Somogyi Néplap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-22 / 248. szám
Vita a zöldségkereskedeíemrol Sűrű fillér vagy ritka forint A megyei Zöldért és a legnagyobb somogyi zöldségtermelő, a kaposmérői tsz kapcsolata jó. s egyelőre sajnos ritka példa a közös érdekeltségen alapuló, korrekl partneri viszonyra. Az előbbi részt vállalt a tsz nagyarányú, a zöldségtermesztés fejlesztését szolgáló beruházásaiból, a gazdaság viszont garanciát ad a megyeszékhely primőrellátásáért. A tsz hosszú távú szerződés alapján a mindenkori fogyasztói ár 80 százalékéi kapja felvásárlási árként. Szabó Gábor, a szövetkezet elnöke a jó kapcsolat ellenére sem rejtette véka alá véleményét. — Meggyőződésem szerint a Zöldértet a magas rezsi teszi tönikre. Túlzottnak tartom például a 700-as létszámot. A vállalat nehézkességének ez az egyik oka. Szót érdemel, hogy még mindig sok áru utazik „retúrjegygyei”. Míg azonban a termelőtől a fogyasztóig eljut, néhányszor átöntik, fel- és lerakják, egy-két napig a kaposvári na;gyraktárban tárolják, fuvarozzák, és mire a pultra kerül, már olyan-amilyen. — Sok a vitánk a Zöldérttel — ismerte el Toldi János. a nagybajomi tsz főmezőgazdásza. Nincs viszont nézeteltérésünk a konzervgyárral. A Zöldért azzal vádolja a termelőket, hogy csupán azért jobb a viszonyuk az atádiakkal, mert ők kevésbé „finnyásak”. Ez azonban csak részben igaz, a konzervgyárral kötött szerződés ugyanis maradéktalan értékesítési biztonságot • jelent, míg a Zöldért fölvásárlói olykor a pillanatnyi vállalati érdek szemüvegén át mustrálják az árut. A bírálatok sora után a Zöldért megyei igazgatója. Báli Gyula is véleményt mondott. — Árrésünk tavaly 36 százalék volt, az idén 37 körül alakul. Egy 10 forintért árusított cikket tehát kilónként átlagosan 3,70-ért kell szállítanunk, válogatnunk, tárolnunk, esetenként csomagolnunk. Ebből az összegből kell fedeznünk a megromló áru kárát, vagy például a dinnye esetében a lékelési veszteséget. Ennyiért kell viselnünk a kockázatot, ami egyebek közt abból fakad, hogy a raktárban levő zöldségféle ára a piacon esni kezd, s már nem adható el a felvásárlási árral arányos összegért. Ami ezek után megmarad — a forgalomnak mintegy 1,1—1,3 százaléka — az a vállalat nyeresége. Valamennyi velünk kapcsolatban álló gazdaságban fölajánlottuk: szívesen átadjuk sokat panaszolt árrésünket, ha a termelő üzem vállalja a fenti feladatokat vagy azok egy részét. Legyen övék a fogyasztói árnak akár 85—.90 százaléka, ha az árut válogatva, eladásra előkészítve boltjainkba szállítják! — Sajnos — s ez várható volt, —, a termelő gazdaságok nem kaptak ezen az ajánlatom. Nincsenek felkészülve ilyen minőségi követelmények teljesítésére. Nekik az a legjobb, ha a portékát a dűlőút végéből ömlesztve elviszik. Sajnos, rontotta a helyzetet az a felfogás, miszerint „minden megtermelt terményt át kell venni”. Konzerválta a meny- nviségá szemléletet. A legtöbb termelő üzem máig is csupán tonnában számol. Ideje végre különbséget tenni termény és áru között. A vásárló ma kizárólag az utóbbit keresi, a termelő nagyrészt csak az előbbit képes nyújtani. A kettő közti minőségi szakadékot valamiképp át kell hidalni. A Zöldértnek is egyre élesedő piaci versenyben kell helytállnia, így elsősorban azokkal fogunk szerződni, akik árut képesek adni. A minőségi zöldség és gyümölcs nem rohad meg már szállítás közben, nem vár vevőre napokig, jobb áron értékesíthető. Csökken a kockázat és s kár. — Sokak szerint a romlások egyik fö oka az, hogy túl hosszú az áru útja ... — Nem vitatom, hogy van a munkánkban javítanivaló. Olykor elkerülhetetlen azonban az áru utaztatása. Lehetetlen ugyanis mindent helyben megtermeltetni. Az őszibarack legközelebbi jelentős termőhelye a Balatonpart. Ugyanakkor télen primőrparadicsommal Siófokot is Kaposvárról kell ellátni. Hevesben a dinnye két héttel előbb érik, mint nálunk, ilyenkor ezt a hosszú szállítást is vállalnunk kell, ha ki akarjuk elégíteni az igényeket ... — Sok vásárlónak szemet szúr, hogy a boltvezetők inkább elnézik, hogy a pulton rohadjon meg az áru, semhogy engednének az árból. Különösen visszásnak látják ezt olyankor, ha 120 forintos primőrzöldség megy tönkre, ahelyett, hogy 60-ért vevőre találna. — Nem hinném, hogy ez á jellemző eset. Tény azonban, hogy vannak boltvezetőink, akik nem érdemlik meg a kereskedő nevet. A boltvezetők az éves forgalom 3—4 százalékáig élhetnek a leárazás lehetőségével. Né- hányan, akik csak az orruk hegyéig látnak, „megtakarítják” ezt az összeget, amely közben épp attól apad el, hogy a tönkrement tételek miatt csökken a forgalom. Vállalati szintem tetemes kárt okoz ez a rugalmatlanság. — Általános nézetté lett a korábbi évek tapasztalatai alapján, hogy a Zöldért a „kevés áru — magas árrés” taktikát alkalmazza. — Ha ma ezt tennénk, hamarosan egyetlen vásárlónk sem lenne, hiszen mind oda menne, ahol a sűrű fillért részesítik előnyben a ritka forinttal szemben. Hiába próbálnánk meg mi magas árakat diktálni, ha közben a kiskereskedőméi fele annyiért is kapható. Minél több árut forgalmazunk, annál kevesebb az egységnyi mennyiségre jutó rezsi, így hát aligha áll érdekünkben az említett taktika. Bíró Ferenc (folytatjuk.) A kenyér közügy: a csemegevekniért és a burgonyásért sorba állnak az emberek. a másfél kilós „to- megkenyeret” viszont sok kifogás érte az utóbbi hónapokban. „Minősége — állapította meg augusztusban lefolytatott helyszíni ellenőrzései során a Kaposvári Járási és Városi Népi Ellenőrzési Bizottság — elmarad a kívánt szinttől. Okát abban állapítottuk meg, hogy az 1975. január 2-től üzemelő 3. sz. kenyérgyár technikai színvonala korszerűtlen ...” Az érem két oldala Minőségét rendszeresen vizsgálja az élelmiszer-ellenőrző intézet is. Várvizi Imre igazgatóhelyettes azonban előrebocsátja: a vásárlók az esetek döntő többségében nem ugyanazokat a kifogásokat említik, amelyeket az intézet munkatársai megállapítanak. — A mintát mi a szabványhoz viszonyítjuk. A kifogások nagy része tömeghiánnyal (súlyhiánnyal) és esetenként címkehiánnyal függ össze. A vevőt kevésbé érdekli ez: ha friss, jóízű, eltartható a kenyér, akkor senki sem veszi észre, hogy az előírt súlynál két-három dekával könnyebb, vagy nincs feltüntetve rajta, hogy mikor készült. A tapasztalatunk az. hogy a vevő sokkal kritikusabb, mint a szabvány. — Vásárlóként ön mit kifogásol? — Az érzékelhető hibákat: azt, hogy deformálódott, fénytelen az áru. morzsalé- kos a belseje. Fodor István, a Csemege ABC vezetője: — A nyáron olyan volt a gépi gyártású másfél kilós kenyér, hogy amikor kitettük a pultra, a vevő csak nézegette, aztán, ha módja volt rá, nem vitte el. Kereste a krumplis kenyeret és a csemegeveknit. Abból viszont nincs elég. Nagy Károlyné, a 48-as ifjúság útján levő ABC vezetője: — A gépi gyártású kenyér két nap alatt megsavanyo- dott, és három nap után .már bepenészesedett. Nem kedvelték a vevők. Most Különleges bank tározása, az öregedés folyamatának biokémiai vizsgálata. Itt kerülnek kiválasztásra a nemesítési tudományos kísérletekhez legálkal- masabb fajtafélék. Ez ideig 990 új mezőgazdasági kultúrát sikerült kinemesíteni. A kubányi növénynemesí- tők sikereit a világon mindenütt elismerik. Az intézet kutatói az Európai Növény- nemesitési Szövetség mindhárom nemzetközi szervezetében képviseltetik magukat. Az Össz-szövetségi Növény- nemesítési Intézet évente 6000 fajta mintapéldányait küldi meg a világ számos országába. A világon ismert vetőmagfajták nemzetközi bankja Botanika faluban APN—KS Ebben a kis méretű bankban nincsenek ara'nyrudak. Egészen másfajta értéket — vetőmagot — tárolnak itt. Működésének eredményeként a krasznodari terület Botanika falujának neve híres lett a világ növénytermesztői körében. Itt található ugyanis az össz-szövetsé- gi N övénynemesítési Intézet génbankja. A föld alatt mélyen elhelyezett 24 üvegtárolót különleges hővédőpajzs védi az altalaj hatásaitól. A megfelelő szellőztető és hűtő- berendezések biztosítják a szükséges páratartalmat és az optimális hőmérsékletet. A legkülönfélébb vetőmagfajtákat és hibrideket őrző kollekció összeállítása 1924- ben kezdődött Nyikolaj Vavilov — szovjet tudós, a nc- vénynemesítés biológiai módszerének megteremtője — kezdeményezésére. A tárolókban jelenleg 270 000 kultúrnövényt és azok eredetijének mintáit őrzik, A korszerű berendezések és kezelési módszerek lehetővé teszik az itt tarolt vetőmagok elvetését és megőrzik termőképességét 20— 25 év elteltével is. A génbank mellett működő növénynemesítési laboratórium feladata a magok termőképessegenek poeghaN atal Ja Uzlovenko tartós tárolásra helyezi el a mintákat szombaton egyébként kézi gyártású másfél kilósat kaptunk. Olyan szép nagyok voltak ezek a kenyerek, hogy térfogatra kitettek majdnem másik kettőt. Nem lehetne mindig ilyen kenyeret kapni? A kérdésre Bánkuti Béla, a sütőipari vállalat igazgatója így felel: — A vásárlók panasza, hogy kicsi a kenyér térfogata, ragacsos, gyorsan öregszik. és bőrszerű vékony héja van, jogos. A hat éve üzembe helyezett gépsor csak ilyet tud készíteni. Viszont termelékeny és alkalmas a tömegigények kielégítésére. Félreállitott gépek A megyeszékhelyen na-__ ponta 200 mázsa kenyér* fogy el: körülbelül a fele burgonyapéppel készül, illetve csemegevekni. Ezzel tehát nincs baj: a gondot a másik száz mázsa okozza. A vállalat vezetői megtették az első lépéseket a minőség javítására. Ennek látható eredménye volt például a szombati szállítás. A folyamatos tésztakészítő vonal — így nevezik hivatalosan a kenyérgyár automata gépsorait — a technikai színvonalat tekintve korszerű: pontosan tartja a programot. A gond éppen ebből származik: a liszt változó minőségét, a tészta állapotát nem veszi figyelembe egy- egy munkafázisnál. A minőségjavulás abból adódik, hogy a kaposvári pékek kikapcsolták ezt az automata rendszert. Szakaszos intenzív dagasztógépet állítottak be, a hagyományos kovászolás helyett citopánt használnak a kelesztéshez, optikai mérlegen mérik le az adagokat. A korábbinál egyenletesebb kenyértésztát gép ösztja és gömbölyíti, de már nem a kelesztőbe, hanem szakajtóba kerül 3 kenyértészta. Szebb, mutatósabb lesz így, s mert kézzel — s nem géppel — vetik a kemencébe, formáját megőrzi. — A régi gyár technológiai folyamatából kiiktattuk tehát a kovászolót, * dagasztó agregátot és a ke- lesztő berendezést — mondta Bangha János osztályvezető. — Ezzel javult a kenyér minősége, viszont csökkent a termelékenység. — Azt jelenti ez — tette hozzá Bánkú ti Béla igazgató —, hogy több emberre van szükségünk u'gyanannyi kenyér elkészítéséhez. Munkásfelvételt hirúettünk, és nyugdíjasainkat is kértük: jöjjenek vissza, s dolgozzanak a nyugdíjuk mellett. Az év végén, a jövő év elején rátérünk Kaposváron a konténeres szállításra: minőség- javító tényező lesz ez is, hiszen a gyárból szépen sorba rakva kerül a boltokba a kenyér, nem nyomódik, sérül szállítás közben. Tanulópénz — Mi lesz a hat éve üzembe állított gépsorral? — Ha figyelembe vesszők, hogy ez eltelt időszak alatt három műszakban dolgozott, akkor nem nehéz megállapítani : eléggé megkopott már — mondta Bangha János. — Az is igaz, hogy az első ilyen konstrukciók közül való, s volt egy sor olyan fogyatékossága, amelyet a hasonló berendezéseknél időközben kiküszöböltek. Azóta már elkészült ennek a gyártósornak a második, sót harmadik generációja is. — A mi véleményünk az, hogy a vállalatnak a minőség javítására — és nem elsősorban a nyereség növelésére — kell törekednie — tette hozzá az igazgató. — Ezt figyelembe véve születik majd döntés a gyártósor sorsáról: az egyik megoldási mód az lehet, hogy újításokkal, korszerűsítésekkel alkalmassá tesszük a korábbinál jobb minőségű kenyér készítésére. Ha ez nem megy — az anyagi lehetőségeket is figyelembe véve —, gondolni kell a kicserélésére. Mindegyik megoldás pénzbe kerül. A tanulópénzt valakinek meg kell fizetnie. Dr. Kercza Imre Korszerűsített éttermek, boltok Tabon A Tab és Vidéke Áfész jelenleg mintegy 14 ezer ember ellátásáról gondoskodik. A működő 22 vendéglő közül három a melegkonyhás. Ebből kettő a székhelyközségben van. A szövetkezet vezetősége az utóbbi években jelentős összeget fordított az üzletek, vendéglők fejlesztésére, a nagyközségben nem volt egy kulturált,' Tab fejlődésével lépést tartó vendéglő, ahová a fiatalok vagy az átutazók is szívesen betértek volna. A szövetkezet tavaly megvásárolta a tanácstól a Csalogány vendéglő épületét (igaz, az ösz- szeget vissza is kapta fejlesztésre), és igazgatósági döntés született a vendéglő átalakítására, korszerűsítésére. — A színvonal javítása érdekében már évek óta terveztük az épület korszerűsítését. de egyéb okok miatt mindig elmaradt — mondja Egyed László, az áfész elnöke. — a vidéki üzletek fejlesztése után ebben az ötéves tervben jelentős előrelépés várható a nagyközség kereskedelmi és vendéglátó egységeinél. Az elmúlt hetekben korszerűsítettük a Csalogány vendéglőt. A felújítás során mozaiklapokra cseréltük az aljzatot, új villanyhálózatot építettünk, a bejárati ajtókat is kicseréltük. 160 cm magasan műanyag borítást kaptak a falak, és tapétáztunk is. Az épület kívülről szintén új ruhát kapott. A villanyhálózat cseréjének kivételével a korszerűsítést a szövetkezet önállóan oldotta meg. A gyorsabb ütemű átalakítás érdekében az irodai alkalmazottak, valamint a vendéglő dolgozói közel 400 óra társadalmi munkát is végeztek. Az átalakítás majdnem két hónapig tartott, az üzemelést viszont ennek ellenére biztosítottuk. Eddig a korszerűsítés félmillió forintjába került a szövetkezetnek, de a közeljövőben építünk még egy zöldségelőkészítőt, illetve átépítjük a mellékhelyiségeket. A teljes átalakítás közel 700 ezer forintba kerül majd. — További elképzelések? — Ebben a tervciklusban a hálózatfejlesztés során Tab központjában mintegy 15— 16 millió forintért építettünk egy modern, minden igényt kielégítő éttermet, a 2-es számú ABC áruház alapterületét 70—80 négyzetméterrel növeljük. Bővítjük az üzlet hűtőkapacitását is. Tervezzük az Otthon áruház alapterületének növelését, mintegy 500 négyzetméterre. A kisebb falvakban működő egységeinket a lehetőségek szerint szintén felújítjuk. SOMOGYI NÉPLAP Az ember többet tud, mint a technika Milyen a kaposvári kenyér?
