Somogyi Néplap, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-22 / 18. szám
Továbbfejlődésünk alapja : Gazdaságosabb munka, jobb minőség Pártnap a húskombinátban Elégedetten távozhattak a Kaposvári Húskombinátnak a dolgozói, akik azzal a várakozással vettek részt a tegnap rendezett pártnapon, hogy átfogó tájékozta tást kapnak népgázdaságunk, s ezen belül az élelmiszerágazat tavalyi munkájáról, idei feladatairól. Az előadó, dr. Kovács Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes népgazdaságunk 1'itél. évi eredményeit elemezve, elsősorban a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a húsipar helyzetéről szólt. — Gazdaságunk fejlődése jó irányban halad — állapította meg. — Az élelmiszeripar a tervezett 3 százalékos fejlődést teljesítette, s a termelés 2 százalékos novekede.se a húsiparban is megvalósult. Ismertette azt is, hogy a jó belföldi ellátás, a választék növekedése mellett kedvezően alakult az export is. Tavaly 15 százalékkal emelkedett a mezőgazdasági áruk kivitele, amire korábban még nem volt példa. Érdekességként említette meg, hogy a 4500 féle árut gyártó élelmiszeripar tavaly ÍÖO új termékkel jelentkezett, s több jó minőségű diétás áru is az üzletekbe került. — Idei feladataink is változatlanok — hangsúlyozta a pártnap előadója, számadatokkal ismertetve, hogy az élelmiszeriparnak, a húsiparnak hány százalékkal kell növelnie a termelését. Beszélt a Kaposvári Húskombinát feladatairól. Fölhívta a figyelmet arra, hogy az ötnapos munkahét' sem vezethez az ellátás romlására. Kerte, hogy az itt dolgozók használják ki a korszerű gyár által nyújtott lehetőséget; dolgozzanak hatékonyabban, gazdaságosabban, takarékoskodjanak az energiával, a nyersanyaggal. Beszélt az állattenyésztő kisgazdaságokkal es nag;*'üzemekké; való jó kapcsolat erősítéséről is. — Továbbfejlődésünk alapja a gazdaságosabb munka, a jobb minőség — ez tűnt ki dr. Kovács Imre miniszterhelyettes szavaiból. S hogy ezt helyesen értették a húskombinát dolgozok és látják saját feladataikat, azt bizonyították az elhangzott felszólalások, az előadóhoz intézett kérdések. Többek között elmondták: a hamarosan átadásra kerülő, 2000 vagonos, belföldi ellátásra tervezett üzemben olyan minőségű, választékú terméket kivannak készíteni, hogy azt külföldi piacokon is értékesíthessék. Szóvá tették azt is, hogy megyénkben elegendő vágószarvasmarha van, ám a vágóhíd fölkészültsége, állapota már nem alkalmas a feldolgozásra. Segítséget kertek új vágóhíd építéséhez. Megjegyezték, hogy a kereskedelmi ellenőrök egyes esetekben túl szigorúan bírálják el a húsipari termékek minőseget, noha azok fogyasztásra alkalmasak. Őszinték voltak a vélemények, hasonlóak voltak ,a válaszok is. A miniszterhelyettes, aki a pártnapot megelőzően megtekintette a húskombinátot, örömmel fogadta az exportalap növelésével kapcsolatos terveket, elképzeléseket. Utalt az élelmiszertörvényre, a szigorú minőségi követelményekre, de elmondta: tervezik néhány szabvány megváltoztatását, s javasolták azt is, hogy a termeltető vállalatok a felvásárlási áraknál rugalmasabban élhessenek kockázati alapjukkal. Üj vágóhíd építése nem szükséges. ám a meglevő korszerűsítését — amikor azt az ágazat pénzügyi helyzete lehetővé teszi — indokoltnak tartja. A felvásárlásoknál tapasztalható állapotok megváltoztatásával, a szükséges alapanyag — sertés, vágómarha — biztosítása érdekében, ismételten hangsúlyozta a termelőkkel való jó kapcsolat fontosságát. Hasznos, eredményes volt a tegnapi pártnap a Kaposvári Húskombinátban. Egyebek között azért is, mert a résztvevők az egyik legilletékesebb vezetőtől hallották; a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium törekszik a tröszti vállalatok önállóságának növelésére, hogy még bátrabban kezdeményezhessenek, élhessenek a helyi sajátosságok kihasználásával. Sz. L. Új fejezet kezdődött Ságvári erőfeszítések Nem tartozik a híres termelőszövetkezetek közé. Sem eredményei, sem kirívó gondjai miatt. Bár ez utóbbiból volt a több legalább egy évtizedig. Szanálás, veszteség, épp csak nullára futó mérleg, egy helyben topogás. És ami ezzel jár: évről évre lankadó remény, csökkenő bizalom. Amikor 1930-ban új vezetés került a ságvári szövetkezet élére, sokan azt mondták: „volt már kísérlet erre is, mégsem történt változás.” Bevált a kísérlet Lakóterületi fórumok fiataloknak Eelmzést adott az ifjúsági parlamentnek tapasztalatairól a rádió szerda esti Ötödik sebesség című műsora. A műsor végén töltették a kérdést, hogy miért nincs ifjúsági parlament a lakóterületeken, a lakótelepeken. Csattanós választ adott erre a Hazafias Népfront megyei elnökségének tegnap délelőtti ülése, ahol — többek között — a lakóterületi ifjúsági fórumok tapasztalatait összegezték. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága együttesen javasolta, hogy kísérleti jelleggel rendezzenek Ilyen fórumokat. Elsősorban azt a célt tűzték ki, hogy megbeszéljék a fiatalokat érintő, a szűkebb és tágabb környezetükkel kapcsolatos társadalmi, gazdasági, politikai kérdéseket. Somogybán a javaslat figyelembe vételével Kaposvár donneri városrészében, Csurgón. So- mogyaárdon, Kálmáncsán csaknem kétszáz fiatal vett reszt a fórumokon, s közülük harminc elmondta a véleményei, a javaslatát. A mozgalom céljával összhangban a résztvevők fele KISZ- en kívüli fiatal volt. Az ifjúsági fórum Kaposvár donneri városrészében sikerült a legjobban. A legkevesebben pedig a csurgói értelmiségi fórumon nyilvánítottak véleményt. * A testület úgy értékelte, hogy a kísérlet bevált, a fiatalokban van érdeklődés a lakóterületeken. Ezt bizonyítja, hogy olyan fontos kérdésekben kértek támogatást, mint a nők elhelyezkedése a községekben, az alapellátás javítása, a közművelődés személyi és tárgyi föltételeinek színvonalasabbá tétele. A donneriak azt kérték. hogy alakítsanak ki lakásépítésre alkalmas telkeket. A csurgóiak azt javasolták, hogy jobban vonják be a pedagógusokat a közéletbe, alakítsanak értelmiségi klubot. A helyi, valamint a megyei népfrontbizottság figyelemmel kíséri, mint valósulnak meg a fiataloknak tett ígéretek. Az ifjúságpolitikai albizottság szintén feladatának tekinti, hogy a szövetkezetek, a tanácsok folyamatosan tájékoztassák. A mozgalom itjuságpoiiti- kai munkáját előrelendítette a fórumok megrendezése, kiváltképp pedig a kedvező tapasztalatok, így a donneriak nagy érdeklődése, aktivitása, a somogysárdiak, a katmáncsaiak felelős véleményformálása. A csurgói „kudarc” azonban sok szempontból figyelmeztető. Ha a mozgalom több fiatalt kíván bevonni a hatósugarába, akkor az előkészítés során azt is el kell érnie, hogy az alkalmazott módszerek ugyancsak fiatalosak legyenek. Semmiképpen sem célravezető, ha a tanácsi vezető felolvas egy határozatot, intézkedési tervet, hiszen mindenekelőtt közvetlen és kötetlen beszélgetésre, vitára, gondolatcserére van szükség. Ha már ennyi energiát fordítanak egy ilyen fórum megszervezésére, mindenképpen érdemes gondot fordítani erre is. Több fiatal feltűnt a rendezvényeken: közéleti elkötelezettséggel és szenvedélyesen mondtak véleményt. A jó fórum az ö „fölfedezésüket”, aktivizálásukat is segítheti. Az elnökség egyetértett azzal, hogy nyolc—tíz ifjúsági népfrontfórumot rendezzenek az idén a most összesített tapasztalatok figyelembe vételével. L. G. Két év telt el. A hócsipkés világban, a nyírni dombok között szabadon nyar- galászik a szel, hópelyhek- kel fogócskázik. Zsákokkal megrakott vontató fordul a v guiyaközpontba. Két Orsós könnyedén , kapja a vállára a zsákokat, s viszi a takar- mányos helységbe. Az egyszerű, faszerkezetes, féltetős épületek kifutóiban a szabadban szarvasmaiHiák százai. Felnőttek és borjak, ez utóbbiak egy csoportja ösz- szebújva nem a íéltetó alatt, hanem kinn, a szabadban pihen. Kakaóbarna bundájukra szitál a hó. — Várják az ebédet — mondja a két gondozó. A szabadban levő' jászolrendszerben már ott illatozik a siló. Közben megérkezik az állatorvos, mindent körbejár, tárgyal a gondozókkal, még be sem fejezi körútját, mikor befut a föállattenyész- tő is. Azt hinné az ember, hogy a hóba süppedt világban nem történik semmi, és lám, épp olyan mozgalmas nap ez is, mint bármelyik más évszakban. No, persze az is igaz, hogy ez gulyaközpont egy kicsit a ,„szemei énye” a szövetkezetnek. Jakab János elnök. — Mikor ide kerültem a vállalkozásmentes szemlélet volt az úr. Nem volt pénz, az eszközök lerobbantak, elöregedtek, tízéves MTZ-k roskadoztak a gépudvaron. Az első év a növénytermelés műszaki hátterének megteremtése jegyében telt el. A kukorica- és napraforgó-termesztés érdekében konvertálható géphitelt vettek föl, tizenhatmillióért vásároltak gépet. A nem egészen ezerhélszáz hektár * szántóval rendelkező gazdaság határa két községet, Ságvárt és Nyimet öleli körül, ám a két határrész között minőségben óriási a különbség. Míg a ságvári földeken könnyedén elérhető a hetvenmázsás kukorica, a huszonnégy mázsás napraforgó, az erősen erodált nyírni dombokon a legnagyobb erőfeszítésre sem hoz többet negyvenöt mázsánál a kukorica; így jóformán még a költség sem térül meg. — Ez döntően közrejátszott abban — jegyzi meg az elnök, hogy tavaly hús- marhaprogramot indítottunk. Az erőfeszítésekről sokféleképpen, oldalakat lehetne írni. A tények mindennél többet mondanak el. Az országban ötödikként nyerték el a gulyaközpont létesítéséhez a férőhelyenkénti háromezer forintos támogatást, és kaptak húszezer forint forgóalaphitelt az állomány fejlesztésére. Száz tehénnel indultak, és a kötelezvény szerint ez év augusztusára kell háromszázra fejleszteni a tehénállományt. Már megtörtént. És üzemel a gulyaközpont — valójában egy év alatt valósággá ért a terv. — Az adottságokon kívül a hűsmarha mellett döntöttünk, azért is, mert a piaci viszonyok, a szabályozók erre buzdítanak. Nemcsak a hatforintos kilónkénti felártól, hanem a minőségtől is sokat várunk. Limousin keresztezést végzünk, ez kiváló húsminőséget ad. A nyitni dombokról fokozatosan kiszorulnak a gazdaságtalanul termelhető növények, helyükre — az idén már százotvenkét hektáron — gyep kerül. És ezzel párhuzamosan természetesen gyarapodik az állomány. Távlatilag ez a terület el tud tartani ezer tehenet és a szaporulatát. Mint ahogy mód van arra is, hogy a mostani kétezer anyás juhászat a lehetőségek és a gazdaságossági követelmények figyelembevéa 1 * íelsaólalásokat a vállalatok, 1 tartóra a minőségi Átmeneti korban élünk. A társadalmi-gazdasági mozgások alakítják, változtatják életviszonyainkat, érdekeinket, tudatunkat. A munkahely tevékenységünk egyik legfontosabb színtere., A közösség érdekeben végzett munka, a társadalmilag hasznos cselekvés során az egyén és a közösség között kialakuló kétirányú kapcsolat lényeges tudatformáló, értékrend-alakító erő. Változásainak figyelemmel kisérése, tudatos befolyásolása olyan emberformáló lehetőség, melyről nem mondhatunk le. A mai magatartási értékekre próbáltam választ keresni a Villamosberendezés és Elektronikai Vállalat Kaposvári Villamossági Gyárában. — Átalakulás tapasztalható az emberek tudatában, ami elsősorban gazdasági körülményeink változásával — mondta Zo-mi László párttitkár — függ ösz- sze. Az anyagi érdekeltség megnövekedett lehetősége és alkalmazása az ösztönzésben és az elismerésben mind jobban kiegészítette az erkölcsi tényezőket, és a kettő ma már jórészt együtt hat. Más oldalról vizsgálva a változásokat: jelentősen ‘meglőtt a személyiség képességének és teljesítményének a szerepe a közösségben. Végül fontosnak Magatartási értékek előtérbe kerülését a munka ehsmereseben. — A változások elemzéséből indult ki másik beszélgetőtársam: Vegh Janos személyzeti osztályvezető is. — Korábban a feladatok is mennyiségi jellegűek voltak — kezdte. — Teljesítésükhöz képzetlen, betanított munkaerőt kellett igénybe vennünk. Ez az adottság pedig a velük szemben támasztható követelményeket is meghatározta. A tudati. szakmai, a magatartási érettség növekedésével a minőség kerüli előtérbe. Ma ebben a gyárban 85 diplomás vagy felsőfokú tanfolyamot végzett ember es háromszor ennyi technikus van. Tizenöt-húsz évvel ezelőtt hiába akartunk volna a maihoz hasonló követelményeket támasztani. Ma viszont reális igény a magas szintű alkotómunka. Az értékrend tehát mind az igényeket, mind a lehetőségeket tekintve megemelkedett. Ez tükröződik a társadalompolitikában. sőt, az sokszor meg is előzi a kisebb közösségek értékrendjének változásait. Lényeges következményei vannak, hogy a gyárkapun susepwe mindenki belép több, másfajta közösségbe, családba, sportegyesületbe, iklubba, munkavégzésre társult em- bexek közé, s ott óhatatlanul összeméri magát a többiekkel. S ez újabb igények szülője. S ezt kell a társadalmilag hasznos cselekvés medrébe terelni. A sokféle érdek ütközését a közösség érdekében kell kihasználni. — Hogyan lehet mozgósítani ma az embereket? Zomi László: — Egyrészt legyen jól körülhatárolt, elfogadott és érthető célja a mozgósításnak. Másrészt adjunk testre szabott feladatokat. Ne fogjuk vissza a kezdeményező, újat akaró embereket, még akkor sem, ha látszólag „kilógnak a sorból”. Nem az egyén elszür- kítése a cél, hanem a közösség gazdagodása a személyiség adottságainak kibontakoztatása révén. A gyárban többször is előfordult, hogy az export teljesítése, tehát a közösség érdeke miatt a dolgozók olyan tobbletfel- adatot vállaltaik, amely egyéni szempontból lemondást, a gyár szempontjából előnyt jelentett. Az ilyen cselekvés magas tudati érettséget tükröz. Tapasztalhatók persze az egyem érdek tulhahasútelével fokozatosan fejlődjön. Egy kis, területen kukori- cacsonkok meredeznek a hó alól. — Ez a harminc hektár maradt csak szántatlam — jegyzi meg az elnök —, mivel késő decemberig járták a marhák a tarlót. Bízvást mondhatom, hogy nálunk nem ment veszendőbe egyetlen cső kukorica sem; felböngészték azt az utolsó szemig az állatok. ra vonatkozó törekvések is, de ezeket a közösség képes kordában tartani. — Milyen eszközökkel befolyásolható a gyári értékrend? Végh János: — A munkahelyi közösség az új belépőt spontán kényszeríti értékrendje elfogadására. Ez az esetek többségében megtörténik. A kisközösség után következik a nagyobb egység, a gyári vezetők, a mozgalmi szervek, a szakszervezet, a személyzeti osztály tudat- és értékrendformáló hatása. Ha ezt elfogadja az egyes ember, akkor ót is elfogadjak átlagosan jó munkásnak. A prohléma abból adódik, ha valaki kiugróan jó teljesítményt nyújt, akkor mi azt nem tudjuk hasonlóképpen honorálni. De azért óriási lépést tettünk az 1978—79-ben felhalmozódott feszültségek enyhítése érdekében. így kaptak kiemelt bérfejlesztést a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok 1980—81-ben. Zomi László: — Sikerre! lehet küzdeni az egyenlősítő törekvések ellen, ha az ember btraiaut item »ituianosA gépudvar, a major körül bozótokat irtanak az emberek. Jellegzetes teli kép, ahogy a pattogó tűz mellett pihenésképpen melegednek. A gépek katonás sorban, a rend és a rendteremtés benyomását kelti minden. ; Alig győzöm jegyezni Jakab János sorolását. — Eltüntettük a roncste- lepet. Mérlegházat, hídmérleget építettünk hatszázezer forintért. Mivel korábban Siófokról hordták a vizet itatáshoz Nyimre, mélyfúrású kutat építettünk négy- százezerért, a központi majorban hidrofort létesítettünk kétszáztízezerért. És ezek csak nagyobbak. Mostanában mind többen kopogtatnak az irodában: visszajönnének dolgozni. Hovatovább válogatni lehet a jelentkezők között. A mérlegházban beszélgetőktől hallottam, nagyot fordult itt a világ. Az elnök úgy mondta: fizetünk, de meg is követeljük a munkát. Amiben sokan nem bíztak még két éve sem, újra éled a bizalom. És az emberi lélekben, az érzések- . ben meginduló változás legalább olyan jelentőségű, mint a nyírni dombok között röpke egy év alatt megvalósított gulyaközpont. Vörös Márta ságban, hanem címre és személyre szólóan mondja el. Nem mondhatunk le a differenciálásból adódó öszton- zőeröről! — Vannak-e speciális, élőméi a Kaposvári Villamos- sági Gyáron belül uralkodó értékrendnek? Végh János: — Vannak. Például azok a gyökerek, amelyek az idősebbeket idekötik, hiszen többségüknek ma is ez az első munkahelye. Ök még jól emlékeznek azokra az időkre, amikor Kaposváron sorba kellett állni egy-egy jó munkahelyért. Ezek az emberek nevelnek bennünket ma is a gyár szeretettre. Vannak hagyományaink, s a fejlődés, a változások az itt dolgozók műn- kajának, szorgalmának, törekvéseinek köszönhetők. Zomi László: — A fiataloknak sokszor emleget jjik a gyári termékszerkezetet. Sok cikket gyártunk, sokszínű érdeklődési körrel rendelkező emberekre van szükségünk. Nálunk az ambiciózus, érdeklődő ember biztosan feltalálja magát. Cs. L. M3
