Somogyi Néplap, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-21 / 17. szám

Ötnapos iskolák A rajzfilm története Harminc ótre hazánkban la Az a bizonyos trükkasztal, amelyen a „mozgó" alakokat a* állandó háttérre illesztik Három hét óta van ér­vényben ötnapos munkával töltött hét, a felnőtt lakos­ság az év élőjétől két-két pihenőnappal „gazdálkodott”. Ezt az előnyt egyelőre nem élvezhetik a tanulók. Az is­kolások zömének az 1981— 82-es tanév végéig várnia kell arra, amit szüleik már élvezhetnek. Néhány iskolá­ban kísérletképpen a gyere­kek is megismerkedtek az ötnapos tanítási tiél örömei­vel és gondjaival. Január 7-én jelent meg a Művelődési Minisztérium irányelve az ötnapos tanítá­si és munkahét bevezetésé­ről — ennek tartalmát is­mertették tegnap a miniszté­riumban. Hanga Mária mi­niszterhelyettes korántsem csupa derűlátással, de az ötnapos tanítási, illetve munkahét bevezetésének szükségességéről beszélt. Évek kiérlelt tapasztalatai segíthetik a kezdeti próbál­kozást — állapította meg. A közvéleményt, diákokat é,s szülőket, pedagógusokat egyaránt foglalkoztató kér­désekre adott választ e saj­tótájékoztatón Hanga Mária. — Attér-e az oktatás az ötnapos tanítási és munka­hétre? Sokakban kétséges a valasz — mondta a minisz­terhelyettes. S rögtön hozzá­tette: — Igen. megvalósítjuk az ötnapos tanítási és mun­kahetet az iskolákban is. — Mikor fejeződik be a ta név? Három évvel ezelőtt úgy foglalt állást az SZMT el­nöksége, hogy a szakszerve­zeti bizottságok tegyék rend­szeressé a kapcsolatot a gyermekgondozási segélyen levőkkel. Ez nagyon fontos abból a -szempontból, hogy ne szakadjanak el az üzem­től, a vállalattól, az intéz­ménytől, érezzék, hogy visz- szavárják őket. Az SZMT nőbizottsága en­nek szellemében vizsgálta meg, miként illeszkednek be a környezetükbe azok az édesanyák, akik visszamen­nek a gyesről. Több kapos­vári, vidéki gyárra, gyár­egységre, vállalatra, intéz­ményre kiterjedt a fölmé­rés; e munkahelyeken ösz- szesen ezerhatszáz asszony van gyesen. A munkahely és a kis­mamák közötti kapcsolat bevált formája a tájékozta­tóval egybekötött kismama- találkotzó, a névadó, a tél­apóünnepség és a gyermek­nap. Érdemes megemlíteni, hogy váltakozó sikerrel bi- zalmicsoport-ülésre, ifjúsá­gi parlamentre is meghív­ták az otthon levő anyuká­kat Több helyen rendsze­resen elküldik nekik az üze­mi lapot, a szakfolyóirato­kat. Elsősorban a közvetlen munkatáirsak, a szocialista brigádok tagjai látogatják meg a kismamákat. A Balatonboglári Állami Gazdaságban azt tapasztal­ták, hogy sokkal jobban örülnek a szülök, ha gyer­meknapot rendeznek, mint ha elküldik az ajándékot a gyermekeknek. Ugyanezért szervez az elektroncsőgyár is gyermeknapot, majálist hámom év óta. Egyébként nagyon nehéz tartani a kap­csolatot, a gyesen levő 318 asszony, fele ugyanis vidéki, sen használják tanulásra, Sajnos még mindig keve­sen használják tanulásra, szakmai képzésre az otthon töltött időt. A ruhagyár gyesen levő 450 asszonya közül például mindössze ki­lenc tanul. Elsősorban az értelmiségiek, műszakiak körében tapasztalható ilyen törekvés. Arra is kiterjed a vizs­gálódás, hogy a vállalatok ugyanabban a munkakörben foglalkoztatják-e a munká­ra újból jelentkező asszo­nyokat, tudnak-e egyműsza- kos beosztást adni. Ebben nagyon változatos a kép, gyáranként, sőt a vállalatok — Jobban a nyárba nyú­lik, de nem sokkal később fejeződik be, mint eddig. Kövidebb lesz ellenben a téli és a tavaszi vakáció. Az iskoláknak pedig jobban kell gazdálkodniuk a helyi tanítási szünetek elrendelé­sével Az ötnapos iskolai mun­karend nemcsak a tanulókat érinti, hanem a pedagóguso­kat is. Biztosi tani kívánják a nevelőknek, hogy valóban otthon, pihenéssel, családi köi'ben tölthessék ezeket a napokat, am indokolt eset­ben az iskoláknak meg kell szervezniük a gyerekek fel­ügyeletét. Vonzu programo­kat várnak a pedagógusoktól és nem „bentlétet”. Az irányelvekben fontos megállapítás; Az oktatás to­vábbi hatékonysága és a tár­sadalom egésze szempontjá­ból is lényeges, hogy az öt­napos tanítási rend bevezeté­sével felszabaduló napokon a fiatalok tartalmas és a lá­tókörüket bővítő elfoglaltsá­got találjanak. Ehhez a csa­lád elsődleges felelőssége mellett az iskoláknak, a di­ákotthonoknak is segítséget kell nyújtaniuk a maguk sa­játságos eszközeivel. Aligha szorul magyarázat­ra az irányelvben lefektetett álláspont. Néhány gondolatot mégis hozzáfűzünk. Az ok­tatás színvonala nem csök­kenhet, ám a családi élet gazdagodását eredményez­heti a szülők és gyerekek egyes üzemeiként is eltérő a lehetőség. Jó példa, hogy a Kaposvári Ruhagyár most a harmadik kismamaszalag megszervezésével további aésZonytík egymüszak os foglalkoztatását teszi lehe­tővé. A Tanácsi Költségve­tési Elszámolóhivatal szaros kapcsolatot tart az édes­anyákkal, így pontosan tud­ja mindenki, hogy m,ire szá­míthat, ha visszamegy. A szakszervezeti bizott­ságok segítenek a gyerme­kek bölcsődei, óvodai elhe­lyezésében. Általános ta­pasztalat, hogy a gyermek- intézményekbe való fölvétel most nem okozott olyan fe­szültségeket, mint tavaly­előtt. Jobb a helyzet1 a vá­rosokban, mint a községek­ben. A nőbizottság kíváncsi volt arra is, mennyire meg­értő a közösség, ha megbe­tegszik a gyermek, s az édesanya otthon marad ve­le. A megítélés nagyon vál­tozó. Van, aki azt mondja, bár a mi időnkben is így lett volna, mások megjegy­zik, hogy a mai fiatalok sok­kal előnyösebb helyzetben vannak, elkényeztették őket. Különösen epések a meg­jegyzések azokban az ese­tekben, amikor a kismama valóban „kihasználja a le­hetőséget”, akkor marad otthon, amikor az üzemben Is a legnagyobb a hajtás, sok a munka. Az a tapasztalat, hogy a kismamák közül sokan el­mennek a munkahelyükről. Általában azzal indokol­ják e döntést, hogy a lakóhelyükhöz, az óvo­dához közelebb találtak munkát. Különösen nagy gond, hogy azok, akik köz­ben középiskolát végeztek, nem kaphatnak végzettsé­güknek megfelelő beosztást a gyárban, így általában kilépnek, többek között az elektroncsőgyárból is. Most már az apa jogán is igénybe lehet venni a gyer­mekápolási táppénzt. Ez azonban nagyon bonyolult, bürokratikus eljárás; min­denképpen egyszerűsíteni kellene, mert a jelenlegi tortúra miatt legtöbbször az édesanya marad otthon. E táppénz a gyermek hat­éves koráig jár. Különösen azoknál okoz gondot, ahol a gyermek é ■. vesztesként hét éves korában megy is­kolába. Aztán a kisiskola­kétnapos hétvégi együttléte. A megnövekedett szabad idő hasznos eltöltését .szorgal­mazó programokat válunk a közművelődési intézmé­nyektől — emelte ki Hanga Mária. Az ötnapos tanítási és munkahét bevezetése az is­kolákba több terhet is von maga után. Az általános is- kolákban heti egy órával többet töltenek a gyerekek, a gimnáziumokban háromna- ponta egy órával, a szakkö­zépiskolákban és szakmun­kásképzőkben még ennél is többet, kétnaponta egy órá­val nő 1982 szeptemberétől a tanítás. A Köznevelés következő számában teszik közzé azt a felhívást, amelyben kérik a pedagógusokat, hogy írják meg véleményüket, milyen fölösleges adminisztrációs tehertől szabaduljanak meg az iskolák. Sok hasznos öt­letet várnak a nevelőktől — hogy csökkenjen a terhük. A pedagógusok jövedelme az ötnapos munkahét beve­zetésével nem csökken. A következő tanévtől na­gyobb gondot fordítanak a tanulmányi felügyelők az iskolák órarendkészítésére — , hívta föl a figyelmet Hanga Mária. A tanulók viszonylag egyenlő terhelése indokolja a lehetőségeket jobban fi­gyelembe vevő órarend ösz- szeállítását sok megbetegedése is nagy terhet ró az édesanyákra. Épp ezért érdemes volna korszerűsíteni ezt a rendel­kezést. Sok bosszúság éri az édesanyákat, amikor mun­kából hazamenet bevásárol­nak: addigra csak a „mara­dékot” találják a boltok­ban. Ha késve mennek a gyermekért, szinte „kinézik őket” a gyermekintézmé­nyekből. Az is igaz: sok család olyan, mintha a gyer­mekeknek nem volna ap­juk. Az. édesanya szinte az utolsó percben esik be az ajtón, a munkájukat sokkal hamarabb befejező férfiak azonban nemigen könnyűé­nek azzal, hogy elvigyék a csemetéjüket. A Kossuth kiadó — nem­zetközi statisztikai adatok egybevetésével — új kiad­ványt bocsátott köye, ér­zékletesen illusztrálva, hogy hazánk — területét, népes­ségét, gazdasági és kulturális fejlesztési szintjét tekintve — hol helyezkedik el a vi­lág országainak ranglistáján. Kilencvenháromezer négy­zetkilométeres területével Magyarország a világon kö­rülbelül a századik, Európá­ban a. tizennyolcadik, tíz- millió-hétszáztízezer lakosá­val pedig a világ országai között az 52., Európában a 13. helyen áll. Négyzetkilo­méterenként 115 lakosával a közepes népsűrűségű orszá­gok közé tartozik. Ha azon­ban a természetes szaporo­dást vizsgáljuk, hazánk az országok utolsó negyedében helyezkedik el. A természe­tes szaporodás Kenyában a legnagyobb: ezer' lakosra évente 51 élveszületés és 14 halálozás jut, vagyis a sza­porulat ezer lakosonként 37. Hazánkban ezer lakosra 15,7 élveszületés és 13,1 ha­lálozás jut, a szaporulat te­hát nálunk 2,6 ezrelékes. A vizsgált országok közül a legtovább (átlag 76 évig) Japánban, a legrövidebb ide­ig (43 évig) a Guineái Köz­társaságban élnek az embe­Harmincéves a magyar animációs filmgyártás. Már­mint az a filmkészítési mód, amely a külpnben élettelen rajzokat, tárgyakat — úgy­mond — „meglelkesíti”.. (A szakkifejezés a görög anima = lélek szóból származik.) Az embernek az a törek­vése, hogy a valóságos moz­gást ábrázolatokon is jelez­ze, igen régi. Elég csupán a híres spanyolországi Alta- mira-barlang falfestményei­re emlékeztetni, amelyek a húszezer évvel ezelőtti né­pesség látványemlékcit úgy örökíti meg hogy azok szin­te filmmé rendeződnek. Ezeken a sziklafalba vájt jeleneteken az egyik jószág pihen, a másik föltápászko- dik, a harmadik már áll, sőt lépni, ugrani készül.. . Nos, maga az animációs — „lelkes” — film sem sok­ban különbözik ettől a rög­zítési eljárástól. A különb­ség csupán annyi, hogy a rajz- és tárgyfilmek alakjai tényleg mozognak: mintha élnének, úgy változtatnak helyet vagy mint Barba pa­pa és kedves családja, szin­te pillanatról pillanatra cse­rélnek külsőt. Ismereteink szerint az ál­ló képek megmozgatásának érdeme egy bizonyos német­alföldi Athanasius Kircher nevéhez fűződik, aki a XVII. század közepén a házak fa­lára vetített ördögábrázolá­sokat, mégpedig úgy. hogy Belzebub öccseit é6 fivéreit madzagokkal rángatta. 1709-ben már hazánkban is működtettek olyan vetí­tőgépet, amely a mai dia- pozi ti vökhöz hasonló beté­tekkel idézte meg a mozgás képzetét. Ezt az elsősorban oktatási célokra használt rek; Magyarországon kere­ken 70 év a születés pilla­natában várható átlagos élettartam. Szinte valameny- nyi országban 5—6 évvel tg- vább élnek a nők, mint a férfiak. Nálunk a férfiak át­lagosan 66,5, a nők 72,4 évig élnek — ezek a születés pil­lanatában. várható átlagos életkorok. A gazdasági fejlettséget, mindenekelőtt a bruttó ha­zai termékek értékét tekint­ve. hazánk a legfejlettebb tőkés országok és a fejlődő országok közötti helyet fog­lalja el. Hasonló képet ka­punk a fogyasztás, a felhal­mozás és az állami kiadások összehasonlítása esetében is. Ha az évi bruttó hazai ter­mékek értékét dollárban számítva száznak vesszük, az Egyesült Államoké 222, az NSZK-é 172, Franciaor­szágé 169, Olaszországé 104, Iráné 65, Dél-Koreáé 32, Ke­nyáé 14. A magyar ipar termelé­kenységi színvonalát hat európai szocialista és 13 európai tőkés országéval ha­sonlították össze, s úgy ta­lálták, hogy a jugoszláv ipar termelékenységi színvonala nagyságrendileg azonos a magyaréval, más szocialista, országoké ennél 40—70 szá­zalékkal nagyobb. eszközt Simádi István, a sá­rospataki kollégium tudós tanára ötlötte ki. A francia Joseph Ferdi­nand Plateau 1829-ben ké­szült Phantoscope nevű szer­kezetének képkorongja már az önmagába visszatérő mozgást — például egy bo­A tőkés országok zömében az ipari munka termelekeny- sége körülbelül kétszer—két és félszer nagyobb, mint ha­zánkban, de Finnország és Spanyolország, valamint megközelítőleg Görögor­szág és Portugália iparának a termelékenysége hasonló a magyar iparéhoz. Az ország gazdaságának közeped fejlettsége mellett a magyar ipar az első 10—15 ország között van a világon az egy lakosra jutó szén-, bauxit-, műtrágya, a televí­zió-, az autóbusztermelésben. A mezőgazdaság a világ él­vonalához tartozik a gabo­nafélék, ezen belül a búza, a kukorica egy hektárra ju­tó termelésében; a közepes­nél némileg jobb hazánkban az egy tehénre jutó évi át­lagos tejhozam. Hazánk előkelő helyen szerepel a könyvkiadásban. 1977-ben százezer lakosra számítva 85 mű jelent meg, megelőzve az NSZK-t, Ang­liát, Franciaországot, az Egyesült Államokat, Japánt. Legtöbb a mozilátogató a Szovjetunióban: évente egy- egy lakos átlag 16 filmet néz meg. A magyarok átlag 7 mozielőadást tekintenek meg, ugyanannyit, mint az amerikaiak vagy az olaszok. 1 hóc labdaütögetését — is tő kötetesen be tudja mutatni; a nem sokkal később szü­letett mutoscope viszont ar­ra is alkalmas volt. hogy történeteket meséljen el. A mai rajzfilmek hatását először a francia Emil Éey- naud érte el. Praxinnoscope nevű készüléke zselatinsza­lagra ragasztott — 300—7tKl kiszínezett ábrából álló — képsort világított át, s ve­títette rá a lepedőre. Valóságos rajzfilm termé­szetesen csak a fényképezés föltalálása után készülhe­tett. Azokkal a hatalmas íotomasinákkal előbb ter­mészetesen a valóságos mozgásokat örökiteltéK meg, aztán arra is rájöttek, hogy az élettelen tárgyak vélet­len elmozdulásait is rögzí­teni lehet, s ezekből ön­álló folyamat áll össze. Tulajdonképpen ez a föl­fedezés a rajzfilmcsinálás alapja, hiszen a filmkockák mindegyikén mást es mást látunk. Így élednek meg a papírra vetett figurák, s ugyanígy a babok, amelyek­nek kezét, lábát mindig odébb és odébb igazítják, s úgy fényképezik. Az animációs filmek ké­szítőinek eleinte rengeteget kellett vesződniük. Az egy­más után következő lapok az állandó háttér előtt gya­korta elmozdultak, s a vég­ső látvány így igencsak za­varossá vált. Később aztán lyukasztott lapokat alkal­maztak, s ezek már ponto­san ráillettek a rajztáblák lemtüskéire (sültjeire). Az amerikai Earl Hurd 1914-ben rájött, hogy a vál­tozó figurákat átlátszó cel­luloid lapokra is rá lehet rajzolni, és így nincs szük­ség az állandó hátterek új­ból és újból való megfesté­sére. Ez a látszólag egysze­rű ötlet a modern rajzfilm- készítés alapja. Walt Disney, e művészeti ág máig legna­gyobb alakja már igy forga­tott. Így készültek egyebek, közt híres Miki egerének történetei is ... Hazánkban csak későn kezdődött a rajzíilmgyártás. E rövid három évtized is elég volt azonban ahhoz, hogy fölzárkózzunk a világ élvonalába. A Pannónia Filmstúdióban remekebbnél remekebb rajzfilmek ké­szülnek. Sőt újabban már egy Oscar-díj is fémjelzi a magyarországi i-ajzfilmké- szítők tehetségét: Rófusz Ferencnek A légy című né­hány perces, grafikai jelle­gű alkotása. A. L. M. B. Nagyobb teher hárul az édesanyákra Lajos Géza A rajzfilmek végső változata ezen a vágóasztalon készül Helyünk a világban A Kossuth kiadó új kiadványa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom