Somogyi Néplap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-12 / 291. szám
Báréi! kör Besten SOMOGYIAK A SOMOGYIAKKAL Biztató találkozás A KISZ Központi Bizottsága székházának élőcsarnokában somogyiak várták a somogyiakat csütörtökön délután. bensőséges baráti találkozóra. Régi ismerősökkel es a fölfedezés örömével köszöntött „újdonsült’ földiekkel találkoztak megyénk vezetői, akik évek óta — akár főiskolai, egyetemi hallgatókról, akár Somogy - hol elszármazott politikusokról, tudósokról, művészekről, írókról van szó — nagy gondot fordítanak arra, hogy ne szakadjon meg. ellenkezőleg: tovább erősödjék a kapcsolat szűke bb hazánk fiaival. A találkozónak határozott célja volt. Az előkészítő bizottság a Budapesten élő somogyiak baráti körének megszervezésen munkálkodott, s az eredmény nem maradt el. Aki csak tudott, ott volt ezen a délutántól késő estig tartó randevún — Tausz Jánostól Szirmai Jenőig, Fodor Andrástól Csurgói Máté Lajosig. Szűkebb hazánk politikai vezető testületét Kovács Béla, a megyei pártbizottság titkára, tanácsát Tóth Károly elnökhelyettes és több más személyiség képviselte. „A földbirtokosok Somogy megyéje az önök közreműködésével vált a dolgos so- mogyi név igazi otthonává. S hogy az ott élő emberek mennyire otthonuknak vallják, mennyire szeretik szűkebb hazájukat, településüket, környezetüket, házukat, azt szemléletesen bizonyítja Somogy megváltozott arculata." Tóth Károly bevezető szavait idézte a krómkaft. és '•ele a találkozó hangulatára, közvetlenségére igyekezett utalni. Ott ültek a munkásmozgalom somogyi származású, kiemelkedő egyéniségei, a politikai, társadalmi* gazdasági élet felszabadulást követő megindítói Eljöttek azok a politikai, tömegszervezeti és állami vezetők, akiknek részük volt a földosztástól az államosításig, az aprófalvas Somogy villamosításától a közlekedés megszervezéséig, a , telepü- leshálózat-fejlesztési tervek kialakításától a megyei gyorsabb ütemű fejlesztéséig szinte mindenben. És ott voltak az írók, művészek, országos és Európa-hirű büszkeségeink; javarészt azok, akiknek a somogyi iskolák adtak alapot adottságaik, tehetségük kibontakozásához. Jó volt találkozni velük. Tóth Károly részletesen, adatokkal, tényekkel bizonyítva mutatta be számukra a szülőföld mai arcát. S bár a hivatalos eszmecserért nem nagyon juthattak szóhoz (olyan gazdag volt a program), részvételük, érdeklődésük, türelmük is igazolta kötődésüket. Nem maradhatott ugyanis titok, hogy a baráti kör létrehozásival szándékuk, elhatározásuk van a megyei vezetőknek. Az, hogy tagjait — azokat is, akik eddig ritkán jutottak haza — bekapcsolják Somogy fejlesztésének áram- kimébe; segítséget, támogatást, ötleteket és javaslatokat, tetteket várjanak tőlük, mint ahogy azt oly sok embertől eddig is megkapták már. S a kérő, biztató szó mellé bizonyítékul színes filmek«! is bemutatták — az elszármazottak nagy érdeklődése mellett — Somogy Előtérben a pedagógus személyisége A pedagógiai társaság megyei munkaterve Előadói konferenciát tartottak Kaposváron a TIT- székházban; a TIT Somogy megyei Szervezetének pedagógiai és pszichológiai szakosztálya, illetve a Magyar Pedagógiai Társaság megyei tagozata hívta össze tagjait az előadásra. Dr. Simon Gyula, a TIT pedagógiai választmányának elnöke, a Magyar Pedagógiai Társaság társelnöke a köznevelés fejlesztéséről tartott nagy figyelemmel kísért tájékoztatót. Dr. Simon Gyula több témában kifejtette álláspontját a köznevelés fejlesztésének feladatairól. Szólt a hetvenes évek reformtörekvéseiről; majd az egy évtizeddel későbbi kritikai megállapításokról és a feladatokról; az iskola felelősségéről, a tanulók személyiségének fejlesztéséről; a nevelők szoros együttműködéséről, a pedagógus személyiségének fontosságáról. — Köznevelésünk fejlesztésének valóban sokrétű feladatairól beszélt. Úgy tudom, ön a pályáját négy évtizeddel ezelőtt éppen megyénkben, Siófokon kezdte. Kíváncsi vagyok véleményére; mit tart a legfontosabbnak a köznevelés fejlesztésében? — A pedagógust. A reális előrelépés legfontosabb feltétele a pedagógus. A különféle tanulmányokban sokat olvashatunk a pedagógusokról, a szerzők egy része megállapításaiban elmarasztalja a pedagógusokat : én ezzel általában nein értek egyet Azt próbálják néhányan bizonyítani, hogy nem az oktatás feltételei okoznak néha nehéz helyzetet az iskolában, s a pedagógust hibáztatják olyanért is, amiről nem tehet. — Milyen változtatásokkal lehetne könnyíteni a pedagógus munkáját? — Kiküszöbölhető lenne a pedagógusok túlterheltsége, az elszürkülés veszélye. Az elszürkülés ellen az önképzésnek van a legfontosabb szerepe. Érdekeltebbé kell tenni őket az önképzésben. Ehhez a helyes értékrend megbízható alkalmazása nélkülözhetetlen. Sok esetben ugyanis jelenleg az érdekeltség csupán alibi. Az alkotó pedagógus megbecsülése még nem áll arányban a befektetett munkával. Azzal kezdtem, hogy a köznevelés fejlesztésében kiemelkedő szerep vár a pedagógusokra, hadd tegyem hozzá, hogy fejleszteni kell a pedagógiai kultúrát, fokozni kell az önállóságot és javítani az intézményi demokráciát. — A pedagógusképzésben is érvényre kell jutnia ezeknek az elveknek. — A felszabadulás óta soha sem kapott ilyen hangsúlyt a pedagógusok képzése. E téren is szemléletváltoztatásra lesz szükségünk. A képzésben előtérbe kell kerülnie a pedagógiai kultúrának, a neveléstudományban való jártasságnak. Pragmatista módon nem képhezhetünk a jövő számára pedagógusokat. A tanácskozáson — az elhangzottakkal összhangban — dr. Kelemen Elemér, a pedagógiai társaság megyei tagozatának elnöke ismertette a tagság középtávú munkáter- vét. Ebben hangsúlyosan szerepel a megyei pedagógiai pályázatok továbbfejlesztésének szükségessége, a publikációs lehetőségek tervszerűbb kihasználása. A kutató, kísérletező munkacsoportok is több feladatot kapnak. H. B. szépséges tájait, a fejlődés évtizedek alatt született bizonyítékait. Megalakult a baráti kör. Részvételét ki-ki nevével igazolta, és írásban is nyilatkozott arról, hogv érdeklődési körének, hivatásának megfelelően melyik szekcióban; a tudományos élet, a gazdaság vagy az irodalom, a művészet területén akar tevékenykedni. Javaslatokat kértek tőlük; hp- gyán működjön ez a baráti kör, milyen időközönként találkozzanak, s miként fűzzék még szorosabbra kapcsolatukat a szülőfölddel. Természetes, hogy vezetősége is van a körnek. Nem véletlen, hogy Losonczi Pál, a Politikai Bizottság tagja, az Elnöki Tanács elnöke a baráti kör tiszteletbeli elnöke. s dr. Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgatója az elnök. Alelnökök; Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára és dr. Takács István, a Politikai Főiskola tanszékvezetője; titkára Gyenesei István, a KISZ KB osztályvezetője. S az elnökség — feltehetően — sűrűbben találkozik majd, mint a baráti kör tagjai; a szekciók is gyakrabban, mint ahogy ilyen „plenáris" üléseket rendezni szabad. S az igazi eszmecsere a hivatalos program után következett Asztalokhoz ültek megyénk vendégei; se vége se hossza nem volt a párbeszédnek. Időnként megjelent az asztaloknál egy-egy eddig kevéssé ismert férfiú, s bizonytalanul azt kérdezte: — Ismerlek benneteket, de hát ti mind somogyiak vágy- toli? És már hozta a székét. Jó hangulatú, biztató találkozás volt ez a Duna partján. Tanúságtétel arról, hogy a szülőföld nem feledkezik meg fiairól. És bizalomgerjesztő, hogy e több éves kezdeményezés és rendszeres kapcsolatteremtés, elismerés mellett, egyre több figyelem, bizalom és megbecsülés jár majd azoknak is, akik itthon maradva próbálnak munkálkodni képességük szerint e „szépiám Somogy” felemelkedésén. Új egészségügy/ létesítmény Üj részleggel, csecsemő- és gyermekosztállyal bővült a jászberényi kórház. Az építészetileg is tetszetős kivitelű osztályon a legkorszerűbb gyermekgyógyászati berendezéseket szerelték lel. Az ötvenágyas épületben a koraszülött osztály inkubátorait külön biztonsági áramellátó rendszerrel is felszerelték, a kórtermekben pedig vezetékes oxigénellátást építettek ki. Tudományos öles az üzemegészségügyről Hatékonnyá tenni az ellátást Üzemorvosok, tanácsi vezetők, üzemi dolgozók részvételével került sor tegnap Kaposváron, a városi tanács nagytermében rendezett XII. vöröskeresztes üzemegészségügyi tudományos ülésre. A rendezvény széles körű társadalmi összefogásra épül; munkások, alkalmazottak, egészségügyi szakemberek, városi vezetők munkálkodnak közösen azért, hogy megyénkben az üzemek egészségügyi ellátottsága hatékonyabb, eredményesebb legyen. Dr. Varjú hrén városi főorvos megnyitója után dr. Vincze Erzsébet, a kórházrendelőintézet főigazgatóhelyettese Somogy üzemegészségügyi feladatairól és lehetőségeiről beszélt. Többek közt elmondta: az üzemegészségügyi szolgálat legfontosabb feladata az üzemi dolgozók egészségének védelme, az egészségártalmak és megbetegedesek hatékony megelőzése, az egészséges munkakörülmények Kiemelkedő öt év A könyvtárhálózatról tárgyalt i kaposvári tanács-vb megteremtése, a dolgozók gyógyítása gondozása. A megyeszékhelyen mindez többé- kevésbé megoldott, a vidéki kisebb ipari üzemekben azonban nem jó az üzemorvosi ellátás. Hogy a dolgozóknak ne kelljen nagy távolságokat utazniuk, Siófokon, Nagyatádon, Marcaliban és Barcson — a megyei üzemegészségügyi szakrendelés mintájára — megszervezik a szakrendeléseket, a körzetben dolgozók létszámát figyelembe véve. A nagyüzemi mezőgazdaságban dolgozók nagy része is a szolgálat körén kívül van. mert létszám- és területi adottságok miatt, nem tették lehetővé ellátásukat. A közeljövőben két üzemorvosi állást szerveznek: az egyiket termelőszövetkezetnél, a másikat állami gazdaságnál. Az üzemegészségügy területén egyik legfontosabb feladat a munka minőségének fokozása, különös tekintettel a foglalkozási betegségek ' bejelentésére és kivizsgálására. Kedvezőtlenek az eredmények a rehabilitáció területén. Ez főként a vállalatoknak, esetenként pedig az érintett dolgozónak róható fel. A közeljövőben megjelenő új rendelet biztosítani fogja a rehabilitációs javaslatok végrehajtását. A Politikai Bizottság 1979- es szeptemberi határozatában rögzítette az egészségügy főbb tennivalóit. Ennek nyomán a megyei pártbizottság megállapította. hogy az egészségügyi ellátás minőségi javítása, az ellátás hatásfokának növelése elsőrendű feladat. Az üzemegészség- ügyi ellátást a megye egész 'területére ki kell terjeszteni. Dr. Dettinger Antal, a megyei Köjál osztályvezető főorvosa az intézmény szerepéről beszélt a munkaegészségügy területén. A gondozási problémák' az alapellátáson belül az üzemorvosi gyakorlatban címmel dr, Zsemberi Erzsébet, a Mezőgép Vállalat üzemorvosa tartott előadást. Dr. Hugyák József üzemi szakorvos a rehabilitáció elméletéről és gyakorlatáról számolt be. Az előadásokat hozzászólások követték. A testület legutóbb öt éve tárgyalta a városi könyvtárhálózat munkáját, időközben többször is foglalkoztak az intézmények tevékenységével a társadalmi bizottságok. Ez is mutatja: fontos művelődéspolitikai szerepet játszanak a megyeszékhely életében a fejlődő városi könyvtárak. Tegnap délután a városi tanács végrehajtó bizottsága áttekintette fél évtized tapasztalatait s megállapította, hogy az intézmény eredményesen szolgálta a város kulturális fejlődését. A könyvtári szolgáltatások színvonala emelkedett, ezek sokrétűbbek lettek, s növekedett az olvasótábor is. öt év alatt több mint kötszerrel többen iratkoztak be a városi könyvtárakba. Az új központi könyvtár megépülte után megkezdődhetett a könyvtár szervezetének a korszerűsítése, a központi ellátórendszer kialakítása és az iskolai könyvtárakkal való együttműködés alapjainak lerakása. A végrehajtó bizottság elé került jelentésből kitűnt, hogy az elmúlt öt évben többet fejlődött a kaposvári könyvtárhálózat, mint azelőtt tizenöt év alatt. Az új intézményekkel együtt ö kölcsönzőhelyek szám9 harmincra emelkedett. A növekvő feladatok ellátására azonban a berendezésre biztosított támogatás nem elegendő. Égető szükség lenne a Petőfi és Ságvári könyvtár tatarozására. A bibliobusz üzemeltetésére sem elég az a pénz. A donneri és a Pázmány Péter utcai kölcsönzőhely korszerűtlen, zsúfolt. Ezeknek a felújítása hamarosan elkezdődik. A letéti ellátási rendszer javítása érdekében egy raktárhelyiség is kell, mivel gyakran nehézséget okoz az újonnan vásárolt könyvek elosztása. A város környéki községek összevonásával tovább nő a feladata a városi könyvtárhálózatnak: rövidesen öttel emelkedik az ellátandó helyek száma. A városi könyvtár új épületében több mint kilencvenezer kötet áll az olvasók rendelkezésére, több száz folyóiratot olvashatnak a környék lakói, és szépen gyarapodik a hanglemeztár is. A testület határozati javaslatokat fogadott el a kaposvári városi könyvtárhálózat további fejlesztésére, munkájának gazdagítására. Az új városrészekben a közművelődési ‘ intézményekben biztosítják a könyvtári szolgálat működését; még ebben a tanévben föl kell készíteni a Kinizsi-lakótelepi általános iskola könyvtárát, hogy lakótelepi feladatot is ellásson. A népdaltól az oratóriumig A SOMOGYI TAJAKKAL KÉPEKEN, A SOMOGYI EMBEREKKEL SZEMÉLYESEN TALÁLKOZHATNAK TISZTELT OLVASÓINK december 14-én, hétfőn este 7 óraknr A MEGYEI KÖNYVTÁR ÉS A SOMOGYI NÉPLAP KÖZÖS ESTJÉN VENDÉGEINK: EGYUD ÁRPÁD NÉPRAJZKUTATÓ DR. KANYAR JÓZSEF KANDIDÁTUS KERÉK IMRE KÖLTŐ SANTA VENDELNÉ, A NÉPMŰVÉSZET MESTERE TAKACS TAMARA OPERAÉNEKES A KAPOSVÁRI VIKAR KÓRUS ZAKANYI ZSOLT KARNAGY MŰSORVEZETŐ: DR. ALBERT ÁRON ZONGORAKÍSÉRÖ; KARDOS KALMAN KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉS FOTÓKIÁLLÍTÁS. SZERETETTEL VARJA OLVASÓIT A MEGYEI KÖNYVTÁR és a SOMOGY! NÉPLAP Jegyek IQ Ft-ért kaphatók ai elyasészelgálgtnál. V ______________________J
