Somogyi Néplap, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-22 / 274. szám
A fejlődés új mércéje fl múlt és a jövő gépei 1949-ben valóságos ünr vole amikor az országba érkezett első hét kombájn munkába állt. Tíz évvel később feltűnést keltettek az új, nagyobb teljesítményű, gumikerekű zetorok. A hatvanas évek elején csodaszámba mentek a légkondicionált üvegfülkével fölszerelt traktorok és kombájnok; az ' egyik állami gazdaság szakembere akkoriban számította ki, hogy két új kombájnjuk 300 kaszás munkáját végzi el naponta. Nem sokkal később megjelentek a fotocellás vetőgépek ... „Már egy hete hogy ezen a gépen ülök, de még most sem tudok betelni vele. A műszerek a legkisebb' hibát is jelzik . V” Egy balatonsza- badi traktoros büszkélkedett így. Azokban az években valamennyien a technikai újdonságok bűvöletében éltünk. Lelkesen tudósítottunk repülőgépes növényvédelmi bemutatókról és a felső fokokat halmozva írtunk az első, mezőgazdasággal kapcsolatos számítógépes kísérletekről. A tegnapi „csodák” mára a munka hétköznapi eszközeivé lettek. Minden év a munkát tovább gyorsító vagy épp annak minőségét javító újdonságok sorát hozza. Mezőgazdasági technikánk fejlődését talán legjobban az mutatja, hogy mindezt természetesnek érezzük. „1952-ben érkeztek hozzánk, az akkor új gépállomásra, az első föllobogózott G—35-ös, kormos traktorok, amelyeket még külön gyújtólámpával kellett Beindítani. Tíz évig ültem a vasnyeregben. Esőben, hóban, fagyos szélben dolgoztunk. Akkor még híre sem volt a vezetőfülkének. Kezdetben éjjel-nappal mentünk, később már csak nappal, de gyakran 14—15 órát-” Nemrég fűtött üvegkalitkában dolgozó traktorosokkal beszéltem. Válamennyi- en ugyanazt panaszolták. „Ez a munka lelkileg is igénybe vesz bennünket. Egész nap csak a végtelen barázdát látjuk, sehol egy i erpber. Még nehezebb az éjszakai szántás. Éjfélig legalább a rádiót be lehet kapcsolni, de azután a legtöbb adó abbahagyja a sugárzást, s marad a gép monoton zúgása. Éjjel kettő körül jön a holtpont. Olyankor akaratlanul is lecsukódik a szem, a táblaszéli bokrok pedig — aki járta már a határt szurokfekete éjszakában, nem mosolyog ezen — ezer veszélyt rejtenek.” Ennek a gondnak a súlya legalább akkora ma, mint amekkorának húsz éve a: traktorosok egészségromboló munkafeltételeit érezték. Mégis szembeszökő a panaszok minőségének óriási változása. 1940-ben még a tízezret sem érte el a Magyarországon dolgozó traktorok száma. ugyanakkor egymillió ló és ökör húzta az igát a földeken. Akkoriban már az az uradalom sem gépesített, amelyik megtehette volna, hiszen minden gépnél olcsóbb volt az ember. A háború alatt a szerény gépállomány is nagyrészt megsemmisült, így a felszabadulás után — túlzás nélkül — a nulláról indultunk. Ez az oka. hogy még húsz éve is elsősorban a gépek darabszámúnak és kapacitásának növekedésében láttuk a fejlődés kizárólagos jelét. A hetvenes évek elején jelentek meg a nagyrészt ma is használt géptípusok. Azóta például a traktorok száma csökkent, jóllehet a gépek összteljesítménye így is emelkedett. Látszólag tehát lelassult a fejlődés — valójában most gyorsult csak föl igazán. Meglehet, a műszaki szakemberek tanácskozásain most. kevesebb a csillogó újdonság; két éve az égjük ilyen szakmai fórumon például mindössze egy kis narancssárga dobozt mutattak be. Ez a kis műszer többek között elárulta, hogy bár a tízórás műszak 8—9 óráján át börrögnek a motorok, a gépek teljesítményének valójában csak 25—30 százalékát használjuk ki. Az egyik téeszben két egymás mellett dolgozó — azonos típusú — traktorra szerelték föl a műszert; a két gép azon a napon ugyanannyi hektárt teljesített. vezetői ugyanannyit kerestek. A kis doboz mégis kimutatta, hogy az egyik gép lényegesen nagyobb teljesítménnyel dolgozott. Traktorosa mélyebbre eresztette az ekét. Sokan a bizonyíték alapján látták be először, hogy más a pedált nyomni, és ismét más minőségi munkát végezni. Ugyanebben az évben a balatonszárszói tsz kombájnjaira egy apró szerkezetet szereltek föl; ez a gép dobjába kerülő szalma és szem mennyiségétől, függően változtatja a tempót, úgy. hogy a lehető legkisebb legyen a veszteség. E két példa is jelzi, hogy ma elsősorban a gépkihasz- nálásf az ésszerű és gazdaságos üzemeltetés a fejlődés mutatója. Hogy mezőgazdaságunk műszaki színvonaláról ma külföldön is elismeréssel szólnak az inkább köszönhető az ilyen apró — néhány ezer forintos, viszont milliókat megtakarító — megoldásoknak, mint nagygépek látványosságainak. A korszerűség a legutóbbi években egyre inkább ésszerűséggel párosult. Tíz éve ha egy szakembert a holnap mezőgazdaságának technikájái'ól kérdeztek, távirányítású traktorokról, légpárnás kombájnokról esett szó. Ma legtöbben az olcsóbb üzemanyagok — például a biogáz — térhódítását, jósolják, és hogy a jövő géptípusai nagyobb élettartamúak lesznek. Vannak, akik egyszerűen csak jobb alkatrészellátást és , szervizszolgáltatást várnak a holnaptól. Elszürkült talán jövőbe tekintő fantáziánk? Aligha. Egyszerűen; más mércével mérjük a fejlődést, reálisan ítéljük meg lehetőségeinket és szükségleteinket, Alighanem ez az egyik nyitja mezőgazdaságunk tekintélyt szerző új eredményeinek. Bíró Ferenc SOMOGYI KRÓNIKÁJA Tavaly ilyenkor már nagy havakat tapostunk, most pedig napfényes, késő őszi idővel ajándákozo1,t meg a mögöttünk levő hét. Nem véletlen, hogy a mezőgazda-: ság dolgozói rég nem hallott módon dicsérik a természet kegyeit, s ahol még nem tették le a gondot, többnyire ott is az ősíí mélyszántás vége felé járnak. Ez a munka alapvetően a jövő év termelésének biztonságát, megalapozását szolgálja. A múlt évhez képest más, kedvezőbb feltételek között készíthetik a terveiket, köthetik a termelési szerződéseket a különböző forgalmazó vállalatokkal. Tárgyalások, megállapodások, a január . elsejétől életbe lépő szabályozók hatásának elemzése — ez jellemezte a múlt héten mezőgazdasági üzemeinket. Sok somogyi községben tartottak falugyűlést. Figyelemre méltó, hogy ezek a fórumok elsősorban azokon a településeken sikerültek jól', ahol a szervezők — mindenekelőtt a népfront és a tanács — időben fölkeltették a lakosság érdeklődését a gyűlés iránt. Énnek leghatékonyabb módja, hogy az általános beszámoló mellett vagy annak részeként; olyan témát is napirendre tűznek, amely a faluban élőket foglalkoztatja. . Ugyancsak múlt heti tanulság; hogy még ilyen esetben is csak akkor lehet számítani nagy számú érdeklődőre, ha a szervezés legkülönbözőbb formáit és módszereit alkalmazzák, s bevonják a településen működő tömegszervezeteket. Ezeknek a menet közben szerzett tapasztalatoknak a hasznosítása jól szolgálhatja a fontos falufórumok sikerét. Kaposváron a városi pártbizottság a pártellenörzés helyzetét, feladatait tekintette át e heti ülésén. Megállapították. hogy a pártszervek és -szervezetek testületéi eredményesen töltik be szerepüket a pártellenőrzésben. jól segítik , a politika megvalósítását. Következetesebb a határozatok végrehajtásának számonkérése, javult a hibák okait elemző munka. A munkabizottságok, a fegyelmi bizottság egyre eredményesebben segítik az ellenőrzést, kezdeményezéseikkel, javaslataikkal hozzájárulnak a döntések előkészítéséhez. Kialaklut a pártellenörzés és beszámoltatás rendszere a közbeeső pártszerveknél és alapszer- vezeteknél is. figyelmeztető tapasztalat azonban — ahogv a vitában többen is szóvá tették —■ hogy az ellenőrzés módszereiben nagy különbségek vannak, péhán.y alap- szervezetnél nem elég kezdeményezők, néha bátortalanok a munkahelyi gondok megoldásában. Barcson a tanács végrehajtó bizottsága értékelte az ez évi közművelődési munkát és meghatározta a következő év legfontosabb feladatiét. Minit megaliaoiMAták: a feladatokat a város intézményeivel, üzemeivel, vállalataival szorosan együttműködve színvonalasabban oldották meg. több területen is jól mérhető fejlődést hozott 1981. Erre az együttműködésre változatlanul nagy szükség van. Sok más területen is találkozhatunk a múlt heten a jövő évre való előkészületek jeleivel. A nem tanácsi irányítású -vállalatok képviselői a munikaerő- és bérgazdálkodás, valamint a megyei területfejlesztési terv új vonásairól hallgattak értékes, a feladatok elvégzéséhez fontos útbaigazítást adó tájékoztatót. Ebben a tervidőszakban csökken az ország munkaképes korú lakosságának számára, ugyanakkor növekednie keli az egészségügyben. a szolgáltatásban, a közlekedésben és hírközlésben foglalkoztatottak számának. Ez a feladat átgondolt munkaerő-átcsoportosítást tesz szükségessé. A lakás - helyzet is szóba került ezen a konzultatív megbeszélésen; ebben a tervidőszakban a megye tizennyolc településén nyílik lehetőség vállalati segítséggel munkáslakás építésére.. Fontos feladat annak eldöntése, miként tudnák jotjban segíteni dolgozóik lakásgondjainak megoldását. Az a termékbemutató pedig amelyet az ifjúsági házban rendeztek, a házépítőkét segítheti. Varos Marta CSONKOK Valaha, igen, büszke tartásit kukoricás volt, ám ezt rég elfeledte; nyomban amint a gén derékba törte rövid életét. Kiáltott volna pedig: „Ne!-Nekem halált jelent, mi másnak életet!” Sikoltani akart, de aztán — mi mást tehetett volna — megadóan hajtotta hajdan gőgös szárát a villanó kés alá. Csak roppant egyet — utolsót, keserveset —. s ezt sem hallotta senki, elnyelte a kombájn dübörgő, szenvtelen zaja. Most gyomvirág sem nyílik rajta. Méhek helyett kárörvendező, szürkésfekete foltokban lepik el a varjak; a a fácánok is ide járnak reggelizni. ebédelni, míg tart a kánaán. Elégedetten, enyhe gúnnyal vagdosnak a csőrükkel — bizony, jól élnek, mióta gén vágja a kukoricát. Néha egér ' surran-zörren szürkén a szúrós csonkok között — a táblán, amely dideregve várja a véget. Várja, hogy- égő kínokban porladjon hamuvá vagy hasítsa föl a tárcsa s fordítsa élve a föld színe alá. Igaz, a jövő véleményét ő is növeszti majd, ám ez mit se számít. hiszen emlékét magával hurcolja az ősz. Vörösbarna, rézszín, bordó körülötte a világ, csak ő rös- tellkedik fakó, tüskés szalmasárgában. Szánalmasan megkopasztva, kimeredezve a földből M . E. Közgyűlés a Kaposvári Ügyvédi Kamaránál fiz egyénért, a társadalmi érdekért Köztudott, hogy az ügyvédi tevékenység a szocialista igazságszolgáltatás része. Az ügyvéd nélkülözhetetlen feladatokat lát el a szocialista törvényesség és demokratizmus szolgálatában, az állam- polgári jogok . védelmében. Ilyen gondolatok jegyében zajlott tegnap Kaposváron az ügyvédi kamara beszámoló közgyűlése, ahol az igazságügyi szervek, megyénk párt- és társadalmi szervezeteinek képviselői mellett megjelent dr. Pálmai Gyula, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője. dr. Horváth József, az Országos Ügyvédi Tanács főtitkára és dr. Takács László, a megyei pártbizottság osztályvezető- helyettese. Az eltelt három év alatt végzett munkáról a kamara elnöke, dr. Szigetváry Sándor számolt be. Beszélt a büntető és a polgári ügyszak során fölmerülő legfontosabb feladatokról, arról, hogy mit jelent az egyén érdekeit érvényesíteni — hiszen az ügy- ■ véd az állampolgár képviseletében lép föl — úgy, hogy közben érvényesüljön az össztársadalmi érdek. Minden ügyvédnek tisztában kell lennie azzal, hogy miközben képvisel ‘ valakit, vagy akár csak tanácsot ad. az egyén jogtudatát alakítja, s egyáltalán nem közömbös, hogy ezt miként teszi. Az elmúlt három évben több változás is történt a Kaposvári Ügyvédi Kamara területén; Nagyatádon például önálló munkaközösség alakult — amelynek Barcson is van egy kirendeltsége —, s így ma már megyénkben minden járási székhelyen működik munkaközösség. A kirendeltségek es a helyi ügyletek száma azonban nem elegendő. Ennek káros következménye, hogy egyre jobban dívik a zugírászat a járási székhelyeken levő munkaközösségeknek pedig megnőtt az ügyfélforgalmuk. Épp ezért sürgető feladat a jogi ügyletek megszervezése. Örvendetes viszont, hogy nincsenek létszámgondok a kamara területén, s biztosították az „Nyitott” egyetemek November 23-tól december közepéig — a korábbá évekhez hasonlóan — „nyitott hetek'' lesznek a fővárosi egyetemeken. főiskolákon. A KISZ Budapesti Bizottsága és a Fővárosi Tanács pálya- választási intézete szervezésében gazdag programot kínálnak a vendégeknek, a negyedikes középiskolásoknak. Egv vagy több napon át a 25 budapesti felsőoktatási intézményben várják a pályaválasztás előtt álló, jövőre érettségiző több ezer ijaútli. utánpótlást is. Ugyanakkor zsúfoltak a munkaközösségek irodahelyiségei — annak ellenére, hogy több helyen volt bővítés, felújítás. Az elnökség kiemelt feladatnak tekinti az etikai és munkafegvelmi helyzet megszilárdulását. A kamarához több panasz és bejelentés érkezett az elmúlt években. Mint kiderült ezek egy része alaptalan volt, s megesett, ho°v a pervesztést az ügyfél kizárólag jogi képviselőnek tulajdonította. Más esetben viszont szigorúan föllépnek a fegyelmezetlen - seggel szemben. Rendkívül fontos feladat az ügyvédek szakmai és politikai képzése. Ez szervezett formában is zajlik, ám nem lehet megfeledkezni az önképzésiül sem, ami a megfelelő színvonalú ügyvédi munka alapja. Szóba került a szakosodás kérdése is; ez ellen az ügyvédek többsége tiltakozik, s joggal. A jelenlegi körülmények között ugyanis nem egyes ügyvédek szakosítására van szükség. hanem arra, hogy a munkaközösségekben egv- egy jogterületnek legyenek specialistái. Megyénk ügyvédei aktívan részt vállalnak a közéletben. Jogpropaganda-előadásokat tartanak, akad köztük tanácstag, mások a népfront bizottságaiban viselnek tisztségét vagy épp a TIT elnökségének a tagjai. Mindez jelzi, hogy az ügyvédség társadalmi megítélése az elmúlt pár évtizedben alapvetően megváltozott. ugyanakkor nem érezhető változás anyagi kérdésekben és az erkölcsi elismerés terén sem. Ezt több hozzászóló is megemlítette. Például a társadalombiztosítási juttatások az ügyvédekre nem érvényesek, nem kaphatnak családi pótlékot, táppénzt, s terhességi vagy gyermekgondozási segélyben is csak egyedi elbírálás alapján részesülhet. Méltán vetődött föl az az igény, hogy szűnjön meg ez a „kivételes állapot”. A tegnapi közgyűlés — amelyhez hasonló három éve volt. megyénkben — hozzájárult ahhoz, hogy segítse olyan célok elérését, mint a szocialista szellemű ügyvédi munka ‘kialakítása és színvonalának emelése, a hivatástudat elmélyítése. D. T. Nehéz átállás Bizakodnak a táskagyártók Hónap múltak el azóta, hogy átadták a Rákospalotai Bor- és Műanyag-feldolgozó Vállalat marcali gyárának új, -korszerű üzemcsarnokát, ahol jól megszervezett szalagrendszerben dolgoznak a munkások. Örült mindenki a csarnoknak, a mindent kézhez hozó és elszállító szalagnak, a jobb munkakörülményeknek. Látványos, gyors termelésnövekedés azonban nem követte az átköltözést. Terveiket így is teljesítik, exportkötelezettségüknek eleget tesznek, s mégsem elégedettek a gyáriak. Többet vártak az újdonságtól. Csordás • Attila gyárvezető mondta el: — Egy kicsit csalódtunk, de nem ijedtünk meg. Bízunk abban, hogy jövőre sokkal jobb eredményeket érünk el, az utóbbi hónápok már jelezték; kezdünk egyenesbe kerülni. Új munkásaink között, s a közvetlen termelés irányítók is nehezen szoktak hozzá az új rendszerhez. Nehezítette a munkát. hogv éppen az átállás idején gyártottuk a legkisebb sorozatokat és a legbonyolultabb, legmunkaigényesebb táskákat. Az így többszörösen megnehezedett helyzetben bizony, sorban jöttek a kellemetlen meglepetések. — Az ú.i csarnok fölépült, de a környéke még rendezetlen. Az átépítés nem zavarj*. a munkát? — Közvetlenül nem, de áttételesen eléggé. Nekem és vezető társaimnak elsősorban a termeléssel kellene törődnünk, ehelyett kizony, sokszor a rekonstrukció gondjai szakadnak a 'nyakunkba ; kisiparos után kell szaladgálni, anyagot kell szerezni az építkezéshez... Megoszlik a figyelmünk, s ez semmiképpen sem jó. December végén megszűnik ez a káosz; a nyugodt körülmények között teljes erőbedobással fölkészülhetünk 1982- re. — Mivel biztathatják magukat? — Októberben már 106 százalékos összteljesítményt mértünk. A novemberi adatok ennél is jobban jósolnak; az 1982-re szóló megrendelések nagy része már megvan. Jövőre is szovjet exportra gyártjuk termékeink nagy részét. Kedvező nagyságú, ötezer és húszezer darab között váltakozó sorozatokkal dolgozunk majd. Lassan kialakul a megfelelő művezetőgárda, és a mari- kasok begyakorlottságával ■sincs már baj. így csak a szorgalmunkon áll vagy bukik, hogy fölnövünk-e a korszerű gyár lehetőségeihez. Ii. P. SOMOGYI NÉPLAP