Somogyi Néplap, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-01 / 257. szám

r 5 gép 300 ezer hektár Légi növényvédelem Somogybán Folyóiratok, följegyzések tornyosodnak a párttitkár asztalán. Mindig így van ez mamidén pártirodábam a be­számoló taggyűlések előtt. Sáfrány Attila, a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat pártve- zetőségének titkára pezsgő pártéletről számolt bel — Azt mondhatom, hogy mindenki tudja a feladatát. Intézkedési tervet készített a vállalati pártvezetőség, a há­rom alapszervezet, hogy a munka tervszerű legyen. — Meghallgatták-e a kom­munisták véleményét? A párttitkár sűrűn teleírt lapokat vesz elő. — Annak rendje és módja szerint már október 15-re be­fejeztük a beszélgetéseket. A pártcsoportok szintén érté­kelték a tapasztalatokat. Az alapszervezetek vezetőségei most összegezik a véleménye­ket, javaslatokat. Ezt fel­használjuk majd az összevont taggyűlés elé kerülő beszá­molónkban. Ezen egyébként az egész vállalattal kapcsola­tos fontos témák szerepelnek, hogy az utána következő há­rom alapszervezeti taggyűlés vitájához muníciót adjunk. — Milyen tapasztalatokat szereztek a beszélgetéseken? — Mindenképpen kieme­lem beszélgetéseink egyik új vonását. Közös megegyezés alapján most elsősorban a politizáló készséget állítottuk a középpontba Azt vettük számba, hogy a kommunisták mint terjesztik a párt politi­káját, hogyan állnak ki mel­lette, mennyire befolyásolják a környezetüket. Igen kedve­zőek a tapasztalatok, ugyanis nagy többségük véleményt mond a szakszervezeti fóru­mokon, a termelési tanácsko­zásokon, az ifjúsági parla­menteken. Csak egy példát a sok közül: Bíró Sándor szo- cialistabrigád-vezető, fizikai munkás párttagunk mindig határozottan szólal fél a szakszervezeti testületben. A Jelentős eseménye volt a héten megyénk politikai éle­tének : lengyel testvérme- gyénk, Ciecnanow pártkül­döttsége tett látogatást So­mogybán. A delegáció — melyet Zdzislaw Lucinski, a vajdasági pártbizottság első titkára vezetett — ötnapig tartózkodott megyénkben. Ezalatt a megye, részlete­sebben Kaposvár és Nagy­atád társadalmi, gazdasági es mozgalmi életével ismer­kedtek a vendégek. A kedvező időjárást ki­használva mezögazdasagi üzemeink nagy lendülettel végezték őszi feladataikat. A több mint százezer hektár­nyi összes őszi vetés köz­vetlenül a befejezés előtt áll. Munkát már csak a bú­za vetése ad — a hátralevő terület nem éri el a tíz szá­zalékot. így napról napra több gép szabadul fel és cso­portosítható át az egyéb, sürgős feladatok végzésére: a talajmunkákhoz és a kuko­rica betakarításához. Az utóbbi takarmánynövény há­romnegyed részét helyezték eddig biztonságba, s a kü­lönösen kedvező őszt mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy tavaly ilyenkor még kint volt a kukorica hetven százaléka. Amikor az év mezőgazda- sági termelését értékelik majd az országos szervek, azok a diákok, akik részt vettek a nyári és az őszi munkákban, minden bizony­nyal jólesően gondolnak ar­ra: az eredményekben az ő tevékenységük is benne van. Hiszen megyénkből — amint a megyei KlSÓ-bizottság fiatal párttagok megfogadtak, amit a taggyűlésen kértünk, szót kértek az ifjúsági parla­menteken, nem egy helyen éles vita volt arról, hogyan kellene továbblépni. — Érződik-e a párttagok példamutatasa a vállalatnál? — Mindenképpen, Ezt az­zal is érzékeltethetem, hogy az első félévet hétmilliós veszteséggel zártuk. Most, hogy túl vagyunk a harma­dik negyedéven, már arról számolhatunk be: több mint négymillió forint az eredmé­nyünk. Ez elsősorban annak köszünhei.ő, hogy taggyűlésen, a pártcsoportokban, a KISZ- taggyűléseken feltártuk a helyzetet. Csurgón lemarad­tunk az iskola építésével, ezért most Kaposvárról jár­nak oda dolgozók a pártszer­vezet, főként a pártcsoport kezdeményezésére. A szem­lélet változását mutatja, hogy senki sem kérdezte: ezért mit kapunk. — Minek köszönhető ez? — Talán annak, hogy két évvel ezelőtt fölkértünk be­osztott közgazdászokat, tart­sanak tájékoztatót. Egyszerű nyelven elmagyarázták, mi­lyen követelményeket állíta­nak elénk a gazdasági szabá­lyozók. Ennek a fölvilágosí- tásnak most érezzük az ered­ményét. Ha okos szóval, tisz­tességes szándékkal közele­dünk a tagsághoz, a dolgo­zókhoz, akkor számíthatunk rá, hogy támogatják a mun­kánkat. A párttagokkal való beszélgetések fontosságát mutatja, hogy nőtt a kommu­nisták személyes felelősség- érzete a párthatározatok megvalósításában. Azt hi­szem, hogy ezért érdemes és kell is csinálni... A vállalati pártvezetőség elkészítette a minősítést a három alapszervezetről. Eb­ben az eredményekről szól­nak elsőként, majd a felada­tokat is rögzítik. — Ha végignézzük ezt az értékelést, akkor az egész csütörtöki ülésén megálla­pították — kétezer tanuló vett részt nyári táborokban és a többségük jól megállta a helyét. Eredményes mun­kájukat hat tanintézetnek juttatott díszoklevél és 20 ezer forint értékű vásárlási utalvány is jelzi. A jövő évi tervekről szólva egyebek kö­zött elmondták, hogy alapo­sabb és körültekintőbb elő­készítéssel kívánják még kedvezőbbé tenni a munká­ra érkező fiatalok körülmé­nyeit. Az ősz a különböző ren­dezvénysorozatok — „na­pok", „hetek", „hónapok" — időszaka. A múlt héten is több községben, munkahe­lyen rendezték meg az öregek napját. Műsorral, megvendégelés­sel köszöntötték az idős em­bereket, akiknek életében — többen írtak már erről szerkesztőségünknek — so­káig emlekezetesek a figyel­messég e megnyilvánulásai. Különösen akkor, ha a gon­doskodás nem csupán erre az egy napra korlátozó­dik ... Az ő gondolataik ter­mészetesen jórészt az el­múlt évtizedek körül forog­nak: hogyan teljesítették hi­vatásukat, miként feleltek meg a társadalom és önma­guk állította követelmé­nyeknek, miként boldogultak családi életükben. Unokáik korosztályát nyilván a jövő foglalkoztatja. A nyolcadi­kosok például éppen ebben az időszakban válogatnak, a pályaválasztóit hetek kere­tében eléjük üíc: jr-.vzdag kí­nálatban. Az elmúlt héten is számos k-uliitás, «ioauat-, pártmunka fejlődése érződik. Az 1. számú központi alap­szervezet például előrelépett a politikai oktatás szervezé­seben, a kaposvári építésve­zetőség 2. 6zámú alapszerve­zete kimagaslik abban, ahogy irányítják és ellenőrzik a gazdasági munkát. Különösen jó módszerük, hogy együtt számoltatják be a gazdasági vezetőket a gazdasági, a po­litikai, a társadalmi munká­ról. Igv egyre több az olyan középszintű gazdasági vezető, aki igényli a pártszervezet véleményét, kíváncsi arra, milyennek tartja a munkáját. A Szokola-berekben lévő te­lepünkön van a 3. számú pártszervezet. Ott sokat ja­vult a pártcsoportok tevé- kenysége. Különösen kiemel­kedik az asztalosüzem párt­csoportja, valamint a laka­tosüzemé. A következő hetekben ösz- szeül a tagság, hogy szómba vegye a végzett munkát. Az előkészítés szervezeti, tartal­mi szempontból is megfelelő, így nem csoda, hogy Sáfrány Attila bizakodó: — A kommunisták vélemé­nyére alapozunk, így tartal­mas eszmecserére számítunk. L,. G. A mezőgazdasági üzemek különböző társadalmi, ipari, oktatási intézményekkel kö­tött együttműködési szerző­déseiben a támogatás fejében a gazdaságok általában va­lamilyen szolgáltatást kér­nek. Szerződésről lévén szó, úgy is mondhatjuk, hogy ki­kötéseik vannak. Ez kiterjed­het a gépek gyors javítására vagy éppen szakmunkások képzésére. üzemlátogatás során bővítet­ték ismereteiket arról, mi­lyen lehetőségek várnak rájuk Somogy középiskolái­ban, szakmunkásképzőiben. Van miből válogatni. És ha a gyermekek adottságai, ér­deklődése összhangba kerül az őket minősítő nevelők véleményével és a szülők el­képzeléseivel, mind több jó szakemberre számíthat a megye gazdasága, kulturális in tezményrendszere. A múzeumi hónap esemé­nyei sűrűsödtek a héten. Több intézményben, iskolá­ban, munkahelyen, képző­művészeti és egyéb kiállítási rendeltek, és ahogy a tapasztalatok mutatják, e bemutatók jól egészítik ki a múzeumok, ki­állítótermek tevékenységét. Szerepüket természetesen nem vehetik át. Hiszen pél­dául olyan értékes dokumen­tumokat, melyeket a pénte­ken Űjvárfalván megnyúlt múzeumban láthatók, nem tud felmutatni egyetlen is­kola sem. Ebben a kisköz­ségben, Noszlopy Gáspár szülőházában állították ki a reformkort és az 1848—49-es forradalmat és szabadság- harcot idéző emlékeket. Végül még egy „hónap”- ról szóljunk. Az egészségre nevelés nemes feladatát vál­lalva kezdődött meg az a rendezvénysorozat, melynek első eseményét hétfőn tar­tották Igáiban. Akárcsak itt. a megye más településén is több előadás hangzott és hangzik el a helyes élet­módról. Bár lenne foganatja a jó szándékú szavaknak! FmI László A repülőgépes növényvé­delem föltűnést keltő tech­nológiai különlegességből szinte egyik évről a másik­ra vált az üzemel: napi igé­nyévé. Az első légibemuta­tót Somogybán 19(i9-ben tar­tották. Egy évvel Később már dolgoztak a növényvé­dő repülők a bogiári álla­mi gazdaságban és a barcsi tsz-ben. 1974-ben a NEGÉ-k, azaz a repülőgépes növény- védelmi tsz-társulások meg- • alakulásának évében 50 ezer hektáron végeztek légi munkákat a megyében. Egy évvel később kétszer ekko­ra területen. Jelenleg négy növényvédelmi gazdasági társaság működik a kéthe- lyi és a kaposfői tsz-ek, a nagyatádi tsz-ker, valamint a bogiári Viticoop szőlésze­ti és borászati rendszer gesztorságával. A bérletük­ben. illetve tulajdonukban lévő öt repülőgép (ebből négy helikopter) évente már mintegy 300 ezer hektárnyi terület permetezését, vegy­szeres gyomirtását vagy mű­trágyázását végzi. Melyek a repülőgépes növényvédelem üzemi tapasztalatai? A kér­désre a megyei Növényvé­delmi és Agrokémiai Állo­Ezeket az „előjogokat” a gazdaságok tulajdonképpen megvásárolják, hiszen anya­gilag hozzájárulnak a szerző­dő üzem, iskola fejlesztésé­hez, nemegyszer építéséhez. Ezért cserébe, a befektetett tőke arányában számíthatnak a garantált szolgáltatásokra. A hangsúly a garancián van, mert a szerződést kötő mező- gazdasági üzem ugyanúgy fi­zet — a példánál maradva — a gépjavításért vagy a szak­munkásképzését, mint bárki más. A kívülállókkal szem­ben mindössze annyi az elő­nye, hogy a szükséges szol­gáltatásokat hosszú távra biztosítja magának. Leg­alábbis elméletileg! A nekibuzdulás időszaká­ban ugyanis nincs különö­sebb gond az együttműködési szerződésekkel, de az idő múlásával, s a körülmények változásával előfordul, hogy a partner-intézmények szá­mára terhessé válnak a szer­ződésben kikötött „előjogok”. Ilyenkor — többnyire megfe­lelő indokokkal alátámasztva — rábeszélik a mezőgazdasá­gi üzemeket a barátságos el­válásra. Az ilyenkor kitörő felhábo­rodást többnyire sikerül le- csendesiteni, hiszen az együtt­működés megszűnését nem holmi szeszélyek, hanem kül­ső okok váltják ki. Szándé­kos ennek a kifejezésnek a használata, mert azok a bi­zonyos külső okok korántsem végzetszerűek és elhárítha- tatlanok. Egyszerűen arról van szó, hogy a szerződést kötő intézmények sokszor a könnyebb megoldást, a mező­gazdasági üzem cserbenha- gyását választják. Azok több­nyire megértőek, pedig nem mindig nekik kellene belá­tással leőniük. így gondolta a közösség pénzével lelkiismeretesen gazdálkodó egyik alföldi ál­lami gazdaságunk is, s egy­szerűen visszakérte a hűtlen szakmunkásképzőtől befekte­tett pénzét — és annak ka­matját. A megszüntethetetlen külső okok egyszeriben át­alakultak kiküszöbölhetőkké, s a szakmunkásképző intézet nyomban hajlott arra, hogy szerződésben vállalt kötele­zettségeknek eleget tegyen. B. P. más igazgatójától, Tóth Ist­vántól kértünk választ. — A somogyi gazdaságok 80 százaléka tagja valame­lyik repülőgépes társaság­nak, de a többi üzem is — csupán egy-két kivétel akad — kívülálló megrendelőként igénybe veszi a NEGÉ-k se­gítségét. Végképp eldőlt te­hát a korábbi vita, hogy a növényvédelemnek a földi vagy légi módja tekinthető-e gazdaságosabbnak. Tény, hogy a repülőgépes munkák költségei átlagosan mintegy 25 százalékkal magasabbak, az elmúlt években mégis minden szakember előtt si­került bizonyítani a légi nö­vényvédelem pótolhatatlan előnyeit. 'Valamennyi közül a legfontosabb a gyorsaság. Gyakran az egész termés sorsa függ attól, képesek-e idejében — mindössze órák alatt — elvégezni a gabona vegyszeres gyomirtását vagy a szőlő permetezését. A re­pülőgépek erre ott is képe­sek, ahol a földi gépek moc­canni sem tudnának, példá­ul felázott talajon. Mind­emellett a tsz-ek egyre in­kább igénylik a komplett szolgáltatásokat. Amióta , két éve valamennyi NEGE lét­rehozta a gépek földi ki­szolgálását is ellátó komp­lex brigádjait, az üzemi szakirányító egy telefonnal intézheti el azt, ami azelőtt napokig tartó bonyodalmak és sok fejfájás árán sem mindig sikerült. Korábban sokkal több volt a repülő­gépes munkáknál különösen drága holtidő és a szerve­zetlenség. — Elégedettek-e a gaz­daságok , a NEGÉ-k szol­gáltatásaival? — A közép-somogyiak ve­zették be először azt a gya­korlatot, miszerint a tsz ag- ronómusa minősíti a náluk végzett munkát. A beérke­ző lapok tanúsága szerint a gazdaságok túlnyomó részé­ben jónak, sőt optimálisnak tartják a különféle légi szol­gáltatások elvégzését Akad­nak vitás esetek is, amikor utólag derül ki, hogy példá­ul hiányos volt a talaj vegy- szerborítottsága, vagy hogy a pilóta az előírásosnál ki­sebb vízmennyiséggel szórta ki a szert — A pilóták elsősorban a munkák területnagysá­gában érdekeltek... — Egy-egy gép óriási te­rületeket repül be, így a munka minőségének folya­matos ellenőrzése és pontos mérése egyelőre megoldha­tatlan. így is ritkák a minő­ségi kifogások. — Van-é verseny a re­pülőgépes társaságok kö­zött? — Gazdasági verseny nincs, s talán nem is volna túl ésszerű... Ha például egy gazdaság a megye má­sik sarkában lévő NEGE-t látva jobbnak, oda csatla­kozna, az önmagában is te­temesen megnövelné az ál­repülések költségeit, s nehe­zítené a szervezést Ha kon­túr rencia nincs is, komoly presztízsharc azért kialakult a társaságok között. Egyi­küknek sem közömbös, hogy például az irányító és fél­ügyeleti szervek vagy épp a szakemberek hogy ítélik meg szolgáltatásaik színvo­nalát, munkájuk hatékony­ságát. — A jövőben m repülő­gépes növényvédelemben számolhatunk-e további mennyiségi növekedéssel? — A levegőből végrehajt­ható növényvédelmi és ag­rokémiai feladatok legna­gyobb részét már ma is re­pülőgéppel végeztetik az üzemek. A területnagyság így sejthetően már csak kis mértékben emelkedik. A gé­pek számának növelése sem volna célszerű. Igaz, a ta­vaszi és nyári időszakban torlódnak a feladatok, és — kivált ha néhány erősen sze­les nap vagy valamilyen géphiba is közbejön — sor­ba állnak helikopterért a gazdaságok, ilyenkor bonyo­lult feladat eldönteni a sür­gősségi sorrendet és össze­hangolni a munkát. Októ­bertől januárig ugyanakkor túl drága volna, ha a je­lenleginél több gép állna. A jövőben elsősorban minősé­gi fejlődés várható. — Milyen lehetőségek vannak erre? — A légi növényvédelmet leggazdaságosabban az 50 hektárnál nagyobb táblákon lehet elvégezni. Ugyanak­kor a somogyi tsz-eknek mintegy felében ma is a szabdalt kis területegységek a jellemzőek. A tábiásítás mellett sok a tennivaló a lél gi védelem követelményeihez igazódó vetésszerkezet kiala­kításában is. A regionozás például komoly veszélyt je­lenthet, ha a szomszédos nö­vényi kultúrákat nem jól választják meg. Az élővizek vagy „méhíegelők” közelsé­ge is fontos szempont a lé­gi növényvédelmi tervek összeállításakor. Nagyobb körültekintéssel a károkat és pereket is el lehet kerül­ni. A földi kiszolgáló léte­sítmények korszerűsítésével az állásidő is még tovább csökkenthető. A munka ha­tékonyságát fokozná a kü­lönféle szerek minőségének javulása. A rugalmasabb munkaszervezést segíti, és gyors átcsoportosításokat is lehetővé tesz majd a létre­hozandó URH-lánc, amely állandó kapcsolatot teremt a pilóták és a földi szerve­ző agronómusok között. így lesz hát észrevétlenül hétköznapi munkaeszköz mindaz, amiről tegnap leg­följebb a Delta tudományos csodái között hallottunk. b. r. SOMOGYI NÉPLAP SOMOGYI KRÓNIKÁJA Jó tapasztalatokat kínálunk Akkor kérjük vissza a pénzt! Beszámoló taggyűlés előtt Minden kommunista véleménvt mondott

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom