Somogyi Néplap, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-07 / 262. szám

I erg# orsók ÉttzrevéBenűl nőttek ma­gasra a fáik a textdlművek kerítése mellett: ezen az őszön már harmincadszor hullatták le lombjukat azóta, hogy az első orsókon megje­lent a gyapotból készült fo­nal. 1951. október 17-ét ír­tak akkor, s az első termék azt jelentette, hogy dolgoz­ni kezdett a még épülő gyár. A szemtanúk, az indu­lás cselekvő részesei sokszor idézték ezt a pillanatot: fe­ledve a fáradtságot, emlé­kezve az örömre. Akkor, a textilművek a gyár volt a városban: a megyeszékhely első szocialista üzeme. Ma csupán egy gyár — nem is a legnagyobb — a sok kö­zött. A magasra nőtt fák nyö­gött megkoptatta az idő a szürke vakolatot, s bent. a falaik között is sok minden megváltozott. Két nagy re­konstrukciót 'ért meg azóta az üzem, s a kezdeti 50 ezer orsó helyett ma 74 ezer pe­reg. szemét fárasztó sebes­séggel. A gyár csendjére vi­gyázó platánok, fenyők és nyárfák csak néma tanúi an- naik. ami itt történt az el­múlt három évtized alatt. Az emberek, akik cselekvő részesei voltak a hétközna­pok történéseinek szívesen és részletesen beszélnek az örömökről, a sikerekről és a gondokról is. Az orsók ma 922 embernek diktálják a munka ritmusát. Biztos kézzel évente tízezer 850 tonna pamutfonalat szednek le a gépekről a munkásnők — több mint a kétszeresét Az egy főre jutó baromfi­hús termelésben a világon második helyen álló magyar állattenyésztési ágazat, amely a nemzetközi bairom- fiexport-fórgalom tízedét ad­ja. újabban a társulásos for- 'inában találta meg az elő- ' telepes feltételeit. Több mint száz gazdaság, ipari üzem és vállalat vesz részt abban a széles körű együttműködés­ben, amelynek feltételeit a közös anyagi érdekeltség alapján alakították ki. Ki­lenc broyler csirke-, egy ve­gyes baromfi-, és három lud- ten vesztési társulás tevé­kenykedik az országban, több mint száz mezőgazda- sági termelőszövetkezet köz­reműködésével. A szervezetekhez idő köz­annak, amennyit az indulás évében gyártottak. A termelés adatait évről évre pontosan jegyezték. Az emlékezet megőrizte azokat a változásokat is, amelyek túlmutatnak a szürke fala­kon. A textilművek — mi­közben termelt — az itt dol­gozó emberek sorsát, szem­léletét is alakította. A leg­többen talán, a zajos gépek, között találkoztak először az ipari körülményekkel, a technológia parancsolta fe­gyelemmel. Nemcsak a gé­pek kezelését tanulták meg, hanem azt is, hogy mit je­lent az ipar. A munkafegye­lem. a szakma szeretete. az ismeretek gyarapodása volt a jellemző ezekre az évekre. Az eltelt harminc év alatt sok ezer munkást tanítottak meg a gépek kezelésére, sok. százan vállalták a mun­ka mellsőt a tanulást is; ma hatvanhárman ülnének asz­talhoz, ha összehívnák azo­kat a vezetőket, akik a tex­tilművekben kezdték a mun­kát. A termelés, a gazdaság- irányítás. az igazgatás és a politikai élet különböző posztjain dolgozó egykori io­nosok szívesen emlékeznek az itt töltött évekre. A 'gyár erőssége az is. hogy a más­hová. vezető beosztásba tá­vozók helyét mindig pótolni tudta. Ahogy nőttek a fák itt. a textilművek környékén, úgy szaporodtak az ipari üzemek a megyében. Az új gyárak telepítésének: lendületet a Politikai Bizottság 1965-ben ben öt keveréktakairrnány­gyár is csatlakozott. A bel­ső érdekeltség mindenekelőtt a jó minőségű áru szállítá­sára ösztönzi a partnereket, annál is inkább, mert az esetleges értékesítési több­letbevételből a termelési láncban résztvevők részesül­nek, a kiemelkedő teljesít­ményeket ugyanis külöm-kü- lön is honorálják. A nagyobb külkereskedelmi bevételek­ből rendszeresen „vissza­osztanak” a társulásokban részt vevő gazdaságoknak, ezekből az összegekből ki-ki a saját teljesítménye alapján részesedik. A terven felül termelő gazdaságok felárat kapnak a baromfi szállítmá­nyok után. született határozata ártott. A textilművekről szólva gyaikran emlegették, hotgy a kukoricaföldön épült föl az első’ szocialista ipari üzem — később csaknem minden gyárra ez volt a jellemző. Amikor megkezdődött a me­gyeszékhely keleti ipartele­pének építése, még ott is száraz kukoricaszárat zörge­tett a szél. Aztán a földmun­kát végző gépek zajától lett hangos a táj. de erre csak addig figyeltünk, amíg ter­melni nem kezdett a Ka­posvári Villamossági Gyár. Munkábaállása azt is jelen­tette, hogy a megye mező- gazdasági adottságaira épülő élelmiszeripar és a könnyű­ipar mellett megkezdődött a gépipar fejlesztése. Súlya a megyén belül fokozatosan emelkedett. Az átadott apró tanácsi vállalatokból nőttek ki a sokkal korszerűbb — minisztériumi irányítás alá tartozó — üzemek, gyárak, gyáregységek. E folyamat utolsó állomása a Csepel Művek Egyedi Gépgyárának kaposvári nehézgépgyára volt. Az újonnan létrehozott üzemek mindig bonyolul­tabb, nagyobb szaktudást igénylő feladatokra vállal­koztak — míg eljutottak a késztermékig, A megye ipara ma több mint 74 ezer embernek ad munkát, s üzemenként elté­rően ugyan, de mindenütt fokozatosan emelkedik, a szakképesítéssel rendelkezők száma. A bonyolultabb gyártmányok a szakmai mű­veltség növelését is sürget­ték a termelésben épp­úgy. mint a szakmai irányí­tásban. 1970-ben 32 ezer szakmunkás dolgozott a me­gyében. most 45 ezer, közü­lük 35,5 ezer az ipari üze­mekben. A somogyi ipar fejlesztése a megváltozott gazdaságii körülmények között is to­vább tart. Jellege azonban megváltozott: az intenzív fejlesztés került előtérbe. A megyei pártértekezlet úgy foglalt állást, hogy a jelen­legi tervidőszakban az ága­zati- és termékszerkezet kor­szerűsítésére, a kooperáció bővítésére kell a fő figyel­met fordítani. A termelés növekedésének döntő hánya­dát a termelékenység adja. Az ipar ma is sorsok, jö­vőnk alakítója. Az orsóikon nemcsak fonal szalad, hanem az évek is peregnek, s az ember tevékenységétől fiáig, hogy az esztendők mú­lásával miként gyarapodik tovább az életünk. Dr. Kercza Imre Termelők társulása SOMOGYI KRÓNIKÁJA A hét egyik fontos belpoli­tikai eseménye volt, hogy szerdán délelőtt Tanai Imré­nek, a megyei pártbizottság titkárának elnökletével ülést tartott Somogy politikai ve­zető testületé. Varga Péter, a megyei pártbizottság első tit­kára széles körű tájékoztatót tartott a Központi Bizottság október 22-1 üléséről, A vá­lasztott testület tudomásul vette a külpolitikai helyzetet elemző, A LAKÁSKÉRDÉSSEL foglalkozó tanácskozásról el­mondott tájékoztatót Három megye választott tisztségviselői vettek részt kötetlen beszélgetésen a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottságának székhazában. Baranya, Zala, valamint a vendéglátó Somogy tizen­nyolc országos tanácstagja találkozott dr. Szentistványi Cyulánéval, a Hazafias Nép­front' titkárával. A mozga­lom VIL kongresszusa óta ez volt az első ilyen jellegű ta­lálkozó. Az újjáválasztás kü­lönösen fontossá teszi, hogy ne csak az országos tanács fővárosi ülésein találkozza­nak a kórnsezó »egyek tisztségviselői, hanem ilyen közvetlen kapcsolatra is le­hetőséget teremtő fórumokon. Ezen a jól sikerült ESZMECSERÉN a mozgalom minden fontos területéről szó esett, különö­sen kiemelték a jövő prog­ramját, a feladatokat. Az or­szágos tanácstagok elmondták mit tapasztaltak munka- és lakóhelyükön, mi a vélemé­nyük az alkalmazott munka­módszerekről. Nem egy fi­gyelemre méltó észrevétel, javaslat hangzott el a kö­tetlen beszélgetésen. A köz- művelődéstől kezdve a gaz­daságpolitikáig, a társadalmi munka megszervezésétől a mozgalom hatósugarának nö­veléséig sok minden szóba került. E héten is folytatódtak az ifjúsági parlamentek. A me­gyei KISZ-bizotíság tapaszta­latai szerint e fórumok több­sége jól sikerült; a munkahe­lyek vezetői színvonalasan készítik el a beszámolókat, az intézkedési terveket. Kü­lönösen érdemes kiemelni, hogy a KISZ-szervezetek le­hetőséget kapnak .az előzetes véleményezésre. Nagyon vál­tozó mezont a vita tartalma, hófoka, A PARLAMENTEK hangulata. A KISZ-vezetők határozottan elmondják a vé­leményüket, képviselik a kö­zösséget. Kevés azonban a KISZ-en kívüli fiatal a fel­szólalók között Nem mindig tetszik azonban a résztve­vőknek, hogy a vezetők — bár igyekeznek válaszolni a föltett kérdésekre — mégis túl általánosan fogalmaznak. Ez a hét az októberi for­radalom évfordulója jegyé­ben telt el. Már hétfőtől megkezdődtek a különféle vállalati ünnepségek, jutal­mazások, létesiíményavatá- sok. Minden évben november 7-e előtt kezdődnek a politi­kai könyvnapok. A politikai irodalomnak nagy' szerepe van a műveltség gyarapításá­ban, a politikai nevelésben. Országosan és megyénkben is nőtt az érdeklődés a marx­izmus—leninizmus klasszi­kusainak írása iránt. A több mint négyszáz somogyi könyvterjesztő a múlt hét óta tapasztalja, milyen sokan ke­resik a mostani könyvnapok­Devizát takarítanak meg Gyöngybrikett gyártását kezdték meg a tatabányai szénbányák brikettüzemé­ben. Az első száilitmányt — kilencszíiz tonnát — már el­küldték a Tiizép-telepekre. Az újfajta brikett súlya mindössze 15—16 gramm, harmada a hagyományosé­nak. Az új formájú brikett nemcsak a lakásbeli kály­hák, tüzelőberendezések fű­tésére használható, kis mé­rete alkalmassá teszi arra, hogy a diószenet helyette­sítse, amivel többféle ipari kazánt is fűtenek. Az ilyen szénből évek óta nagy a hiány és jelentős mennyisé­get importból szerez be az ipar. Á tatabányai gyöngy­brikett révén tehát devizát takaríthat meg a népgazda­ság. A gyártáshoz szükséges beruházásra 135 millió fo­rint állami kölcsönt kapott a tatabányai vállalat. f 1 vezet ok távirata Kalieiyiaba PA VÉL ARTYOMOVIÖS LEONOV elvtársnak, az SZKP Kalinyin területi Bizottsága első titkárának ALEKSZANDR IVANOVICS ILJENKOV elvtársnak, a Kalinyin területi Tanács elnökének Kalinyin Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Bi­zottsága, a Somogy megyei Tanács, a megye dolgozói nevé­ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évforduló­ja alkalmából elvtársi üdvözle-tünket és legjobb kívánsá­gainkat küldjük az SZKP Kalinyin területi Bizottságának, Kalinyin területi Tanácsának és testvérmegyénk dolgo­zóinak. A forradalom világtörténelmi jelentőségű ünnepén So­mogy megye lakossága önökkel együtt emlékezik és ünne­pel. A haladó emberiség nagy ünnepén' további kimagasló sikereket kívánunk testvérmegyénk kommunistáinak, mun­kásainak, koihozparasztságának és értelmiségének a kom­munizmus építésében, az SZKP XXVI. kongresszusa hatá­rozatainak megvalósításában, a társadalmi haladásért és a békéért folytatott harcban. Éljen és erősödjön testvérmegyéink együttműködése és barátsága! Elvtársi üdvözlettel: SUGAR IMRE VARGA PÉTER • Somogy megyei Tanács ta MSZMP Somogy megyei elnöke Bizottságának első titkára Emlékeket idézünk... Itt, Somogydöröcskén a Keleti utca 67. számú házban — ez közvetlenül a falu szélén áll — megelevenedik a múlt. a történelem. Egy kommunista az életútját, annak küzdel­mekkel, szenvedésekkel és örömökkel teli legfontosabb állomásait eleveníti föl... Kovács Imre veterán em­lékezik. — Göllében születtem, azután hamarosan a Kazsok melletti Fehérház-tanyára költöztünk. Apám — ellen­tétben mélyen vallásos nagyapámmal — ateista volt, s engem szintén ebben a szellemben nevelt. Sokat olvastam, hamar felnyílt a szemem... Hallgatom amit mond, s gondolatban vele járok. Alig túl a századfordulón. 1901- ben született. Akkor vált if­jú emberré, amikor a so­mogyi parasztok, munkások is megkísérelték 1919-ben. hogy változtassanak korábbi sanyarú életükön. Ö is azok­ban a forradalmi napokban, hónapokban ismerkedett meg — ifjúiként — a mun­kásmozgalommal, a válto­zást akaró paraszti törekvé­sekkel. Megjárta Kanadát. Alig túl huszadik életévén; ami­kor látta, hogy az ellenfor­radalmárok máiként állnak véres bosszút azokon, akik a magyar nép új, szebb élete érdekében fölemelték szavu­ra megjelent húsz művet. Különösen a visszaemlékezé­seket, a párt történelmi múltjával foglalkozó könyve­ket kérik a dolgozók. Több vállalatnál, intézményben, így a kaposvári Mezőgazda- sági Főiskolán is kiállítás nyílt a Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent mű­vekből. Az évforduló alkalmából megismerhettünk több szov­jet alkotást is: SOKAT TETTEK a filmszínházak ennek érde­kében, aztán a szovjet kul­túra napjait megrendező Ka­posvári Tanítóképző Főiskola a szovjet, hanglemezeket és könyveket kínáló üzletek. Az évforduló méltó eseménye volt a XI. Barátság Hídja nemzetközi fotókiállítás meg­nyitása tegnap .a Somogyi Képtárban. Az ünnep alkalmából so­kan kaptak kitüntetést. Egy részük a fővárosban, a töb­biek idehaza vették át a ki­váló munka elismerését je­lentő érdemrendet, jelvényt, oklevelet. Szép számmal van­nak olyanok is a kitüntetet­tek között, akik ott voltak a pártszervezetek újjászervezői, a termelőszövetkezeti mozga­lom elindítói között vagy a somogyi iparosítás különböző területein. Szép jelkép ez így, az októberi forradalom évfordulóján. Lajos Gén kát. S látva, hogy a nyomor, a nincstelcnsáa a korábbi­nál is jobban sújtja a hozzá hasonló embereket, nekivá­gott a világnak. Hét esztendőt töltött a tengerentúlon. Találkozott Kanadában élő magyarok­kal. más nemzetek fiaival, akik ott próbáltak szeren­csét. Fiatalon bekapcsoló­dott az ottani munkásmoz­galomba; tanult, ismerete­ket szerzett, új eszméket szí­vott magába. 1931-ben jött haza. Járta a somogyi pusztákat, beszélt, agitált. A kazsoki leventék­nek megtanította az Inter- nacionálét. Persze a követ­kezmény sem maradt fel. Amikor a fiatalok ezt éne­kelve vonultak föl a falu főutcáján, csendőrök verték véresre, majd agitációs te­vékenységéért bíróság elé került. Tízévi börtönre ítél­ték. Amikor fellebbezett, bevomultatták munkászol- gaiatosnak. büntetőszázadba. Regénybe kívánkozik Ko­vács Imre életútja. Tucatnyi társával átszökött a szovjet csapatokhoz. Partizán volt, sokat átélt.. A szovjet par­tizánokkal együtt robban­totta a németek utánpótlá­sát s őt is ledobták Bor­szeg környékén ejtőernyő­vel. Fogságba esett Kolozs­váron, aztán Budapesten a Hadiik-laiktanyában, majd a Margit körúti fogházban szenvedett. Nem egyszer egy hajszálon függött az élete. Mikor Sopronkőhidára vit­ték, Győr közelében megszö­kött.. Aggódó hozzátartozói 1945 tavaszán egy kődarabra kö­tött papírlapra írt üzenetből értesültek, hogy Székesfe­hérváron van, éL hazavár­hatják. A háború után egy hónappal. 1945. június 8-án késó éjszaka egyre erősödő nótaszóra ébredtek Kazsok, Fehérház-tanyán élő hozzá­tartozói. — Imre jön; itthon van... Dalolni, énekelni mindig szeretett. Ez segítette át sok szenvedésen, nehéz helyze­ten. Alaptermészete a jó­kedv. a vidámság. S most »hogy emlékeit idézi, halkan dú­dolni, énekelni kezdi a dalt, ame­lyet Kanadában, Hamiltonban az ott élő, a hazára gondoló magyar munkások között tanult és soha nem felejt ei: „Álmaimban csön­des éjszakákon lehull a rab, ne­héz bilincse. Álmodni még a rabnak is szabad, a szabadság ezer­nyi kincset ér...” Kincset ér a szabadság! Ko­vács Imre is azok közé tartozott, atak ezért a sza­badságért fegy­verrel harcol­tak. és túrnak: sokat kell tenni azért, hogy élhessünk a szovjet katonák segítségé­vel kivívott szabadsággal. Haza.iövetele első pillana­tától ott van a kommunis­táik között. Segített a föld­osztásban; szervezője,- alapí­tója volt a íöldművesszö- vetkezeti és a termelőszövet­kezeti mozgalomnak, meg­választották párttitkárnak, s dolgözott a termelőszövet­kezetben különféle beosztó^ sokban, így elnökként is. Tanácstagként tevékenyke­dett hosszú évekig, ma pe­dig önkéntes rendőr. Akikor sem rettent meg, amikor 1956 őszén kis csa­ládi házát — 1945 őszén köl­töztek ide. Somogydöröcské- re — részeg lumpen elemek rá akarták dönteni. Védte a szövetkezetét, a közöst. Ott volt azoik között, akik segí­tettek abban a nehéz idő­szakban a pártot újjászer­vezni. 'Ha elszállt is fölötte iaz idő, azért fiataloknak di­cséretére váló energiával te­vékenykedik' a közéletben. Sok szép elismeréssel ju­talmazták harcos életútjá- ért. A Partizán-emlékérem mellett ott van kabátján a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem, a Munka Ér­demrend arany fokozata, a Szocialista Hazáért Érdem­érem, a Magyar Szabadsá­gért Érdemérem, a Kiváló Gárdista és a Vörös Csillag Érdemrend, illetve a Te­gyünk többet Somogyért! és a Kiváló Termelőszövetke­zeti Dolgozó kitüntetés. E napokban sokan köszön­tötték. Három lánya, vejei. hét unokája, sok elvtárs. barát, ismerős. Köszöntötték őt névnapján és 80. szüle­tésnapján, amit november 3-án ünnepelt. Tegnap pe­dig a Parlamentbe hívták: ott nyújtották át neki a Szocialista Magyarországért Érdemrendet. Szalui László V Szép születésnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom