Somogyi Néplap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-29 / 303. szám

XXXVII. évfolyam, 303. szám 1981. december 29., kedd OLASZ ÍZEK KAPOSVÁRON Ha a mezőgazdasági üze­mek gondjairól esik szó. ak­kor az esetek döntő hánya­dában az alkatrészellátás ad­ja a témát. A termelőszövet­kezetek legfőbb fői-urnán, kongresszuson is szóba ke­rültek a hibák, kifejezésre juttatva: nehezen elviselhe­tő helyzet az, hogy eseten­ként néhány forintos alkat­rész hiánya miatt ezrek fo­rognak kockán, vagy — rosz- szabb esetben — veszendő­be mennek. A szekszáróK termelési rendszer — sokirányú egyéb szolgáltatása mellett — nagy gondot fordít arra. hogy partnerüzemei ilyen jellegű gondjain is enyhítsen. A KSZE-hez tartozó több mint húsz somogyi gazdaság szá­mára jó hír, hogy a rend- szerkózpontban, Szekszárdom központi alkatrész-bázist hoztak létre, és 1982. január elsejétől új, korszerűbb rend­szerben biztosítják partner­üzemeiknek a szükséges al­katrészeket. A szervezeti in­tézkedések nyomán alapvető­en változnak az alkatrészek tárolásának, áttekinthetősé­gének körülményei, a kultu­rált körülmények módot te­remtenek a minden részlet­re kiterjedő műszaki kiszol­gálásra. Az elsősorban dunántúli éidekeltségű rendszer G.vó- ■ rött és Mohácson már koráb­ban létrehozott két kihelye­zett raktárát annak érdeké­ben, hogy minél közelebb kerüljenek a termelőüze­mekhez, minél gyorsabban, rugalmasabban kiszolgálhas­sák őket. Ez az új központi bázis is ezt a fő célt szol­gálja. Bíznak abban, hogy a jövő év első felében a part­nerüzemek — köztük a több mint húsz somogyi gazdaság — jól érzékelhetően tapasz­talják a műszaki kiszolgálás színvonalának javulását. Döntő előfeltétele ez a me­zőgazdasági munkák zökke­nőmentes, tervszerű elvégzé­sének. Tolvajok az öltözőben A Kaposvári Cukorgyár öltözőjében bizony gyakran megesett, hogy munka vé­geztével kifosztott szekrény várta a dolgozókat. A rend­őrségnek többször akadt itt dolga, méghozzá nem is könnyű; így aztán az is elő­fordult, hogy nem találták meg a tolvajt. Legutóbb vi­szont négy is kézire került... November 30 és december 7. között a finomító üzem­rész öltözőjének tíz szekré­nyét „vizsgálták át” a tol­vajok : a heti gyakorlaton lévő tanulók holmiját dézs­málták meg. Nem tűntek el nagy értékek: az egyik hely­ről 100—200 forintos tár­gyak, a másikról 500 forin­tot érők, ám a diákoknak már ez is valóságos kincs. Nem beszélve arról, amikor üres szekrény várta őket... Hogy nehéz lehetett innen elvinni bármit is? Egyálta­lán nem. Az öltözőkben lé­vő faszekrények állapotáról ugyanis, ha azt állítjuk, hogy nem megfelelő, akkor — a dolgozók a megmond­hatói — ez még mindig di­cséretnek számít. Egyszerű­en nyithatók, a lakatot pánttal együtt könnyű le­venni. A lemezszekrények is olyan rosszak, hogy eddig mindig könnyen boldogul­tak velük a tolvajok. És hiába történt lopás, a szek­rények ilyenek maradtak... Pedig volna megoldás, még csak ki sem kellene cserélni a szekrényeket, elég lenne egy pánttal megerősí­teni. Az öltöző egyébként nem zárható, mert itt van a mosdó, a WC is. Ha eze­ket a helyiségeket leválasz­tanák, az öltözőt is be le­hetne zárni, s illetéktelenek nem juthatnának be oda. A mostani tolvajok egyéb­ként gyorsan kézre kerül­tek: a takarítószemélyzet tagjai voltak. Közülük ket- Vtőt Orsós Juliannának hív­nak, a fiatalabbik 2G éves és Kaposváron él, a másik 35 éves és csökölyi. A har­madik öltözői tolvaj a 22 éves csökölyi Bogdán Mar­git. És volt a gyárban egy negyedik tolvaj is ebben az időszakban: a 19 éves ka­posvári Tóth Ferenc, aki már követett el hasonló bűncselekményt. Ennek el­lenére rábízták a festőmű­hely kulcsát. Neki első dol­ga volt, hogy elemelje mun­katársa pénzét. Forró szendvicsek, hidegkonyhai készítmények, olasz specialitások és üdítő italok bő vá­lasztékával RING bár néven hangulatos gyorsbüfé nyílt meg Kaposváron a Tóth Lajos utca 15. sz. alatt A vizsgáztató házhoz megy Egy kocsira hét perc jut Télen közel sincs olyan gépkocsisor Kaposváron a KPM Autófelügyelet gépjár­művizsgáztató bázisán, mint nyári időszakban. Nem mintha szünetelne a vizsgáz­tatás, csupán kevesebben jönnek ilyenkor. A pénz in­kább ajándékozásra kell, a a kocsit műszaki vizsgára felkészíteni néha költséges dolog, így aztán elmarad. A kisebb forgalom oka az is — mondja Ilon Miklós, az autófelügyelet vezetője, hogy ilyenkor csökken a javítási kapacitás. A másik gond ab­ból adódik, hogy miután ön­vezénylési rendszer van, az­az az autós maga kíséri fi­gyelemmel, mikor jár le a kocsi műszaki vizsgája, s o dönti el, mikor hozza újra, nü nem tudunk előre ter­vezni. Egy autó átvizsgálása 7 percig tart, és ezt az időt csak úgy lehetne rövidíteni, ha valamelyik vizsgaszakasz kimarad. Ez viszont, éppen a közlekedésbiztonsági szejn- pontok miatt, lehetetlen. A behozott kocsik azonosítása után a szénmonoxid-tarta- * lom vizsgálatára kerül sor, Játékok Tatabányáról aztán fék erőmérés, alváz­vizsgálat, majd a felépít­mény vizsgálata következik. Természetesen a fényszóró­kat is ellenőrzik. A tapasz­talatok szerint kitűnő álla­potban kerülnek ide a jár­művek. Ha valaki mégsem így hpzza, akkor annak nem a hanyagság az oka. A gépjármű tulajdonosa ilyenkor a kocsi műszaki állapotát méreti fel velünk. A vizsgadij befizetése elle­neben kap egy felmérőla­pot, melyen az összes hiba szerepel. Aztán ezzel mehet a szervizbe vagy a maszek szerelőhöz, ennek alapján kijavítják a hibákat, és vizsgázhat a kocsi. Ez kü­lönösebb hártánnyal nem jár. Ha érvényes forgalmi engedéllyel jön az autós, és a jármű műszaki állapota olyan, hogy nem vehet részt a forgalomban, akkor sem vesszük le a rendszámtáb­lát, hanem a forgalmú en­gedélybe bejegyezzük, hogy érvénytelen. Utána viheti autóját a szerelőhöz, ég jö­het vizsgára. Az autófelügyelet a nagy­üzemek — elsősorban me­zőgazdasági üzemek — ré­szére előnyös szolgáltatást is nyújt: a vizsgáztatók ugyanis házhoz mennek. Ha az üzem befejezte a téli gépjavítást, és annyi gép készen áll, amennyi a vizs­gabizottság napi „kapacitá­sa”, azaz ügy ötven-hatvan jármű, akkor van erre le­hetőség. Persze, ha egy üzemben nincs ekkora gép­park, több gazdaság is tár­sulhat. Érmek az üzemek látják hasznát, hiszen nem kell bedöcögni gépeikkel a megyeszékhelyre, azaz je­lentős mennyiségű üzem­anyagot takaríthatnak meg, s gépkocsivezetőkre sincs szükség, akik a vizsga nap­ján Kaposvárra hozzák a gépeket. Az autófelügyelet- nél azt szeretnék, ha mind több gazdaság igénybe ven­né ezt a szolgáltatást. D. T. A tatabánya! Mikrolin Ktsz újfajta játékai: a modul építő- szekrény három változata és a Volvo típusú kisautó. Az építőszekrényből fiO ezer készletet, a kisautóból 20 ezret szállítottak a közelmúltban (MTI-fotó — Tóth Gyula felv. — KS) Sírtak a nyulak... Megdöbbentő látvány volt. Az autó utasai először föl sem fogták, mi történhetett a közúton. Lassítottak. December 21-e volt, reggel 8 óra. Szenyér és Mesztegnyő között az árokba borulva a szántásra dőlve jó néhány nyúlketrecet pillantottak meg. Bennük élőlények és volt élőlények: keservesen, jaj vé­szekéivé síró és már elpusztult nyulak. Nem tudták, hogy ilyen is létezhet; még sohasem hallották sírni a nyulakat. Ott vergődtek a havas árokparton, dideregve, fázva, a „fagyhalál” küszöbén. Borzasztó látvány volt. Házinyülak lehettek csak­nem mind hófehér. Görcsös élni akarással, keserves erőlkö­déssel kaparták a ketrecek drótját, ösztönös segélykiáltás volt a hangjukban. Sírtak . . . Az autó utasai nem segíthettek. De megtudták: előző es­te a helyszínen leszakadt egy teherautó pótkocsija. így kerül­tek a szerencsétlen állatok az árok mélyére, a szántásra. És ott töltötték a fagyos éjszakát. Volt, „aki” bírta a hideget, de iszonyúan félt, és taposta a másikat, a gyengébbet, hogy élve maradjon. Az úton nyoma sem volt a teherautónak, a pótko­csinak. A nyulak, a ketrecek nem hiányoztak senkinek. És a környéken nem volt ember, aki segített volna. Nem valószínű, hogy csak ennek az egy autónak az utasai látták a nyulak kínlódását, hallották halálfélelmük vészjeleit. Az utasok arról beszéltek: ha valaki most eltulajdonította volna a ketrecek élőlényeit; ha nem élhettek volna is sokáig, akkor is emberséges cselekedetet hajtottak volnat végre. De igy érték ment veszendőbe, s fagyhalál kaszált, amely akkor is borzalmas, ha apró állatok között arat... Délután két óra tájt jöttek vissza az autó utasai. A „táj” képén semmi sem változott. De nem hallották már a nyulak vészes sírását; talán csak kettő kapaszkodott görcsösen a ket­rec drótjaiba, a többi mind elpusztult. Meglehet, fi'feet majd értük a biztosító. Az apró élőlények szenvedéséért, kínlódá­sáért és fagyhalaláért ugyan ki fizet? Hz aíkalrészcilátás javításáért Tisztelt Szerkesztőség! A fűtési idény kezdetétől bajok vannak házunk fűtésé­vel. Azt, hogy négy-öt napig — elég gyakran — se hideg, se meleg víz nincs, már kezdjük megszokni, de vacogva érzé­keljük a lakások 18—19 C fokos hőmérsékletét. Hogy a hi­ba nem a ház fűtési csőrendszerében lehet, abból sejthető, hogy miután az IKV-nál és a Kinizsi-lakótelep kazánházá­nál reklamáltunk, a hőmérséklet két napig elérte a 20—21 C fokot, de azóta a radiátorok alig langyosak. Az ellenőrző mérés sem volt reális, mert előtte a rend­szert jól felfűtötték, a mérés után két-három óra múlva a lakásban található négy radiátor közül három 24 órán ke­resztül hideg volt, amit a mérés utáni napon a kazánház dolgozója is tapasztalt. Hívei vagyunk a gazdaságos fűtésnek, az energiatakaré­kosság jelentőségét megértjük, de nem érthetünk egyet az ilyen takarékossággal. A lakásokban hösugárzóval pótolják a fűtést. S mindezek mellett havi 450 forint fűtési díjat és 127 forint melegvízdijat fizetünk. Kérjük segítségüket. Tisztelettel: Karádi Árpádné Kaposvár, Búzavirág u. 2« + 7 aláírás Tarka SOROK Testvérek A városi egéssségögyi osztályra panasszal állít be egy fiatalembee. — Értse meg, signor — mondja —, három fivé­remmel egy szobában la­kom, és szörnyen, idegesí­tenek. Ha így megy to­vább, idegbajos leszek. Az egyiknek két macskája van, a másiknak házom kutyája és egy sündisano- ja, a harmadiknak egy tucat teknősbékája_» Az ember egyszerűen megbo­londul, es szinte nem kap levegőt ___ — Es a snbánk van ablaka? — Persze, hogy oan.1 — Akkor nanéefc h» nyitja ki! — Az isten áldja meg, signor! Azt akarja talán, hogy mind az ötven, ga­lambom kirepüljön*! Nyelvi nehézség <— Képzeld, <nte teg­nap hazaérkeztem * ki­küldetésből, a fekeeégamt-l rajtakaptam etíhcn némettel! ötdmtefcnäl — Az stőbfci HBhu so­ha nem tátlak * feamma bead — WaOad; wijat» eftvet­tSk a jogosítványéinak, vá­mét a urna* .. „a. A siker átka zadat? — Ween. OtjMii jS apró­hirdetést fogalmaztam ró­la, hogy aztán mar asdnal- tam ekadnu. Szemlétet Egy házaspár fltatkftá'ját sétáltatja a parkban. Ami­kor a kisfiú az egyik pá­don agy CKokaéndno párt vesz ésm^ leéacsnsyióon mondja; ■— Ha majd Mfiaribfc le­szel, már nem tagod azt gondoini róluk, hogy bu­ták — jegyzi meg eme a papa. De taegsaáiet -a ma­ma ES“ — Ha pedig még ki­sebb leszek akkor már megint nagyon botaknor fogod tartam őket. Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: Paá! Ltózló Szerkesztőség: Kaposvár. Latinos Sándor u. 2. Postacím: Kaposvái Pf.: 31. 7401. Telefon: 11-510. 11-511. 11-513 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinca Sándor n. 2. Postacím: Kaposvár, Pf.; 31. 740) Felelős kiadó: Balajcza János Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 34 Ft. negyedévre 102 Ft, fél évre 204 Ft, egy évre 400 Ft Index: 35 907 ISSN 0133—0608 Készült a Somogy megyei Nyom­daipari Vállalat kaposvári üze­mében. Kaposvár, Május 1. u. 101 Felelős vezető: Farkas Bola igazgató Kéziratokat nem őrzürric meg. éa nem adunk vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom