Somogyi Néplap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-29 / 303. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESUUETEEl ARA: 1,40 Ft Munkából munkára Munkahelyi felmérések ta­núsítják, hogy nem használ­juk ki eléggé munkaidőnket. Attól még nincs kihasználva a munkaidő, hogy mindenki a munkahelyén tölti el. A kérdés összetettebb. Külön­ben is: kevés országban dol­goznak annyit munkaidőn túl, mint éppen nálunk. Hol is? Példának okáért a háztá­jiban — az egész család. Művelünk kertet, s akinek a szakmája engedi, vállal ma­szek munkát. Megtanulunk tapétázni, szőnyeget ragasz­tani, zárat cserélni, polcot eszkábáíni, alapot ásni. A többletmunkának kettőd haszna van. Az egyik ki­adásaink csökkenése. A kertben termő gyümölcs— zöldség, a kalákában épülő ház, a „házilagos” lakásfel­újítás és a többi, pénztárcán­kat kíméli. Ugyanakkor eny­híti — mondjuk — a szolgál­tatás gondjait, vagy az épí­tőiparét. És nem mellékesen, ami a plusz órák eredménye, terméke, az gyarapítja a népgazdaságot is. A többletjövedelem, a plusz gyarapodás, jórészt a fiatalok előbbre jutását szol­gálja. A családalapításnak, az önálló otthon megterem­tésének költségei emésztik föl a fáradozás nagy hánya­dát. Többnyire segítenek a szülők az építkezésben pénz­zel is, s ba bírják erővel, munkával is. Hajszoljuk magunkat A fentiekben e bajszának a pozitívumait soroltam. Az ötnapos munkahét általános­sá válásával felszabaduló iuőből is munkásai töltünk majd jó néhány arat Holott pihenésünket művelődésün­ket, szórakozásunkat növel­hetnénk általa. Elvileg. De ameddig primer szükségle­teink megszerzése sarkall, addig aligha választjuk a csak keiU A baj csak az, hogy eköz­ben pontosan tudjuk, hogy azokra a szabad órákra is szükségünk lenne. Egyebek között azért mert pihenés, regenerálódás nélkül gyor­sabban kopik szervezetünk. Szerencsés esetben persze a munka, a másfajta munka „kikapcsol”. Dehát nem mia­uig ez történik. Másrészt szükségünk van — lenne — a folytonos ön­művelésre. Követnünk kell a szakma fejlődését. Bevalljuk vagy sem, de kevesebb időnk jut könyvre, színházra, ki aiatásra, hangversenyre. A hiány hátrányát nem érez­zük azonnal. Nem olvas­tunk, nem láttunk valami fontosat? Kibírjuk. Megal­kuszunk, fékezzük belső igé­nyünket Nem könnyű megszabni a józan határt, az anyagi ja- v aknak azt a mennyiségét és minőségét, ami bizonyosan elegendő, mondván: mostan­tól a művelődés, a szórako­zás következhet. De egyálta­lán: mire is van meg a bel­ső igényünk? Mitol függ? ls: kólái végzettségtől, alapmű­veltségtől, a családi szoká­soktól és így tovább. A munka utáni munka hasznosságát fölösleges to­vább bizonygatnunk. De: amíg tesszük dolgunkat a család érdekében, otthonunk érdekében, olykor arra az ugyancsak egyéni és közér­dekre is gondolunk, hegy nem mindegy, mennyive! gyarapítjuk szellemi készle­tünkéi. i lehetőségek ma jobbak, mint azelőtt soha Ülésezett a román szövetség elnöksége A román nemzetiségű la­kosság olyan, lehetőségekkel élhet kultúrájának ápolásá­ban, amilyenek azelőtt soha nem nyíltak számára — ál­lapította meg a magyarorszá­gi Románok Demokratikus Szövetségének elnöksége a testület hétfői ülésén. A gyu­lai székházban megtartott ta­nácskozáson értékelték a szövetség idei tevékenységét, s döntöttek a jövő évi ten­nivalókról. A hazai románok jó köz­érzetét az idén több ténye­ző erősítette. Gyulán meg­épült a 12 tantermes román általános iskola és gimnázi­um, amelynek ünnepélyes át­adása ugyan ezután lesz, de a szép új, korszerűen felsze­relt iskolában a tanítás már a közelmúltban megkezdő­dött. A mostani tanévben emelkedett Kétegyháza, Bat- tonva, Lőkösháza, valamint a Hajdú-Bihar megyei román­lakta falvak nemzetiségi is­koláinak tanulólétszáma. Az óvodai román nyelvű felké­szítés immár majdnem telje­sen megoldott, a jövő év fel­adata, hogy Pocsajon és Lőkösházán is anyanyelvű előkészítésben részesülhes­senek a román általános is­kolába készülő gyermekek. 1981-ben három hazai és egy romániai együttes vett részt a szövetség által szer­vezett körutakon, 13 előadást tartottak, összesen ötezer fő­nyi közönség előtt. Ismét si­Gyorsjeientés Kiegyensúlyozott az ellátás 3,8 milMnl forint fejlesztésre Az MNB és a Ganz-Mávag hitelszerződése kert arattak a nyári tábo­rok: Biharkeresztesen ötöd­ször rendezték meg a me­gyei honismereti úttörőtábort, s Kétegyházán került sor a szövetség hatodik néprajzi táborára. A klubok tevé­kenysége igen tartalmas volt — többek közt Eleken, Gyu­lán, Szegeden és Körösszeg­apátiban — s az eleki, amely az idén vendégül látta az ország román klubjait, ezek munkájának össpehangolá- sára is alkalmas, .jövőre Deb­recenben szeretne a szövet­ség román klubot szervezni. A nemzetiségi hagyomány- ápolást kitűnően szolgálta az anyanyelvű ismeretterjesz­tés — 40 TIT-élőadás román nyelven —, az olvasómozga­lom. az elsőként megtartott román szépolvasási verseny, a rádiózással erősödött sajtó, s több további rendezvény is. A jövő évi tervek közül fi­gyelemre méltó, hogy meg­kezdődött a román nyelvű tévé-adás is, új művészeti együtteseket szerveznek, nép­rajzi kiadványokat jelentet­nek meg. A győri Richsrcfs Finomposztógyárban az idén a mennyiségi növekedés mellett jelentős szerepet kapott a termék minőségének javítása. A múlt évihez képest lénye­gesen több I. osztályú árut állítottak elő. 8,5 millió négy­zetméter szövött és kötött kelme került hazai és külföldi megrendelőknek (MTI-fotó — Matusz Károly felv. — KS) Hazánkba érkezeit J. Y. ßndrepov A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meghívá­sára december 28-án. rövid hivatalos, baráti látogatásra Budapestre érkezett J. V. Andropov, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Állambiztonsági Bizottságának elnöke. A vendéget a Keleti pá­lyaudvaron Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Horváth István belügyminiszter fo­gadta. Jelen volt V. J. Pav­lov, a Szovjetunió magyar- országi nagykövete. A Volán tájékoztatója Több mint hatezer járat menetrendjét változtatták meg Szombatokon: lakossági fuvarozások Csermák Attila, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyette­se és Dunajszky András, a Ganz-Mávag vezérigazgatója hétfőn szerződést írt alá, amelynek alapján az MNB 3,8 milliárd forint hitelt fo­lyósít a Ganz-Mávagnak. Ez a legnagyobb összeg, amit eddig a feldolgozóiparban fejlesztési célokra rendelke­zésre bocsátott a nemzeti bank, A hitel felhasználásá­val erőteljesen korszerűsítik á vállalat termékszerkezetét, fokozzák a vasúti járművek, a kohászati félkésztermékek gyártását, javítják azok mi­nőségét, a vállalat intenzí­vebben tud kapcsolódni az atomenergetikai gépgyártás­ba és fejleszti a híd- és acél- szerkezetek gyártását. A hitel jelentős részét a géppark és a gyártócsarnokok korszerűsítésére költik, de számottevő összegeket fordí­tanak a nehéz fizikai munka könnyítésére is, A kormányzat az elmúlt években már többször fog­lalkozott a Ganz-Mávag megújításának szükségessé­gével. 2976-ban nagyszabású rekonstrukció kezdődött, an­nak első szakasza — állami kölcsön segítségével — az ötödik ötéves tervidőszakban sikeresen befejeződött. A vál­lalat eredményei — beleért­ve a termékeit minőségét is — jelentősen javultak. A re­konstrukciót most folytatják. ehhez veszi igénybe a válla­lat a most lekötött bankhi­telt. a jovo evi iesaesataKroi, az ötnapos munkahéttel kapcsolatos előkészületekről tájékoztatta az újságírókat hétfőn Tapolczai Kálmán, a Volán Tröszt vezérigazgató - ja. Mint elmondta, a* idén 115 nagyüzem mintegy 1114 ezer autóbusszal közlekedő dolgozóját érintette az új munkarend. Ez több mint félezer — főleg helyközi — autóbuszjárat menet­rendjének módosítását tette szükségessé. Január 1-től az intézmények és vállala­tok többsége, mintegy 3900 munkahely tér át az új munkarendre, s ez már lé­nyegesen nagyobb feladatok elé állítja a Volán-vállala­tokat. A személyszállításban több mint 2390 helyi és 4000 Erőmű-óriás a Jenyiszejen A Száján—Susenszkojei Erőműbe eddig több mini hatmillió köbméter betont építettek be az alapozásnál. 170 méterre magasodik ma a villamoserőmü zárógátja. Működik öt áram­fejlesztő egység. Az épülőben lévő erőmű már ötmilliárd kilowattóra villamosenergiát termelt. Az erőmű 1985 végéig készül el. A gát magasságát 245 méterre kell emelni. Ké­pünkön: A hatodik aggregét szereléséhez szükséges vízvezeték-rendszer szerelési munká­latai helyköri járat menetrendjét kell kisebb-nagyobb mér­tékben megváltoztatni. A Volán igyekezett messzeme­nően figyelembe venni a tanácsok, illetve a nagy- és középvállalatok érdekeit, igényeit, ütközések esetén azonban mindig a nagyobb létszámú vállalat igénye volt a meghatározó. Az 1982. május 23-án életbe lépő új menetrendet már az ötna­pos munkahétnek megfele­lően állítják össze, s ott, ahoi még nem az új mun­karendben dolgoznak, a .menetrendtől eltérő átmene­ti változtatásokat hirdetitek meg. A Volán törekszik arra — hangoztatta a vezérigazgató —, hogy tovább javítsa az utaskiszolgálás színvona­lát: csökkentse a zsúfoltsá­got a csúcsidőszakban s rö­vidítse az utazási időt, eh­hez azonban feltétlenül szükséges a lépcsőzetes munka- és tanításkezdés be­vezetése. Felhívta a figyel­met arra is, hogy a jelenle­gi elképzelések nem jelöl­tének végleges megoldást: a jövőben folyamatosan figye­lemmel kísérik a forgalom alakulását és ott, ahol indo­kolt, a későbbiek során fi­nomítják, módosítják a me­netrendet. Az áruszállítási feladatok zavartalan lebonyolítására a Volán-vállalatok egyeztető tárgyalásokat folytattak a megyei tanácsokkal, szállí­tási bizottságokkal s nagy fuvaroztató partnereikkel, de még így is arra számí­tanak, hogy hétfő és péntek között torlódás lesz, kevesen vállalják majd a hét végi ra­kodásokat. A szombati na­pokra lakossági fuvarozáso­kat szerveznek, ezzel segítik a hétvégi építkezőket. SOMOGtTEPtAP I AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BÍZÓT M • ?*- v TS ÁC ;;i, iÁ N A K L A PJA I XXXVH. évfolyam, 303. sióm 1981. december 29., kedd Az áruellátás összességé­ben az év első 11 hónapjá­ban kiegyensúlyozott volt, a kiskereskedelmi forgalom — összehasonlítható áron — csaknem 4 százalékkal nőtt magasabb, mint tavaly ilyen­kor — állapítja meg a Bel­kereskedelmi Minisztérium gyorsjelentése. A legnagyobb mértékben a vegyes iriarcite- kefc forgalma nőtt, az átla­got meghaladta a ruházati cikkek forgalma is, mérsé­keltebben. emelkedett az élel­miszerek és éstwezeti cikkek értékesítése. Az ér első ti hónapjában 344,3 milliard forintos 4or- gaknat bonyolított le a kis­kereskedelem. A ruházati cikkekből ez év második fe­lére lényegesen javult a kí­nálat, néhány termékből azonban így sem sikerült minden igényt kielégíteni. Megnövekedett a kereslet a tartós fogyasztási cikkek iránt is, a vásárló többnyire meg is találta, amit keresett. Egyes híradástechnikai, ház­tartási készülékekből és vas­árukból átmenetileg vagy hu- zenaosabb ideig választéki hiányok voltak. A fogyasztásiciklk kereske­delem készletei november 30-án 7,8 mrfliárd forinttal voltak nagyobbak, mint egy évvel korábban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom