Somogyi Néplap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-10 / 238. szám

MAGYAR GYÓGYSZEREK KÜLFÖLDÖK Megkezdték a szerződéskötést A több mint százéves ma­gyar gyógyszeripar — amel­lett, , hogy az ország belföldi gyógyszerszükségletének 90 százalékát fedezi — termelé­si értékének 70 százalékát exportálja a Mediinpex Kül­kereskedelmi Vállalaton ke­resztül. A vállalat évi for­galma meghaladja az 500 millió dollárt. Exportjának 60 százaléka szocialista, 40 százaléka nem szocialista or­szágokba irányul. Az álta­lános gazdasági helyzettel ellentétben igen nagy a ke­letje a világpiacon a gyógy­szereknek; kereskedelmi for­galmuk évente 10—12 szá­zalékkal bővül. Ezt a konjunktúrát igyek­szik kihasználni a magyar gyógyszeripar. A népgazda­sági tervben fő szerepet ját­szik ez az ágazat: az idei tízszázalékos növekedés jó­val erőteljesebb, mint az iparban általában. A szocia­lista export tíz százalékkal, a tőkés kivitel körülbelül 15 százalékkal bővül az idén. A világpiac leginkább az eredeti készítményeket érté­keli. Ezekre, legalábbis jó nehanv esztendeig, mono­polárat leliet felszámítani. Az elmúlt húsz évben 17 eredeti gyógyszer — mint például a Nospa és a Fe- notftalein — Magyarország­ról indult el ..világhódító útjára". Bevezetésük azon­védelem Óvjuk fenyőinket Megyénk házikertjeiben a karácsonyfa-ültetvényeken gyakran szembeötlik a bor­zas, rosszul növő lucfenyő. Az ilyen fákon az éves haj­tások tövén tobozszerű duz­zanatokat lehet látni. Tö­meges megjelenésük esetén figyelünk föl a kártevőre —' legtöbbször akkor, amikor a fa a megszokott arányossá­got nem mutatja, a gubacsok fölötti hajtások szabálytala­nul nőttek, tűlevelük lehull, esetenként a fiatal fa el is pusztul. A kártételt a zöld és a sárga íenyőgubacstetvek okozzák. A szívogatásuk nyo­mán * keletkezett gubacsok- ban rejtetten élnek, s az év során a védekezés hatásta­lan ellenük. Általában szep­tember végétől kezdik meg áttelelő alakjaik kifejleszté­sét, Kártételük különösen karácsonyfatelepeken szá­mottevő; a fák eltorzításá­val, a gubacsos ágak elszá- radásával teszik értéktelen­né a fát. Megelőző jelleggel nagyon fontos feladat a karácsony­fatelepeken is a rendszeres tápanyag-visszapótlás. Az idén csak október 4-től fi­gyeltük meg a kártevők át­telelő alakjainak megjelené­sét. Az ismételten melegre forduló idő hatására azon­ban megjelenésük rövid idő alatt tömegessé válhat. Je­lenleg a növényvédő szer számára könnyen elérhetők a kártevők, s a most esedé­kes védekezéssel a követke­ző évi fertőzést tudjuk je­lentősen csökkenteni. Fontos a védekezést a jövő év már­ciusának közepén, majd áp­rilisának végén megismétel­ni. A permetezésre a Fosz­foron 0,6—0,8, a Lebayeid 40 WP 0.2. a Rogor L—40 0.1 — 0.12. a Bi—58 0,1—0,15 szá­zalékos rovarölő szer vala­melyikét használhatjuk — lemosásszerűen. A permedé­hez Nonit nedvesítő szer is szükséges — a tapadás fo­kozása végett. ban rendkívül nagy, több tízmilliárdos költségekkel jár. A hazai és a külföldi törzskönyvezés 8—10 évig is eltarthat, s csak aztán le­het forgalomba hozni. A nagy befektetés ellenére nem kis rizikót jelent egy-egy új orvosság forgalomba hozata­la. Mégis megéri, ha növe­lik a kutatásokra fordított összegeket, mivel — mint az eddigi tapasztalatok mutat­ták — megtérül a befekte­tett pénz. Jelenleg a Caving- ton agyi értágltó és a Ju- mex, r. Parkinson-kór gyó­gyítására alkalmas készít­mény bevezetése folyik. Az exportszerkezet kor­szerűsítése érdekében az eredeti magyar orvosságok mellett — amelyeket a vi-‘ lágon mindenütt szívesen vásárolnak — a késztermé­kek arányát igyekszik növel­ni a Medimpex. Tőkés ex­portunkban ugyanis a kész, azaz csomagolt áruk aránya alig húsz százalék, pedig ezekért a gyógyszerekért jó­val magasabb árat lehet kér­ni, mint a hatóanyagokért. A Medimpex gyakorlatilag a világ minden tájára ex­portál. Mintegy 300 gyógy­szer hatóanyagát; forgalmaz­za. E széles kínálat elapróz­za a kivitelt. A jövőben cél­szerű lenne szűkíteni a vá­lasztékot Az export bővítését kí­vánják elősegíteni a terme­lési együttműködések, a kooperációk számának gya­rapításával. Többek között Argentínával, Brazíliával, Indiával és Mexikóval kö­töttünk olyan együttműkö­dési megállapodásokat, amelynek értelmében Ma­gyarország szállítja az in­termediert (félkész termé­ket), és eladjuk a gyártási technológiát Tavaly több mint 200 millió rubel értékben expor­táltunk gyógyszereket a szo­cialista országokba. Ennek több mint a felét a Szov­jetunióba. A forgalom egy­re nagyobb hányada a két- és sokoldalú szakosítási egyezményeken alapul. Arra törekszünk, hogy megszün­tessük a nem kifizetődő, kisszériás termékek gyártá­sát, és ott készítsük az or­vosságot ahol a legkorsze­rűbb feltételek mellett, gaz­daságosan előállítható. Pél­dául idehaza megszűnt az Algopyrin és a C-vitamin gyártása; a Szovjetuniótól vásároljuk, ahol a nagyobb piac miatt sokkal kifizető­dőbb a termelés. A Medimpex rendkívül nagy gondot fordít piachá­lózatának bővítésére. Vala­mennyi szocialista és több tőkésországban van állandó képviselete, tudományos irodája. 30 országban kép­viseli a magyar gyógyszer- ipart. Kereskedelmi vállalata működik Jamaicában, Auszt­ráliában, Spanyolországban, az NSZK-ban és termelő vegyesvállalata Indiában és Nigériában. Az idén nyitnak kereskedelmi irodát Angliá­ban, vállalati irodát Irán­ban, Szíriában, Angoláhan és Argentínában. Egyrészt tu­dományos propagandát foly­tatnak, szakrendezvényeket rendeznek, hogy megismer­tessék gyógyszereinket, más­részt a kiépített kereskedel­mi hálózat révén igyekeznek új piacot találni a hazai orvosságoknak. Az eddigi eredmények megtartásához, az export további fokozásá­hoz elengedhetetlen a piac­kutató tevékenység állandó szélesítése és az ármunka javítása. B. M. M. Arkagyij és Borisz Sztrugacki Nehéz istennek Hl lenni — Nem — felelte Kiun. — Nekem soha sincs ked­vem verekedni. — Ez a baj — dünnyögte Rumata, miközben megfor­dította csődörét, és ráérősen fölhúzta a kesztyűjét. A kanyar mögül két lo­vas rontott elő, s amikor észrevették, azonnal megáll­tak. — Hé te, nemes dón! — kiáltott az egyik. — Nosza, mutasd fül az úti papíro­dat! — Pimasz népség! — vá­laszolta Rumata. — Hiszen nem tudtok olvasni, minek nektek a papír?! Térdével megbökte csódö- rét, és ügetve a rohamosz- tagosok felé indult. Meg­szeppennek, gondolta. Této­váznak ... ök hadd vagdal- kozzanak és mocskolódjanak, nú nyugodtak leszünk, mint az istenek.. Az isteneknek nincs hová sietniük, előttük az örökkévalóság ... Közel léptetett hozzájuk. A rohamosztagosok tétován fölemelték fejszéjüket, és hátrálni kezdtek. — Nos? — .kérdezte Ru­mata. — Vagy úgy? — mondta zavartan az első rohamosz­tagos. — A nemes dón Ru­mata? A másik rohamosztagos megfordította a lovát, és el­vágtatott. Az első pedig egy­re csak hátrált, s leeresztet­te a fejszéjét. — Bocsánatot kérünk, ne­mes dón — hadarta. — Ösz- szetévesztettük valakivel. Államügy, tévedés mindig lehetséges. A fiúk beszívtak egy kicsit, égnek a buzgó- ságtól... — Oldalozva kez­dett távolodni. — Hiszen megérti, nehéz idők jár­nak ... A szökött írástudó­kat fogdossuk össze. Rumata hátat fordított. — Szerencsés utat a ne­mes donnák! — szólt utána megkönnyebbülten a roham- josztagos, és ellovagolt. Rumata halkan szólította társát: ■— Kiun! Senki sem felelt. Rumata fülelni kezdett, es hallotta a bokrok zizegéset. Kiun se­besen igyekezett a mezőn keresztül nyugat felé, oda, ahol húsz mérföldre az iru- kani határ húzódott. Hát vége, gondolta Rumata. Min­dig egy és ugyanaz. Eilenőr­Kevesebb zöldség, több gyümölcs A Nagyatádi Konzervgyár­ban javában tart a nagy­üzem; november elejéig 150 —160 vagon paprikát és 70U vagon almát várnak, igy a feldolgozással csak hovem- ber 10-e körül végezhetnek. Ennek ellenére már most figyelemre méltó tapasztala­tokról számolhatott be Vaj- kovics István, a gyár fő­mérnöke. — Június első napjaiban a zöldborsóval kezdtük az idei termés tartósítását; nem kis meglepetésünkre a tervezett mennyiségnek csupán hat­vanöt százaléka érkezett be. Igaz, volt gond az időjárás­sal, de szerintünk nemcsak ez az oka. hogy ilyen kevés zöldborsót dolgozhattunk föl. A gazdaságok eddig az afe- tit nevű növényvédő szert használták a zöldborsóhoz, most viszont egy másik faj­tát kaptak, amit nem is­mertek, nem tudják milyen a hatása, ezért sok gondot okozott. A harmadik sza­kasaban aratott, zöldborsónak naif - részé már olyan gazos volt, hogy nem dolgozhattuk föl. Nemcsak mi mondjuk, hanem a gazdaságok is: be kellene szerezni a jövőre szükséges aretitet. Az idén egyébként nem­csak a zöldborsóval volt gond. Zöldbabból például a tervezett mennyiségnek csu­pán hetven százaléka érke­zett a gyárba, s hiába volt szép az uborka is, huszonöt százalékkal kevesebbet tar­tósíthattak. Paradicsomból tíz százalék hiányzott. Gyü­mölcsből viszont „dömping” volt: cseresznyéből és meggyből rekord mennyiség termett. Szilvából és almá­ból sem lesz kevesebb, mint amennyit vártak. Mindezek hallatán fölvető-' dik a kérdés; — Milyen évet zár az idén a Nagyatádi Konzervgyár? — Kevesebb volt a zöld­ség. így kevesebbet tartósít­hattunk. Számításaink sze­rint a tervezett termelési ér­ték kilenrvenegy százalékát tudjuk hozni; szerencsénk azonban, hogy tavaly oly sok zöldség és gyümölcsöt dolgozhattunk föl, hogy ja­nuár elején megfelelő kész­lettel indíthattuk az évet, így értékesítési elképzelése­inket valóra tudjuk váltani. Ebben szerepet játszik az is, hogy a nyugati piacon meg­nőtt az érdeklődés az alma­sűrítmények és pudingok iránt. Októbert írunk. A földek­ről hamarosan lekerül a kukorica, betakarítják a cu­korrépát — lehet szántani. S ha a gazdaságokban tervez­ni kell, akkor úgy kell cse­lekedni a konzervgyárban is. A Nagyatádi Konzervgyár a napokban kezdte meg a ter­meltetési szerződések köté­sét. Az előzetes megbeszélé­sek megnyugtató képet fes­tenek: a gazdaságok jövőre is szállítják a konzervgyár által igényelt zöldséget, gyü­mölcsöt. N. J. PIACI KÖRKÉP Hecsedli 14-ért A zoldsegszezon vegenek biztos jeleként drágult a paprika és a paradicsom. Az utóbbiból a szebbet már tíz forintért kínálták, papriká­ból pedig az osztályon aluli minőségűt sem adták nyolc­nál olcsóbban Kaposváron, a pénteki piacon. Az alma- és paradicsompaprika 15, a fű­szer- és szép töltenivaló 18 forintba került. Bizalomgerjesztő portékát hoztak a kistermelők: 7 fo­rintért adták a szép fejes, 12-ért a kelkáposztát. Ugyanenny iért a karfiol sem fásult bele a vevővárásba. A karalábé továbbra is 3 fo­rint volt darabonként, egy- egy csomó mutatós vegyes zöldségre viszont csak 7-ért lehetett szert tenni. A fejes saláta 4 forintos ára nem idézett elő vásárlási lázat, pedig már az uborka is drá­gább: az eltenni való cse­mege kilóját 14 forintért mérték. Országszerte tíz forint a vöröshagyma. A lila hagy­mát Kaposváron 12—14-ert kínálták. Kitűnő minőségű burgonyát 5,50-ért öntöttek a szatyorba. (Ettől csak fillé­zés, kétértelmű hasonlatok­kal való dobálózás ... Eszébe jutott az esti Ar- kanar. Sziláid kőhazak a Fő­utcákon, hívogató lámpácska a taverna bejárata fölött, kedélyes, jóllakott boltosok söröznek a tiszta asztalok mellett, és arról elmélked­nek, hogy a világ egyálta­lán nem rossz, a varázslókat és a gyanús könyvtudókat karóba húzzák, a király szo­kás szerint nagy és dicső, dón Reba pedig határtalanul okos, és mindig résen van. „Mit ki nem találnak, hát igen!... A föld gömbölyű! Énfelőlem lehet akár négy- szögletes, de az elméket fel ne kavard!...” „A betűtől, a betűtől ered minden, test­vérek! Azt mondják, hogy nem a pénz boldogít, meg hogy a paraszt is ember, aztán meg egyre cifrább, sértő versikék, majd pedig lázadás is .. Az Arkanar királyság tűz­vészek pírjaitól és világító­fáklyák szikráitól beragyo­gott sötét síkságán, az uta­kon és az ösvényeken pedig véresre tört lábú, verejték­kel és porral belepett, ha-’ Iáira rémült, de meggyőző­désükhöz sziklaszilárdan ra­gaszkodó szerencsétlenek százai futnak, vánszorognak, az őrhelyeket kikerülve; tör­vényen kívül allénak nyil­vánították őket, mert gyó­gyítani és tanítani tudják és akarják betegségektől el­csigázott, tudatlanságba süllyedt népükéi; azért, rekkel térnek el a többi me­gye árai.). Néhány makacs vegetáriánus méltatta csak figyelemre a zöldbabot 15- ért. Még mindig bőséges «kí­nálat gombából. 20 forint volt a csibegomba litere, 50 a laska kilója. A vargánya- árusok végre meghallották lelkiismeretűk szavát, s 70 forintra mérsékelték az árat. Aki hecsedlivel akar pe­pecselni 14-ért hozzájuthat gyermekkora ízeihez. Napo­sabb csemege volt a geszte­nye; a nagy szemű kilón­ként 30 forintért kelt el, az apróbb 24-ért. A Zöldért pa­vilonjában máig sem enged­tek a 38-ból, s ez hovato­mert az istenekhez hasonló­an, agyagból és köböl má-. sodik természetet alkotnak a szépséget nem ismerő nép éleiének megszépítésére. Rumata lehúzta kesztyű­jét, és teljes •vöből a cső- dör füle közé vágott vele. — No, te dög! — mondta- oroszul. Már éjfél volt, amikor be­ért az erdőbe. 3. Manapság senki sem tud­ja pontosan megmondani, honnan eredt ez a furcsa név: Csukló-erdő. Volt egy olyan hivatalos legenda, amely szerint háromszáz év­vel ezelőtt Totz birodalmi marsallnak — Arkanar ké­sőbbi első királyának — vas századai, a rézbőrű barbárok hordáit üldözve, utat törtek a vadonon keresztül, és itt. a pihenőkön, a fehér fák kérgéből híg sört főztek, amely leküzdhetetlen csuk­lást okozott. Állítólag innen származott ez a furcsa név. Akár így van, akár más­ként. ez nem egészen kö­zönséges erdő volt. Kemény, fehér törzsű, hatalmas fák nőttek benne, amelyek se­hol másutt a Birodalomban nem maradtak meg: az Iru- kani Hercegségben sem, meg kevésbe a kereskedő Szoan Köztársaságban. Azt beszél­ték, ilyen, erdő sok van a barbárok országában, de a barbárok országáról sok mindent mesélnek ... (Folytatjuk) vább a piac derűs színfolt­jává lesz. A 25 forintos dió belét 70-ért árulták, de 98- ért is. Az alma végre fő szerep­hez jutott a gyümölcspiacon. A Zöldért nyolcforintos al­mavásárának sikerét jelzi, hogy ez alkalomrrfal már az extra minőségű kistermelői almáért sem kérhettek tíz forintnál többet. Körte hé­tért is volt, hét nyelven be­szélőt azonban csak 14-ért oszlottak. Nyolc forint a birs. Kocsisirma, bizony, elég csúnyácská és a többi szőlő külleme is hagy maga után kívánnivalót, kérőjük mégis akadt: 12—15 forintért. Ugyan milyen lehet az a szőlő, amit Győrben árulnak 23-ért? Pesten és Veszprém­ben is 20 forint a szőlő ki­lója, a miénkhez hasonló reális árral csak Szegeden találkoztak. Mérséklődött a tojás ára; tegnap már 2.30-ért is tuk­málták. Egy pár kappan 200- ért alkalmi vételnek számí­tott, s egy éltesebb tyúkért 130 forintot szerettek volna kapni. Békéscsabán ennyi­ért már egy deli párat ad­nak. Az élő pecsenyecsirke kilója 50 forint, egy túltáp­lált kacsát 220-ért árultak. B. F. Új tisztítószerek A vásárlást és a házimun­kát egyaránt megkönnyítik a közelmúltban forgalomba hozott tisztítószerek. Az egyik újdonság — az uni­verzális padlóápoló — a kő, a parketta és a műanyag­padlók tisztítására, kezelé­sére alkalmas, az újfajta fertőtlenítő-lemosószer pedig padló, csempe, mosdókagy­ló, de még a tányérok, evő­eszközök fertőtlenítésére is használható. Az előbbit a Tükör, az utóbbit Komfort elnevezéssel hoztak forga­lomba. Megjelent az üzletekben egy új autóápolási cikk is, a Fobizan korróziógátló auto- sampon, amely tisztítja es bizonyos mértékig a rozsdá- sodástól is megóvja a gép­kocsit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom