Somogyi Néplap, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-29 / 280. szám

Az írógép történetéből A tudomány világából Ma már nélkülözhetetlen Hordozható művese A vesebetegségek és a ve- seelégtelenség még negy­ven évve1 ezelőtt is igen nagy valószínűséggel halál­hoz vezettek. Elég hosszú ideig tartott, amíg sikerült megoldani — legalább kór­házi körülmények között — a betegek vérének mestersé­ges szűrését az óriás mére­tű, helyhez kötött készü­lékekkel, a művesekkel. Sajnos, ezek a különleges berendezések sokba kerül­tek. és olyan szakképzett kezelőszemélyzetet igényeltek, hogy igazán széles körben nem terjedhettek el. így azután az orvosoknak kellett eldönteniük a nehéz kér­dést, kinek tegyék lehetővé, a gép használatát. s kit fosszanak meg ettől az utol­só lehetőségétől. Az utóbbi években szülét-, tek meg a hordozható dialí­zis állomások, amelyek már többek számára nyújthatnak reményt. Új útburkolat Egy amerikai cég kísérle­tei szerint az aszfalt útbur­kolatok kisebb hibáinak a javításához a szokásos asz- íaltkeverés helyett sokkal alkalmasabb keveréket le­het előállítani, ha a keverék egyharmad-fele része kén­ből és 'kőszénhamuból áll a szokásos komponensek mel­lett, Ilyenkor ugyanis az említett anyagok az aszfalt­tal bonyolult reakcióba lép­nek, és ennek eredménye­ként az új útburkoló anyag szilárdabb es tartósabb a Maastricht, Hollandia leg­régibb városa, a Maas folyó partján fekszik. A város kö­zelében a munkások 1780-ban érdekes állati csontmarad- ványt találtak. A lelet, amely egy 1.2 m hosszú áll­kapocs maradványa volt, a munkások kezéből dr. Hoff­mann maastrichti polgárhoz került. Neki köszönhető, hogy a csontmaradvány fennma­radt az őslénytan-tudomány számára. A lelet Hollandiá­ban nagy szenzációt keltett és többen meg is vizsgálták. Pierre Camper, a groningeni egyetem orvosprofesszora ügy találta, hogy egy hatalmas bálnáiéiból maradt meg az állkapocs. Fiának, Adrien Camper-nek viszont más volt a véleménye, szerinte egy onásgyik állkapcsáról van szó. 1794-ben a francia hadse­reg elfoglalta Maastrichtet. és a leletet Párizsba szállí­tották. Két evvel később La - marék indítványára a Kon­vent úgy döntött, hogy Ter­mészettudományi Múzeumot létesítenek Párizsban. Végül is hosszabb bolyongás után itt kötött ki a régi állka­pocs. Az 1700-as évek végén a leletet megvizsgálta Georges hagyományosnál, és ezenkí­vül még olcsóbb is. Vasúti távközlés — napelemekkel Az ausztráliai vasutak távközlési rendszerének energiaellátását a hálózat­tól függetlenül napfénycel­lákkal oldják meg. E célból napelem-modulokkal es megfelelő akkumulátor-tele­pekkel szerelik fel a vasút huszonnégy erősítőállomását, amelyek hetvenkét csator­nán biztosítják a mikrohul­lámú távközlési összekötte­tést. Az új napelemeken alapuló energia-ellátó rend­szer összteljesítménye 30 ki­lowatt és rövidesen elké­szül mintegy ötmillió dollá­ros költséggel. Növényi sejtbank A ma létező növények génállományának megőrzése több sajátos problémát vet fel. A növények génállomá­nyának tárolása mélyhűtés­sel, illetve edényben te­nyésztett csírastruktúrákkal képzelhető el. A mélyhűtés­sel végzett tárolás látszik hasznosabbnak, mivel így mód nyílik a faj, illetve faj­ta újraelterjedésére. Eddig több mint hatvaniéle nö­vény regenerálási módszerét dolgozták ki. Ezeket dísznö­vények szaporításában mar tömegesen alkalmazzak is. Nagy előnye, hogy mélyhü- léskor elpusztulnak a növé­nyi betegségeket okozó ví­rusok. ami lehetővé teszi a paingen anyagoktól mentes növények termesztését. Cuvier francra természettu­dós. az összehasonlító anató­mia és a paleontológia meg­alapozója- aki az ifjabb Cam­per feltevését erősítette meg. Szerinte egv 7,30 meter hosz- szú. a hüllőkhöz tartozó ál­lat állkapcsának -maradvá­nya. A tudomány 1822-ben a csontleletet „Mosasaurus hoffmanni” néven jegyezte be, dr. Hoffmann tiszteleté­re. Korát 65 millió évesre becsülték. A Mosasaurueok kb. 65 millió évvel ezelőtt kihalt kígyó alakú állatok. A kréta­kori tengerekben eltek, es a tudomány ma is vizsgálja, mi volt az oka annak, hogy földünk faunájából oly hir­telen tűntek el ezek a 10— 12 meter hosszúságot is el­érő tengeri ragadozok. Egyes vélemények szerint a fauná­ban történt változás okozta kipusztulásukat. Az asztro- fizikusok más magyarázatot adnak eltűnésükre, szerin - tűk kozmikus eredetű ka­tasztrófára lehet gyanakodni. Talán óriás meteoritok vagy üstökösök ütköztek Földünk­nek, és ezek a „bombázások” okozhatták ennek az állat­fajnak a kipusztulását Az üstökösök vizsgálata Műszerek az égitest közelében Bár az utóbbi három év­század csillagászati meefi- gyelééei során rengeteg in­formáció! szereztek a kuta­tók az üstökösökről, mégis viszonylag keveset tudunk az égbolt e különös vándo­ráról. A naprendszer jobb megismerését szolgáló űrkí­sérletek eddig főleg a föld. a hold és a nagybolygók, il­letve a nap felé irányultak. Elérkezett az ideje annak is. hoev a bolygórendszer ki­sebb tömegű, első pillantás­ra tán jelentéktelennek tűnő testecskéivel. a nagybolygók szatellitáival es az üstökö­sökkel is behatóbban foglal­kozzunk. E célból figyelemre méltó kísérlet végrehajtásá­val foglalkozik az amerikai űrkutatás, amelyre 1985-ben a híres Halle.v-üstökös leg­közelebbi feltűnésekor kerül sor. Az amerikaiak tervei szerint az üstökösszonda, mi­után megközelítette az üstö­köst. egy kisebb műszeres egyseget juttatna az égitest magiának közelébe Ily mó­don lehetőség nyílna arra. hogy ne csak az égitest fé­nyeinek elemzéséből vonja­nak le kovetkezteteseket, ha­nem közvetlen méréseket is végezzenek az üstökös bel­sejében. A kísérlet fontossá­gát növeli, hogv egyes pla- netológusok véleménye sze­rint az üstökösök a naprend­szer Ö6anyaganak a marad­ványai. Vizsgálatuk tehát el­vezethet bennünket annak a kérdésnek a megválaszolásá­hoz. hogy milyen körülmé­nyek között és mikor alakult ki bolygórendszerünk. Ha az űrexpedíció a ter­veknek megfelelően alakul, akkor az üstökösszonda nem­csak a Halley-ről elnevezett üstököst látogatja meg. ha­nem folytatja útját, és há­rom ev múlva mereseket végez, majd a Tempel 2 je­lű üstökös közelében is. A dobozos sonka — amelynek Európában lcet specialistája van, Dáma es Magyarország — világszer­te kényes húsipari produk­tumnak. az ínyencek ételé­nek számit. Gyártása tulaj­donkeppen mai- a megfelelő sertésfajták kiválasztásánál kezdődik Az úgynevezett sonkaserteseket külön e cél­ra tenyésztik, féltő gonddal kezelik (terelésükhöz példá­ul elektromos ösztökélőt használnak, mert ha a hú­son a legkisebb ütésnyom is látszik, abból exportra ke­rülő sonka nem készülhet.) A megfelelő alapi”ragnak bizonyult sertés c«-\ több­szörös áliat-...”.'s. . iiorzés után !•. ■'■-•ülhei levágásra. Az nását szalagon, az egyes munkafolyamatok. Napjaink nélkülözhe­tetlen eszköze az írógép, amely nemcsak az írást köny- nyíti meg. hanem az olva­sást is. hiszen leginkább a gyógvszfrészek a megmond­hatói. hogy sokszor milyen nehéz kisFabizálni a kézírást. Talán az angol Henry Mill is ilyen nehézségekkel talál­ta magát szemben, amikor elhatározta: olyan írókészii- lékel szerkeszt, amely iól ol­vasható. egyforma betűkből épít.’ fel a szavakat, monda­tokat. a sorokat. 1713-ban el is készítette a geo egyetlen példánvát — mégpedig tel­jes egészében iából —. de ez nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: sem szebb, sem gyorsabb nem lett a vele való írás. Ezután egymást követték a különféle írógép-konstruk­ciók (köztük a magyar Kem­oden Farkasnak a zongorá­hoz hasonlító bi 1 len ty űzet ű írószerkezete), de csak 1833- ban sikerült .összeállítani egy olyan írógépet, amél.yről fel­találója — Xavier Progin francia nyomdász — ki mer­te jelenteni: ..Bizonyos gya­korlat után e géppel ugyan­olyan gyorsa n lehet írni. mint kézzel”. Progin szaba­dalmában jelent meg először a ma is használatos betűkar és' a betűkosár, de az egész betűszerkezetet még minden leütés után kézzel kellett „továbbleptetni". Mintegy 180 esztendőnek kellett eltelnie az. első kí­sérletek után a „tökéletes” írógép megjelenéséig. Az Amerikába kivándorolt né­Őrség a hangyabolyban Általában úgy vélik, hogy a hangyák testsúlyukhoz mérten igen nagy terheket is képesek cipelni. A szállító hangya azonban csak a saját súlyánál 30 százalékkal ne­hezebb tárgyakat tud elvon­szolni. A hangyatársadalomban egyik érdekes foglalkozás a megfigyelő hangyáké. Ezek a hangyabolvok kiemelkedő részen foglalnak el megfi­gyelőéi last. és veszély ese­tén egv szempillantás alatt riasztják a boly lakóit, mi­közben sajátos védekező tar­tást vesznek fel. A ' megfi­gyelők a legtapasztaltabb hangyák, ók rendelkeznek a legtöbb információval. Mind­egyikük külön szektor felett rendelkezik, s az. ott lezaj­ló eseményeket állandóan fi­gyelemmel kíséri. nagyfokú gepesitesevel dol­gozzák fel. A kette hasított sertések es a belsőségei párhuzamosan haladnak, mindkettőt külón-külön, de egy időben ellenőrzik a munkasokkal együtt jelen- lyévő állatorvosok. Ha vala­milyen elváltozást tapasztal­nak. megáll a szalag, s a kifogásolt darabot azonnal kiemelik. A daraboias után a sonkát nyolc órán keresz­tül hütik, azután forró víz­ben, géppel átmossák. Egy másik gép eltávolítja róluk a felületi zsírréteget A sonka beleseiében levő Ina­kat, zsigereket és a csontot kézi munkával „operálják ki”. A termék jellegzetes iz.et pácolással érik el. A páclé összetételét régebben is csak a sonkatnesler is­mét műszerész, Franz Xaver Wagner 1890-ben szabadal­mat jelentett be olyan író­gépre, amely mind formájá­ban, mind szerkezetében megközelíti mai utódait. E szabadalom alapján a később világhírűvé vált Underwood cég elkezdte ontani a gyári­lag nagy . sorozatban készült írógépek Százezreit, sőt mii­A viroidok Tíz évvel ezelőtt, még ál­talánosan elfogadták, hógy a legkisebb, szaporodásra ké­pes, életjelenségeket mutató szervezetek a vírusok. A ví­rusok lényegében fehér.jebu- rokba „csomagolt” DNS- (dezoxiribonuk.Ieinsav) vagy RNS- (ribonukleinsav) ré­szecskék, melyek önállóan nem. csak élő sejtben, azt felhasználva képesek meg­sokszorozódni. A tudósok nem kis meg­lepetésére azután 1971—72- ben amerikai, kanadai é« né­met kutatók egyidejűleg merte.- s ma is ipán titok, összeállításával rendszerint külön laboratórium foglalko­zik a gyáron bélül. A húsba speciális berendezés fecs­kendeni be a pácanyagot, amely a íorgalogepben osz­lik el egyenletesen. Megfe­lelő idejű érlelés után a vá­kuumos töltőgép dobozokba préseli a pontosan kimért adagokat. Ezután a lezárt konzervdobozok a főzőgépbe kerülnek. A hőkezelés sike­rétől sok minden függ a sonka színe, ize, megfelelő puhasága. zselétartalma, biztonságos eltarthatósaga (a megrendelő ezert ragasz­kodik ..a sonkák főzés köz­beni maghőmérsékletének pontos meghatározásához, aminek 69—75 C-foknak kell lennie.) A hőkezelés alapján kerülnek a készítmények a iélkonzerv vagy teljes kon­zerv kategóriába. Az előbbi kissé többet megtart termé­szetes zamatéból, viszont csupán hat hónapig, csak folyamatos hűtőtárolás mel­let szavatolják a minőséget. A magasabb hőfokon kezelt teljes konzerv szavatossági ideje hűtés nélkül is leg­alább két év. A konzervdo­bozból kiemelt, és felvágott sonkánál követelmény, hogy úgynevezett márványos ha­tást keltsen. Képünkön: az Európában hagyományos, úgynevezett mandolin ala­kú dobozban forgalomba ke­rülő sónkakonzervet látha­tunk. a nagy kon kurrens, a dán húsipar produktumait. Hóit Valójában ettől az idő­ponttól számíthatjuk az író­gép széles körű elterjedését. A mai írógépek joggal ne­vezhetők a finommechanika mesterműveinek, hiszen min­den példányt több mint 2<MMI gondosan megtervezett és pontosan gyártott alkatrész­ből állítanak össze. Képein­ken: ősi írógép típusok. „szabad” RNS-ból álló, te­hát fehér.ieburok nélküli kor- okozó molekulákat fedeztek fel, amelyek különböző ma­gasabb rendű növények (bur- gonva. uborka, citrusfélék, krizantém, stb.) fertőző be­tegségét okozhatják. Vilá­gossá vált. hogy a vírusok, bakteriofágok mellett létez­nek kisebb es egyszerűbb felépítésű, szaporodásra ké­pes kórokozó szervezetek. Az NSZK-beli Max-Planck In­tézet munkatársainak meg­állapítása szerint a viroidok molekulasúlya 110 0000 es 127 000 között van, tehát kp. háromszor nagyobbak a rí- boszomalis RNS-nél. Alakjuk palcikaszerü, 1:20 hossz-szé­lesség aránnyal. A kutatók­nak bonyolult biokémiai fo­gásokkal sikerült felderíteni az egyik viorid (PSTV) el­sődleges es másodlagos szer­kezetét. A vioridra jellemző, hogy az egyszalú RNS-ben váltakozva rövid ketszálü szakaszok helyezkednek eL Denaturalödolt viorid ké­szítmények' elektrormkrosz- kópos felvételei azt mutat­ták, hogy a vioridok egy ré­sze nem paicixaalak, hanem gyűrű fórmában fordul elő. Lehetséges, hogy a gyűrűs alak a termeszeiben -.is elő­fordul, azt viszont egyértel­műén igazolták a kísérletek, hogy a vioridgyűrűk ezer­szer-tízezerszer íertózőkéne- sebbek a pálcikáknál. Sok mindent nem tudunk meg ezekről a részecskékről, a legnagyobb rejtély az, ho­gyan kepesek szaporodni és életben maradni, mindkét fogalmat tágabb értelemben véve, védtelen RNS-molekula létükre. Szaporodásuk egyéb­ként elég lassan megy vég­be a gazdanö vény ben, ame­lyet mechanikus úton, rajta sebet ejtve olthatunk be a váróiddal. Lehetséges, hogy a viroidok az egyetlen olyan kórokozók, amelyek kizáró­lag sa.iat struktúrájukat kó­doljak, minden egyébben a gazdanövényre vannak utal­va. Nem érdektelen az a kérdés sem, vajon az alja­toknak et> az em bereknek vannak-e viroidjaik. A maastrichti titokzatos állat IGAL—GÖLLE ÉS VtlíEKE ÁFÉSZ szerződéses üzemeltetésre meghirdeti az Igal-fürdön lévő 23. sv.. Kanizsa, melegkonyhás bisztrót. A pályázatot 1981. december 15-ig kell írásban benyújtani az áfész központi irodájába: 7275 Igái. Vörös Hadsereg útja 32. A versenytárgyalást 1981. december 30. napjan de. 10 órakor tartjuk az afész központi irodájában — Igái, VöYös Hadsereg útja 32. Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást a fenti cinen Babécsai Karoly ne főkönyvelő ad. Telelőn: lgal 24. (85604) Sonka dobozban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom