Somogyi Néplap, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-24 / 20. szám
A hét három kérdése Hogyan alakul a len•* gyclországi helyzet nemzetközi visszhangja? A lengyel ügyet azok akarják nemzetközivé lenni, akik mástól éven át egyebet sem hangoztattak, mint hogy maradjon — lengyel belügy. Washingtonból indul ki az az elképesztő politikai, diplomáciai, gazdasági és propagandakampány, amely szinte mindennap szolgál valami vádaskodással, femye- »getőzéssel. A nyomás fő célpontja Lengyelország, illetve a Szovjetunió, de az USA megpróbálja a saját szövetségeseit is a kíméletlen-kemény vonala mellé felsorakoztatni. A hét talán legfontosabb eseménye ezen a téren a Cocám párizsi ülése volt. Tudni kell, hogy a Cocom (a rör vidítés két eleme: a co, azaz kommunista, com, azaz kereskedelem) a hidegháború idején alakult, már akkor is a végből, hogy ellenőrzés címén tulajdonképpen akadályozza a kelet—nyqgati kereskedelmet, a tőkés államok által a szocialista országokba irányuló szállításokat. Már arra is fel kell figyelni, hogy Párizs 'volt a színhelye a.,Cocom rendkívüli titoiktarIZ ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN Hétfő: Angolai párt- és kormáiwkü ld ötté eg érkezett Moszkvába. — Kadihafi, a líbiai forradalom vezetője Algírban tárgyal. — Nagy-Britamniában és Isländern. tett hivatalos látogatása után hazaérkezett Púja Frigyes.. Kedd:-Reagan sajtóértekezletén. újabb szankciók meghozatalát helyezte kilátásba. — A bonni parlament költségvetési vitájában Schmidt kancellár ön uralomra és nyugalomra'’ szólított fel a lengyel helyzettel kapcsolatban. Szerda: Fontos megállapodásokkal ért véget Moszkvában a KGST Végrehajtó Bizottságának ülése. — Az Egyesült ■ Államok megvétózta a Biztonsági Tanácsban az Izraelt elmarasztaló határozati javaslatot. Csütörtök : Nyilvánosságra hozták a KGST-nek Lengyei országról szóló nyilatkozatát. '— . A Vatikánban megcáfolták, hogy a pápa támogatta volna. Reagan szankcióit. Péntek: Bejelentették, hoev Gro- miliő és Haig kedden találkozni fog Gén ,f ben. — A Cocom. a szocialista országokba irányuló tő- k és>ex po rt e 1 lenőrz ésér e alakított testület párizsi ülésén az ellenőrzést szigorításról volt szó. Szombat: Brüsszelben a NA TO-tanács gazdasági szaltértők rész v été lével vit atta a Szovjetunióval és Lengyelországgal szemben hozott „büntető intézkedések” hatását. — Washingtonban közölték. hogy lecrövidítk a január 26-i Gromiko— ‘ Haig találkozó témakörét és időtartamát. Kairóban tárgyalt az izraeli hadügyminiszter. A képen Sa- rnnt Kárnál Hasszán Ali egyiptomi külügyminiszter üdvözli fással övezett ülésének. De az is figyelemtéméltó, hogy az ülés végén iyadott szűkszavú közlemény csak arról tett említést: a szeryezet felülvizsgálja a .régebbi korlátozások „korszerűsítését” szolgáló eszközöket. .Arról ellentmondó hírek szivárogtak ki. hogy a nyugat-európai országok és Japán képviselői jóváhagyták-e a szigorúbb ellenőrzést, amelyet az Egyesült Allampfe. szorgalmazott. Japan külkereskedelmi és ipari minisztere New Yorkban Lengyelország és a Szovjetunió elleni intézkedésekről nyilatkozott, de nyomban utána Tokióban kijelentették, hogy ez korántsem a japán kormány döntése,- csak a miniszter — magánvéleménye. Az Associated Press amerikai hírügynökség szemleírója így sommázta a helyzetet: Nyugat-Európa és az USA szavakban egyformán ítéli el a lengyel katonai rendszert, de. a szankciók vagy bármilyen konkrét intézkedés kérdésében már mély szakadék van közöttük. Reagan amerikai elnök sajtóértekezletén azt állította, hogy Lengyelországban a „helyzet csak romlik”, de ahogyan a moszkvai és varsói válaszokban erre nyomatékkai mutattak rá. ezt semmivel sem tudta bizonyítani. A lengyel hivatalos visszhangban az is állott, hogy az amerikai szankciók cs<jk a lengyel népet sújtják, így aztán épp az ellenkező hatáSOMOGYI NÉPLAP suk lesz, mint amit Washingtonban azoktól vártak. Mindenesetre Reagan január 30-ra — igazi amerikai elképzelések és ízlés szerint — a „szolidaritás napját” hirdette meg, amelynek során az amerikai kormány kivételes méretű propaganda- műveletre készül elsősorban a nyugat-európai közvélemény meggyúrása céljából... Számos politikai megfigyelő . szerint mindenek előtt azért, hogy ellensúlyozni tudja az amerikai rakétaíegyverkezés elleni nyugat-európai tiltakozást, amelyhez itt és ott már az USA „tülkemeny lengyel vonala” elleni bírálat is csatlakozik., D Hogyan alakul a szov- jet—japán viszony? Két éve nem Tolt olyan szintű szovjet—japán konzultáció, mint amilyenre a héten került sor Moszkvában, Firjubin szovjet és Ja- nagija Kenszuke japán külügyminiszter-helyettes tárgyalt a k'ét ország közötti kapcsolat alakulásáról és néhány nemzetközi kérdésről. A japán vendéget fogadta Gromi'ko külügyminiszter is. Eszmecseréjük után azt közölték, hogy mindkét fél kifejezte azt a véleményt, amely szerint szükséges a két ország közti politikai párbeszéd fenntartása és a szovjet—japán kapcsolatok fejlesztése. A 70-es évek elején, az enyhülés, időszakában ígéretesen alakultak ezek a -kapcsolatok, az utóbbi időben — Washington és Peking közös nyomására — Tokio visz- 'szakozott. Nem csoda, hogy a szovjet külkereskedele'mben japán a korábbi második helyről m StfaiBcre esett vissza. A tokiói reakció területi követelést támaszt a Szovjetunió ellen: a Kuril- szigetcsoportnál a második világháború után kialakult helyzetet próbálná megváltoztatni. Nemcsak ezt utasítják vissza Moszkvában, hanem azzal kapcsolatban is bíráló megjegyzések hangzanak el, hogy Japán és az USA között szervezett formákat ölt a katonai együttműködés. E közben a szovjet—japán viszony új kulcskérdése, hogy Tokió csatlakozik-e Washington „kemény vonalához”. Az amerikai magatartás mögött, persze az húzódik meg. hogy vissza akarja tartani Japánt a kölcsönösen hasznos együttműködéstől a Szovjetunióval, amely nyersanyagokkal tudna fizetni a szigetországnak, ha annak ipara részt venne Szibéria hasznosításának történelmi jelentőségű munkájában. Mi várható a közel• keleti események felgyorsuló ütemétől? Az Egyesült Államok — mint ez várható volt —megvétózta a Biztonsági Tanácsban az el_ nem kötelezett országoknak azt a határozati javaslatát, amely elm’arasz- talta volna Izraelt a Golan- fennsík bekebelezése miatt. Hol van mór a tavalyi rosz- szallás? Washington ugyanis december közepén még — szavakban — elítélte Begin akcióját, sőt, ugyancsak nyilatkozat formájában az amerikai—izraeli stratégiai együttrpűködés jövőjét is megkérdőjelezte. A Biztonsági Tanácsban a nemhivatalos diplomáciai alkudozások tovább tarthatnak. de mert valószínű, hogy az USA ellenállásán megtörik minden új kísérlet, az izraeli eljárást megbélyegző határozat elfogadtatására akár még az ENSZ egy rendkívüli közgyűlését is összehívhatják. Izrael diplomáciája ugyanekkor igyekszik az új egyiptomi vezetést is megtartani a Camp David-i vonalon. Sáron hadügyminiszter Kairóban járt. Fogadta őt Muba- •rak egyiptomi elnök is. A sinai-íélsziget áprilisban esedékes izraeli kiürítése volt a főtéma. A palesztin autonómia ügyeben viszont eltérő Kairónak is, Jeruzsálemnek is az álláspontja, ázrael — nyilván az USA támogatásá- vaí — engedményekre akarja bírni e téren Egyiptomot. Alighanem ez lesz a jövő héten Haig amerikai külügyminiszter újabb közel-keleti tárgyalásainak a -középpontjában. Szíria áll az arab világ keleti felében az imperialista támadások középpontjában, mint ahogy Észak-Afrdkában Líbia az az ar.ab ország, amely, ellen összpontosított politikai, gazdasági és katonai akciókat szerveztek az imperialista hatalmak fővárosaiban. Damaszkuszban megcáfolták azokat a híreszteléseket, amelyek, szerint államcsíny-kísérletet lepleztek volna le. Később annak jött híre, hogy a szír—jordán határon rejtélyes fegyveres összetűzés zajlott le. Pálfy József Lengyel jegyzék a helsinki záróokmányt aláíró államokhoz Lengyelország az európai biztonság megteremtését célzó folyamat egyik kezdeményezőjeként és aktív részeseként megerősíti elkötelezettségét a helsinki elvek iránt, de határozottan tiltakozik az ellen, hogy a madridi találkozón egyes nyugati kormányok beavatkozzanak az ország belügyeibe — hangoztatja egyebek mellett az a jegyzék, amelyet a lengyel külügyminisztérium január 21-én, illetve 22-én juttatott el a helsinki .záróokmány aláíró államaihoz. A bonyolult nemzetközi helyzet ellenére lehetséges a madridi találkozó sikeres befejezése és egv olyan megállapodás elfogadása, amely kedvező hatást gyakorolna a kelet—nyugati kapcsolatok, az európai együttműködés fejlődésére, a párbeszéd fenntartására, a biztonság megszilárdítására. A lengyel problémák megvitatása azonban ellentmondana a helsinki záróokmánynak, beavatkozást jelentene Lengyelország belügyeibe, fékező hatással lenne a madridi záróokmány kidolgozására, veszélybe sodorná a találkozó eredményeit, s ezzel együtt az európai tanácskozási folyamat továbbvitelét is — mutat rá a jegyzék. A lengyel kormány aim* számit, hogy a helsinki záróokmányt aláíró államok megértik a lengyelországi helyzetet meghatározó bélés külpolitikai tényezők bonyolultságát, s álláspontjuk kialakításában figyelembe veszik majd azt a felelősséget, amely a kölcsönösen előnyös európai tanácskozási folyamatban hárul rájuk — hangoztatja végezetül a lengyel külügyminisztérium állásfoglalása. (MTI) Kína könnyebben jut amerikai fegyverekhez Az amerikai kormányzat úgy döntött, hogy Kínát leveszik azoknak az országoknak a listájáról, amelyeknek a külügyminisztérium nem ad kiviteli engedélyt amerikai katonai berendezésekre és felszerelésekre — írja a Federal Register című amerikai folyóirat. Peking így az eddignél sokkal könnyebben hozzáférhet amerikai fegyverekhez. A The Mainichi Daily News cíimü japán lap szerint Washington hivatalosan tájékoztatta Japánt a Kínába irányuló amerikai fegyverexport ellenőrzésére vonatkozó rendelet felülvizsgálásáról. A Nihon #Keizai Simbun című japán lap szerint az ameri Icai vezetés döntése „minőségileg új szakaszt jelent az Egyesült Államok és Kína együttműködésében”. Zarándokok és oz oázis kúi/9 Washington közel-keleti dilemmái Szadiit, Carter és Begin Haig amerikai külügyminiszter alig érkezett haza a minap tett közel-keleti körútjáról, Washingtonban már bejelentették: nemsokára ismét látogatást tesz'a válságtérségországaiban. Nem véletlen, hogy több amerikai lap Kissingerr' példáját említi és felteszi a kérdést majort újabb amerikai külügyminiszteri ingázás van kialakulóban? . Az Egyesült Államok két gonddal néz szembe a Közel- Keleten: befejezódhet-e az eredeti menetrend alapján a Camp David-i folyamat, illetve mi következzen utána. Vagyis hogyan alakuljon az Egyesült Államok politikája a három kontinens kereszt- útjánál fekvő, gazdaságilag és katonailag oly fontos térségben ? ♦ Camp David: kudarc A Camp David-del, a hármas, amerikai—egyiptomi—1 izraeli különalku színhelyévé! fémjelzett amerikai békerendezés öt jelentősebb célt tűzött maga elé. Ezekből kettőt megvalósítottak: Egyiptom kivált az arab frontáilamok közül,’ valamint különböző áttételekkel, majd teljes nyíltsággal amerikai katonai jelenlétet * biztosítottak a Közel-Keleten. Nem valósulhatott meg viszont a.z a washingtoni elképzelés, hogy létrejöjjön egy négyes tengely, Egyiptom, Izrael, Szaúd-Arábia és a sah Iránjának részvételével Kairó elszigetelődött, s még a jobboldali arab kormányzatok sem állhatták ki a különút mellett, visszautasították egy palesztin önkormányzat szűk- reszabott kereteit is; a Szovjetuniót nem rekeszt hettek ki a tárgyalásoktól, a közel- keleti diplomáciából, Camp David nem helyettesíthet egy genfi békeértekezletet. Camp David tehát viszonylag sovány eredményeket hozott és nem jöhetett létre a tervezett nagy áttörés. A* utóbbi hetekben azonban még az is kérdésessé vált hogy 1982. április 26-ig. az előre megállapított határnapig vé- getér-e a most folyó szakasz. Ez lenne a végső dátuma a Sinai-félszigetről történő teljes izraeli katonai visszavonulásnak. Ha ez megtörténik — ilyen találgatásokba bocsátkoznak az arab sajtóorgánumok —, Egyiptom befagyaszthatja Izraelhez fűződő kapcsolatait és a Nyugat-barát arab országok irányába nyithat. A bejrúti A1 Lie* szerinti Szadat emlékezetes jeruzsálemi utazását most. egy rijadi Mubarak látogatás követhetné... Nyomás Kairóra Izraeli részró! ezért nőnek a fenntartások és aggodai- ' mat kelt a nyilvánvaló „szadattalanítás”, Mubarak elnök új stílusa is. Ezért fokozott nyomást gyakorolnak Kairóra, hogy Egyiptom fogadja el az Izrael által tervezett palesztin autonómiát, ami természetesen nem jelent függetlenséget, önrendelkezést és csupán karikatúrája lenne a palesztin probléma igazi megoldásának. A- Begin-kahinetnek sincsenek illúziói, nyilván tudja, hogy egy esetleges egyiptomi hozzájárulás sem oldana meg semmit, a palesztinok kizárásával nem lehet a palesztinok jövőjéről .dönteni. Mégis szükségük lenne arra, hogy Kairó beadja á derekát és aláírjon egy palesztin autonómia okmányt: ezzel megnehezítenék az új egyiptomi vezetés számára, hogy ismét felépítse a korábban felégetett hidakat az arab világ felé. (Folytatjuk) Réti Ervin A MAGYAR RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ Siófokon, az .Aranyparton 1982. nyarán nyíló és egész évben üzemelő üdülője felvételre keres szakácsot, felszolgálót, gazdaasszonyt, raktárost, / konyhai kézilányt, előkészítőt, takarítót. Jelentkezés személyesen 1982. február 10-től Kováos Antal üdülővezetőnél, Siófok. Tanácsház u. 22. I-es lp.-ház, IV. em. 14. ajtó. (397101 A MÁV PÉCSI KÖRZETI TZEMFÖNÖKSECE rarcs Állomásra felvételre keres vontatási vonatkísérő, vonatfékező, .jegyvizsgáló és váltókezelő munkakörre 18. életévükéi Miiéit dolgozókat Bérezés a kollektív szerződés szerint. Felvételre jelentkezni lehet: MÁV Körzeti Uzemfőnökség, Pécs, munkaügyi és szociális ellátási csoport. Pécs állomás, új szociális épültet II. emelet 8., munkanapokon fél 8-tól 16.30-íg. (85867)
