Somogyi Néplap, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-29 / 280. szám
ARÁNYOS TEHERVISELÉS flz új mezőgazdasági biztosítások hatása Somogybán A hétköznapi szóhasználatban úgy mondjuk: fizet a biztosító, vagy hogy befizetjük a biztosítási díjat. Valójában az. Állami Biztosító csupán közvetít a károsultak és a veszélyközösség kárt nem szenvedett tagjai között. Ha ügv tetszik: részt vállal a társadalmi tulajdon méltányos újrafelosztásában. Ennek a munkának társadalmi rendünkben nem a nyereség- szerzés az elsődleges célja. Ugyanakkor az is érthető, hogv az állam e fontos pénzintézetétől elvárja, hogy szolgáltatásaira ne fizessen rá. hogy valamennyi biztosítási ágazat legalábbis öneltartó legyen. A mezőgazdasági biztosítások esetében ez ideig nem sikerült eleget tenni ennek a követelménynek^ 1976 óta — ekkor léptek életbe a máig is érvényes növénytermesztési biztosítási formák — az Állami Biztosító 24 milliárd forintot fizetett ki a gazdaságok káraira. Ez mintegy 3 tnilliárd- dal több annál, mint amit a nagyüzemek biztosítási dijakra befizettek. Nyilvánvaló, hogy e tetemes kár' korántsem arányosan oszlott meg az egyes megvél; közt. ugyanakkor a biztosítási díjakat minden megye gazdaságai lényegében azonos feltételek szerint fizették. Idén Somogybán az év első tíz hónapjában 43 millió forint kártérítést fizetett a biztosító a nagyüzemeknek. Szolnok '’agy Békés megyékben sejthetően ennek többszörösét. Míg nálunk a befolyt biztosítási összeg hagyományosan meghaladja a kifizetettet, addig az alföldi megyék egy részében rendszeresen alatta marad. Ez érthető, hiszen a biztosítás épp a kölcsönös segítség elvén alapul A somogyi gazdaságok és a képviseleti szervek — más dunántúli megyékhez hasonlóan — mégis joggal tették szóvá, hogy aránytalanná vált a karókhoz viszonyított teherviselés. Elsősorban e két ellentmondás föloldasa a »álja azoknak, a változásoknak, melyek a mezőgazdasági biztosításokban január elsejétől lépnek életbe. Az ú.i rendszer lényege, hogy a biztosítási díjakat differenciáltabban — a károk mértéke és gyakorisága, a tényleges kareselvek alapján állapítják meg. Többet fizet például a fagyzugos vagy belvízveszélyes területeken gazdálkodó nagVü zem. Talán igazsagtalannak látszik. hogy ariYiak kell mélyebben nyúlnia a pénztárcájába. akit amúgy is több kár ér. Valójában csupán ez a rendszer ösztönözhet kellően a fokozottabb kármegelőző munkára, s arra, hogy a gazdaságok sajátos természeti adottságaikhoz igazítsák termelési szerkezetüket. Somogybán ritkábbak a jelentős károk. természeti adottságaink szerencsesek. A differenciáltabb díibesoró- lási rendszer hatása nálunk így egyértelműén kedvező. Idegenforgalom, 1981 AZ IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA (január—szeptember) 1980 1981 Turista {ezer fő) ESS Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött idő (ezerben) "3469 : 4095 Turistaéjszaka (ezerben) Összes külföldi (ezer fő) 1605 I! 1859 L-\ xNWWWW 3 I- -ir- ■ , ____ x WWWWW ,k Bevétel (millió forint) Tflkésw’STágnkWt fü (összesei) Szeptember 30-án véget ért az idegenforgalmi fő- ideny, az Országos Idegen - forgalmi Hivatal közzétette az év első kilenc hónapjának adatait. Az adatsorok bizonyítása szerint idegenforgalmunk jelentős fejlődést könyvelhet el 1981-ben. Hazánkban a tárgyidőszak alatt 12.6 millió külföldi érkezett. 8° o-kal többen, mint 1980-ben. A kereskedelmi szállásáé- Iveket (hotel, motel, camping, fizetővendég-szolgálat stb.) 18° o-kal többen vették igénybe, mint a múlt év hasonló időszakában. Jelentős mértékben növekedtek az idegenforgalomból származó bevételek. Tőkés országokból es Jugoszláviából származó bevételek elérték a 153 millió dollárt (közel 20°.n-os növekedés), a szocialista országok pedig 186 millió rubel (28%-os növekedés) bevétel keletkezett. Külföldre 4.4 millió magyar utazott. 12%-kaltöb' ben. mint 1980-ban. A felmerült idegenforgalmi kiadások 27%-kal növekedtek, s elérték a 69 millió dollárt, illetve 66 millió rubelt. összességében a bevételek Megielent a rózsák, dísznövények, díszfák, cserjék ismertető, legújabb, színes nagy árjegyzéke. Kérje! Díjmentesen megküldjük. Vidéki növény- I megrendeléseket postán pontosan teljesítünk. Szálkái rózsakertészet, díszfaiskola 1061 Budapest, ' Népköztársaság útja 8. ............................. é s kiadások egyenlege 6 milliárd forint tiszta jövedelmet mutat, ezen belül 3,5 milliárd* a rubel. 2,5 milliárd pedig a dollar elszámolásoknál jelentkezik. Arkagyij és Borisz Sztrugackii Nehéz istennek 10 lenni A fáradtságtól és a megrendüléstől szinte félholt volt. Üggye.l-bajjal felkapaszkodott a lépcsőn, _ átment a szalonon, elvergődött az ágyig, a párnákra borult. Beszaladt Kira. Rumata annyira kimerült, hogv segíteni sem tudott a lánynak, aki vetkőztetni kezdte. Kira lehúzta róla a csizmát, azután — a férfi feldagadt arca fölött sírva — letépte a szakadt egyenruhát, és megint sirdogált egy sort az összevert teste láttán. Ru- mata csupán most érezte, hogy minden csontja fáj. Kira ledörzsölte ecetbe áztatott szivaccsal, ö pedig szemét fel sem nyitva, összeszorított foga között sziszegte: „Pedig agyoncsaphattam volna. Mellette álltam... Megfojthattam volna... Hát élet ez? Menjünk el innen... Ez a kísérlet velem folyik, nem ővelük.” Észre sem vette, hogy oroszul beszel. Kira riadtan pillanthatott rá és leszaladt, hogy forralt bort készítsen. Rumata lemaszott az agvról, átcsoszogott a dolgozoszobaba, kinyitotta az íróasztal titkos rekeszet. turkált a gyógyszerládaban, bevett néhány tabletta szpo- ranrúnt. Amikor Kira visz- szatért, hozta a gőzölgő bort, ő a hátán feküdt, s azt figyelte, hogyan csitul a fájdalom, múlik a zúgás a fejében. es teste felfrissül, új erőre kap. Megitta a bort, és mar egeszen iól erezte magat Behívta Mugat, meghagyta, készítse ki a ruháját. — Ne menj, Rumata — kérlelte Kira. — Ne menj. Maradj itthon. — Mennem kell, kicsim. — Félek, maradj . . . Megölnek. — Ugyan mit ’beszelsz? Miért ölnének meg? Hiszen mind félnek tőlem. Kira újra sírva fakadt. Halkan sírt, mintha attól tartana, hogy a férfi megharagszik. Rumata a térdére ültette, és simogatni kezdte a haját, — A legsz.örnvübb mar elmúlt — mondta. — Meg aztán mi el akarunk menni innen . .. A lány ho-zzásimult és elcsendesedett. — Előbb azonban sok elintéznivalóm van itt — folytatta Rumata. — Ma éjszaka sok embert megöltek. Meg kell tudnom, k: maradt életben, es ki halt meg. És 'SeJantrár láüST TS somogyi gazdaság biztosítási díja 40 százalékkal csökken. További 46 nagyüzem 10—20 százalékkal fizet kevesebbet. Mindössze hét olyan tsz akad, amelynek az elmúlt öt év kárai és a nagyobb káresélyek alapján 10 százalékkal többet kell fizetnie. Számítások szerint nyolcmillió forintnyi biztosítási díjat takaríthatnak meg jövőre megyénk gazdasagai. A bevezetendő új- biztosítási módozatok közül kettő — .somogyi szempontból — különösen figyelemre méltó. Az egyik a p——n f ,,-oó viharkáraira is kiterjedő kiegészítő biztosítás. Az utóbbi években megyénkben ötszörösére nőtt e jól jövedelmező növény vetésterülete. Ennek az értéknek a megóvásától nem eg*’ üzemben a gazdálkodás egyensúlya függ A másik úidonsag az üveghá- zak összevont vagyonbiztosítása. Ez a (lerendezések károsodásától az üvegtörésen át a termelt primőröket érő elemi károkig sok mindenre kiterjed. Fölvetődik a kérdés, hogy ma. amikor a gazdálkodásnak már kikerülhetetlen része a kockázatvállalás, néhány gazdasági vezető nem jut-e arra a következtetésre, hogv a biztosításnál is kockáztatnia kell. Elvégre ha nem lesz kár, biztosítás nélkül akár 2 millió forintot is „megtakaríthat”. Az Állami Biztosító megyei igazgatóságának vezetői az elmúlt hetekben sorra járták a gazdaságokat. Tapasztalataik szerint a somogyi nagyüzemek vezetői elégedettek a biztosítási rendszer változásaival. s — néhány kivételtől eltekintve — nem osztják a fenti nézetet. Az ú.i rendszer ugyanis végre valóban érdekeltté teszi az üzemeket a biztosításban. A módoza'- tok széles választéka lehetővé teszi például, hogy az üzem azokat az ágazatokat, vagy épp terüiéteket biztosítsa. ahol több a félteniva- lója. vagy ahol nagyobb a veszély. Egyedi biztosítások kötésére is mód -nyílik. Külön számított díjtételek alapián egy gazdaság néhány fagyzugos táblájára akár külön biztosítást is köthet. Jelenleg például épp a bogiári állami gazdasággal folynak a tárgyalások egy ilyen különleges módozatról. Végül is az Állami Biztosító a januártól életbe lépő változásokkal igazodik a gazdálkodás újabb követelményeihez. Ez a lépes várhatóan az eddigieknél jobban szolgaija majd a gazdasagok terrnelesenek anyagi biztonságai. Bíró Ferenc gitemem kel] megmenteni azokat, akiket meg akarnak ölni. — És neked ki segít? — Boldog az, aki másokra gondol. . . Meg aztán nekünk hatalmas emberek segítenek. — Én nem tudok másra gondolni — felelte a lány. — Félholtan jöttél haza. Unót agyonverték. Hová tették a szemüket a te hatalmas embereid? Miért nem akadályozták meg a gyilkosságot? Szabadulni próbált, a férfi azonban erősen tartotta. — Mit lehet itt tenni — szólt Rumata. — Ez alkalommal kissé elkéstek. De most újra figyelnek bennünket, és vigyáznak ránk. Miért' nem hiszel nekem? Magad is láttad: félholtan jöttem haza. és nézz meg most!... — Nem akarlak nézni — mondta a lány. és elrejtette az arcát. — Nem akarok megint sírni. — Nahát! Néhány karcolás 1 Semmiség ... A legször- nyűbb már elmúlt. Legalábbis mi kettőnk számára. De vannak igen derék, nagyszerű emberek, akik számára ez a rémség még nem ért véget És nekem kötelességein segíteni rajtuk. Kira nagyot sóhajtott, megcsókolta a férfi nyakai, es szelíden kiszabadította magát. — Jöjj haza ma este — kérte. — Hazajössz? — Okvetlenül! — .felelte hevesen Rumata. — KorábHtt megszűnik a tröszt... Önállóságra készül a konzervgyár A hírt sokan ismerik: a Minisztertanács október 29-i ülésén úgy döntött, hogy az irányítási rendszer korszerűsítése, valamint a piaci követelményekhez. való rugalmasabb alkalmazkodás érdekében 1981. december 31-ével megszünteti a Baromfiipari, a Söripari és a Konzervipari Trösztöt, valamint az Agrotrösztöt. Hogyan fogadták a bejelentést a Nagyatádi Konzervgyárban? — erre kértünk választ, csaknem egy teljes hónappal a nyilvánosságra hozatal után Jéger Ferenc igazgatótól. Két héttel ezelőtt még azt mondta: „Nagyon sok a bizonytalanság!” • És most? Mint kiderült ma is szép számmal akadnak — úgymond — levegőben lógó dolgok. Éppen ez.ért gondokban sem szűkölködnek. Valóban nagyon sok mindenről kell dönteniük ezekben a napokban. Egy tröszt felszámolása nem hétköznapi esemény, főleg nem akkor. ha ezzel évtizedes gyakorlat is megszűnik. A konzervipari trösztöt gyakorta korholták a gyárai — okkal is, joggal is. — Másfél-két éve szóbeszéd tárgya a tröszt megszüntetése — mondta az igazgató. — Ennek ellenére nem tudtuk, hogy milyen döntés születik. A Miniszter- tanács ülésének délutánjára összehívtak bennünket, s akkor ismertették a határozatot. — ön szerint jó.-e a tröszt megszűnése? — Egyértelmű választ néni lehet adni. Igaz. hogy voltak gondjaink a konzervipari tröszttel, s ezektől a gondoktól most megszabadultunk, de épp ezekben a napokban kell fölismernünk, hogy voltak előnyei is a tröszt működésének. Valamelyest nyugodtabb volt a munkánk, hiszen sok mindent elvégeztek helyettünk. Az viszont kétségtelenül igaz, hogy január elsejével előnyösebb helyzetbe kerül a gyárunk: megszűnik a közös kassza, s ezzel együtt a gyárak közötti egyen lösdi. Eddig ha a tizenhat gyárból nyolc nyereséges volt is, a többi veszteséggel dolgozott, akkor a terhek megoszlottak: vagyis senki sem jutott nyereséghez. Az új helyzetben nem .lehet senkire sem ujjal mutogatni, hogy te rontottad el . . . Meglehet több munkánk lesz, több feladattal találkozunk, de ezeket a saját eredményeinkért kell vállalnunk . . . — Mit jelent a tröszt megszűnése a ' gyártósorok mellett dolgozó munkásoknak? — .Ma még keveset érzékelnek belőle, hiszen a munkájuk eddig változatlan. Sokkal inkább érinti a gyári szervezeteket, amelyeknek a jogkörük, felelősségük lényegesen megnő, hiszen a jövőben olyan gazdálkodási gondokról kell majd közösen dönteniük, amelyekkel eddig nem vagy nem nagyon találkoztunk. — Korábban bizonytalanságokról beszélt? Miért? — Bizonytalanságok ma is vannak. Egy szervezet fölszámolása, a vagyonjogi kérdések tisztázása, a „hogyan tovább?” eldöntése sohasem egyszerű. Ma például még azt sem tudjuk, hogy jövőre fejlesztésre milyen lehetőségeink lesznek, mert azt sem ismerjük, hogy a tröszt megszűnése milyen anyagi terheket ró ránk. — Így nem is tervezhetnek a jövő évre? — A bizonytalanság ellenére is folynak az előkészületek. a tervezések és a gép- megrendélések. A később ismertté váló döntések alapján kell majd ezeket módos sítanunk. — Az év ' égi változás mit hozhat fejlesztési elképzeléseikben? — Véleményük szerint, lényegében semmi sem változik. A nagyatádi ' konzervgyár fölújítására több mint egy évtizede került sor. Óhatatlanul szükséges az új, modern és nagy teljesítményű gépek beszerzése a gyártósorok felújítása. új tároló építése. Mindehhez kétszázmillió forintot, igénylő elképzelésünk van. — Eddig volt a konzervgyárak közötti együttmükö- 'dés. Mi lesz most? — Bár még él a tröszt., a tizenhat konzervgyár szóban 1 már megegyezett egy önálló' jogi személyként működő közös konzervipari vállalat létrehozásában. Ez biztosit.ia számunkra az együttműkö- dés’t, az információáramlást, a kapcsolatot. A közös vállalat létrehozásával egységesen léphetünk föl érdekeink védelmében, közreműködhetünk a termelési gondok orvoslásában, s többek között biztosíthatjuk a különböző helyekről származó tartósító és csomagolóanyagok elosztását is. Nagy Jenő ban jövök, és valószínűleg nem egyedül. Ebedre várj. A lány félrevonult, leült egy kamsszékbe, kezét térdére tette, s nézte, hogyan öltözik Rumata. Ö pedig, orosz szavakat mormolva, felhúzta csengettvüs nadrágját. újra felvette az áldott páncélinget, és végül kétségbeesve mondta: — Kicsikém, értsd meg hat, hogy mennem kell! Mit tehetek?! Feltétlenül mennem kell! Kira váratlanul, elgondolkozva így felelt: — Néha nem fér a fejembe, miért nem versz. Rumata, aki már begombolta dús csinke-nyakfodros ingét, mozdulatlanná meredt. — Hogyhogy miért nem verlek? — kérdezte zavartan. — Hat lehet téged verni? — Te nem egyszerűen jószívű, derék ember vagy — folytatta a lány, aki oda seryi figyelt —, hanem . nagyon különös is. Valóságos arkangyal . . . Melletted bátor vagyok. Most is bátor vagyok .. Rumata odalépett hozzá, leisebzett ajkával erősen szájon csókolta, azután levette kezéről a vas karperecét, s átnyújtotta. — Tedd fel a bal csuklódra. Ma bizonyára már senk: sem jön hozzánk, de ha mégis jönnének,, mulasd meg ezt. Kira utánanézett, és Rumata pontosan tudta, hogy mit gondol: „Nem tudom, tálán ördög lehetsz, vagy az isten fia, de ha nem térsz vissza, akkor én meghalok.” És a lány hallgatásáért Rumata végtelenül hálás volt, mert most roppantul nehezére esett elmenni, mintha napsütötte, smaragdzöld partról bűzös pocsolyába ugrana tejest. 26, Rumata lopakodva igyekezett az ankanari püspök kancelláriája felé. Városi polgárok szűk kis udvarain settenkedett keresztül, krumpli- sorok között mászott négykézláb. Mégsem sikerült elkerülnie a fekete hadnep eber szemét. (Folytatjuk.) A CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ felvételre keres i hangtechnikust cs öltö/íctouot, Jelentkezni lehet U színház műszaid vezetőjénél. (204140)
