Somogyi Néplap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-11 / 239. szám

Propagandisták tanfolyama „ Munícióval” mennek haza Program vezérli a félautomata gépeket Korszerűsítették a szerelés t Tegnap befejeződött Ba- latonöszödön a pártpropa- gandisták megyei tanfolya­ma. Négy csoportban majd­nem ezer propagandista ké­szült föl az október közepén kezdődő oktatási évre. Hagyomány, hogy minden évben összehívják a pártok- tatést vezető aktivistákat. Dr. Horváth Sándor, a me­gyei pártbizottság propagan­da- és művelődési osztályá­nak vezetője elmondta: — Legfontosabb felada­taink, hogy az időszerű kér­désekről elméleti szintű ma­gyarázatot adjunk. Szükség- szerű, hogy a közvéleményt foglalkoztató eseményekről ilyenkor szót ejtsünk, "segít­sük az embereket, hogy tisz­tábban lássanak, könnyebben eligazodjanak a bonyolult, aok útvesztőt is rejtő gon­Í dok között. Ezek a tanfolya­mok a megyei közéletre, köz­hangulatra is hatnak, hiszen a propagandisták révén sok ezer párttag és pártonkivü- li ismeri meg a szűkebb ha­zánkban és az országban ránk váró ' fontos feladato­kat; országos és megyei ve­zetőkkel, valamint egy-egy külföldi előadóval találkoz­nak itt a résztvevők. — Melyek voltak az idén a legfontosabb tárnák? — Minden évben időszerű és mégis mindig változó té­makör a nemzetközi hely­zet, valamint gazdaságpoli­tikánk mélyreható ismerte­tése. Az idén különösen nagy hangsúly jutott felszabadulás utáni történelmünk, az élő történelem értékelésére. Ezzel a tömegek igényét igyekez­tünk kielégíteni. Propagan­distáink között is egyre többen vannak, akik a fel- szabadulás utáni- időszakot személyes élményekből nem ismerhetik, viszont élénken érdeklődnek az akkori ese­mények iránt; sok a fiatal párttag, és rengeteg kérdést tesznek föl az utóbbi har­minchat évről. Erről a tan­folyamról bővebb „muníció­val” ellátva mentek haza az emberek, s alaposabb vála­szokat tudnak majd adni, ha megkérdezik őket. Persze nincs minden lehetséges helyzetre recept, a minden­napok sokkal színesebbek, Ám annyi bizonyos: énei­kül a felkészítés nélkül több meglepetés érné propagan­distáinkat. Bihariné dr. Mónus Kata­lin a Somogy megyei Álla­mi Építőipari Vállalattól ér­kezett a tanfolyamra. Három éve propagandista. Vélemé­nye összecsengett az előb­biekkel. — Több előadást végig­hallgattam — mondta —. a szünetekben is, szabadidőm­ben is sokat beszélgettem társaimmal. Megállapíthat­tuk, hogy sok új ismerettel gazdagodtunk, még akkor is, ha többet olvastunk is már a napilapokban, több dologról korábban is érte­sültünk a tévéből, a rádió­ból. Ám a tényismeret nem mindig elég; a tanfolyam se­gít, hogy a tények között jobban eligazodjunk. — Fordítsuk úgy a kér­dést: a tanfolyam nélkül is tudnának otthon dolgozni? — Bizonyára, csak sokkal több lenne a fölkészülési idő, sokkal több bizonytalanságot kellene nagy erőfeszítéssel tisztázni. Én egy-egy elő­adásra, vitára, amely körül­belül egy óráig tart, általá­ban három óráig készülök. Ha ez a fölkészítés nem volna, lehet, hogy öt óra len­ne a fölkészülés otthon. Czinka Sarolta csurgói propagandista elmondta: — Nekem különösen fon­tos volt, hogy itt lehettem; az előadásokból hasonló hasznom van, mint Katalin­nak, s ötletet is gyűjthetek hallgató-társaimtól. A közsé­gi alapszervezetben tevé­kenykedem, és ott sokszor nehezebb a munka, mint az azonos munkahelyről érke­ző emberek között. — Mit tartanak legfonto­sabb feladatuknak? Bihariné dr. Mónús Ka­talin: , — Politikai érzékenységre nevelni az embereket; meg­mozgatni őket, hogy ne a hírek passzív befogadói le­gyenek, hanem gondolkodja­nak is azon, amit hallanak u r A Videoton tabi gyáregy­ségében készülnek a számí­tógépekhez és a különböző perifériához a nyomtatott áramköri alaplemezek. Ezt a műveletet 1972-től — kézi szereléssel — főleg betaní­tott munkásnők végzik. A gyáregység gazdaságpoliti­kai cselekvési programja előírta, hogy a hatékonyság növelése és az élőmunkával való takarékosság érdeké­ben, az alkalmazott kártya­szerelési technológiát kor­szerűsíteni kell a félautoma­áliitsunk munká­ba elektroniku­san vezérelt és fényjellel irá- , nyitható „beül­tető” gépeket, s létesítsünk félau­tomata előkészí­tő munkahelye­ket. A szerelősor kialakítását az első negyedév vé­gére befejeztük. Számításaink sze­rint évente — a tikus gépek kísérleti üze­meltetésével. — Hogyan sikerült a kár- tyaszerelés korszerűsítése? — kérdeztük Sárfalvi De­zsőt, a gyáregység főmérnö­két. — Gyárunk vezetőinek döntése a fejlesztés szükség- gességéről egyezett az ága­zati felügyeleti szerv elkép­zeléseivel is. Ezért lehetett a Gépipari Technológiai Tu­dományos Intézet és az OMFB anyagi segítségét is igénybe venni. Kétévi elő­készítő munka után — amelynek során külföldi ta­nulmányutakon működés közben megtekintettük a számba vehető berendezése­ket — majdnem hétmillió forintos korszerűsítési prog­ramra tettünk javaslatot. Ennek lényege az volt, hogy termelési feladattól füg­gően — tízezer normaórát takarítunk meg. Ennek műszaki és terme­lésszervezési feltételei vol­tak. A berendezések alkat­résztárolóinak feltöltéséhez például pontosan tudni kel­lett, hogy melyik tárolóba milyen típusú elemből hány darab kell. Az itt szerelt egységeket a gépek követel­ményeinek megfelelően tipi­zálták — méret és alak sze­rint. A hazai szállítóktól, illetve szocialista országok­ból érkező alkatrészek cso­magolásának minőségét is tovább kellett, illetve kell növelni. A megoldandó problémák felsorolása azonban közel sem teljes. A dolgozók megkedvelték az új eljárást, és a számí­tásoknak megfelelően a kí­sérleti üzemeltetés eddig él­teit ideje alatt mintegy négyezer normaóra megta­karítást értek el, a műszaki osztályon dolgozó technoló­gusok által készített majd­nem 80 vezérlőprogram ré­vén. A gyáregységben van egy R 12-es számítógép — ennek segítségével az alkat­részekre vonatkozó informá­ciókat tabló formájában gé­pi úton készítik el. Az évi igényeket figye­lembe véve jelenleg még nincsenek optimális sorozat- nagyságok — mondta a fő­mérnök. — Gond az is, hogy az alkatrészek nagyobb há­nyadát ömlesztett csomago­lásban kapjuk, s ez az al­katrészek deformálásához vezethet. Az eddig elkészült beültető gépeket • vezérlő adatokat teljes körűen szá­mítógépre kell vinni, s a beültető gépeket vezérlő programok készítését tovább kell folytatni. Rrotek József SOMOGYI KRÓNIKÁJA Belpolitikai életünk leg­nagyobb eseménye volt a hé­ten az országgyűlés őszi ülésszaka. A tárgyalt két téma érinti az ország egész lakosságát. Nemcsak a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszámolójából tudják az emberek, hogy ki­egyensúlyozott és jó a belső ellátás — ezt tapasztalják a boltokban is. Az eredmény tő forrása a‘ párt következetes és ru­galmas agrárpolitikája. Ez mindig alkalmazkodik a kül­ső és belső körülményekhez, így lehetővé tette a fejlődést. Az ország mezőgazdasága előtt is magasabbra állítot­ták a mércét: ugyanis gaz- - daságosan, versenyképesen kell többet termelni. Az or­szággyűlés egyetértett azzal, hogy a cél továbbra is az állami gazdaságok, a terme­lőszövetkezetek fejlesztése, még jobban kiaknázva a termelési rendszereket, föl­lendítve a hozzájuk kapcsolt háztáji termelést. Érdemes megemlíteni: a somogyi ál­lattenyésztési tudományos napok résztvevői szintén ezt szorgalmazták. Mindnyájunk ügyévé 'tette az országgyűlés környeze­tünk megóvását, védelmét. Az 1976-ban meghozott kör­nyezetvédelmi törvény be­vált. Ahol akadozik a vég­rehajtás, ott a föltétel vagy saját gyengeségünk az oka. Ezért fontos — ez a Balaton­ra is vonatkozik — határo­zottan megvalósítani a kész programokat, a társadalmi szervezetek, az állampolgá­rok cselekvő részvételét igé­nyelve. Megyeszékhelyünk fejlő­dése Somogy egész lakossá­gát érdekli. Ezért figyelemre méltó, hogy a városi tanács- vb és a népfrontelnökség együttes ülésen tárgyalta meg, milyen eredményt ho­zott együttműködésük Ka­posvár életében. A tanácsko­záson úgy döntöttek, hogy korszerűsítik az 1972-es együttműködési megállapo­dást, hiszen nagyobbak a feladatok, a követelmények. A város lakossága is tud­ja, hogy szép eredménnyel járt a tanácstagok beszámo­lóinak, a városrész! fórumok­nak együttes szervezése. A most elfogadott terv alapján jövőre több A két testület szerint na­gyon fontos az úgynevezett nyílt várospolitika. A nép­front városi képviselői eddig is véleményt mondtak a. la­kosságot érintő fontos fej­lesztési elképzelésekről, a készülő tanácsrendeletekről; erre alapozva határozták el, hogy szélesítik az előzetes véleményezés lehetőségét. Sokat változott az úgyne­vezett szakmaközi bizottsá­gok szerepe, feladatköre Falugyűlés előtt Két nap társadalmi munka az új iskoláért A nagybajomi népfrontbi­zottság augusztusi ülésén úgy határozott, hogy meg­hirdetik a két napot az új iskoláért mozgalmat. Az ú.i létesítmény építése előrelát­hatólag három évet vesz igénybe, és a népfrontbi­zottság tagjai azt szeretnék, ha a nagybajom! dolgozók minden évben két-két nap társadalmi munkát végezné­nek a tudás új nagybajomi otthonának építésekor. Felhívással fordultak a nagyközség üzemeihez a me­zőgazdasági termelői, ipari és fogyasztási szövetkezetek tagjaihoz, dolgozóihoz, hogy támogassák a nemes célt. A javaslatot az üzemekben a szövetkezeteknél a vezetők a dolgozók a szocialista bri­gádok megbeszélték, s ma már az egész nagyközségben ismerik a kezdeményezést. A lakosok kedvezően fogadták a javaslatot, hiszen nincs olyan család a nagyközség­ben, akit valamilyen formá­ban ne érintene az új isko­la létrehozása. A tanács­kozáson vállalták a nagy­község lakói a kétnapos munkát. November elején tartanak majd falugyűlést, az egész lakosság dönt majd arról: miképpen végzik el lakóhe­lyük fejlesztése érdekében vállalt társadalmi munkáit. Nők a békéért „Egyenlőség, nemzeti füg­getlenség, béke” — ez a jel­szava a Prágában október 13-ig tanácskozó nők világ- kongresszusának. A nők há­borúellenes mozgalmának növekvő aktivitásáról, a kongresszus céljairól és fel­adatairól - Frida Braun, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség elnöke nyilatko­zott. — Harminchat év békés élet a népek jelentős vívmá­nya. Érthető, hogy emberek milliói kelnek védelmére, hiszen egy nukleáris háború egész országokat törölne le a föld színéről, ősi kultúrá­kat pusztítva el, s hamuvá változtatná gyermekeinket is. Ezért a növekvő háborús veszély ma a békemozgal­mak, így a nőmozgalmak hallatlan föllendülését vál­totta ki. A tömeges háború­ellenes megmozdulásokban, menetekben, gyűléseken nemcsak aktivisták vesznek részt; hanem egyszerű asszo­nyok is. Együtt tüntetnek férjükkel, magukkal viszik gyermekeiket. A felhívásokat is egész családok írják alá. — Hogyan értékeli a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak a világ parlamentjeihez és népeihez intézett felhí­vását? — Egyes nyugati körök meg akarják békéltetni az emberiséget a háború elke­rülhetetlenségének gondo­latával, a „szovjet fenyege­tés” mítoszát keltve. De éppen a szovjet emberek vi­selték a második világhábo­rú legsúlyosabb terheit, s ezért mindent megtesznek a militaristák terveinek meg­hiúsítása érdekében. Világo­san kifejezi ezt a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsá­nak a felhívása, amely a szovjet nők, a szovjet em­* berek, az egész emberiség leghőbb vágyait fejezi ki. A A Nemzetköri Demokratikus Nőszövetség is támogatta ezt a dokumentumot: — Mik a mostani kong­resszus feladatai? — A világkongresszus hi­vatott elősegíteni a nők to­vábbi összefogását a béké­ért, a nukleáris háború el­len, a nemzeti független­ségért és a „gyengébb nem” jogaiért vívott harcban, s kidolgozza a különböző nő­szervezetek közös cselekvési programját. Munkájában szinte valamennyi orszából mintegy ezer küldött vesz részt. Elmondják problémái­kat a nemrég felszabadult országokban, élő barátaink is. A kongresszus előkészüle­tei során összegezték az ENSZ nők évtizede (1976— 1985) első felében elért eredményeket. Sajnálattal kell megállapítani, hogy a nők a világ számos országá­ban még mindig hátrányban vannak nemük, fajuk vagy családi helyzetük miatt. Ám e problémák megoldásának is feltétele a béke. beszélgetést szerveznek a tanácstagok csoportjaival — a közéleti tevékenység föllendítése ér­dekében. Különösen gyümölcsöző az együttműködés a városfej­lesztési tervek kidolgozásá­ban és megvalósításában. Er­re jó példa a VI. ötéves terv. A város népfrontmozgalma már akkor lehetőséget ka­pott a kaposváriak vélemé­nyének, kérésének továbbí­tására, amikor még csak el­képzelések voltak. Ez jó ha­tással volt a végleges terv kidolgozására. egy évtized alatt. A városok, nagyközségek, községek szak- szervezeti tagsága most már elvárja, hogy e testületek határozottan képviseljék az érdekeiket. A tavaly tartott szakszervezeti kongresszus is kimondta, hogy minden­képpen növelni kell „ható­sugarukat”. Megkezdődött a somogyi szakmaközi bizottságok új- jáválasztása, így megvan a fórum arra is, hogy megis­merjék az új feladatokat, megvitassák milyen módsze­reket lehet alkalmazni. Most a varos- és községpolitika került előtérbe. A gyűlése­ken arra ösztönözték a bi­zottságokat, hogy a döntések előtt közvetítsék a tagokyé- leményét. Nagy segítséget jelent majd az újjáválasz­tott bizottságoknak, hogy az SZMT működési szabályzatot ad ki nekik. Lajos Géea Teljesítették nyereségtervüket A kongresszusi verseny eredménye A nagybajo­mi takarékszö­vetkezet máso­dik helyen áll a megyében a betétek nagyságát il­letően. Szeptember végén csaknem kilencezer tagjuk 112 millió förintját kezelték. Három negyedév alatt 7,7 millió forinttal emelkedett a betétek 'összege. Megkezdték az ifjúsági takarékbetétek szervezését is. A legtöbb be­tétet a nagybajomi központ­ban és a kadarkúti kiren­deltségen helyezték el a la­kosok. Az OTP megyei igazgatóságánál 23.7 millió forintot kötöttek le tartós betétre, amellyel az orszá­gos célok megvalósítását se­gíti a szövetkezet. A kölcsönállomány szep­tember 30-án 21 millió fo­rint nőtt; ebből építési célo­kat 7,2. termelési célokat 4 millió forint segít. Az idén a szövetkezet 20,6 millió fo­rint kölcsönt folyósított tagjainak. A legújabb ren­delkezések lehetővé teszik, hogy a fiatal házasokat se­gítse a szövetkezet: 22 házas­pár 578 ezer forint kölcsönt kapott kedvezményes ka­mattal. Január 1-től a biztosítási dijak beszedését azon, a te­rületen a szövetkezet végzi. A díjbeszedés a kilencedik hónap végéig elérte a 4 mil­lió forintot, több mint 1500 ügyletet kötöttek. Az áram­díjakat is ők gyűjtik össze április 1-től. Szeptember végéig ezen a címen 7 millió forintot szedtek be. Nagy érdeklődés kísérte a szövetkezetnél az év első ki­lenc hónapja adatainak ösz- szesítését. A szövetkezet be­kapcsolódott a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresz- szusa tiszteletére indított szo­cialista munkaversenybe; a háromnegyedévi értékelés­kor nyilvánvalóvá vált, hogy vállalásaikat minden téren jelentősen túlteljesítik. Az ésszerű munkaszervezésnek, a takarékos gazdálkodásnak a kölcsönalap kihasználásá­nak és a jó vezetésnek is ré­sze van abban, hogy a szö­vetkezet küenchónap alatt 643 ezer forint nyereséget ért el, s ezzel szeptember 30-ig túlteljesítette ered­ménytervét. A szövetkezet az idén a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére veheti birtokba új központi székhazát Nagy­bajomban. Ez a postával egy épületben kap helyet. 1,5 millió forintba került. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom