Somogyi Néplap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-04 / 233. szám

I i f Púja Frigyes beszéde az ENSZ közgyűlésén Kukorica Csodálatos növény a kuko­rica. Minden egyes szeme ha­talmas kapacitású energiaát­alakító gyár, amely önmagát megezerszerezi. A 0,1—0,3 gramm súlyú kukoricaszem­ből — pár hónap alatt — a nedvesség, a tápanyagok és a napenergia hatására ember nagyságú növény fejlődik. A kukorica felhasználásá­nak lehetőségei szinte felso- rolhatatlanok. A kukoricából kivont szőlő­cukor, a karbit a C-vitamin- gyártas alapja. Keményítőjét a textil, a papír- és a sör­ipar használja. A jövőre már Magyarországon is készülő Tuborg sör előállításához pél­dául több mint 20 százalék­ban kukoricagrízt használ­nak. A kukoricaalkohol ma már a robbanómotorok üze­meltetésében is szerepet kap, mint az üzemanyag egyik fontos alkotóeleme. Meghök­kentő, bogy hazánk magas szintű kukorica termesztése révén „olajexportőrré” lehet. A ma záruló bábolnai napo­kon is bemutatják azt a tech­nológiát, melynek segítségé­vel a kukoricából különleges biológiai értékű csíraolajat nyernek. A finomított csíra­olaj — az olíviaolaj után — a legdrágább és a legkere­settebb a világpiacon. Ne fe­ledkezzünk meg a kukorica legközismertebb hasznáról sem. A* állattenyésztés leg­fontosabb takarmánynövénye, s így élelmiszertermelésünk, s exportunk alapja. Az Itt «napán jelzett sok­oldalúság a magyarázata a kukorica világpiaci keresett­ségének és jé árának. Ha­zánkban a megtermelt fehér­je 44 százalékát a kukorica adja» s ez a növény egyik legfontosabb „kemény" ex­portcikkünk h. Népgazdasági szinten viszonylag gyönge te­rületeken veszteséggel meg termett knkorica is jelentős hasznot hoz. Sajnos ez az ér­dekeltség ma nem jatt cl a termelő üzemekig. Ez aa oka, hogy aísretésterület a tavalyi­hoz képest csak megyénkben mintegy M ezer hektárral (síikként. A gazdaságok szá­mításai szerint kukoricát nyereségesen csak a jobb föl­deken, 5 tonnát meghaladó hozammal leltet termelni. Pedig az üzemi szakembe­rek szeretik ezt a nálunk több mint 4M éves múltra visszatekintő növényt. Büsz­kék a nem egy esetben a vi­lágszínvonalat is elérő terme­lési eredményeikre. Idén a kukorica bizakodást és aggodalmat egyaránt éb­resztett. A nyár közepén mindenki jó termést várt, azután az augusztusi száraz­ság keresztülhúzni látszott a számításokat. A szeptemberi esőket követő határszemlék sok gazdaságban újra a ter­vet meghaladó hozamokat sejtettek. Most, a betakarítás első napjait nehezítő esők miatt ismét féltenünk kell a jó termést. A megyében ve­tett 74 117 hektár hozamának betakarításához 459 kombájn áll rendelkezésre. Ezek a gé­pek 18 nap alatt betakarít­hatnák a termést, ha... A megye déli részén fekvő gaz­daságok közül többet már a munka negyedén túl ért az eső, míg az északabbra lévők­nél a kezdést hátráltatja a ragadós sár. Nem csupán az évi munka eredményessége függ a kö­vetkező napokban a határban dolgozók helytállásától, ha­nem annál jóval több. N<ni véletlenül nevezik ma a ku­koricát világszerte — az olaj­hoz hasonlóan — „stratégiái cikknek” Új kazánok Debrecenben, a titasz deb­receni hőerőművében bővítési munkák kezdődtek, melynek során egy ötven tonna óra kapacitású gőz- és egy 116 Mw óra kapacitású forróvízkazánt építenek. A kivitelezést a Hajdú- Bihar megyei Állami Építőipari Vállalat, a Közmű- és Mély­építő Vállalat, valamint a Csőszer dolgozói végzik. Az új hő­technikai létesítmény — 1982-ben készül el — tizenhatezer lakótelepi lakás melegvízellátását és fűtését biztosítja majd. (MTI-fotó — Oláh Tibor) Az egész emberiség bizton­sága szempontjából kiemel­kedő jelentőséget tulajdoní­tunk annak, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok (Folytatás a 2. oldalon.) Okosabban, takarékosabban n világ népeinek alapvető érieke a fegyverkezési kajsza megállítása lágűr teljes fegyvermentesí­téséve előterjesztett legújabb napirendi indítványt is —, amelyek józan mérlegelésen, a realitások figyelembevéte­lén alapulnak, következetes békeakaratot tükröznek és amelyek éppen ezért egybe­esnek a magyar nép érdekei­vel és törekvéseivel. Harminckét tagegyesület és 22 területi szervezet mintegy 170 ezer műszaki, természet­tudományos és agrárszakem­ber tagjának képviseletében 700 küldött részvételével szombatim tartotta küldött­közgyűlését a Műszaki és Természettudományi Egyesü­letek Szövetsége. A tanácsko­záson részt vett Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György miniszterelnök­helyettes,' a Politikai Bizott­ság tagjai. Ott volt az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnö­ki Tanács és a kormány, va­lamint a társadalmi szervek több képviselője. A küldöttközgyűlés részt­vevőit és a vendégeket Ajtai Miklós, a MTESZ társelnöke köszöntötte, majd Tóth János főtitkár fűzött kiegészítést az elnökség írásos jelentéséhez. A vitában felszólalt Aczél György, a kormány elnökhe­lyettese is. A Központi Bi­zottság és a kormány üdvöz­letét tolmácsolta, majd a mű­szaki értelmiség megnöveke­dett szerepéről és felelősségé­ről beszélt. Elsősorban itthoni gazdasági életünket illetően, Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének közgyűlése mindig jelentős esemény a nemzet­közi politikai életben. Külö­nösen így van ez napjaink­ban, amikor az enyhülés fo­lyamata megtorpant és a nemzetközi kapcsolatokban szaporodnak a feszültség ele­mei. Az utóbbi évekb«i ta­pasztalható és egyre erősödő negatív folyamatok maguk­ban hordozzák annak a ve­szélyét, hogy az emberiség ismét szembekerül a már egyszer átélt és nagy károkat okozó hidegháborús politika súlyos következményeivel — mondotta Púja Frigyes kül­ügyminiszter as ENSZ-köz­gyűlés 38. ülésszakának álta­lános politikai vitájában pén­teken délután elhangzott be­szédében. 1 A nemzetköz! belyaeí ked­vezőtlen alakulásának a tő oka az a törekvés, amely a katonai fölény megszerzése érdekében Indított fegyver­kezési hajszával, a nemzet­közi légkör megmérgezésével az erőpolitika zsákutcájába akarja visszakénys aerí teni a világot. A Magyar Népköztársaság kormánya elítéli az enyhülés elleni támadásokat, a fegy­verkezési hajszát, a nemzet­közi légkör megrontására és a hidegháború újjáélesztésére irányuló felelőtlen próbálko­zásokat Legfőbb külpolitikai feladatának továbbra is azt tartja, hogy elősegítse a há­borús veszély elhárítását, a béke és a nemzetközi bizton­ság megszilárdítását, a lesze­relés ügyét a népek barátsá­gának és együttműködésének elmélyítését. A Magyar Népköztársaság szilárd hive a leszerelésnek, a fegyverkorlátozásnak. Kor­mányom aktívan és kezde- ményezően lép fel a különbö­ző nemzetközi leszerelési fó­rumokon, és a kétoldalú tár­gyalásokon is igyekszik előse­gítem e problémák rendezé­sét A vöág valamennyi népé­nek érdeke és a jelenlegi nemzetközi helyzetben külö­nösen fontos feladata az em­beriségre mind súlyosabb ter­heket hárító fegyverkezési hajsza megállítása. Az eddigi leszerelési tárgyalásokon sok értékes, konstruktív javaslat született és megállapodásokat is kötöttek. Fontos, hogy az eddigi erőfeszítések ne men­jenek veszendőbe. Éppen ezért üdvözöljük és támogat­juk a Szovjetunió leszerelési javaslatait — beleértve a vi­Aczél György beszéde a MTESZ küldöttközgyűlésén de népgazdaságunk, orszá­gunk nemzetközi gazdasági tekintélye szempontjából is. Ez utóbbi témát — mint em­lítette — azért tette szóvá, mert a világgazdaságban köz­ismerten más szelek fújdo- gálnak, mint korábban. Ne­künk elsősorban — hangsú­lyozta — a saját problémáin­kat kell megoldanunk, hiszen csak akkor vagyunk verseny- képesek a külpiacon, a nem­zetközi gazdasági kapcsola­tokban is. Itthon pedig mind a hazai, mind a külső ténye­zőket figyelembe véve az el­sőrendű követelmény, hogy értelmes, ténylegesen racio­nális, intenzív és a szó jó ér­telmében vett takarékos gaz­dálkodásra kell minél hama­rabb áttérnünk ahhoz, hogy a külgazdasági pályán is „áll­va” maradhassunk, verseny- képesek legyünk. A gazdálkodásért, annak eredményességéért való fe­lelősséget a kormány elnök- helyettese úgy állította párhuzamba a műszaki ér­telmiség szerepével és je­lentőségével, hogy ez utóbbi­ak sokat tehetnek, kell hogy tegyenek versenyképességünk megőrzéséért, sőt fokozásá­ért. Azért, hogy mihamarabb és minél szélesebb körben feltárjuk belső tartalékain­kat — lett légyen szó akár a termelés korszerűsítéséről, a differenciált gyártmány- fejlesztésről, akár a szellemi tőkével okosabb gazdálko­dásról. Ezt a szemléletet csak azok képviselhetik és válthatják valóra a gyakor­latban is — akár vezető­ként, akár beosztottként —, akik érzik és tudják, hogy nem könnyű dolgainkból csak közös összefogással, egvetakarással, gondjaink együttes megoldásával tu­dunk kilábolni, ehhez vi­szont mindenkinek tudása, teljesítőképessége maximu­mát kell nyújtania. Ügy, hogy közben mindenki gon­dolkozzék is: ne csak a sza­bályok betartásán, a „szabá­lyozókon”, hanem azon is, mit lehetne, mit kell a ko­rábbinál okosabban, jobban csinálni. S eközben — hang­súlyozta Aczél György — senki ne sértődjék meg a szigorú, de okos kritikán, hallja meg a „jó szót”, a kétkezi munkásember, az alkotó műszaki szakember, a vezető közösen bölcs sza­vát. Beszélt a Minisztertanács elnökhelyettese a „kiművelt emberfők” alapvető igazsá­gának mai olyan vetőidé­ről, hogy szellemi elgondo­lásainktól a termékbe öntött megvalósításig növelnünk kell itthon is, a külországok előtt is teljesítőképességün­ket, tekintélyünket. Ehhez pedig mint hangsúlyozta — s utalt a XII. kongresszus állásfoglalására — az em­beri tényezőkkel, a munka­erővel, a képességekkel, az idővel, az energiával való okosabb gazdálkodásra van szükség. Reális az a probléma hogy a fejlődésünkhöz nél­külözhetetlen kisüzemek el­szívják a jól képzett mun­kaerőt, köztük a műszaki szakembereket a nagyválla­latoktól. De csak . azoktól, ahol nem megfelelően gon­dolkodnak és gondoskodnak a munkafeltételekről, az al­kotókészség kibontakoztatá­sáról és elismeréséről. Nagyra értékeljük azok­nak a tevékenységét, akik jobbító szándékból új és új megoldásokon törik a fejü­ket — mondta — akár szak­emberként, akár alkotó kö­zösségként, vagy termeiő- mühelyként, hiszen, minden, elért eredményünk a nép­gazdaság érdekeit sz«í9Íl- ja. Tudjuk, hogy az új gon­dolatok gyakorlatba való átültetése felelősségteljes feladat, és megoldásához idő kell. Ám, az idő sürget, s a türelemmel egyetlen válla­latnak sem szabad visszaél­nie. A vezetői felelősség kap­csán a Minisztertanács el­nökhelyettese arra is kitért, hogy az alkotó energiával, a szaktudással és a tettre- készséggel rossz gazdálko­dás, egyáltalán a cselekvés elmulasztása, legalább any- nyira súlyos hiba, mint az anyagi eszközök elherdálása, a rossz cselekvés. £ az ilyen fogyatékosságok nem maradhatnak a „megállapí­tás” szintjén — felelősségre vonást is kell alkalmazni felszámolásukért. Aczél György befejezésül a MTESZ megr.övekedett szerepei hangsúlyozta gaz­dasági feladataink oweoldá- eában. A csárdaszállás! Petőfi Termelőszövetkezetben az idei meleg nyár hatására a szokásosnál két héttel korábban beérett a rizs. így korábban megkezdőd.ideit a betakarítás. A hatszáz­harminckét hektáros ültetvényen jó átlagtermésre számítanak. A betakarításban a Claas és S&K-kombájnok mellett kísérletképpen munkába állítottak egy japán Kubota NX-rii00(l tí­pusú rizsbetakarító kiskombájnt w. (MTI-fotó — Karáth Imrei VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) ARA: 1,80 Ft SOMOG/I NÉPLAP XXXVII. évfolyam, 233, szóm 1981. október 4., vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom