Somogyi Néplap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-28 / 253. szám

A mellényről van szó, amely a fenti tulajdonságok mellett jól öltöztet, felfris­síthető vele egy-egy régebbi ruha. szoknya-blúz, nadrág- pulóver együttes, és hűvö­sebb napokon kellemesen melegít. 1. Hosszú ujjú mintás blúzhoz puha düftinből, vé­kony bordázató kordbár­sonyból készülhet a lekere­kített aljjal szabott mellény. A zsebeket, a karkivágást és körben a mellény széleit két­sorosán tűzzük le. 2. A kissé ejtett vállú mel­lénynek a nagyon fázósak vehetik hasznát igazán, de mivel nagy divat mostaná­ban a tűzött mellény, fiata­lok is szívesen viselik. A külső kelme és az alsó bélés között vékony habszivacs „tömítés” rejtőzik, s az egész mellény függőleges csíkozás­sal van letűzve. A szélein elütő színű paszpóllal dí­szítve, s két tagas zsebbel ellátva. 3. Kétféle anyagból var­rott, állógalléros mellény, cipzárral csukódik. A váll­rész alatti vízszintes és a zseben lévő szegélydísz szé­pen mutat vékony műbőrből, hasított bőrből. 4. Egyenes szabású, érde­kes sálgalléros megoldású ez a modell. A gallért négy gomb csatolja az elejéhez. Jerseyből, puha meleg szö­vetből, lehetőleg bélelve ér­demes megvarrni. Szónikus, komputeres karburátor A motor hatásfokát és fogyasztását nagyban befo­lyásoló ...ió öreg" karburátor nem sósat változott az automobilizmus viharos fej­lődésének évtizedei során. Működésének elve egyszerű: a szűk keresztmetszetű szí­vótorkon átáramló, felgyor­suló levegő nyomása csök­ken, ennélfogva beszívja, magával ragadja, szétpor- lasztja es a levegővel robba­násképes keverékké elegyíti a benzineseppecskéket. Mi­nél tökéletesebb az égési fo­lyamat — aminek viszont a benzin és a levegő eszmé­nyi összekeveredese az elő­feltétele —, annál többet képes „kihozni” a motor a benzin égéshőjéből. Nos, azt a bizonyos eszményi össze­keverést á hagyományos fel­építésű porlasztó bizony nemigen tudta teljesíteni, így a jobb keverékképzést biztosító benzinbefecsken­dező. berendezésben erős ve- télytársra talált. Ez utóbbi­ról viszont _ az derült ki, hogy — kétségtelen előnyei mellett — meglehetősen bo­nyolult és terjedelmes, kü­lönösen a karburátorhoz vi­szonyítva, amelynek alig vannak mozgó, kopásnak ki­tett alkatrészei. Ügy tűnik, hogy egy újabb porlasztótípus, a szónikus karburátor — a benne hang- sebességgel áramló levegőről kapta a nevét — megmenti a sok évtizedes múltú por­lasztó „becsületét”. A szó­nikus karburátorban „süví­tő” légáramlat finomabb porlasztást és jobb keverék- képzést hajt végre, ami vég­ső soron a benzinfogyasztás 7—8 százalékos csökkenését eredményezi. A téglalap ala­kú keresztmetszeten hangse­bességgel átáramló levegő öt mikron nagyságúra porlaszt­ja szét a benzincseppeket, ami szép eredménynek szá­mít, ha figyelembe vesszük, hogy a hagyományos karbu­rátorban mintegy tízszer ak­korák a szemcseméretek. A szóinikus karburátorból hi­ányzik a szokásos értelem­ben vett fojtószelep: a le­vegőmennyiséget a felülcsa- págyazott, ívelt idom szabá­lyozza. A kutatók most a „kom­puteres karburátor” kifej­lesztésén fáradoznak, amely mikroprocesszoros vezérlés­sel igazodna a környezeti levegő nyomásához, hőmér­sékletéhez, páratartalmá­hoz, a motor terheléséhez és üzemviszonyaihoz, s a motor működését — figye­lembe véve a kipufogó gá­zok összetételét is — a mért adatoknak megfelelően opti­malizálná. Maga a karburá­tor — elektronikus kisegítő­je miatt — még egyszerűbb felépítésűvé válna. Megszü­letése tulajdonképpen csak idő kérdése, hiszen a vezér­lőegység elkészítéséhez ma már minden szükséges al­katelem rendelkezésre áll. Pillanatnyilag még az a helyzet, hogy befecskendező­rendszert — költségessége miatt — csupán az amúgy is igényesebb «utómodellekbe építenek be. A kisebb pén­zű autósok tábora pedig az „energiatakarékos” új karbu­rátorokra vár. JOGI SZAKÉRTŐNK ÍRjA: Az elbirtoklás Az elbirtoklás jogi foga­lom. a tulajdonszerzés egyik formája Azt jelenti, hogy ha valaki egy meghatározott dolgot tíz éven át szakadat­lanul birtokol, megszerzi annaík tulajdonjogát a ko­rábbi tulajdonos jogának ki­szorításával. Az elbirtoklás azon a meggondoláson alapul, hogy aki tulajdonjogával hosszabb ideig nem él, az a tényleges birtoklással szemben kevés­bé erdemel jogvédelmet. Ré­szint azért, mert közömbös­sége a tulajdonjogával való felhagyásiként értelmezen­dő. másrészt pedig mert a hosszú idő elteltével a tu­lajdonjog bizonyítása egyre nehezebbé válik, és gyakran nem is vezet eredményre. Az elbirtoklás lehetőségének kizárása a rendezetlen jogi helyzetek számát gyarapíta­ná. az ilyen helyzetekből fo­lyó jogi bizonytalanságot erősítené. Az elbirtoklás' általában bármiféle dologra kiterjed­het, ingókra es ingatlanokra egyaránt! Nem lehet azon­ban elbirtoklás útján tulaj­donjogot szerezni olyan dol­gon, arpely társadalmi tu­lajdonban van, vagy az ál­lam, illetve szövetkezet bir­tokából jogtalanul került ki. Az elbirtoklásnak ez a kor­látozása azonban nem vo­natkozik azokra az ingókra, amelyek a személyi tulajdon szokásos tárgyai. Ezen in­gók esetében az elbirtoklás akkor is bekövetkezik, ha azok társadalmi tulajdonban vannak, vagy az állam, il­letve a szövetkezetek birto­kából kikerültek. Ingatlan egy részének tu­lajdonjogát elbirtoklással azonban csak akkor lehet megszerezni, ha az ingatlan maga megosztható, és a ha­tóság a megosztást engedé­lyezi. Indokolt, hogy aki a do­loghoz tisztesseges úton ju­tott hozzá — tehát nem bűn­cselekmény, vagy más erő­szakos és alattomos módon, es azt békésen birtokolja —, meghatározott idő eltelte után tulajdonjogot szerezzen. Ez az idő hosszú, több mint félévszázados jogi győtkorla- ■ tunk szerint 32 év volt. Ez az idő azonban a felgyorsult társadalmi és gazdasági vi­szonyaink között túl hosszú időnek bizonyult. Ezért az Energiaválság-divat Mértékletesen Hazánk lakossága megle­hetősen sokat áldoz az evés örömeinek. Bőségesen fo­gyasztanak zsíros, szaftos húsokat, szalonnát, tésztafé­léket, burgonyát, édességet, szeszes italokat. Ezek az élelmiszerek fölös mérték­ben tartalmaznak kalóriát. Ezért aztán nem csodálkoz­hatunk, hogy a statisztikák szerint minden harmadik hazánkfia túlsúlyos. Felesleges kilókat cipelnek fiatal és idős nők, férfiak, de sok a kövér gyerek is. Sokan válogatás nélkül esznek, mindent és minden­kor. Nem törődnek gyomruk „menetrendjével”. A bőséges főétkezések mellett magukba tömnek edesseget. cukrozott üdítőket, szeszes italokat. Megszívlelendő tanács: so­ha se menjünk ehesen vásá­rolni. Akkor ugyanis meg­kívánunk, s össze-vissza vá­sárolunk mindenfélét. A nagy mennyiségű étel hirtelen felvétele gyomortá­gulást okoz. Ezért tanácsos kisebb adagokban elfogyasz­tani a szervezetünk számá­ra szükséges táplálékot. A helytelen táplálkozási szokások egy részét a szü­lői házból hozzuk magunk­kal, más részét magunk ala­kítjuk ki. Sok családban szokásos a nagy ünnepi dí- nom-dánom, evés-ivás, gyakran sütnek vagy vásá­rolnak édességet, süteménye­ket, söröznek, italoznak. Másutt elhagyják a reggelit, de annál bőségesebb vacso­rát esznek. Így szoktatják a gyerekeket is, akik ha fel­nőnek, tovább örökítik eze­ket a helytelen szokásokat. Az eddigieket tetézi a moz- gashiánv. Kényelmesen élünk, keveset mozgunk. S ahogy növekszik a testsú­lyunk, úgy csökken a moz­gásigényünk is. A kövér em­ber többnyire lusta, keveset mozog. Pedig a súlyfelesleg leadásának legalább olyan fontos feltétele a mozgás, a sportolás, mint a mérséklet evésben, ivásban. Franciaország az egy főre jutó energiafogyasztásban csak a 16. helyen' áll a vi­lágon, mégis takarékosko­dik. A szobák maximum ti­zenkilenc. fokra fűthetők fel. Persze, a divattervezők is számolnak vele. és íme: az energiaválság-divat. Hosszú szárú kötött „alsó­nadrágot” most már nők számára is készítenek, ame­lyek jól mennek a rövidebb szoknyahosszhoz is. A nagy­apáink viselte hosszú alsó azonban mint színes, vastag harisnyanadrág tért vissza a szeszélyes, ez egyszer azon­ban praktikus női divatba. Paplanban hálunk, pap­lanban járunk és paplanban állunk. A paplanszerű ano- rákok után most kitalálták a paplan házi melegítőt. A hálózsákszerűen, bő ujjak­kal szabott és lábmelengető „házizsák”' (a képen) kitű­nően alkalmas rosszul fűtött szobákban tv-nézésre, olva­sásra. Férfiaknak és gyer­mekeknek is ajanljak. 1960-ban életbe lépett első Polgári Törvénykönyv az elbirtoklási időt 10 évre csökkentette, mely elegendő arra, hogy a tulajdonos jo­gait sikeresen érvényesít­hesse. Fontos lehet az elbirtoklá­si idő számítása. Az új bir­tokos saját tai rtokl ásónak idejéhez hozzá számíthatja azt az időt, amely elődjének birtoklása idején már elbir­toklási időnek minősült Pl.: ha dolog haláleset után ke­rült az elbirtoklóhoz, az el­halt előd elbirtoklási idejét hozzá lehet számítani az örö­kös birtoklásának idejéhez. Az elbirtokló javára szá­mít az az idő is, amely alatt a dolog más személy birtokában volt ugyan, de az .utóbbi a birtokot az el­birtokló nevében gyakorol­ta. mint például bérlő. Nyugszik az elbirtoklás, ha * tulajdonos menthető ok­ból nincs abban a helyzet­ben. hogy a tulajdonosi jo­gait gyakorolhassa. (Pl. mert. nincs törvényes képviselő­je.) Ennek az a következmé­nye, hogy a nyugvást ered­ményező akadály megszűné­sétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem követ­kezik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már letelt Ha a tulajdonos a birtokost a dolog kiadására felszólít­ja, vagy a dologgal rendel­kezik (pl. eladja) vagy ha a- birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi visz- sza, az elbirtoklás megsza­kad. Ilyen esetben a birtok­lásnak addig eltelt ideje nem vehető figyelembe. Az elbirtoklásnak nem feltétele, hogy az elbirtokló az egész birtoklási idő alatt jóhiszemű legyen. Annak sincs jelentősége, bögy a birtokos tudja-e azt, hogy birtoklásának nincs jogcíme. Döntő az, hogy a birtoklá­sát véglegesnek tekints«. A magyar polgári jogban a tulajdonjog megszerzésé­hez a szerződésen kívül a dolog átadása és ingatlanok esetén az átruházásnak az állami ingatlannyilvántar­tásba történő bejegyzése is szükséges. Ingók és ingatla­nok megszerzése között ez alapvető különbség. Az elbirtoklás ingatlanon természetesen az ingatlan- nyilvántartáson kívül követ­kezik be, hiszen nincs ér­vényes szerződés a tulajdo­nos és az elbirtokló között. Az elbirtoklás eredeti tulaj­donszerzés, amely nem alap­szik az ingatlanra nézve ko­rábban lenmállott tulajdon­jogon. Amennyiben az elbirtokló a helyi tanáccsal, tanúkkal igazolni tudja tíz éves meg­szakítós nélküli birtoklásai, és nem esik tulajdonszerzési korlátozás alá, pert. indít­hat a volt tulajdonos ellen az elbirtoklás megállapítása es a tulajdonjog ingatlan- nyilvántartási bejegyzése iránt. Ez az elbirtokló szá­mára azért fontos, mert tu­lajdonjogának bejegyzése nélkül tulajdonszerzésre nem hivatkozhat. A törvény­nek az a célja, hogy rászo­rítsa az ingatlan elbirtoklóját arra, hogy tulajdonosi mi­nőségének mielőbbi feltün­tetését kérje, és ezáltal az ingatlannyilvántartás és a tényleges birtokállapot kö­zötti eltérés lehetőségét ki­küszöbölje, és az ingatlan- forgalom biztonságát növel­je. TV. Csorba Éra A szőlőből ne csak bort! Nálunk nemigen van ha­gyománya a szőlőből eltett készítményeknek, finomsá­goknak. Éppen ezért érde­mes kipróbálni az alábbi re­ceptekből néhányat, amellyel a téli étrendet változatosab­bá tehetjük. Szölóiz. A leszemelt bo­gyókat lábasba tesszük, foly­tonos keverés és nyomkodás után 10 percig főzzük, majd szitán áttörjük. Egy kilo­gramm szőlőhöz 50 dkg cuk­rot adunk és sűrűre főz­zük. Üvegekbe rakjuk, for­rón lezárjuk es szárazon ki- gözöljük. Szölőkocsonya. Az egészen érett, édes szőlőszemeket ki­préseljük, a kapott levet vá­szonzacskón átszűrjük. Egy liter léhez 40—45 dkg cuk­rot veszünk, és folytonos ke­vergetés közt kellő sűrűsé­gűre főzzük. Langyosan tölt­jük üvegekbe, lekötjük, ki­gőzöljük. Szölólekvar. Érett, jóféle fekete szőlőt megmosva le-, szemezünk, majd lábasban rétegesen lecukrozzuk: 1 kg szőlőre 30 dkg cukrot téve. Lassan főzzük, a képződött habot és a kifővő magokat gondosan leszedve róla. Ke­vés fahéjjal és reszelt cit- romhé.i.ial fűszerezzük. Me­legen töltjük üvegbe, de csak akkor kötözzük le, amikor kihűlt és meghartyásodott. Szőlöbefött. Befőzésre csak a nagyszemű húsos szőlő való, aminek kemény a hé­ja. Az alaposan megmosott szőlőszemeket üvegbe rak­juk, és felöntjük forró cu­korsziruppal. Egy kiló cu­korhoz fél liter vizet szá­mítunk, majd az üvegeket lezárjuk, és kigőzöljük űgv, hogy csak 90—95 fokig he­vítjük a vizet, tehát ne for- jon, s hagyjuk a vízben ki­hűlni a befőttet. Leve szó­dával hígítva a Márka. Vitis üdítőkre emlékeztető frissí­tő ital. Mustkolbász. Egy liter lisztet elkeverünk annyi édes, fölforralt musttal, hogy híg palaéslntaszerü legyen. Két liter mustba be­leteszünk 25 dkg cukrot, csipet törött fahéjat, szegfű­szeget és 12 dkg egészen fi­nomra tört keményítőt. Fel­tesszük a tűzre, és főzés közben lassan belekeverjük a fenti híg tésztát. Folytonos kavarás közben sűrűre főz­zük. Egy szál vékony spár­gára felfűzünk felibe vagy negyedebe tördelt diót. Ezt a spárgát belemártjuk a meleg pépbe és nyomban a napra akasztjuk, vagy me­leg helyen szárítjuk. A pép megkocsonyásodik rajta, és hamarosan ki is hűl. Akkor újra belemartjuk, újra szik-, kasztjuk mindaddig, míg kolbász vastagságú rudat kapunk. Ezután meleg he­lyen felakasztjuk, míg egé­szen megszárad és megke­ményedik. Finom csemege. Otelló szőlőből készült málna. 3 kg leszemezett sző­lőt kipréselünk, es hozzá­adunk 6 liter vizet, 3 dkg borkösavat (patikában kap­ható). Három napig állni hagyjuk, közben kevergei­jük. Utana lüllruhán át­szűrjük és hozzáadunk 7 kg cukrot. 2 málnaaromát majd üvegekbe rakjuk. Főzni, gő­zölni nem kell, nagyon ki­adós és finom. a rarospai-otai bor és MŰANYAG- FELDOLGOZÓ VÁLLALAT 4. SZ. (il AR A (Ma reali, Henrik u. 12.) FÖLVESZ kelmuszakos munkára betanított munkásokat, gepi varrásban jártás dolgozókat egy műszakos is Jelentkezes a gyár munkaügyi előadójánál. (20404I) Praktikus, csinos, divatos

Next

/
Oldalképek
Tartalom