Somogyi Néplap, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-21 / 17. szám
Kétóránként 15 perc pihenő A téli „munkarendet” sok tekintetben meghatározza a hideg a Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalatnál. Mikor letelik két óra a munkaidőből, az emberek leteszik a szerszámot, s teázni mennek a melegedőbe. Kétóránként negyedóra pihenő jár. Különben nem bírnák a mínusz tíz £ok körüli hőmérsékletet. — A szabadban kevés emberünk dolgozik — mondta Orosz Ottó termelési osztályvezető. — A januári fagyban fizikai dolgozóink 85 százalékának tudtunk munkát biztosítani; a többiek szabadságon, illetve fagyszüneten vannak. — Számítottak ilyen hideg télre? — A télre mindig számítani keli. Nem jó ilyenkor kint dolgozni, mert a tartós hideg próbára teszi az einfl hidegben is van munka A Nagyatádi Komfort Építő- és Szolgáltatóipari Szövetkezet a megyeben másodikként vezette be a no- fines technológiát, azaz az öntött falú betonlakások építésének rendszerét. A szakemberek jól tudják: ennél a módszernél plusz öt fok alatt már nem szabad — és nem is lehet — falakat húzni. A hőmérő ezekben a napokban mínuszokat mutat. — Mit csinálnak most a Komfort építői? — erre kértünk választ Szabolcs Ferenciül, a nagyatádi szövetkezet elnökétől. — Január első napjaiban, még kedvező időben, befejeztük a Jókai-lakótelepen egy ház kiöntését. Sajnos, arra már nem jutott időnk, hogy az épületet téliesítsük, így a szerelők nem dolgozhatnák. Munkánk mégis ! van: a Széchenyi téren a volt tanácsházat alakítjuk át. Hamarosan megkezdjük ugyanott az 1.A, számú lakóház átalakítását. Dolgozunk a kórház-rendelőintézetnél, a gyermekintézményeiknél pedig kisebb-na- gyobb átalakításokat végzünk, s nemsokára munkába állunk a postánál és a Volánnál is. — Ezek a munkák jobbára csak a szakipari szerelőket érintik. — Elsősorban nekik tudunk téli munkát biztosítani, de a no-fines technológiával dolgozó „öntők” egy részének is adhattunk feladatot, mivel eredeti szakmájuk kőműves. Azoknak a dolgozóinknak pedig, akik még nem végezték el a no- fines-tanfolyamot, most van lehetőségük a tanulásra. Ök egy hétig Zamárdiban tanúinak. — A feladat és a munka más. Érződik-e ez a béreken? — Nem érződhet. Erre figyelünk. bereket is, a gépeket is. Magasak a költségek, kicsi a termelés. Ennek ellenére dolgozni kell, mert csak így tudjuk megtartani a munkásokat. A mélyépítés mindig nehez munka, télen különösen az. A föld majdnem félméternyire fagyott: csak tönkretennénk a drága gépeket, ha ilyenkor próbálnánk ásni. Másféle gondunk is van: sokszor késve érkeznek az emberek a munkahelyre, mert a dolgozókat szállító autóbuszok nem indulnak reggel vagy útközben „csúsznak el.” Ennek ellenére harminc „élő” munkahelyünk van. A cukorgyár udvarán például a térburkolással, útépítéssel kapcsolatos előkészületeket végezzük, s befejezéséhez közeledik az új kaposvári szennyvíztisztító építkezésén a felvonulási telephely kialakítása. Siófokon hozzáláttunk a Sió utcai szennyvízcsatorna előkészítéséhez, Nagyatádon pedig egy töltővezeték építésén dolgozunk. Egyik építésvezetőségünk fóliasátor alatt gyártja a különböző vázszerkezeteket, idomokat, a központi telepen pedig a zsaluk téli felújítását végzik. Természetesen dolgoznak a gépjavítók is: náluk most van a főszezon. A vállalat idei termelési terve 600 millió forint. Ügy számolnak, hogy az első hónapban ebből 20—25 millió forintot tudnak teljesíteni. «SOMOGY NÉPLAP Továbbképzések — kényszerszünetben Az építők a téli kényszerszünetet nemcsak a gépek, hanem ismereteik karbantartásával is igyekeznek jól kihasználni. Jelenleg tíz tanfolyam is van a Dél-dunántúli Építőipari Oktatási Központban. A hallgatók a négy dél-dunántúli megye mintegy 80 építéssel foglalkozó szövetkezetének, tana-, esi és az állami vállalatánál-e dolgozói. Pethes Elek, az oktatási központ vezetője elmondta, hogy az építőipari képzés 1979-ben kezdődött. Az ÉVM hatodik ötéves tervi művelődési koncepciója alapján fölmérték a szakmai képzés iránti igényeket Somogy, Tolna, Zala és Baranya megyében. Mintegy száz tanfolyamot hirdettek meg évenkénti bontásban, s a beérkező jelentkezési lapok igényei szerint alakitották ki az oktatási programokat. Nincs akadálya az intenzív képzésnek sem, mivel a kaposvári oktatási központban megvannak a legkorszerűbb fölszerelések, s a hallgatók bentlakását, ellátását is megoldották. A fizikai munkakörökben dolgozóknak nyújtanak szakmai fejlődési lehetőséget a felnőttszakmunkásképzők, a munkavédelmi jellegű tanfolyamok, a szakmunkás-továbbképzés, a mesterszakmunkás- s a mű- vezetőképaés. A középfokú végzettséggel rendelkezők pedig különféle képesítő tanfolyamokon vehetnek részt. Most a legnépesebb az építőipari árkalkulátorokat képző tanfolyam: százhú- szan járják végig a hetente kétnapos, 250 elméleti órát tartalmazó kurzust. Népszerű a műszaki ellenőri tanfolyam is. Hallatlanul kemény munkát igényel a felvételire előkészítő tanfolyam, innen 400 órás elfoglaltság után mehet felvételizni a negyven résztvevő a Pollack Mihály Műszaki Főiskolára. Most, tél derekán, képesítőtök, gépkezelők, 1 szakmunkások mintegy háromszázötvenen tanulnak Kaposváron. Eddig körülbelül háromezren vettek részt a központ valamilyen oktatásán a négy dél-dunántúli megye építőiparában dolgozók közül. Újdonság volt, hogy az ÉVM Továbbképző Központjának szakemberei két vezetői képességfejlesztő tanfolyamot is tartottak Kaposváron. A tavasz közeledtével sem hagy alább a tanulás. Februárban várhatóan megkezdődik a magasépítői művezető oktatás, valamint ács-állványozó, betonelem- gyártó, építőgépszerelő, tetőfedő, üvegező és víz-gázszerelő szakmában a továbbképzés. további erőfeszítésre sarkallta. így a téli időszakra is van több munkaterületük. A kétszázötvenhat férőhelyes borjúnevelőben most megfelelő feltételek mellett folytathatják a belső szerelési, . szakipari munkát. A tobblefpénzből még tavaly fölépítették a telep szociális épületet, az idén az első munkanapjától itt is zavartalanul dolgozhatnak belső munkán. Bár tél van, a kubikos- és az ácsbrigád sem kényszerül tétlenségre, a három 170 férőhelyes te- hénistálloban is ők szerelik a technológiai berendezéseket. — Más területen is tudjuk foglalkoztatni dolgozóinkat — mondta a fejlesztési osztályvezető. — Folytatjuk üzemi konyháinknak és az éttermeknek a festését, ugyanilyen feladatot végzünk a tanulók új fémipari tanműhelyében. Ugyancsak januárban kezdődő munka a húsfeldolgozó belső átalakítása. A (agyszabadsáiot senki sem szereti Mostanában a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnál is sokszor emlegetik, hogy ilyen tartós téli hideg már régen volt. Nem csoda, hogy az építők a szokottnál többet beszélnek az időjárásról, hiszen munkájuk nagy része függ tőle. Vízkeleti Béla igazgatóhelyettes elmondta: — Ezerkileneszáz fizikai munkásunk van, a központi telepen 570 ember dolgozik. Négyszázan — lakatosok, asztalosok és mások — fűtött üzemben, ugyanolyan körülmények között végzik munkájukat, mint máskor. Százhetven munkástól követel az erőfeszítés legfelső határán mozgó teljesítményt a tél: ők a poiigonüzem, illetve az IMS-elemeket gyá'-tó részleg munkásai. Anélkül hogy bárkit is kiemelnénk a százhetvenből, el kell mondanunk: valóban szinte emberfölötti, amit csinálnak. A technológia részletesebb ismertetése és a körülmények különösebb ecsetelése sem szükséges, elég annyi: mínusz öt—tíz fokon, néha a gőztől kimelegedve, „megfőve”, néha egy lépéssel odébb átfagyva teszik dolgukat. Ezen nem segít — vagy csak igen keveset — a vastag pufajka, a melegedő, a forró tea ... A panelgyártásnak pedig „mennie kell”, nem állhat le. Akkor sem, ha jelenleg nincs panelszerelés. „Raktározzák” az épületelemeket, hogy abban a pillanatban föl lehessen használni, amikor a kőműves-szerelők újra dolgozhatnak. Dévai György építésvezető: — Jelenleg alapozási, pamindeniki jön dolgozni. S örömmel, mert az ilyen kényszerszabadság nem jó az embereknek és nem jó a vállalatnak. Senki sem szereti. Vízkeleti Béla: — Háromszázótven emberünk van most a fagy miatt otthon. Az építicezésj területeken dolgozó más vállalatok — közműépítők, cölöpverők és „társaik” — hasonló cipőben járnak. Ahol kell. ott az együttműködő cégek tájékoztatták egymást, így az „érintkezési pontokon” sincs fejetlenség; nem akadályoztuk még eddig egymást. Úgy érezzük, az idei tél keményebb támadását jobban, szervezettebben véd- tük ki, mint a korábbi enyhébb telek kisebb „rohamait”; tehát előreléptünk valamelyest. nelszerelést és egyéb szabadtéri kőművesmunkát nem lehet csinálni, ezért jó néhány ember íagyszabadság'ra kényszerült. Kaposváron most 180 lakás készül, belső munkán dolgozunk. Az épületeket már a végleges rendszerrel fűtjük. .— Mindenkit hatékonyan lehet foglalkoztatni? — Néhány munkaterület elbírna több embert is, ám ehhez olyan több szakmás munkásokra volna szjikség, akik „átállíthatok”. Vannak ilyen embereink, csak kevesebben, mint amennyire szükség volna. — Az anyagellátás kielégítő? — Fölkészültünk. Több olyan anyagot raktároztunk — például festékeket —, amelyekből a szállítás telente akadozni szokott. Anyaghiány miatt ezen a télen még nem álltak az iparosok. A folyamatos munkavégzéshez ilyenkor még olyan apróságok is szükségesek, mint a hóeltakarítás, a só- vagy homokszórás, a vízmelegítés... Ezekre a „banánhéjakra” — mert kicsiségeken is el lehet csúszni — ügyelünk. — S ha jön a meleg? — A fagyszabadságon ' levők értesítését megszerveztük. Ha egyik délután enged a fagy, másnap reggel már EPITOK télén Évtizede nem volt ilyen hideg a január. A hőmérő „higanyszála” hetek óta meg sem közelíti a fagypontot: tartósan alatta marad. Ebben a dermesztő hidegben nem lehet betonozni, falat rakni sem. A megyében az építkezések többségén mégis változik a kép: új szintet szerelnek az épülő házakra, fölkerül a tapéta a befejezés előtt álló lakások falára. A faggyal és a csúszós jéggel is küszködve dolgoznak a gépek. A téli építkezésekről, gondjairól, az időjárás kívánta nagyobb erőfeszítésekről szól mai összeállításunk. És arról, hogy a vállalatok a dolgozók többségének munkalehetőséget tudtak biztosítani a hideg télben is. Folyamatosan épül a telep Másfél éve szervezte önálló ágazattá a különböző építőipari szakmákban tevékenykedő dolgozókat a barcsi Vörös Csillag Tsz. Részben a szövetkezet megnövekedett beruházási feladatai, részben a nagyüzem ál- lőeszközvagyonának karbantartása indokolta a szervezeti változást. Az önálló építőipari szervezet a múlt évben jelentős feladatra vállalkozott: ezerhúsz férőhelyes, szakosított tehenészeti telep építésére. Természetesen a negyvenhétmillió forint értékű beruházás mellett egy sor kisebb felújítás is rá hárult. A telepnek április 30-tól fokozatosan kell üzembe lépnie. Kocsis János fejlesztési osztályvezető tavaly tavasszal azt mondta: legfontosabb feladatuknak tartják. elsősorban a szűkös határidők betartása miatt, hogy megteremtsék az építőipari szervezethez tartozó dolgozók folyamatos foglalkoztatásának feltételeit. Most január van, s aki a Darányban épülő telepre látogat, tapasztalhatja: a tervet sikerült valóra váltani. A jól szervezett, ütemes munkát bizonyítja, hogy a múlt évben rendelkezésükre álló huszonhárommillió-hétszázezer forintot már október végéig fölhasználták, méghozzá úgy, hogy a sertéskombinát rekonstrukciójánál is közreműködő építők határidő előtt elkészítettek három hizlaldát. A szarvasmarhatelep építésének folytatásához sikerült további tizenegymillió forintot biztosítani, s ahogy Kocsis János mondta: az építőket ez
