Somogyi Néplap, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-07 / 262. szám
i »IMf *OLF TARJAI* EGYES0U»«1 ÁRA; 1,80 Ft XXXVII. évfolyam, 262. szám !9t1. november 7., szombat OKTÓBER ívfordulóián Iz Éjságok földrengést jeleztek... Azon a hajnalon Méhes Lajos ünnepi beszéde / Koszorúzás a fővárosban ■Akadnak napok, mint az a 64 évvel ezelőtti is, amelyekbe évek, évtizedek sűrűsödnek. Az ilyen napok a történelem csomópontjainak tekinthetők, amelyeknek évfordulóit az utókor ünnepnapokká avatta. November hetediké évfordulója az első olyan ünnepnapunk, amelyről fenntartás nélkül állítható, hogy a világon mindenütt megiinneplik. A Nagy Október évfordulóján nem pusztán az Oroszország sorsát megváltoztató forradalomra emlékeznek az emberek, hanem az első szocialista forradalomra, mert megtörte a kizsákmányoláson alapuló társadalmi rendszerek monopóliumát, s példájával is, hatásával is új utat szabott az emberi történelemnek, új kaput nyitott a társadalmi haladásnak. Alig egy emberöltőnyi idő telt el e forradalom óta, amikor a megsúrűsötíótt történelem egy emberibb társadalom kialakításának lehetőségét teremtette meg, s ma nincsen Földünknek oly távoli zuga, ahol ezt ne tudnák, s ahol a Nagy Októbert követő évtizedek hatását ne éreznék a saját sorsukban is az emberek. A szovjethatalom megteremtése, megvédelmezése, a szocializmus építése, ha közvetve is, de mindenütt a világon népek, nemzetek sorsát változtatta meg, azokét is, amelyek a legfejlettebb tőkés társadalmakban vívmányaik javarészét a szocializmus léié nélkül nem csikarhatták volna ki, s azokét is, amelyek a fejlődő világ országaiban a szocialista világrendszer megszületése, erősödése nélkül nem rázhatták volna le magukról a gyarmati elnyomás láncait. 1917. november hetedikén az elnyomók és elnyomottak történelmileg kialakult erőviszonyainak változása vette kezdetet, s ez a változás azóta is tart. Mindazok számára, akik saját ünnepüknek tartják november hetedikét, nemcsak gyakorlati, de szimbolikus jelentősége is van annak, hogy a Nagy Októberi Szó- - cialista Forradalom nyomán megszületett szovjethatalom első okmánya a béke dekrétuma volt, s hogy e világ- történelmi jelentőségű dokumentum szelleme hatja át azóta is a szovjet külpolitikát. A szocializmus és a béke szükségszerű kapcsolata megmutatkozott a munkásosztály hatalmának védelme és megszilárdítása idején, mert a háborúban megfáradt oroszországi népek csakis békében voltak képesek nekilátni a szocializmus építésének. Amikor aztán a tőkés intervencióval szemben vállvetve védték meg békéjüket és a szocializmust építő hazájukat a különféle nemzetiségek fiai, harcuk a szocializmus és a béke, a hazafi- ság és a nemzetköziség ío- galompárjához is hozzákapcsolódott. Még később, amikor a Nagy Honvédő Háborúban a soknemzetiségű szovjet haza katonái a fasizmus ellen vívták meg felszabadító harcukat, az egész viiág számára nyilvánvalóvá vált, hogy a szovjethatalom a béke mellett a szabadság cs a demokrácia védelmezője is. November hetediké évfordulóján éppen ezért nemcsak a forradalom napjára emlékezünk, hanem közvetlen múltunkra, a Nagy Október óta eltelt hatvannégy esztendőre is: hiszen az embernek szüksége van a múltjára, amelyből — hogy útját folytatni tudja — erőt, bátorságot meríthet. E múlt tanulságai nélkül kifosztottak volnánk, s türelmetlenek. Tudjuk, hogy amit ma teszünk, az is része a történelemnek. ám nekünk e tettek bármi nehezek, bármi jelentősek, a világrengető napok tetteihez képest óvatos lépések csupán. És az óvatosságra, a haladás ellenfeleinek szándékát, lehetőségét is felmérő, megfontolt lépésekre éppen a szocializmus építésének tapasztalatai intenek. Ha történelmi léptékkel merve nem is túlságosan hosszú időszakot, de mindenképpen küzdelmes évtizedeket hagytak maguk mögött a Nagy Oktober óta a világ országai. Ma már világosan kimutatható, hogy a forradalom által életrehívott szovjet állam létének, erejének sorsdöntő szerepe volt és van a szocialista világrendszer kialakulásában, erősödésében, a nemzeti függetlenségükért küzdő népek sikereiben, és a beke megőrzésében egyaránt. De történelmi tapasztalatunk az is, hogy a haladás visszafordíthatatlan folyamata sem mentes az ellentmondásoktól, magunk is átéltük, közvetlen környezetünkben ma is tapasztaljuk, hogy a szocializmus megvalósítása korántsem spontán folyamat, hogy Október lenini módszereinek alkalmazása nélkül a legjobb szándék is vezethet zsákutcába, hogy a szocializmus felépítése minden országban csakis a nép saját műve lehet. Október hatvannegyedik évfordulóját egy ma is kettészakadt világban ünnepeljük, amelyben a szocializmust építő országok is sokféle nehézséggel küzdenek, miközben nemcsak őket, de a világ békéjét is veszélyeztetik a másik világrendszernek a katonai erőegyensúly megbontására, a fegyverkezési verseny fokozására irányuló imperialista törekvései. Egy megosztott, konfliktusokkal, feszültségekkel terhes világban ünnepeljük az első szocialista forradalom évfordulóját, s mert mindenekelőtt a béke megőrzésében vagyunk érdekeltek, e forradalom eszméjéhez akkor maradunk hűek, ha a különböző társadalmi osztályokkal és rétegekkel, különféle politikai mozgalmakkal együtt cselekedve, ésszerű kompromisszumokkal igyekszünk hozzájárulni a Helsinkiben elkezdett folyamat folytatásához. Az emberek maguk csinálják a történelmet. így volt ez a tőlünk nem is olyan távoli múltban, s így van ez ma is. De nekünk tudnunk kell, hogy mit leszünk, s miért; s hogy hosszabb távra tervezünk. A társadalmi haladás visszaesésekkel tarkított, nehezebb éveit éljük, de amióta illúzióktól megszabadultunk, tudjuk, hogy csakis az átgondolt politikai- gazdasági tevékenység vezethet sikerre, nyithat számunkra új távlatokat. A világrengető napok óta éltéit h.-tvaanégy esztendő erre is tanít. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulójára emlékezünk. Hatvannégy évvel ezelőtt a novemberben megszokott, napfény nélküli borús reggelre ébredt Oroszország népe. „Már reggel hat óx-afeié járt az idő — írta John Heed, a hűséges krónikás — de még mindig sötét volt és hideg, a csendes utcák fölött csak valamiféle különös, sapadt fény derengett, az Oroszországra virradó nenez nap eiönirnöke.’' Azon a szerdai napon, az első világháború poklában még mindig ezrek és ezrek haltak meg a frontokon. De a nepekre kényszer ítélt imperialista, háború tengernyi szenvedése a hadviselő országokban napról napra fokozta a munkásoK, parasztok harcát elnyomóikkal szemben is. A Budapesten megjelenő lapok azon a napon a választójogi törvényről polemizáltak. A nyomdákban győztes hadi jelentéseket szed tek, alattuk a szűkszavú kérdés; mi lesz a hadisegélyekkel? Az oroszországi helyzetről mindössze ennyit írtak: Lenini; i.%met keresik. Aznap az obszervatóriumra hivatkozva az újságok földrengést jósoltak a következő hétfőre. Akkor még nem tudták itthon, hogy Oroszországban már azon a hajnalon elkezdődött az egész világot megrázó társadalma rengés, amelynek eredményeként az emberiség történetében először lett egy országban véglegesen a hatalom birtokosa a dolgozó nép. A burzsoázia azt harsogta, hogy ami Oroszországban történt, az csak átmeneti, mindenképpen egyedi, megismételhetetlen esemény. A történelem azóta bebizonyította ezeknek a jóslatoknak az alaptalanságát. És amit akkor átmenetinek, egyedinek és megismételhetetlen- nek mondtak, az véglegesnek, sőt más népek számára is vonzónak, követendő példának bizonyult. Az orosz proletariátus kemény harcokban vívta ki magának a jogot arra, hogy saját akarata ' szerint alakítsa, rendezze sorsát. A szovjet nép ma pártja vezetésével békés alkotómunkát folytat. Azon munkálkodik, hogy a gazdaság még hatékonyabban szolgálja a nép jólét emelését, mind magasabb színvonalon töltse be a szovjet hatalom anyagi bázisának szerepét. A Szovjetunió Kommunista Pártjának kongresszusain kidolgozott elvi politikának es ha- tározatoknak megfelelően a termelő, alkotómunka minden területén hagy figyelmet fordítanak az intenzív fejlődés tényezőire, a termelés és a tudomány integrációjára, a munka hatékonyságának növelésére, a minőség javítására. A tennivalókat részletesen meghatározta a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusa, ameiy távolabbra is tekintett. Kimunkálta azokat a feladatokat, amelyek megoldásától függ a szovjet haza arculata a XX. század végén, a harmadik évezred küszöbén. Az emberi társadalom fej- * löd esőben a huszadik század hozta a legnagyobb változásokat, ezekhez meghatározóan járult hozzá a Nagy Oktober hazája, a győztes aao- euiiizmus első országa. A győztes szocialista forradalom nem csupán Oroszországban szabadította fel az embert. 1917-ben a gyarmatosítók uralma alatt szenvedett a föld lakosságának kétharmada. Ma földünk lakosságának mindössze egy százaléka fölött uralkodhatnak még a gyarmatosítok. Október példája, s a győztes forradalom ereje bátorította és bátorítja, segíti ma is a nemzetközi munkásosztály harcait a kizsákmányolás ellen, a népek küzdelmét a függetlenségért, a nemzeti felemelkedéséért, a társadalmi haladásért, a békéért. A Szovjetunió békepolitikája is október szellemében fogant. Az úttörő szerep mellett a Szovjetuniónak jutott az a megtisztelő és nehéz küldetés is, hogy létrejötte óta az első vonalban védelmezze, óvja a világ békéjét. Döntő mértekben a szovjet nép áld« ..Hálásának eredményeként létrejött katonai erőegyensúlynak köszönhető, hogy Európa történelmének leghosszabb békeidejét éljük. Meggyőződésünk, hogy továbbra is sikerül meggátolni az imperialista hatalmakat az emberiség létét fenyegető nukleáris világháború kirobban tusában. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Minisztertanács, a magyar kommunisták, a szocializmus építésén munkálkodó magyar nép nevében tisztelettel köszöntőm a Szovjetunió Kommunista Pártját, a nagy szovjet népet, és kívánom: sikeresen munkálkodjanak újabb korszakos terveik megvalósításán, a béke megőrzésén. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom. 64. évfordulója -tiszteletére tegnap a Magyar Szocialista- Munkáspárt Központi .Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Mi-; nisztertanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa koszorúzási ünnepséget rendezett Budapesten. a szovjet hősök Szabadság téri emlékművénél. A magyar és szovjet zászlóikkal s a nemzetközi munkásmozgalom vörös lobogójával díszített téren a fővárosi dolgozók, fiatalok több százas serege gyűlt össze az ünnepi eseményre. Az emlékművel szemben csapatzászlóval felsorakozott a magyar néphadsereg díszszázada. Kürtszó jelezte — pontban 10 órakor — az ünnepség .kezdetét, , nsaj<! í a díszszázad parancsnoka Jelentést tett Losontzi Pálnak. az MSZMP Politikái Bizottsága- tagjának, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, aki ezután ellépett a katonák sorfala előtt. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után a Magyar Szocialista Munkáspárt központi Bizottsága nevében Kádár János, a Központi Bizottság első titkára és Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, a Po-* litikai Bizottság tagjai helyeztek koszorút az emlékmű talapzatára. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának koszorúját Losonczi Pál és Traut - mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke; a Minisztertanács koszorúját Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikád Bizottságának tagjai he- Ij'ezték el. A Szovjetunió magyarországi nagykövetsége képviseletében Vlagyimir Jakov- levics Pavlov nagykövet és Valerij Leonyidovics Musza- tov követ-tanácsos és Anatoli) Alekszandrovics Popov vezérőrnagy, katonai és légügyi attasé koszorúzott. Az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képviseletében Vlagyimir Ivanovics Szivenpk vezérezredes, a déli hadseregcsoport parancsnoka, Nyikolaj Dmitrijevics Sevkun altábornagy, a déli hadseregcsoport katonai tanácsának tagja, politikai csoportfőnök és Szagadat Kozahmetovics Nurmagam- betov altábornagy, a déli hadseregcsoport katonai tanácsának tagja koszorúzott. A koszorúzási ünnepség az Intemacionálé hangjaival és a katonai díszszázad elvo- möásával ént véget. Hetvenöt hektáron termelt tököt az idén a KITE egyik taggazdasága, a földes! Rákóczi Tsz. Saját tervezésű és kivitelezésű tökroppantó géppel takarítják be a termést; az összezúzás után a magot mossák és szárítják, a területen maradt „tökhúst” juhokkal etetik föl. Hektáronként öl—hat mázsa magot nyernek — ennek jövedelmezősége tisztán húsz—harmincezer forint
