Somogyi Néplap, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-11 / 264. szám

\. Tanévkezdés után Hetesen Minden második héttön tanfolyam Négy alapszervezetben ösz- szesen nyolcvannégy kom­munista tartozik a hetesi pártvezetőség irányítása alá. Ügynevezett tez-alap- szervezet működi k Hetesen, Csombárdon és Jutában, de közülük csak a hetesi tömö­rít kizárólag termelőszövet­kezeti dolgozókat. Hetesen e’zenkívül községi alapszer­vezet is tevékenykedik. A műit hónap első felében négy csoportban kezdtek meg a politikai oktatást,. amely tavasszal ér véget. A* mostani ..tanévkezdés” éx'de- kes programmal egészült ki: az első foglalkozáson alap­fokú politikai végzettségről tanúskodó? oklevelet kaptak , huszonnégyen, azok a párt­tagok és pártonkívüliek, akik az előző három évben rendezett oktatásokon aktí­van részt vettek, s eddig még semmilyen, a politikai oktatáson való részvételt el­ismerő okmánnyal nem ren­delkeztek. x Az alapszervezetekben a közelmúltban kezdődött ok­tatásról Simon Gyulával, a községi pártvezetéség titká­rával beszélgettünk. tek vagyunk a taniolyamve- zetők tevékenységével, az előző években is számítha­tunk rájuk. — Milyen összetételű a hallgatóság? Milyen az ér­deklődés az egyes témák iránt? — Minden második hét­főn vannak a foglalkozások; ezekhez mind a négy helyen kulturált körülményeket biztosítottunk. A hallgatók­nak az alapszervezetek ve­zetőségei javasolták a rész­vételt. A termelőszövetkezet elnökével gyakran ellen­őrizzük az összejöveteleket, s az a tapasztalatunk, hogy nincs baj az aktivitással. A résztvevők között sok isme­rős arcot látunk, ők a ko­rábbi oktatásokon is ott voltak. Többségben vannak a fizikai dolgozók, jó néhá- nyan — traktorosok, állat- tenyésztők — a munkából közvetlenül oktatásra men­nek; hiányzás csak tényleg indokolt esetben fordul elő. Néhány foglalkozás van mö­göttünk csupán ebből az ok­tatási évből, de kiemelkedő érdeklődésű, példás vita- készségű hallgatót máris említhetek. Ilyen a községi alapszervezet tanfolyamán Daróczi Bertalan kisiparos. Éhl Fiilöp áfész-dolgozó, a hetesieknél Kollár József traktoros és Katona Berta' lan sertésgondozó .a jutái­nknál Kiss Árpád gépesítési brigádvezető, a csombárdi- aknál Sótonyi György tsz- raktáros es Farkas Janos gáztelep-vezető. Sokan igénylik az ilyen politikai képzést. Balázs Józsefné például, aki a hetesi tsz- alapszervezet oktatásán vesz részt és 1945-től tagja a pártnak, megsértődne, ha nem hívnánk tanfolyamra... — A téli estéken nemcsak a pártalapszervezetek szer­eznek politikai oktatásokat, hanem a települések más társadalmi és tömegszerve- zetei is. Mi a helyzet ezen a téren? — Az alapszervezetek em­lített tanfolyamain szép számban vannak a fiatalok, s hogy nincsenek többen, ennek az az oka. hogy .ió néhányan KISZ-oktatásban vesznek részt. Zelenák Ist­ván és Németh Ferenc pél­dául pártmegbízatásként van jelen a fiatalok összejövete­lein. Az ifjúsági szervezet Hetesen, Csombárdon és Ju­tában rendszeres politikai vitaköröket rendez, összesen mintegy öt ven résztvevővel. Ezeket a köröket is a helyi tsz agrárszakemberei veze­tik. Az a véleményünk, hogy a fiatalok igénylik a napi bel- és külpolitikai esemé­nyekről a vitát, erre olykor az eredeti tematikán kívül is sort kerítenek a foglalko­zásokon. A termelőszövetke­zet központi irodájában és a két szaktelepen a nép­frontbizottság indított elő­adássorozatot. Folyik a pe­dagógusok politikai tovább­képzése a hetesi körzeti is­kolában... A három községben több mint kétszázan vesznek részt szervezett politikai ok­tatásban ezen a télen. Hasznos estéket töltenek együtt, hiszen olyan dolgok­ról hallhatnak, beszélhet­nek, amelyekre a napi ese­mények jobb megértéséhez van szükség. A tájékozódás igénye is mérhető a politi­kai érdeklődésben. S nem­csak népesek, hanem viták­tól is élénkek ezek a tan­folyamok. H. F. — A három tsz-alapszer- vezetnél . gazdaságpolitikai kérdésekről rendeznek tan­folyamokat, a községiben nemzetközi politikai témák­ról hangzanak el előadások. A szövetkezetiek , oktatási tematikájában egyszer már — két évvel ezelőtt — sze­repeit a gazdaságpolitika, de úgy ítéltük meg, indo­kolt újra terítékre tenni, a VI. ötéves tervi feladatok, ezen belül a népgazdasági és üzemi célok jobb megér­tése végett. Csaknem nyolc­vanná vesznek részt az ok­tatásokon a négy helyen, nagyjából annyian, mint ta­valy. — Honnan kapnak elő­adókat. vitavezetöket a fog­lalkozásokhoz? — Mind a négy tanfolya­mot olyan propagandistákra bízták az alapszervezetí ve­zetőségek, akik elvégezték a marxizmus—leninizmus esti egyetemet és munkaterüle­tükön is jó gazdasági szak­emberek. Hárman például a helyi termelőszövetkezetben dolgoznak. szakirányítók. Kiemelkedően eredményes­nek ítéljük meg dr. Kónya Károlyné propagandista munkáját, ő a községi alap­szervezet tanfolyamát vezeti Hetesen, s tagja a községi pártvezetőségnek. Elégedet­Különbözö méretű víztornyokat gyártanak a Vízgépészeti Vállalat kunhcgyesi 1. számú gyáregységében. Jelenleg csehszlovákiai és hazai megrendelésre hétszáz köbméteres víz­tornyokat készítenek. Képünkön: egy hétszáz köbméteres torony „szára” (MTI-fiotó — Csikós Ferenc felv.) Margit. István. Antal, József, Erzsébet, s végül, 1957-ben a legkisebb, László ... Ö ka­tona; három bátyját követte a hadseregben. István ha­tárőr volt, Szentgotthárdon szolgált, s kiváló határőr­ként szerelt le ... Szeptemberben Marcaliba hívták a fegyveres erők napiának ünnepségére. Oda, ahhoz az egységhez, ahol Jó­zsi fia is szolgált, s ahon­nan szakaszvezetőként sze­relt le. Ahol most a legkisebb fiú, Laci tesz eleget köte­lességének. Több mint egy hónap telt el azóta. Sabján Antalné mi­közben az ünnepségen készí­tett fényképeket mutatja őszinte örömmel, megilielőd- ve beszél a történtekről. — Kiöitöztem: fekete kosz­tümöt, fehér blúzt vettem föl. Úgy fogadtak, mint va­lami nagyasszonyt. .. Elsír­tam magam, mikor a pa­rancsnok, Kapósa Lajos ez­redes átadta a honvédelmi miniszter kitüntetését, a Ha­za Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát es azt mond­ta: azért Ica pora, mert nagy­szerű fiúikat, katonákat ne­veltem a hazának. S örö­möm fokozódott, amikor La­ci fiamat ezen az ünnepsé­gen előléptették tizedes­sé. . Sok ismerős, rokon meg a fia barátai köszöntötték Rozi nemi kitüntetése alkalma ooi. Mindazok, akik látták szor­gos, munkás életét, azt, hogy mennyit fáradozott azért, hogy gyermekei ne szenvedjenek semmiben hi­ányt.-r- Lehetne nagyobb és szebb házunk is, a kilenc gyerek mellett azonban erre nem tellett... Szavaiból érzem, emiatt egy csöppet sem bánkódik. A boldogságot neki az jelenti, hogy látja gyermekei, uno­kái gazdagodó, szépülő éle­tét. Akiknek már nem kell cselédeskedni, éhbérért nap­számba járni. S ha kicsi is a ház, amit még 1941-ben vettek, meg­van benne, amire szükségük van. Az előszobában egy beszerelésre váró gáztűz­hely, új bútor a konyhában és a szobában; televízió, rá­dió. az egyik sarokban pe­dig modern villanyvarrógép. — Legkisebb leányom, Er­zsiké dolgozik rajta; a Nap­sugár berzencei üzemében varrónő ... Itthon velem a kisebbik fiam van. Laci. Ö meg a berzencei Március 15. Termelőszövetkezetben gép­szerelő, de érettségizett is.. N em volt könnyű éle­te Sabjám Antalné- nak, Rozi néninek. Sokat dolgozott, és dolgozik ma is. De boldog, mert gyer­mekei boldogulásában meg­találta élete célját. Swtai Léstd» R övid időre előbújik a felhők mögül az őszi napsugár. Ál­lunk a kis ház előtt, So- mogyudvarhelyen az Ady Endre utcában, és nézzük a kert virágait. — Nagyon szeretem a vi­rágot. Nem sajnálom a munkát, Jiosy szép legyen a ház környéke és jusson a vázákba is... Persze a ve­teményes szintén ad munkát. Krumplit, zöldséget terme­lek ; van vagy hetven nyulam, tyúk, kacsa, disznó. Gondo­zásuk sok időmet elveszi. Éppen burgonyát válogat­tam. aztán megyek segíteni a szomszédba, a kodnaa-mek- hoz.^. — Sabján Antal­né — közel het­venedik életévé­hez — úgy beszél a munkáról mint éltető eleméről. Cselédszülők gyermekeként1 korán megismer­te. S beszél arról is, hány pusztán éltek. dolgoztak — cselédként — a férjével: Szent­miklós, Móricz- hely, Jánmaj or meg a Somogy- bükkösd melletti puszta ... A férje bárom esztende­je hunyt el. Minden tiszte­letem ezé az asszonyé; Kilenc gyermek­nek — négy leánynak, öt fiúnak — adott életet. S bi­zony, akkor még nem is­merték a gyermekgondozási segélyt; a tanyákon, a pusz­tákon, sőt a közeli falvakban sem volt bölcsőde. óvoda, ahová gyermekeit beadhatta volna. Így hát vitte őket ma­gával a mezőre. Csák akkor csökkentek némileg a gond­jai, amikor a nagyobb gye­rekek már vigyázni tudtak kisebb testvéreikre. — Rozália született első­nek 1936-ban. ő az én Ke­resztnevemet kapta. mert­hogy én is Rozália - va­gyok. .. Aztán jöttek sorban a többiek; János» Mária, Anyai boldogság Engedély nélkül 0 olvastam egy hivatalos jelentésben, hogy az építési hatóságok 1981 első felében 225 engedély nélküli és 71, az engedélyezettől jelentősen eltérő létesítményt tártak föl megyénkben. Szép számok. Igazak, és mégis na­gyon messze vannak a valóságtól. Ennyi engedély nélküli építkezésre bukkantak. De nem ennyi van! Ismeretes, hogy nem az utóbbi években, már jóval korábban tűrhetetlen méreteket öltött a fegyelmezetlenség. Voltak azelőtt is jog­szabályok (jók, rosszak, engedékenyek), és régóta beszélünk állampolgári fegyelemről, törvénytiszteletről. Nem is hiába. A lakosság többsége tiszteli a törvényt. De minél többen szeghették meg büntetlenül vagy elenyésző büntetés fejében, annál többen csatlakoztak a rendbontókhoz, mondván: ha nekik lehet, nekünk miért nem? A szigorúság sokáig vára­tott magára. Most vannak jelei a változásnak. Nemcsak a jogszabályokban, a büntetés mértékében, a szigor változá­sában, hanem az ellenőrzés módszerében,is. Ez indokolja mai eszmecserénket. Igaz is, divatos is azt mondani, hogy a fegyelmezetlen­ség nagy része a Balaton partján jellemző. Ezzel mentege­tőzhetnénk is, hiszen ótt nemcsak a somogyiak, hanem az egész ország építkezik. A hatóság viszont somogyi. Inkább azt mondom: az elszórtabb településeken volt mindig la­zább az ellenőrzés.* Gondoljunk csak Kaposvár — oly sok­szor és íennkölten, Róma halmaihoz hasonlított — domb­jaira. De az sem mentő körülmény, hogy általában orszá­gos rendetlenségről van szó. Nekünk itthon kell rendet te­remtenünk. Próbálom mérlegelni: mi szíthatta föl a „tüzet”. Ere­dendően rendetlenek az emberek? Élvezik, ha mást és másként tehetnek, mint ahogy azt a szabályok rögzítik? Vagy netán a hatósági munka gyengeségei, szakavatottságá- nak hiányai, a gyakori személyi változások (ennél fogva a helyzetismeret hiánya), az engedékenység, a személyi kap­csolatok felelőtlen kiaknázása is hozzájárult a vadhajtások burjánzásához? Azt hiszem, mindkettő igaz. Vajon nem un­hatta-e meg az állampolgár kérelmének sorozatos vissza­utasítását, ha nem jogszabályra, szakmai indokra hivatko­zott a hatóság képviselője? Nem dühitette-e föl az állam­polgárt, ha azzal az „indokkal” utasították el, mondjuk, egy csigalépcső beépítését, hogy „a vendégek alálátnak a ház asszonyának, ha netán föl kell mennie a tetőtérbe” és nem az építési szabályzat előírásaival? Előfordulhatott, hogy nem a kebelbeliek kiviteli terve jutott el a hivatott bizott­sághoz elbírálásra. Sorolhatnám az epizódokat, de hiszen nem mentelmi körülmények. Mégsem hiszem, hogy fölösle- *ges utalni az előzményekre. I tt vannak a jogszabályok. Bizonyára hallottak az ideiglenes fennmaradási engedélyről. Senki, még a hatóság sem hitt ideiglenességében. Tudtunk az épí­tésrendészeti bírságokról. Ugyan kinek nem érte meg saját ízlése szerint, engedély nélkül építkezni, ha tudta (és be­kalkulálta!): tíz—tizenötezer forint büntetést igazán kibír a félmilliósnál is nagyobb építkezésen. Kifizette a bírsá­got, és nevetett a markába. Bontásra is ítéltek néhány lé­tesítményt?. A" döntést úgy hajtották végre, miként a bíróság ítéleteinek többségét, amelyek a lakások elhagyására uta­sítottak jogtalanul beköltöző vagy ott lakó családokat. Az is igaz: minél nagyobb ember volt valaki, annál jobban el­tért a szabályoktól. Ö tudta elintézni azt is, hogy a lehető legkisebb bírságot kelljen fizetnie, ha fizetett egyáltalán. Attól, hogy valakinek — mondjuk méltányosságból — szen­tesítették az engedély nélküli építkezést, odalett a hatóság tekintélye is. Egy településen elég volt egyetlen rendbontás, és máris elszabadult a pokol. Nos, hát elég ennyi a múltból — tanulságképpen. Itt az ideje, hogy hatóságaink egységes elbírálás alapján megkezd­jék (folytassák?) a rendteremtést. Nem könnyű. Az év első felében 205 építmény . bontását rendelték el Somogybán és 225 bírságot vetettek ki. Hogy lebontják-e az épületeket? Most is csak annyit mondhatok: a határozat jogerős. Lesz-e erő a végrehajtására? Ez még kérdés ... Annyi azonban bizonyos, hogy az új rendelkezések szerint ezután nem éri meg vállalni a bírságot. A lakóépületeknél 10—20, az üdü­lőknél 30—40, a Balaton partján 40—50, a melléképületek esetében az építési költség 20—30 százalékát vethetik ki építésrendészeti bírságként. Aligha fogja vállalni bárki, hogy a félmilliós villát egymillióért építse föl — engedély nélkül... A következetlenség azonban ma is gyötör. Említhetem, hogy az év közepéig 185 melléképületre rendelték el a bon­tást, és 192-re bírságot vetették ki. Erre július 1-én megje­lent a rendelet, miszerint csónaktárolóra lehet engedélyt adni. (Ugyanúgy rontja majd a táj, a környezet képét, és ugyanolyan célra használhatja a tulajdonos, irpnt az eddigi melléképületet.) Képzeljék el azt az embert, aki júniusban lebontotta a magáét, és szomszédja augusztusban építeni kezd. Ki védi meg a hatóság emberét a korrupció, a lepénzelés vádjától? Gondolom, izgalmas kérdés. A lényeg azonban az, hogy emberségesen, a közösség érdekének nézőpontjából próbáljuk megtalálni a megoldást. Ennek egyik biztató példája, hogy az év elején szigorú uta­sítást adtak ki a szabálytalan építkezések megakadályozásé­ra. Ebben olvasom többek között, hogy a Balaton partján április 1-től október 1-ig minden szombaton és vasárnap ellenőrzést kell tartani. (Eredménye a már földerített sza­bálytalanságsorozat.) Ámbár vannak még kérdőjelek. A Balaton-part négy építési körzetében összesen 16 hatósági ügyintéző foglalkozik e témával — az utasítás szerint a hét­végeken is. Jó, hogy nem utókezelést bíztak rájuk, azaz helyszíni szemlét kell tartaniuk az építési engedély kiadása előtt, az épület kitűzésekor és a használatbavételi engedély kiadása előtt is! De ezenkívül még lássák el egy-egy épí­tési tömb átfogó ellenőrzését. Ha szabálytalanságokat tár­nak föl, azzal a következő héten iszonyú sok munkájuk lesz. (Jegyzőkönyv, jelentés, intézkedés stb.) Mivel tesszük őket érdekeltekké abban, hogy lelkiismeretesen lássák el felada­tukat? A Balaton-parti építési körzetekben 1980-ban 10 083 üggyel foglalkoztak. Ebbői mindössze 281 volt a le nem zár­ható témák száma. (Hogy világos legyen: ezek a korláto­zott telekingatlanokra vonatkoztak; azokra, amelyekre a Minisztertanács határozata szerint nem adható építési en­gedély. Ámbár későbbi módosításoknak már tanúi lehet­tünk, hiszen a foghíjak nagy részét azóta — megfontoltan — fölszabadították az építési tilalom alól-) H a igaz, hogy nemcsak az építési hatóság volt enge­dékeny és következetlen, hanem az állampolgári fe­gyelem is laza, akkor hadd mondjam el: a rend és fegyelem mindannyiunk érdeke. A kiskapuk kutatásának lejárt az ideje. Igaz, hogy — nem tudom, miért — mindig vannak kiskapuk. De tudom, hogy jobb, biztonságosabb és .megnyugtatóbb közlekedni a szélesre tárt kapukon, ahol nem leselkedik ránk semmiféle veszély. Nem kell félnünk és magyarázkodnunk, fizetnünk és lebontanunk nemzeti kin­cseket. Nem kell áskálódni és hadakozni, mások kiváltsá­gaira hivatkozni és nagybácsit, patrónust keresni. Haladha­tunk szépen és magabiztosan a szabályozott úton. enge­déllyel és nem nélküle;, egyetértéssel, és nerfi koloncokkal a nyakunkban. Bel»

Next

/
Oldalképek
Tartalom