Somogyi Néplap, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-14 / 267. szám

v IL ftetnotET a -Gw^om'Tftn t&Pa xm Ft NÉPLAP SOMOGYI AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA v ■ ;■ t y'vw. i, '/ ■; .-..v ú w:í s. vr.. •-.-.v -■ . ..'w.;*,-,. XXXVn. évfolyam, 267. sióm 1981. november 14., szombat Országos , véleménycsere Ma országos méretű szám­vetésre ül össze a fogyasz­tási szövetkezetek 9. kong­resszusa, amelyen az áfész- ek. a lakás- és a takarékszö­vetkezetek, valamint a szö­vetkezeti vállalatok mintegy 650 küldötte cseréli ki véle­ményét, határozza meg to­vábbi tennivalóit. A kongresszust megelőző hónapokban lezajlott tézis-' viták tapasztalatait összege­ző beszámoló jelentés elemzi azokat az eredményeket, amelyeket a legutóbbi, lanti­ban tartott kongresszus óta a fogyasztási szövetkezeti szervek elértek. Részletesen szó lesz arról a közös mun­káról, amely elősegítette a fogyasztási szövetkezetek ha­tékony közreműködését " a népgazdasági, és életszínvo­nalpolitikai célkitűzések vég­rehajtásában. Figyelemre méltó eredmé­nyekkel büszkélkedhet a fo­gyasztási szövetkezeti moz­galom mindhárom ágazata. Az áfész-ek 35 százalékkal részesednek a szocialista kis­kereskedelmi forgalomból. Az alapellátáshoz, az ipar­cikk-kínálat bővítéséhez hoz­zájárult az elmúlt 5 éves tervben épült 216 ABC- és 15 szövetkezeti áruház, vala­mint a Skáiacoop megalaku­lásával az áruházi kereske­delmi integráció. Jelentősen fejlődött a szövetkezetek háztáji termelést szervező munkája: a múlt évben 11 milliárd forint értékű me­zőgazdasági terméket vásá­roltak fel, ebből közel 5 mil­liárdnyit az áfész-ek kereté­ben működő 2518 mezőgaz­dasági szakcsoport 200 ezer tagja értékesített. Dinamiku­san fejlődött a szövetkezetek ipari termelése, ami gazdagí­totta a falvak, kistelepülések áruellátását. A takarékszö­vetkezetek tevékenysége is számottevő, elég, ha csak azt említjük, hogy a „falusi la­kosság bankja” kezeli az or­szág összes betétállományá­nak közel 13 százalékát. X lakosság hiteligényeinek ki­elégítésével és a különféle szolgáltatások bővítésével a takarékszövetkezetek is elő­segíthetik az életszínvonal- politikai célok megvalósítá- ' sál. Mint ahogy ezt teszik a lakásszövetkezetek ,js. A ke­zelésükben levő lakások szá­ma meghaladja a 210 ezret. A szövetkezeti lakások közel felének karbantartását, fel­újítását társulásos alapon működő 35 karbantartó szer­vezet látja el. A hazai fogyasztók javára végzett munka mellett bizo­nyára napirendre kerül az is, miként vesznek részt a fogyasztási szövetkezetek a külgazdasági egyensúly javí­tásában. Ehelyütt csupán két adat álljon: termékeik érté­kesítésével 1980-ban mintegy 335 millió rubel és 210 mil­lió dollár devizabevételhez juttatták a népgazdaságot. A gazdasági eredmények, a szövetkezeti mozgalom anyagi és szellemi gyarapí­tásán túl természetesen szó lesz arról, hogyan érvénye­sült, teljesedett ki a szövet­kezetek társadalmi funkciója és a szövetkezeti demokrá­cia. Ennek egyik legfrissebb bizonyítéka, hogy a nyári hónapokban a kongresszusi tézisviíákon csaknem tízez­ren mondták el véleményü­ket a mozgalom 'időszerű társadalmi és gazdasági fel­adatairól. A továbblépés érdekében — annak ellenére, hogy nap­jainkban a fogyasztási szö­vetkezetek is nehezebb gaz­dasági feltételek között dol­goznak, s így fejtik ki tevé­kenységüket a tagság és a működési területükön élő fél magyarországnyi népesség javára — természetesen elemzik a gondokat. Elsősor­ban arra keresnek választ, melyek azok a nem külső feltételek, amelyek az el­múlt időszakban a hatéko­nyabb gazdálkodást akadá­lyozták. Bizonyára, szóba ke­rül a munkafegyelem, a ke­reskedői magatartás, a vá­sárlási körülmény, az olykor hiányos áruismeret, a he­lyenként fellelhető szervezet­lenség, tehát mindaz, ami az embereken, a 180 ezer szövetkezeti alkalmazotton is múlik. A kongresszusnak, illetve határozatának irányt kell mutatnia a kereskedelmi munkában a hatékonyság, a minőség további javítására, a falusi áruellátás, az áru­házi integráció, a háztáji és a kisegítő gazdaság, a me­zőgazdasági termékfelvásár­lás, a szövetkezeti export, a tagság vagyoni kapcsolatai­nak, az önkormányzati mun­ka, a szövetkezeti demokrá­cia. a tulajdonforma és a közéleti tevékenység fejlesz­tésére, A széles körű eszmecsere nem fejeződik be a kong­resszussal. Ahhoz, hogy a nemzeti jövedelmet a jövő­ben is évente 18 milliárdnyi forinttal — vagy még többel — gyarapítsák, állandóan új gondolatokra, ötletekre, kor­szerű módszerekre van szük­ség. Ehhez a fogyasztási szö­vetkezeti mozgatom 3,3 mil­liós tagsága érdekében bizo­nyára jó iránytűt ad, erre biztat, buzdít majd a szövet­kezeti kongresszus. Találkozó szakemberekkel Érdekeltség, versenyképesség A Hazafias Népfront So­mogy megyei Bizottságának meghívására két napot töl­tött megyénkben dr. Márton János, az Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatója, a Hazafüis Népfront Országos Tanácsának alelnöke. A két nap során mintegy másfélszáz termelőszövet­kezeti szakemberrel, vezető­vel és háztáji gazdálkodóval találkozott; előadásokon és konzultációkon eszmecserét folytatott a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről. Kapos­váron a mezőgazdasági ter­melés érdekei teégi viszonyai­ról. a kistermelés integrálá­sáról volt szó. főként szövetkezeti szakem­berek, vezetők vettek részt a találkozón, az agráz-ipari fej­lődés, a melléküzemági tevé­kenység jelentősége, szerve­zése volt a téma. Siófokon a November 7. Tsz új iroda­házában a magyar élelmi­szergazdaság nemzetközi versenyképességéről, s az ebből adódó üzemi felada­tokról tartott előadást, és folytatott sok hasznos isme­retet adó beszélgetést a résztvevőkkel. Útja során megtekintett néhány gazda­ságot, többek között a tabi Béke Termelőszövetkezet nemrég óta működő gumiíu- tóssó iiTTTurt Jugoszláv vendégek Somogybán Tegnap — egynapos láto­gatásra — megyénkbe érke­zett Garaj Borisz, a Jugosz­láv Kommunisták Szövetsé­gének Bjelovár megyei el­nöke és Maltalics Dragutdn megyed titkár. A vendégeket Varga Péter, az MSZMP So­mogy megyei Bizottságának első titkára fogadta. A két testvérmegye vezetői eszme-, cserét folytattak az együtt­működés továbbfejlesztésé­ről. Ma kezdi meg tanácskozását a Szovosz kongresszusa Ma a MÉMOSZ székházá­ban megkezdi tanácskozását a fogyasztási szövetkezetek 9. kongresszusa, amely 3,3 millió tag és 180 ezer dol­gozó képviseletében tanács­kozik majd. A kétnapos kongresszus 650 küldötte megvitatja az utóbbi öt év munkájának tapasztalatait. A Vili. kongresszus hatá­rozatainak végrehajtásával kapcsolatos eredményeket és megjelöl a következő idő­szak feladatait. A kangresz- szusan megválasztják a fo­gyasztási szövetkezetek or­szágos tanácsát. Brandt elutazott Budapestről Pénteken elutazott Buda­pestről Willy Brandt, a Né­met Szociáldemokrata Párt és a Szocialista Internacio- nálé elnöke, aki a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­pont: Bizottságának meghí­vására tett látogatást Ma­gyarországon. Kádár János, az MSZMP KB első titkára széles körű véleménycserét folytatott Willy Brandttal. A nyugat­német politikus találkozott Aczél Györggyel, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jával, a Minisztertanács el­nökhelyettesével. Kerékasz­tal-beszélgetést folytatott nemzetközi kérdésekkel fog­lalkozó párt-, állami és tu­dományos intézetek vezető munkatársaival. Willy Brand tot a Ferihe­gyi repülőtéren Berecz Já­nos, az MSZMP KB tagja, a KB külügyi osztályának vezetője és Bognár József akadémikus, az MTA Világ- gazdasági Kutató Intézeté­nek igazgatója búcsúztatta. Jelen volt Norman Dencker, a Német Szövetségi Köztár­saság budapesti nagykövete. Kádár János fogadta Alekszej Jepisevet Találkozott brit szakszervezeti vezetőkkel is Kádár János, a Központi Bizottság székházában fogadta I.en Murrayt, a Brit Szakszervezetek Szövetségének (TLC) főtit­kárát Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken a KB s.zék- • házában fogadta ^Alekszej Jepisev hadseregtáborno- kot, az SZKP KB tagját, a szovjet hadsereg és hadi­tengerészeti flotta politikai főcsoportfőnökét, aki kato­nai delegáció élén hivatalos, baráti látogatáson tartózko­dott hazánkban. A szívélyes, elvtársi lég­körű eszmecserén részt vett Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja* a Központi Bizottság, tit­kára, Borbándi János, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se és Kárpáti Ferenc altá­bornagy, a Magyar Néphad-' sereg politikai főcsoportfő­nöke. miniszterhelyettes. Jelen volt Vlagyimir kovlevics Pavlov, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vete. A szovjet katonai delegá­ció pénteken elutazott ha­zánkból. • • * Kádár János pénteken a KB székházában, fogadta Len Murrayt, a Brit Szak- szervezetek Szövetségének (TUC) főtitkárát, valamint a kíséretében hazánkban tar­tózkodó angol szakszervezeti vezetőket. A szívélyes légkörű talál­kozón részt vett Gáspár Sán­dor, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Szak- szervezetek Országos Taná­csának főtitkára. Tíz témabizottságban Világgazdasági szekcióülések az Akadémián Pénteken szekcióülések­kel folytatódott Budapesten, a Magyar Tudományos Aka­démia székházában a Fej­lesztési Intézetek Európai Társaságának nemzetközi tudományos konferenciája a világgazdaság fejlesztésé­nek új útjairól. A kontinen­sünkön működő mintegy másfélszáz gazdasági kuta­tóintézet és oktató intézmény szakembereivel együtt a vi­tasorozaton — összesen tíz témabizottságban — részt vettek a fejlődő országok regionális társadalomtudo­mányi társaságainak képvi­selői is. Hangsúlyt kapott, hogy vi­lágszerte növekvő érdeklődés nyilvánul meg az egyes nem­zetgazdaságok részéről az iránt, miképpen kapcsolód­hatnak be minél hatéko­nyabban a világgazdaság vérkeringésébe. Számos or­szágban dolgoztak-dolgoz- nak ki 'e cél érdekében új külgazdasági politikát. Magyar szakemberek el­mondták a konferencián, hogy új külgazdasági poli­tika szükségessége fennáll minden európai szocialista országban, de az indokolt változások bevezetése szá­mos tényező függvénye. Az új külgazdasági politika ma­gában foglalja a fejlődő or­szágokkal kialakított gazda­sági kapcsolatok mennyisé­gének, minőségének és je­lentőségének erőteljes nö­vekedését. Hol tart a kortoányiiatározat végrehajtása? Ülést tartott a Balatoni Intéző Bizottság A Balaton regionális rende­zési tervének végrehajtásá­val kapcsolatos eredmények­ről és teendőkről tárgyalt tegnap a Balatoni Intéző Bi­zottság Keszthelyen. Dr. Ab- rahám Kálmán miniszter, a bizottság elnöke nyitotta meg a tanácskozást, ahol az 1979-es kormányhatározat nyomán elkészített ágazati jelentéseket vitatták meg a BIB tagjai, mielőtt azokat a közeli hónapokban a .Mi­nisztertanács elé terjeszte­nék. Az ülésen részt vett Sarudi Csaba, a Somogy megyei Tanács elnökhelyet­tese és dr. E.mer Zoltán, a megyei ^pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályvezetője. Első napirendi pontként az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság, az Országos Vízügyi Hivatal és az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal által kidolgozott ágazati jelentésekhez fűztek kiegészítő és módosító ja­vaslatokat a bizottság tag­jai. A hozzászólások főként • wanróróég védelmével, a tó nyári túlterheltségének enyhítés: módozataival fog­lalkoztak. A cél: megállíta­ni a Balaton térségében ta­pasztalható népességnöve­kedést, a városokba áram­lást, s az üdülőszezonban a tó felé irányuló autós for­galmat is korlátozni kell va­lamilyen módon. Dr. Újvári Sándor, a Zala megyei Ta­nács elnöke beszámolt az elmúlt két év zalai ered­ményeiről. Sikerült csökken­teni a Zala folyó szennye­zettségét, miután felépült egy napi 21 ezer 500 köb­méter kapacitású szennyvíz- tisztító, s tovább: üzemi flő- tisztítókat is építenek a fo­lyó vízgyűjtő területén. így a szennyvizek hetven száza­léka már tisztítva, kerül a Zalába. A VI. ötéves tervben a tó zalai üdülőkörzetében a szennyvíztisztító kapacitás további 21 ezer köbméterrel nő. 12 Kilométer csatornahá­lózatod építenek, mindazon­által jobb összhangra volna szükség a Balatohnal foglal­kozó szervek és hatóságok között. Sarudi Csatra a déK pact szikkasztott szennyvizeinek problémájára hívta fel a fi­gyelmet. Eldöntetlen az a kérdés, hogy hol épüljenek zárt szikkasztók, s kelle­nek-e most ott, ahol 1990-ig csatornahálózat készül. A kérdés mind lakossági, mind finanszírozási szempontból lényeges, mivel háromezer tulajdonost érint, s egy zárt szikkasztó kivitelezése 40 ezer forint. Dr. Gonda György állam­titkár, az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke hangsúlyozta, hogy el kell kerülni a víz­minőség értékelésénél a mi­nősítési hibákat. Érzékeltet­ni kell a jelentésekben, hogy a kritikus folyamatok meg­állításához és visszafordítá­sához hosszabb időre van szükség. A munka csak na­gyobb anyagi erőforrások biztosítása árán gyorsítható. Rosta Sándor, a BIB főtit­kára emlékeztetett arra, hogy a Balaton adja az ide­genforgalmi bevételek egy- harmadát, s az ebből része­sedő vállalatok nem járul­nak hozzá ilyen arányban tó megóvásához. As gos Vízügyi Hivatal képvise­lője elmondta, hogy a Bala­tont érő szennyezésbullám már túljutott a tetőpontján. A veszprémi és a pécs aka­démiai bizottságok egybe­hangzó jelentései szerint 12 —14 százalékkal csökkent a tó vizének szennyezettsége, kisebb a foszforkaneentrá - ció, ami különösen az eut- rofizáció szempontjából ör­vendetes. Dr. Ábrahám Kálmán ösz- szefoglalójában kiemelte, hogy a jelentéseket a * kor­mányhatározat végrehajtá­sa szempontjából kell egysé­gesíteni. Nyíltan kell szólni á tó zsúfoltságáról, s arról is, hogy újabb intézkedések­re van szükség. Az első napirendi pont le­zárása után a bizottság rö­viden foglalkozott a balatoni halászat kérdésével, jhajd dr. Földes István keszthelyi tanácselnök számolt be az idei idegenforgalmi tapasz­talatokról. Elmondta, hogy idén a tavalyinál 18 száza­lékkal több vendég fordult meg Keszthelyen, s több mint egyötödével nőtt a külföldi­ek száma. A Festetioh kas­tély-múzeumot több mint háromszázötvenezren láto­gatták meg. A teendők kö­zött első helyen említette a város általános közlekedési rendezését, s az úgynevezett „büdös átok” fetszwaotásat. í- Ca. I..

Next

/
Oldalképek
Tartalom