Somogyi Néplap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-04 / 284. szám

fl Szabad Nép első szerkesztője Emlékezés Rózsa Ferencre, születésének 75. évfordulóján Két hónap múlva lesz negyven éve annak, hogy 1942. február 1-én megjelent a Kommunisták Magyaror­szági Pártjának illegális köz­ponti lapja, a Szabad Nép első száma. „Pártiapunk neve jelképe­zi ezt a történelmi feladatot, amely elé a politikai fejlő­dés a magyar népet és annak hivatott vezetőjét, a KMP-t állította. A nagy történelmi feladatnak — a független, szabad, demokratikus Ma­gyarország megteremtésé­nek — a szolgálatába állít­juk a Szabad Népet, pártunk hivatalos lapját. A . háború és a reakció nyomasztó sötét­ségében a Szabad Népnek, mint a szabadság világító­tornyának kell sugároznia. A Szabad Népnek kell azokat az eszméket kisugároznia, amelyek a magyar nép fel­szabadító harcának útját be­világítják” — olvashatjuk a vezércikkben, amelyben a Központi Bizottság rögzítette és meghatározta a lap cél­ját, legfontosabb feladatát. A lap első szerkesztője a KMP Központi Bizottságának egyik titkára, Rózsa Ferenc volt. Budapesten született 1906. december 4-én, értelmiségi, forradalmár családban. Apja mérnök, húga tanárnő; báty­ja, Rózsa Richard szintén mérnök, az ellenállás moz­galom mártírja. Rózsa Ferenc haladó szel­lemben nevelkedett. Az 1920- as évek második felében egyetemi évei alatt a wei- mari Németországban kap­csolódott be a kommunista mozgalomba. Hazatérése után bátyja ha­tására lett a Kommunisták Magyarországi Pártjának tagja 1932-ben, A Kommu­nista című illegális elméleti folyóirat egyik szerkesztője volt majd mint a párt te­rületi bizottságának tagja kapott egyre több és na­gyobb feladatokat a mozga­lomban. A szocialista ifikkel való akcióegység megszerve­zését bízták rá. 1935-ben köz­reműködésével jött létre az Országos Ifjúsági Bizottság és a Kommunista Ifjúmun­kások Szövetsége akcióegysé­ge. Az ifjúsági mozgalomban tanúsított magatartására, végzett munkájára alapozva bízták meg 1938-ban azzal, hogy más élvtársakkal együtt szervezze újjá a pártot. Ezt a feladatát körültekintően és eredményesen teljesítette. Rózsa Ferenc 1941 nyará­tól volt a KMP Központi Bizottságának egyik titkára. E feladatkörében megoldot­ta a pártszervezetek újjá­szervezését és a központi pártszerv létrehozását Tevé­keny részese volt az 1941-es áprilisi kommunista, antifa­siszta program megvalósítá­sának, amely többek között a nemzeti összefogást szor­galmazta a háború ellen. A munkásegység és a népfront- politika következetes harco­sa maradt mártírhaláláig. 1942. június 1-én fogták el és a hírhedt Andráss.y-lakta- nyába vitték. Közel két hé­tig válogatott kínzások köze­pette igyekezték megtörni akaratát a csendőr nyomo­zók, de elvtársai és a moz­galom ellen fölhasználható „vallomást” nem tudtak ki­kényszeríteni tőle. Az el­szenvedett kínzások követ­keztében halt mártírhalált a nagy tudású kommunista forradalmár, a Szabad Nép elsó szerkesztője. V. S. Kötelező lehetőség Az ifjúsági parlamentek heteit éljük. Vállalatok gaz­dasági vezetői adnak számot a fiatalok küldöttei előtt ar­ról. hogy a múlt esztendőben mit tettek az ifjúsági tör­vény végrehajtásáért. A sok követendő példa felsorolása már-már abban a tévhitben tarthat minket, hogy minden a legnagyobb rendben van. szocialista demokráciánk sarkalatosán az ifjúságot érintő része megoldott, s csupán elért eredményeink megőrzésére kell töreked­nünk. Hajlottam én la minden­nek elfogadására — miért ne örülne az ember az ered­ményeknek? —* amíg né­hány kedvezőtlen tapaszta­lat jóval árnyaltabb összké­pet ki nem alakított ben­nem. S kutatni kezdtem az okát. hogy például miért kel­lett elhalasztani egyik válla­latunknál az ifjúsági parla­mentet A vállalat egy tucat veze­tője többé-kevésbé alapos fölkészültséggel ült az el­nökségi asztalnak s velük szemben a «parlament” KISZ-titka rostól együtt mindössze öt fiatal A jelen levő fiatalok egyikét fag­gatva egyszerűen nem tud­tam eldönteni, mi lehet az érdektelenség oka, A távol­maradók némelyike igyeke­zett mentséget találni. Volt is okuk mentegetőzésre, hi­szen a KISZ-tagok jóelőre megkapták az igazgató írá­sos beszámolóját az ifjúsági törvény kapcsán szerkesztett intézkedési terv időarányos végrehajtásáról és a hatodik ötéves tervre vonatkozó el­képzelésekről. Mi taszíthatja a fiatalok egy részét ettől a demokra­tikus fórumtól? Egy részük­nél a távolmaradás és a tá­volságtartás oka bizonyos csalódottság lehet, mert a KISZ legutóbbi kongresszu­sára beterjesztett javaslataik sorsáról alig tudnak vala­mit. A többi között a lakás­építéssel kapcsolatos, a Fi­nommechanika ifjúkommu­nistái által fölvetett ötletek éppencsak napvilágot láttak — megvalósulásukról nem hallottak. Nem ismerjük an­nak az alapos elemzésnek a sorsát sem, amely az értel­miségi fiatalok helyzetét föl­mérve adott ötleteket a to­vábbi sürgető teendőkre. Talán, zavart okoz, hogy tavaly a KISZ-kongresszus miatt egy évvel elhalasztot­ták az ifjúsági parlamente­ket. Mert a tehetetlenség ér­zésének csak egy része táp­lálkozik a valóságból Job­bára arról van szó, hogy a fölvetett ötletek nagy része immár állama Kantén ea » felsőbb vezetés döntéseiben fogalmazódott meg. Jó vol­na, ha a fiatalok több fi­gyelmet fordítanának gazda­sági szabályozórendszerünk változásaira, mert akkor sa­ját ötleteiket ismerősként üdvözölhetnénk az egyes elő­írásokban. Ebből adódik a feladat; a javaslattevő, az ország gondjaiból felelős társként részt vállaló ifjú embereket hatékonyabban kell tájékoztatni véleményük figyelembevételéről Sokan úgy vélik, az ifjú­sági parlamentek elsősorban az úgynevezett „felnőtt” köz­élet iskolái Először is azért tévednek, mert a parlamen­teken szót kérő fiatalok mun­kájukkal naponta bizonyít­ják felnőttségüket másrészt kicsinyeinek ezeknek a ren­dezvényeknek a szerepét. A felnövekedett — és bekében felnőtté ért — nemzedék a többi között ezeknek a fóru­moknak a segítségével talál­hat valós cselekvési lehető­séget magának. A létező al­kotóerők „termőre” fordítá­sának gondját is megoldhat­nánk, ha kellő rangra emel­nénk az ifjúsági parlamente­ken megvitatott és elfogadott terveket és elveket. Érdemes szem előtt tart»­Készül a leltár mink, hogy az ifjúsági tör­vény nemcsak újdonsága miatt (a világon először hoz­tak ilyen jellegű .törvényt) érdemel különösen nagy fi- ; gyeimet, hanem sajátos — csak a szocialista viszonyok- ' ra érvényes — működési formájával is. A szocialista jogalkotás úttörő alkotása­ként egyértelműen állást foglal az elvi fejezeteiben. A rendelkező részek a terü­leti demokrácia érvényesíté­sét a gazdasági egységek szá­mára tették időhöz és hely­hez szabottan kötelezővé. És a törvény rangját megadva lépett ebbe a folyamatba az ifjúsági parlamentek rend­szere, amelynek fő feladata, hogy a törvény végrehajtá­sáról mindenütt beszámoltas­sák a gazdasági vezetőket. Maga az ifjúsági törvény tehát sajátos hatalomra tá­maszkodik; az ifjúsági par­lamentre. Ennyi és nem ke­vesebb ezeknek a rendezvé­nyeknek a jelentősége. En­nek figyelembevételével tu­domásul kell vennünk, hogy az ifjúsági par lamentek olyan lehetőséget kínálnak, amely- lyel a jövőnk érdekében, tor- vén.yszabta kötelességünk él­ni. Lovas Gábor A szántóföldi munkáknak lassan már a „végére jár­nak”, a nehéz hónapok utárí végre jöhet egy kis pi­henő a termelőszövetkeze­tekben dolgozóknak. No, persze nem mindenkinek. Az irodákban éppen most kezdődik az igazi kampány: az év zárása. A csokonyavi- sontai tsz irodáiban három könyvelő dolgozik, meg a belső ellenőr, az SZTK-ügy- intéző, a három bérelszá­moló és több adminisztrá­tor. Mindarinyiukra sűrűsö­dő feladatok várnak, még a pénztárosra is: az év végén kell elszámolnia, kifizetnie a háztáji terményeket. A könyvelésen a múlt hó­nap közepén kezdődött a leltár — természetesen a napi munka mellett. Egy ré­sze még december közepén elkészül, a többi csak de­cember utolsó napjaiban — ahogy a leltározandó dolgok jellege megkívánja. Egyút­tal folyamatban van a zár­számadás előkészítése, a be­számolóhoz szükséges ada­tok gyűjtése A könyvelés­nél „kiderül” majd, hogy állnak az év uttjlsó napján, ezután következik a többlet, illetve a hiány megállapítá­sa, s akkor kész a leltár. Év végén le kell zárni a számtalan kartont, s meg­nyitni az újakat. A mérleg­beszámoló február első felé­re készül el teljesen. Novembertől márciusig, a zárszámadásig tart tehát a . kampány. Ez természetesen túlórázást is jelent. Igaz, ke­vesebbet, mint régen, ami­kor még nem vásárolták meg a könyvelőgépeket. Ha szorít valahol a cipő, bi­zony előfordul, hogy bent maradnak a könyvelők késő estig is az irodában. öt éve vásárolta i Is a két könyvelőgépet Gyorsabb és pontosabb azóta a mun­ka, kevesebb a hibalehető­ség. A gép automatikusan göngyölgeti a kartont is, nem kell kézzel végezni a «ok összeadást, nem kell at­tól félni, hogy félreütnek valamit a kézi számológé­pen. Főkönyvi kivonatot egyetlen nap alatt lehet ké­szíteni a gép segítségével Ascota típusú, NDK-gyárt- mányú mindkét szerkezet; az egyik a főkönyvi könyve­lést, a költségnemek gyűjté­sét, az állóeszköz könyvelést végzi és bérjegyzéket ké­szít, a másiknak a feladata az anyagkönyvelés. Szó van róla, hogy vesznek még egy gépet, s épp a napokban vett föl a tsz egy újabb könyvelőt, aki most a lel­tárösszesítésekben segít. Ké­sőbb anyagkönyvelő lesz ő is, és ketten végzik majd ezt a munkát. M. E. Százmilliós megrendelés Üzemcsarnokok és telepek A Nagyatádi Városi Ta­nács legutóbbi ülésén tájé­koztatót hallgatott meg ar­ról. hogy a gyáraknak és üzemeknek milyen elképzelé­seik vannak erre a tervidő­szakra A sorban szerepelt az ÉSZKV neve is. Később telefonáltam, s a központtól kértem az ÉSZKV-t. — Bocsásson meg, de az mi? — kérdezett vissza a központos. Ügy látszik, az atádiak még mindig a régi nevén ismerik a Nagyatádi Építőipari Szövetkezeti Kö­zős Vállalatot, Mesélem a történetet Hor­Anyagmozgatás a mezőgazdaságban A mezőgazdasági anyag­mozgatás főleg a növény- termesztéshez, ezenkívül a kertészethez kapcsolódik. Az alkalmazott szállítóeszközök és rakodógépek, tehát első­sorban a szántóföldi nö­vénytermesztés igényeinek felelnek meg. Az egyéb ágazatok különleges igényeit csak részben, megfelelő át­alakítással elégíthetik ki. Az anyagmozgató gépek e jel­legzetessége várhatóan lé­nyegében megmarad a jö­vőben is, bár valószínűleg növekedni fog az egyéb ágazatok specialis gépeinek részaránya. A jelenleg al­kalmazott géprendszerek alapvető gépe a 4—5 ton­nás, általános rendeltetésű pótkocsi. 36,8, illetve 66,2 kilowattos (50, illetve 90 ló­erős) univerzális traktorral 1—2 pótkocsi vontatható. A következő években a ter­melésfejlesztés irányával összefüggésben e téren is jelentős változás várható. Leginkább a 4—5 tonna teherbírású mezőgazdasági tehergépkocsit alkalmazzák ----ez azonban a mezőgaz­d asági tehergépkocsik kiala­kításának csak az első lépé­se. A jövőben lényegesen nagyobb, 8—10 tonna hasz­nos terhelésű tehergépkocsi­ra lesz szükség, amelyek pótkocsival fölszerelve leg­alább 20 tonna szállítására képesek. Az anyagmozgatás gép­rendszeréhez tartoznak a különféle rakodóberendezé­sek. A jelenleg alkalmaziott rakodóberendezések nagy­arányú korszerűsítése az anyagmozgatás általános fejlesztésével egyidejűleg várható. Az áj — javított kialakítású — speciális billenőplatós me­zőgazdasági tehergépkocsi (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) váth Sándor igazgatónak. El­mosolyodik. — Gyakran még mi is tö­véiként mutatkozunk be. pe­dig lassan két éve. hogy ne­vet változtattunk. — Miért? — A hatvanas évek köze­pén, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az építőiparnak nincs elég kapacitása a me­zőgazdasági építkezésekhez, létrehozták a töválokat. Mi 1966-ban alakultunk meg a segesdi, a somogyszobi, S szabási, a lábodi és a mikéi termelőszövetkezetek össze­fogásával mint vállalkozás. 1980. január elsejétől viszont már vállalatként működünk, és ez névváltozást is hozott magával. — A töt; alok elsőrendű feladata a mezőgazdasági üzemek igényeinek kielégí­tése volt. Ha azokat teljesí­tették. akkor más munkát is vállalhattak • községi ta­nácsoknál, illetve a lakosság szolgálatában. Az új szerve­zeti forma ezt mennyiben módosította? — Teljes önállóságot élve­zünk. Terveinket az igazgató tanáccsal kell jóváhagyat­nunk. De ez nem jelenti azt, hogy a termelőszövetkezeti igényeket nem vesszük fi­gyelembe. Továbbra is első­rendű feladatnak tartjuk megrendeléseik teljesítését. Ev végén kérdőívet küldünk szét, amelyből megtudjuk, hogy milyen igények vannak a következő évre, s annak ismeretében vállalunk továb­bi munkát. Érdekességként említem meg. hogy amíg 1978-ban munkáink nyolc­van százalékát a mezőgazda- sági megrendelések adták, addig egyéb helyeken alig. dolgoztunk. 1980-ban 30—70 százalékra változott az arány, de erre nem szabad különö­sebb figyelmet fordítani, mi­vel akkor lépett életbe az új szabályozórendszer, nagy volt a bizonytalanság. Az idén és jövőre is munkánk felét a mezőgazdaság adja Az alapíjfás évében mind- öesae küeacoK&ió forint ér­tékét állítottak elő. Akkor csak negyvenhetén dolgoztak náluk. Az idén kétszázhúsz munkást foglalkoztatnak, és több mint ötmillió forint ér­tékű gépparkkal rendelkez­nek. Ezek után nem csoda, hogy termelési értékük a ter­vezett ötvenmillió helyéit már most megközelíti a het­venötmilliót. — És jövőre? — Százmilliós forgalomra számítunk. Dolgozunk a Da- nuvia üzemcsarnokán, meg­kezdjük az ötvöskónyi kór-, ház és Nagyatádon az Aradi utcai óvoda felújítását, va­lamint a fürdő teljes re­konstrukcióját. A mikei té- esznek üzemi épületet készí­tünk, Háromfán szerelőcsar­nokot állítunk föl. Segesden pedig befejezzük a szakosí­tott szarvasmarhatelep át­alakítását. A beruházások kapacitásunk ötven százalé­kát kötik le, így jócskán vállalhatnánk felújítást és karbantartást, csakhogy,. A rendelkezésünkre álló for­góalap mindössze 8,6 millió forint. Ehhez 15 millió fo­rint bankhitelt kapunk. Az egesz együttvéve sem ele­gendő a százmilliós munka elvégzéséhez. A közös válla­latot létrehozó termelőszö­vetkezeteknek ma már nem érdekük, hogy tovább növel­jék forgóalapunkat. Számuk­ra közömbös, hogy az igé­nyeik teljesítésén kívül mi­vel foglalkozunk. Mi lenne a megoldás? Töp­rengenek. Horváth Sándor szerint valamilyen támoga­tás vagy a banki merevség­ből való engedmény. Senki sem vádolhatja őket azzal, hogy nem voltak előrelátók. A tervidőszakban visszafej­lesztéssel, illetve szintentar- tással számoltak. A járás igé­nyelné a munkájukat... S. J. SOMOGYI NÉPtAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom