasszerkezeti és Gépipari Szolgáltató Vállalat üzemeltetésé­ben. Az itt dolgozó kétszáznegyven szakember évente öt­venezer gépkocsi javítását, karbantartását végzi el. (MTI-fotó — Oláh Tibor felv.) Január elscjétSi Valamennyi: ellátásra jogosultak a kisiparosok, a magánkereskedők Az eddiginél több szolgál­tatásra jogosultak a kisipa­rosok és a magánkereske­dők január elsejétől. So­mogybán csaknem hétezer embert érint az új rendel­kezés. Maitzné Mórocz Etelkával, a Megyei Társa­dalombiztosítási Igazgatóság költségvetési és számviteli osztályvezetővel arról be­szélgettünk, mit jelent ez. — A kisiparosok és a ma­gánkereskedők eddig anya­sági, temetési segélyre, nyugellátásra és baleseti el­látásra voltak jogosultait, január elsejétől pedig a tár­sadalombiztosítás valameny- nyi ellátására, a már emlí­tetteken kívül táppénzre, terhességi-gyermekágyi se­gélyre, családi pótlékra is. Az ellátások összegét a ha­vi jövedelmük figyelembe vételével állapítják meg. Az úgynevezett járulékosztályo­kat az eddigi tízről tizenöt­re növelik. Akinek viszont egy hónapot meghaladó a társadalombiztosítási járu­léktartozása, csak akkor kaphat, táppénzt, terhessegi- gyermekágyi segélyt és csa­ládi pótlékot, ha rendezte a hátralékát. Megjegyzem, hogy a Kiosz, a Kisosz együttesen veszi figyelembe az adóköteles jövedelmet, ha a kisiparos, a magánke­reskedő tagja valamilyen gazdasági munkaközösség­nek vagy ipari szakcsoport­nak. — Hogyan értesítik az ér­dekéiteket a társadalombiz- tositási járulék összegéről? — A Kiosz, illetve a Kisoßz mo6t januárban, az­után pedig minden év no­vember 30-ig értesíti őket erről az összegről. Termé­szetesen soron kívül iß küld értesítést, ha valaki például adómentessé válik, vagy fordítva: adókötelessé, illet­ve a jövedelme alapján el­készül az úgynevezett osz­tályba sorolása. — Mire hívná fö3 az ér­dekeltek fi gyeimét ? — Mindenképpen kiemel­nék valamit, ami teljesen új: Statisztika minden mennyiségben A lehető legrövidebb pá­lyafutás alatt is meg lehet tanulni, hogy kit és mikor lehet zavarni. A legkellemet­lenebb időpont a postabon­tásé. Hiába igyekeztem az íratlan szabályok betartásá­ra, mégis rosszkor érkeztem a Dél-Somogy egyik gazda­sági vezetőjéhez; elfoglaltsá­gai miatt épp kopogtatásom­kor bontotta leveleit. „Ki lehet olyan gazdag minálunk, hogy ilyen nagy borítékban küldi közlendő­it?” — kérdezte egy A 4-es formátumú borítékra mutat­va. Repedt a küldemény széle, s előkerült a benne tisztikákat kérhetnének. Is­merősöm ezen nem is akad­na fönt, ha nem lapozná vé­gig; a kérdőíveket. A levél­írók ugyanis arról érdeklőd­nek, hogy az illető vailalat az elmúlt tíz évben mennyit költött reklámra, mennyit fizetett a megyei lapkiadó­nak, mennyit a rádiónak, il­letve a tévének, az Ifjúsági Lapkiadó Vállalatnak és a többi, és a többi... No., de ez még nem elég: szíves­kedve mellékelni illendő, hogy mennyi volt az elmúlt tíz év termelési értéke, és a többi... Vendéglátóm azt mondja: re.no kilencoldalas levél. — Így nyolc forint értékű bélyeg kellett rá; ha félbe hajtják, akkor elegendő lett volna négy darab egyforin­tos bélyeg is ... — magya­rázza ismerősöm. Ezek után — érthető módon — kíván­csi voltam a levél tar­talmára. Csakhamar ki­derült, hogy bürokrá­cia ellen küzdő korunk leg­újabb bürokratikus talányát vehettük a kezünkbe. A fel­adó a reklámszövetség volt, s a kilenc old»alas levél nyolc oldalán statisztikát kér. Kíváncsiak faggatóznak a múltról, a jelenről és a jövőről. Nem tudni, hogv mennyire hivatalosan, mert a küldemény egyik oldalán sem szerepel az engedély­szám, aminek alapján sta­ha komolytalanul vennénk az egészet, tíz perc alatt ki- töltenénk „hasból”... De ismerősöm nem szereti a „hgs-számokat”. Ha nem is­mémé munkatársai millió­nyi gondját, minden bizony­nyal szignálná a levelet, de mert tudja, hogy évzáró és évnyitó mérlegek előtt ál­lunk. hát fogja a paksamé- tát, és odébbtolja .. ha­táridő: január 20...”) Ugyanennek a vállalatalak vezetői korábban megelégel­ve a fölösleges adatszolgál­tatást, levelet írtak a Statisz­tikai Hivatalnak. Panaszuk megértésre talált: mindjárt statisztikát kértek tőlük e fölösleges statisztikákra' hogy eljárhassanak folötles hatóságoknál . .. a tevekenyseget szünetelte­tő kisiparost és magánke­reskedőt kérésére mentesíte­ni keli a társadalombiztosí­tási járulék fizetése alóL Ezenkívül a kisiparost, a magánkereskedőt, a kiegé­szítő tevékenységet folytatót, kérelmére, a társadalombiz­tosítási igazgatóság vezető­je különös méltánylást ér­demlő esetben ideiglenesen vagy véglegesen is mente­sítheti a járulék fizetése alól, az érdekképviseleti szerv javaslata alapján. Fel­hívom a figyelmet arra a teljesen új dologra is: a se­gítő családtag, a rendszere­sen közreműködő házas- és élettárs január elsejétől anyasági, temetési segélyre, továbbá baleseti táppénzre, nyugellátásra és baleseti nyugellátásra is jogosult lehet, ha az illetékes szak- igazgatási szerv segítő csa­ládtagként nyilvántartásba veszi, a kisiparos, a magán- kereskedő pedig havi 510 forint társadalombiztosítási járulékot fizet utána. A há­zastárs nem szerezhet ezek­re az ellátásokra jogot, ha más címen már biztosított vagy nyugdíjas. Az ellátá­sok megállapításakor havi háromezer forint jövedelem vehető figyelembe. — Milyen ellátásra jogo­sultak az egyéb hozzátarto­zók? — A szülő, a nagyszülő, a gyermek, az unoka, az örökbefogadott, a mostoha, a nevelt gyermek, az örök- befogadó. a mostoha- és a nevelőszülő, sőt a magánke­reskedők esetében a testvér is biztosított lehet január elsejétől, részesülhet vala­mennyi társadalombiztosítá­si ellátásban, ha az illeté­kes szakigazgatási szerv ilyen címen nyilvántartásba veszi. Itt is fontos megje­gyezni, hogy csak akkor, ha más címen nem biztosított, nem nyugdíjas az illető. Utána havi 870 forint tár­sadalombiztosítási járulékot kell fizetni, és szintén havi háromezer forint jövedel­| met vesznek figyelembe az i ellátások megállapításakor. A segítő családtagot első ízben február 8-ig utána pedig havonta 8-ig kell be­jelenteni nálunk az úgyne­vezett jegyzéken. A kisipa­rosok, a magánkereskedők á megváltozott járulékot első írben február 15-ig kötele­sek befizetni. Aki bővebb felvilágosítást szeretne, akár írásban, akár személyesen is fordulhat hozzánk — mond­ta Maitzné Mórocz Etelka. L. G. ÍaTtí IFil» N. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom