Somogyi Néplap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-23 / 300. szám

A 24. órában A rendszeres terhelés követelménye Sokan abban a tévedésben élnek, hogy a testgyakorlás valamelyik ágának az alkal­mazása az általános egész­séget alakítja, illetve meg­oldja speciális gondjaikat. A statikus vagy kevés mozgás­sal járó tevékenység, mely közben viszonylag nagy el­lenállásokat küzdünk, le, el­sősorban a munkában részt . vevő izmok tömegét és ere­jét növeli, de nem tejt ki jelentős halast a szívre és a vérkeringési, illetve a lég- zőrendszerre. Az utóbbiakra azok az elsősorban ciklikus , mozgások (futás, úszás, ke­rékpározás, evezés stb.) hat­nak előnyösen, amelyek in­tenzív légzőmozgásokat válta­nak ki és a nyugalminál na­gyobb oxigénfelhasználás kíséretében jelentősen meg­emelik a pulzusszámot Ha ei nem történik meg, akkor az ismert ún. „légzőgyakor­latok” is csaknem hatástala­nok. Az igénynek, kornak cs egészségi állapotnak meg- clelően kell a szakembernek , eldöntenie, hogy az egyén milyen formát válasszon. Az inger intenzitásának a megválasztása nem könnyű leladat. A közelmúlt tudo­mányos kutatás eredményei a köztudatban még ma is élő tévedést cáfoltak meg — azt, hogy aki alacsony inten­zitással tevékenykedik, an­nak szervezetében kis válto­zások jönnek létre, aki ma­gas szinten terheli magát, ott nagyobb fejlődésnek le­hetünk tanúi. Az alkalmaz­kodás törvényszerűségeinek ismeretében egyértelművé vált, hogy az „ingerküszöb alatti terhelések az adott szervrendszerre semmilyen hatást nem gyakorolnak, a túlságosan nagyok pedig ká­rosak lehetnek. Az ingere­ket differenciáltan kell al­kalmazni edzettségtől, kor­tól, nemtől függően. Akinek pl. nincs szervi szívbaja, az a sétával, tv-tomával telje­sen fölöslegesen küzd az in­farktus ellen, még akkor is, ha a séta órákig tart. Ez természetesen nem jelenti azt. hogy más szervrendszer­re nem iehe( a séta kedvező hatással. Ha jó levegőn és kellemes környezetben vé­gezzük. bizonyára, regenerál­ja az idegrendszert. A szívre és keringési rend­szerre akkor tudunk hatást Gyakorolni, Ha a terhelés közben a pulzusszám déri az ingerküszöbnek megfele­lő értéket. Ez egyénenként változik, de a munkavégzés közbeni felső értéket egész­séges embernél a ár. Apor Péter által ajánlott módszer­rel könnyen kiszámíthatjuk: 210—0.77« szorozva az évek számával (ötvenéves em­bernél kb. 170.) Termeazele­sen ezek tájékoztató jellegű adatok. A szakemberek vé­leményét a tevékenység megkezdése előtt és időn­ként közben is ajánlatos ki­kérni. A szervezet teherbí­ró képességéről tájékoztat az általános közérzetben beál­lott változás es esetleg a pulzusszám alakulása. A szív munkavégző képességé­nek növekedésével nem törvényszerűen, de csökkent­hető a nyugalmi és terhelt pulzusszám. A megfelelő hatáskiváltás érdekében alapvető követel­mény a renszeresség. Egész­séges, 40—00 éves ember he­ti 3-4 alkalommal szakítson időt fizikai karbantartására. Az egy alkalomra fordítan­dó idő mennyiségét is a kor, az állapot és a tevékenység célja határozza meg. Mivel a 30—00 éves korosztálynak az esetek többségében az iz­mosodásnál (ebben a korban is lehet izmosodni!) fonto­sabb problémája az infark­tus elleni küzdelem, ezért a futásra, úszásra, kerékpáro­zásra, evezésre stb. fordí­tandó alkalmankénti idő mennyiségét 15—40 percben határozhatnánk meg, az in­ger intenzitásától és a pi­henőidők számától is függő­en. Az ellenpropagandának el­fogadhatatlan az az érvelé­se hogy élsportolók is meg­halnak infarktusban. Az él­sportot jellegénél céi- és fel­adatrendszerénél fogva nem lehet az egészségügyi hatá­sokon belül mozgó kondi­cionáló testedzéssel össze­hasonlítani. A vitógon né­hány ilyen esetről tudunk, de több olyanról, akik magas életkort értek meg. Kellner Gyula, az 1893-os olimpiai maratoni futásának harma­dik helyezettje pl 70 éves kora után is rendszeres fu­tóedzéseket tartott. Sokan előszeretetté) hi­vatkoznak egyedi esetekre: „sokat dohányzott, mégis szép kort ért meg", „termé­szetes életmódot folytatott, mégis infarktusban halt meg” stb. Ezek primitív em­berek önigazoló megnyilat­kozásai. A tudomány egy­értelműen bizonyította a mozgásszegény életmód, a dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás stb. kö­vetkezményeit. Ez nem je­lenti azt, hogy minden eset­ben be is következnek, de akik korszerűtlen életmódot folytatnak, azoknak sokkal nagyob az esélyük a megbe­tegedésre. Az infarktusnál maradva: ha a rizikófakto­rokból kettőt (pl. mozgás - szegénység, dohányzás) ki­kapcsolunk, jelentős száza­lékban' csökken % veszély nagysága. Egészségi es kon- dicionális állapotunk fejlesz­tése gyermekkortól kezdve lemondásokkal, tudatos erő­feszítésekkel, nem egyszer szenvedéssel jár. Napjaink pedagógiájának egyik fontos kérdése, hogy a jólétben fel­növekvő ifjúság és a nehéz gyermekkort már nem isme­rő felnőtt generáció több­nyire nem képes komolyabb akarati erőfeszítésekre. Nem tud leszokni a dohányzásról, nem tud ellenállni az élve­zeti szereknek és a mérték­telen evésnek (zabálásnak), nem tud uralkodni, ha indo­kolt lenne, az ösztönein. A divatos iskolai módszerek alkalmazásával szellemileg és fizikailag úgy terhelik az ifajakat.’ hogy „észre se vegye”. Pedig a tudatos erő­feszítések, a vele járó ki- sebb-nagyobb mértékű kín­lódások kiváló eszközei az emberré válásnak. A társadalmi fejlődés visszafordíthatatlan velejá­rója az életszínvonal emel­kedése. A sötét időszakokkal eltűnt természetes ingere­ket most hasznos, mestersé­ges ingerekkel kell pótol­nunk, hogy élni tudjunk ja­vuló lehetőségeinkkel. Az anyagi jólét növekedésével ne az alkoholfogyasztók, a dohányzók és a homo se- densek, hanem a megválto­zott viszonyokhoz okosan alkalmazkodó, kiművelt em­berfők száma gyarapodjon. I>r. Ozsváth Ferenc Öt baranyai templom teljesen megújult Sorra helyreállítják a Me­csek karéjában fekvő Ár­pád-kori templomokat Mán­ián, Cserkúton, Kővágószöl- lősön, Kövágótöttősön, Ba­konyán és Hetvehelyen. A több éve tartó rekonstrukci­ós program során — az ál­lam és az egyház együttmű­ködésének eredményeként — öt templom teljesen meg­újult, s jelenleg folyik a kő- vágótöttösi műemlék hely­reállítása. A Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat jelentős anyagi-technikai segítséget nyújtott a művelési terüle­tén fekvő műemlék épületek rekonstrukciójához. A hat mecseki műemlék templomot évente sokezer látogató keresi fel s a jö­vőben tovább növekszik ide­genforgalmi vonzerejük. A XIV. században épült het- vehelyi templomban — a pé­csi püspökség hozzájárulá­sával — állandó jellegű mű­emléki kiállítást rendeznek be a Baranyában lévő ro­mánkori egyházi épületek­ről. A mániái templom ka­marahangversenyeknek, a cserkiúti templom pedig képzőművészeti kiállítások­nak ad helyet. Újjászülető kőszobrok KARÁCSONYI MŰSOROK Vidámságok Ózzál A Képzőművészeti Kivitelező Vállalat kőszobrászai újrafa­ragják a műemlékek, a középületek megrongálódott, tönkre­ment szobrait. A képzőművészet „utcai" alkotásai az időjá­rásnak jobban ellenálló siittöi mészkőből készülnek. Kedves üdvözletét kap­tunk a csurgói Csokonai Vi­téz Mihály Művelődési Köz­pontból a rendszeresen kül­dött program mellé. Ezt to­vábbítjuk most mindazok­nak, akik karácsonyünnepen a közművelődés centrumai­ban és a mozikban, a szín­házakban töltik majd a szép napokat: „Kellemes, kedves ünnepet!” A csurgói gyerek­klub tagjai maguk készítet­te ajándékokat vittek haza a szülőknek: ikebanát, rajz­szakkörben készült képesla­pot. A művelődési ház év végi mulatságokra várja csurgóiakat: szombaton disz­kóra. hétfőn a nagykanizsai zenekar estjére. A nagyob­bacska gyerekeknek tánc- tanfolyam indul. Barcson, a Móricz Zsig- mond Művelődési és Ifjúsá­gi Központban ugyancsak a vidámság jegyében telik el majd az ünnep. Pénteken 19 órától ifjúsági táncestet ren­deznek, • szombaton diszkót, hétfőn játszóházat a gyere­keknek, A Have-rock együt­tes Nagybajomban vendé­geskedik pénteken: kará­csonyi táncmulatságot tar­tanak a Pálóczi Horváth Ádám Művelődési Házban, Mosdóson a tüdőgyógyin­tézetben már meg is rendez­ték a karácsonyköszöntőt dallal, tánccal, zenével, vers­sel. A művelődési bizottság nevében dr. Albert Áron kö­szöntötte a gyertyagyújtó­kat. Rendkívül sokszínű — és természetesen nagyon hasz­nos — útmutatót bocsátott a Táncsics gimnázium igaz­gatósága, közművelődési bi­zottsága, KlSZ-bizottsága és Két szántódí fűzőt Révről és irodalomról Üjabb két kiadvánnyal gyarapodott a helytörténet iránt érdeklődök gyűjtemé­nye. Zákonyi Ferencnek A szántódi rév története című munkáját gyorsan követte Tüskés Tibor Szántód az irodalomban című műve: mihelyt az előbbinek elol­vasásával végeztünk, kézbe ellettük az utóbbit. Bala to­il história két nézőpontból, et különböző alkatú, de szülőföldjét azonos hőfokon szerető szerző tollából. Ért­hető módon a forgások is azonosak helyenként, hiszen például a Tihanyi alapítóle­velet sem a révtörténet író­ja, sem az irodalomtörténész (aki az „irodalom” fogalmá­ba mindazt beleérti, amit az ■ adott korban irodalomnak tartottak) nem kerülheti meg. A révtörténetbe beleil­lik az egykori révészek munkája, életének bemuta­tása is, következtetésképpen indokolt egy-egy jellemző kép, leírás olyan „láttató­ról”, mint Krúdy Gyula, aki A Balaton révészei cím alatt örökítette meg az egykori evezősöket. „Akt megeleve­nedett bibliai festményt akar látni, az keljen át Za- márdi és Szántód között a kompon. A hajót azok az emberek hajtják evezőikkel. akik már Jézust a tengeren hajókáztatták, akiknek arc­mását régi templomok félho­mályos boltozatain láttuk ... Régen láttam szebb embere­ket...” Elmarasztalható tény-e, hogy Krúdy írásából a „Szán­tód az irodalomban” című könyv is közöl részletet? Mindkét munkára impo­náló tárgyismeret és olvas­mányos előadásmód jellem­ző. Zákonyi Ferenc minde­nekelőtt a balatoni átkelő­helyek kialakulásáról, törté­netéről szól, különös tekin­tettel a legismertebbre, a leghíresebbre, amely ma is — a modern komphajók, a hirtelen óriásira nőtt ide­genforgalom korában — lé­nyegében ugyanazt a szere­pet tölti be, mint évszáza­dokkal ezelőtt, A Tihany— Szántódrévet először II. András 1211. évi birtokössze­író oklevelében említik: „Van rév is a tavon, mely szintén hozzá (a monostor­hoz) tartozik.” IV. Kelemen pápa bullája (1267) „balato­ni réu '-ként s ■ róla. A ti­hanyi vár ép ez szük­séges anyagól i somogyi partról (Szántódon régóta működött téglaégető) szállí­tották, természetesen által a vizen. A XVI. század het­venes éveire a szántódi át­kelőt tíz—tizenöt kilométer távolságban épült török erő­dök fogták körül. Ennek ellenére Tihany azon vég­várak közé tartozott, ame­lyek sosem kerülték az el­lenség kezére. A Balaton e keskeny szorosán sokszor keltek át később .Rákóczi kurucai, majd Kossuth ka­tonái. A somogyi kormány- biztos, a legendás Noszlopy Gáspár , is itt búcsúzott a deli parttól. A tihanyi— szántódi rév az apátságé volt. A somogyi birtokokról terményt, de utasokat is szállítottak hajóikkal a túlsó partra. Somogy vármegye 1784-ben levelet írt az apát­nak, s megkérdezte, hajlan­dó-e Szántódnál utasok szá­mára révet fenntartani (mert sok panasz érkezett az utasok mellőzése miatt) „vagy pedig átengedi azt a nem haszontalan terhet va­lamely más vállalkozónak.” Ezután épült föl a szántódi beszállócsárda. Nagy forgal­mat bonyolított le a rév Szent Kristóf-napi búcsúk alkalmával. II. József ren­delet» alapján a bencés ren­det is feloszlatták, vagyonát a/, úgynevezett Valiasalap birtokába adták (ez időben bérelte Szantódpusztat Paló­ca Horváth Ádám); a szer­zetesek csak 12 év múltán kapták vissza jogaikat és javaikat I. Ferenc császár­tól. A rév ismét az apátság tulajdonába került. Majd a XX. században: Somogy és Zala vármegye vette át (vál­totta meg az évezredes rév- jogot), később pedig átad­ták állami kezelésbe a Ba­latoni Hajózási Társaság­nak. Mindez vázlatos ismer­tetése a rév történetének, egy-egy szűkszavú mondat a könyv fejezeteiből, melyeket Zákonyi Ferenc fontos rész­letekkel, sok érdekes motí­vummal, kuriózummal gaz­dagított. Kitér természetesen a felszabadulás utáni ese­ményekre is, a révészlegé­nyek emlékezéseit, hagyo­mányait pedig ugyancsak színes, fordulatos stílusban teszi közkinccsé. Tüskés Tibor a legrégibb nyelvemlékeinktől, a költői pályán nemrég induló Ma­tyiké Sebestyén Józsefig te­kinti át Szántód, pontosab­ban a Balaton irodalmát. A gondosan kiválasztott sze­melvényeket miniatűr mű­elemzések, „pályatükrök” előzik meg, s az olvasó rit­kán emlegetett vagy méltatla­nul elfelejtett írókat, költő­ket is megismerhet e kötet­ből. Olvashatja például Ka­zinczy Ferenc ma is frissen, üdítően ható naplájegyzetél szántódi látogatásáról, vala­mint a polihiszt ,>r író, Paló­cai Horváth Adam ma már helyenként nehézkesnek tet­sző, de épp nyelvében, mon­datszerkesztésében roppant érdekes versét, prózáját. A korunkban is népszerű Jókai mellett megjelenik az egy­kor volt népszerű Vas Ge­reben, a Nagy idők, nagy emberek garabonciás életű írója, a Balaton nagy népszerűsítője, Eötvös Ká­roly, majd Roboz István, Herman Ottó, Krúdy Gyu­la; a közelmúlt és a jelen alkotói közül Széchenyi Zsigmond, Jankovich Fe­renc, Illyés Gyula, Vár- konyi Nándor, Sükösd Mi­hály és Gyurkovics Tibor hősei szerepelnek, Csokonai Vitéz Mihály sem maradha­tott ki a kötetből: kora leg­műveltebb magyarja, költője, aki a Komáromban kapott sebbel vigasztalanul járta a vidéket („A rengeteg So- mogyságban elbúttam hal- doklani”), Szántód közelé­ben (valószínűleg a túlsó partom) írta egyik legmegrá­zóbb költeményét, A tiha­nyi ekhóhoz címűt. Méltókép­pen zárul a kötet Takáts Gyulának „A szántódi rév­re” című versével, ö is poé­ta ősének emlékét idézi. „ ... s tűnt kócsagokkal az a szó és az a rév vas kom­pok oldalán ragyog. Széphal­mi úri Dorottya, Lilla él. Hozzák, viszik nagy hófehér lapok.. A két kötetet — akárcsak a többi szántódi füzetet — a megyei idegenforgalmi hi vatal adta közre. Smpudi András a Somogy megyei Mozi üze­mi Vallalat a gimnazisták rendelkezésére. Ajánlott programokkal könnyítik meg az eligazodást a műso- : rok, rendezvények között. Ez a kiadvány a Ki Ilién György Ifjúsági és Ű ttörő művelő­dési Központ Diákcentrum- rendezvényeire is felhívja a figyelmet. A jó kezdeménye­zés programjai közül idé­zünk. Ma 18 órára Kiskara~ csony — klubkarácsony cím­mel városi klubtalálkozót szerveztek. Játék, vetélkedő, műsor — együtt. Föllép Csizmadia Gyula. Iharos József és lncze Domonkos. Tizenkilenc órától a Kölyük együttes mutatkozik be, 26 órától diszkó. De marad program a szünidő többi napjára is! Itt emlékeztetünk arra, hogy szeptember 27-étől lá­togatható Kaposvár új kiál­lítóhelye. a Rákóczi téri vá­rosi galéria: Bernáth Aurél — a Marcaliban született mester — állandó kiállítása. A kaposvári Csiky Ger­gely Színházban szombaton játszanak először az ünne­pekben. Tizenöt órakor ber- letszüneti előadásban kerül színre a nagy sikerű musi­cal, Kander-Ebb Chicagója. Az előadást Ascher Tamás rendezte, a főbb szerepeket Csákányi Eszter, Básti Juli, Svindler Béla. Kottái Ró­bert. Pogány Judit, Nagy Anikó es Lázár Kati ala­kítja. Szombaton 19 órakor a stúdióban Zorin Varsói melódiáját játssza el Ba- barczy László rendezésében Pogány Judit és Kottái Ró­bert. A kaposvári mozik gon­doltak a gyerekekkel. A ka­rácsony kicsit, gyermekün­nep. Míg a fa elkészül, a ki-1 esik a Mozi múzeum ban Az óríáskirály és a varga című csehszlovák meseíilm-össze- állításban gyönyörködhet­nek. Ez csütörtökön fél négykor kezdődik. Pénteken a Darling című angol, szom­baton A koncert című zenés magyar film szerepel műso­ron. A Szabad Ifjúságban csütörtökön 16 órakor föl­újítják a híres Óz, a csodák csodája című amerikai me­sefilmet. Baum kalandos történetében Judy Garland játssza a főszerepet. A fel­nőttek péntektől Belmondó- hoz válthatnak jegyet: Zsa­ru' vagy csirkefogó? című filmjét játssza a Szabad If­júság mozi. A Vörös Csillag­ban szintén kedveskednek a gyerekeknek vetítéssel csü­törtökön 15 órától: A bűvös kő és a csodakút című Grimm-meséből készült szí­nes NSZK—olasz meselii- met játsszák. Péntektől a korai előadáson a Seriff az égből című Búd Spencer- filmet tűzték műsorra: ké­pünkön a gyermekek mac­kótermetű barátja látható! Az esti előadás is tudomá­nyos-fantasztikus film, ez-, úttal angol: A számú űr- bázis. A női főszereplő a tévés Charlie angyalai soro­zat egyik üdvöskéje. Farrah Fawcett Majors. A Latinea mozi szombat—vasárnapra ajánl Belmondo-filmet, ci­rv>m. A h'tjlCCVPTŐ. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom