Somogyi Néplap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-18 / 245. szám

Felújított kollégium, bővülő ebédlő Kétmillió forint társadalmi munka Csurgón nak szól. Milyen változások vannak es lesznek ebben az evben az iskola életeben? Bélteczky Sándor igazga­tóhelyettes elmondta, hogy a nyár íolyaman felújítot­tak a régi kollégiumot. Ezerhatvan lyukat fúrtak az épületbe, s olyan vegyi anyaggal töltötték meg. amely szigeteli a falakat, megakadályozza a talajvíz feltörését. Az épület új burkolatot, nyílászárókat, parkettát és központi fúTést kapott. Ha, felépül az új, kétszáz személyes kollégi­um. a mostaniban kap he­lyet a csurgói múzeum, le­véltár es könyvtár. Az épít­kezés összesen hárommillió forintba került volna, ám oktatók és diákok — szabad idejükben — több mint. egy­millió forint értékű társa­dalmi munkát végeztek. Az iskola kétszázötven adagos étkezdéjét hatszáz személyesre bővítik. Ezt az építkezést is a nyári szü­netben kezdték el. s hama­rosan befejezik. A szakipari munkákat az iskola dolgozói végzik, s a gyerekek is be­kapcsolódnak saját szak­munkájuknak megfelelően. Gyakorlatnak sem utolsó, s persze másként esik a falat egy olyan étkezdében, amely az ember kezemun- káját dicséri. A társadalmi munka értéke ennél az építkezésnél is meghaladja az egymillió forintot. A jutalom természetesen nem maradt el. Testvéris­kolájukba, a csehszlovákiai samozini szakmunkásképző­be utaztak a legjobban dol­gozók, ahol politikai es sporttalálkozón vettek rés/.t. A csurgóiak tavasszal lát­ják vendégül a cseh ipari tanulókat. Harmincöt cseh­szlovák leendő szakmunkás kéthetes szakmai gyakorla­tát a — csurgóiak szerve­zésében — somogyi terme­lőszövetkezetekben, gazda­ságokban tölti. Csurgóról a brnói traktorgyárba és a samorini téeszbe mennek gyakorlatra a gyerekek. Diákok társadalmi munkája a konyhánál. Ismerkedés a kormányszerkezettel, Fodor Miklós szakoktató irányításával. Vannak divatos szakmák, éa vannak olyanok, ame­lyek. bar jól jövedelmeznek, mégsem keresettek. Itt van például a csurgói szakmun­kásképző intézet idei jelent­kenési összesítése. Asztalost nem tudtak beiskolázni, nem volt jelentkező. Esz­tergályos. géplakatos is na­gyon kévés volt. Kőműves­nek tíz-tizenöt fiút vártak, ám mindössze hárman je­lentkeztek. A néhány éve még felkapottnak minősített autószerelő szakmára sem iratkozott be senki. Ugyan­akkor a ruhaipari szakmá­ban telítettség van. mező- gazdasági gépszerelőnek pe­dig csak harminc gyereket tudtak felvenni, holott en­nek a többszöröse jelentke­zeti A szakmunkásképző az aránytalanságok módosítása érdekében októberben pá­lyaválasztási kiállítást ren­dez a csurgói községi mű­velődési otthonban. A Me- dioor, a Napsugár Ipari Szövetkezet, a Sefag mutat­ja be termékeit, ismerteti a vállalatoknál folyó munkát. A szakmunkásképző saját buszain mindennap behoz egy-egv általános iskolai osztályt a környékről. A gyerekek nemcsak a bemu­tatót láthatják, hanem elvi­szik őket az üzemekbe, a helyszínen ismerkednek az ottani tevékenységgel. A kiállítás a kívülállók­Arkttfij és Borisz Sztrngackij Budah nagy tudományé doktor. Tősgyökeres irukam, kiváló orvos, akinek az iru- kani herceg majdhogynem nemességet adományozott, de meggondolta magái, és úgy határozott, hogy a to­ronyba záratja. A biroda­lom legkiválóbb méreggyó- gyitási szakembere. Híres tanulmányt írt ezzel a cím­mel: ..Ama füvekről es fű­félékről, melyek titokzatos módon bánat, öröm és megnyugvás okául szolgál­hatnak, úgyszintén a csú­szómászók, pókok és a csu­pasz I vadkan nyáláról és nedveiről, melyet ugyan­ilyen és még sok egyéb tu­lajdonsággal bírnak.” Min­den vagyona egy zsák könyv. Hát kinek kellhet- téi te, Budah doktor, eb­ben az összeesküvés és kap­zsiság véres ingoványába süppedt, tudatlan ország­ban? Tételezzük fel, hogy élsz és Arkanarban vagy. Bar nincs kizárva, hogy az Észa­ki Vörös-hegylánc nyúlvá­nyairól leereszkedő, barbár útonállók fogtak el. Ha mégis Arkanarban vagy, akkor elsősorban Görbe Mérleg legényei foghattak el. Sót, nem is téged akar­tak elfogni, hiszen számuk­ra a fő zsákmány a te kís­érőd, a nemes dón, aki min­denét elkártyázta. De akar így, akár úgy, ők nem ö,- nek meg téged: Görbe Mér­leg túlságosan fuka • ehhez. Valamilyen ostoba báró is élfoghatott. Mindéi rossz szándék nélkül, pusztán unalmában és betegessé fa­jult vendégszeretőében De valahol a Rothadt Zu­golyban még ott lapulnak don X per T Csigolya nem­rég szétvert paraszthadseie- gének maradványai, amelye­ket jelenleg maga a mi hő­sünk, dón Reba élelmez titkon arra az eshetőségre, ha bonyodalmak tamadnak a bárókkal. Ezek aztán nem ismernek irgalmai. S végül, ami a legfonto­sabb. Don Reba szürke jár­őrei. Az országutakon por- tyázó rohamosztagosok. Vé­letlenül a kezük köz? kerül­hettél, s akkor kísérőd meg­fontoltságára és hidegvérű- ségére kell számítani. De hátha dón Rebaban érdek­lődés támadt irántad? Be­súgói jelenthették, hogy át­utazol Arkanaron, járőrt küldtek eléd egy buzgó szürke tiszt vezetésével, es te most a Vidám Torony alatt, egy köveremben ül­dögélsz... 6. Rumata újra megrántotta a zsinórt Ah aloszoba ajta­ja undorító csikorgassad ki­nyílt. s belépett a vézna szolgaíiú. Unónak hívták, sorsa ballada témájául szol­gálhatott volna. A küszö­bön meghajolt, odacsoszo­gott az ágyhoz, és letette a/ asztalkára a tálcát, amelyen levelek voltak, kávé és egy csomó 'illatos rágó-kéreg. a fogak tisztítására Rumala mérgesen nézett rá. — Mondd, mikor kened már meg az ajtói A fiú hallgatott. Rumata félrelökte a paplant, mez­telen lábát lelógaita az agy­ról, és a tálca felé nyúlt. — Mosakodtál ma? — kérdezte. A fiú egyik lábáról a másikra nehezedett, semmit sem válaszolt; aztán végig­ment a szobán, és össze­szedte a szétdobált ruha­darabokat. — Ügy rémlik, azt kér­deztem tőled. mosakodtál ma vagy nem — mondta Rumata, miközben felbon­totta az első levelet. — Vízzel nem moshatjuk le a bűnünket — dörmógíe a fiú. — Mi vagyok én. elő­kelő úr talán, hogy mosa­kodjam? — Mit meséltem neked a mikrobákról? — kérdezte Rumata. A fiú letette a zöld nad­rágot a karosszék támlájá­ra. és hüvelykujjával meg- legyintette magát: a go­noszt hessegette el. — Háromszor imádkoztam az éjjel — felelte. — Mi kell még? .— Tökfilkó vagy — mond­ta Rumata. é« nekifogott a levél olvasásának. Dona Okana udvarhölgy írt, dón Reba uj kegyenc­NEMCSAK TERMELÉSI EGYSÉG Nem sokat javult két év óta a termelőszövetkezeti tagok szociális, közművelő­dési ellátottságának helyzete. A kép -most is változatos, jókora — es esetenként ert- h etet ]en — különbségekkel. Az idén első ízben ötéves szociális tervet készítettek a tsz-ek: ez kedvező folya­matot indíthat el. A köz­művelődési. kulturális oldal azonban változatlanul meg­oldatlan. Minden szóiét kezet ben 950 forint szociális-kulturális alap képezhető tagonként. Ez lehetőség, nem kényszer. Hogy élnek-e vele. és ho­gyan, az a tsz-ekre van bíz­va. Tapasztalataim, sajnos, nem a legjobbak. E^y ter­melőszövetkezetben. ahol milliók sorsáról döntenek, nem tétel az a néhány százezer, amit eure a célra lehetne fordítani. Követke­zésképpen nem is figyelnek rá eléggé, hiszen apróság­nak hat, jóllehet távolról sem az. Súlya van. A kér­désre, hogy ki foglalkozik ezzel, helyenként igen te­kintélyes iratcsomót bön­gésznek át. mire kiderítik. Nincs gaidaja ennek a te­rületnek. Nincs, aki szivvel- 1 elekkel csinálná. Létrehoz­ható ugyan a szociális-kul­turális bizottság — a me­gye 80 tsz-éból öt ven ben van ilyen —, am működése gyakran formális, eseten­ként azt sem tudjak, kik­ből áll. — A tsz-ek egy részében jobb híján a személyzetis nyakába sózzák ezt is. so­kadik kapcsolt munkakör­ként. Nem is csoda, ha ren­geteg munkája mellett nem jut rá elégi dő — mondja Máj Péter, oktatási, tovább­képzési-közművelődési fő- munkatárs a Teszüvben. — Valójában a szociális-kultu­rális bizottságot sem talá­lom túl szerencsésnek; szo­ciális kiadásokra amúgy is költ a tsz. hiszen dolgozói életkörülményeit minden­képpen javítania kell. a kultúra azonban a legtöbb helyen háttérbe szorul. Já­rulékos feladat, szükséges rossz. Jó lenne egy kultu­rális-közművelődési bizott­ság. Azi s megoldás lenne, nője. Arra kérte, még aznap este látogassa meg őt, aki ..gyengéd érzelmektől epe- kedik”. Az utóiratban ■ ke­resetlen szavakkal ott állt, hogy tulajdonképpen mit vár ettől a találkozástól. Rumata undorodott a gondo­lattól. hogy oda kell menni, de hát dona Okana sokat tudott. A következő boríték vas­tag papírból volt, viaszpe­csétje elmázolodott: nyilván felnyitották. A levelet dón Ripat irta, elszánt karrie­rista. a röfösök szürke .szá­zadának hadnagya. Hogy- létéről érdeklődött, szilárd meggyőződését fejezte ki, hogy' a szürkék ügye győz­ni fog. és haladékot kert kis adósságára. „Rendben van ...”. — mormolta Ru­mata. félretette a levelet, újra kezébe vette a boríté­kokat és érdeklődéssel meg­vizsgálta. Igen. már fino­mabb módszerekkel dolgoz­nak. A harmadik levőiben kard párbajra hívták ki do­na Pvtha miatt, de hajlan­dók eltekinteni tőle. ha dón Rumata bizonyítékokkal szolgál arra vonatkozóan, hogy neki semmiiele kap­csolata sincs dona Pythával. A lévél szabványos volt: magát a szöveget kalligráfus. írta, a hézagokba pedig da­rabos írással, nyelvtani hi­bákkal írták be a neveket és az időpontokat. Rumata félrelökte a leve­let, és megvakarta szúnyo­goktól összecsípett bal kar­ját. — Nosza, hozz moedóvi- zet! — parancsolta. (Folytatjuk; hogy népművelőt alkalmaz­zanak tiszteletdí.ijal vagv főállásban. Megérné. Egy ideje célzatosan úgy cim- zem a ki küldendő papíro­kat : az elnöknek és- a köz- művelődési ügyintézőnek. Hátha elgondolkodnak raj­ta, ki legyen az... Tavaly már minden somo­gyi tsz kepezett szociális és kulturális alapot, s ez is eredmény. összesen 45.8 millió forint áll a tsz-ek rendelkezésére, de ebből 28 milliót se költöttek el. A képzésben es a fölhaszná­lásban óriásiak a különbsé­gek, s ez független a szö­vetkezetek anyagi helyzeté­től. Rosszul álló tsz-ek ese­tenként: igen szép összeggel rendelkeznek. lijlib olyan gazdaság viszont. amelyik Igazán megengedhetné ma­gának, nem sokat törődik szociális-kulturális alapjá­val. — Tavaly 27,2 millió fo­rint szociális alapot képez­tek a somogyi tsz-ek, s en­nek csupán 82,3 százalékát használták föl. Ez javulás a korábbiakhoz képest — mondta Baranpo Károlync szociálpolitikai fömunka- társ a Testövben. — A sza­mok azt: mutatják, hogy nem elég tervszerű a szociál­politikai tevékenység, így az alap felhasználása alka­lomszerű. Az élelkőrülm.'iiyek javí­tására. a szociális ellátásra ennek ellenére valamivé több gondot fordítanak, mint a kulturtalis lehetősé­gek gazdagítására. Az üdül­tetésre költött összeg pél­dául örvendetesen 1,1 mil­lió forintra emelkedett. Az. üzemi étkeztetés ráfordításai is nőttek, 8,3 millió forin­tot költöttek erre. 28 tsz- ben azonban nincs rendsze­res üzemi étkeztetés, köz­tük anyagilag jól álló tíz­ekben sem. Emelkedett, 357 ezer forint volt a gyermek­intézmények támogatása (17 tsz fizette), ám ez még mindig rendkívül kevés. A szövetkezetek egy részé ki­zárólag tanácsi feladatnak tekinti ezt.- Pedig nekik 1« érdekük, hiszen a gyerme­küket otthon nevelő asszo­nyok közül többen jöhetné­nek dolgozni. Segélyekre 2,3 millió fo­rintot fordítottak tavaly a tsz-ek, az igényeket általá­ban kielégítik. A nyugdíja­sokat, járadékosokat ttlze- lqvel, egyéb természetbeni szolgáltatással segítik. a nyugdijak, járadékok kiegé­szítéséről ez már nem mondható el. Huszonhét termelőszövetkezet egyálta­lán nem fordított pénzt er­re. további nyolc igen. bár említésre sem méltó össze­gét (előfordult, hogy szemé­lyenkénti 13 forintot), mi­közben szociális alapja föl- hasznalatlan maradt. Téve­dés ne essék, ez sem a tsz- ek anyagi lehetőségeitől függően alakult. Több tsz nem támogatta, nyugdíjasait, pedig e szűkmarkúságot nem indokolta pénzhiány. De. sorolhatnám a jó példá­kat is: sok gyenge tsz ige" szép összeggel -támogatja, az idős embereket. — Az idén először a tsz­.eknek középtávú szociális tervet kell készíteni a hato­dik ötéves terv időszakára — mondta Baranyó Károly- né. — Ez kedvező változás elindítója lehet. Ha ugyan­is a tsz kénytelen számba venni, - hogyan teremthet egészséges, biztonságos munkakörülményeket, ho­gyan gondoskodhat tagjai­ról, és miből teremtse elő a forrásokat, az megszűntei i a szociális alap felhasználá­sának alkalmi jellegét. A tervekből, amelyeket 72 tsz küldött be határidőre, érző­dik a törekvés a dolgozok élet- és munkakörülményei­nek javítására. Lakásépítés­re es támogatására 33.7 milliót, - üzemegészségügy­re 21,8. üzemi étkeztetési» 62,1, üdültetésre 17,4, munkavédelmi célokra 322,6 millió forintot terveztek. 18,3 milliós kulturális ala­pot képeztek tavaly a so­mogyi szövetkezetek, s en­nek is csupán 58,7 százalé­kát költötték, el. — Szinte minden máso­dik forint megmaradt — mondta Máj Péter. — n/ egy főre jutó felhasználás meg beszédesebb; akadt tsz, amely a kulturális, közmű- velődéfei lehetőségek javítá­sára tavaly egész évben személyenként 12 forintot költött A szövetkezetek zöme 150 forint körüli ősz- szeget használt föl tagon­ként, de igen sok volt a száz forint alatti, és csak elvétve akadt háromszáz fölötti felhasználás. A kulturális alap jelen­tős részét kirándulásra for dították. Dicsérendő módon támogatták a sporttevékeny­séget, a sportintézményeket; ünnepségeket rendeztek, if­júságpolitikai célokat támo­gattak. Egyéb kulturális célokra keveset fordítottak. A felhasználás összegében, százalékában is nagy volt a differenciálódás, járáson­ként, de tsz-enként is. — A tsz-ek a kulturális alap több mint egynegye­dét költötték országjáró -ki­rándulásra — mondta Máj Péter. — Ez tulajdonkép­pen szépen hangzik. Fon­tos lenne, hogy ne csak a gasztronómiai nevezetessé­gekig jussanak el. hanem a kulturális értékekhez, műemlékekhez is. Kevés kulturális terv érkezik hoz­zánk. és a beérkezettek zö­me is szabvány szöveg. A terv nyomon követése, meg­valósítása eseti jellegű. Az eredmény általában: „Meg­jártuk hazánk kies tájait..." Vannak persze kivételek. Próbálkozunk Teszöv szín­házbérletekkel. előnyös fel­tételekkel próbáljuk közelí­teni a főhivatású népműve­lőket, a közművelődési in­tézményeket és a tsz-eket. A továbblépésnek vannak lehetőségei. Nem kellene elzárkózni a hagyományőr­zéstől, a néplancmozealom támogatásától, az öntevé­keny művészeti csoportok segítésétől, a klubformától sem. Molnár Erzsébet Közlemény! Gázvezetéképítés miatt, 1981. október 26-án 8 óra 30 perctől a forgalom elöl lezárjuk a Kaposvár, Április 4. utca. Bajcsy-Esilinszky utca, Latinca S. utca közötti szakaszt. Az érintett útszakaszon közlekedő VOLÁN 12-es helyi autóbuszjárat az alábbi útvonalakon közle­kedik: A vasútállomástól a Sopron utca fele: Május 1. utca—Kossuth L. utca—Beloiannisz utca— Mártírok tere—Honvéd utca. (A Latinca-házi megálló helyett a Kossuth L. utcában lesz ideiglenes megálló.) A Sopron utcától a vasútállomás fele: Honvéd utca—Mártírok tere—József A. utca—Rippl- Rónai utca—Latinca utca—Kapós-szálló—Május 1. utca. Kérjük, a gázvezetéképítés idejére az utasok és jármű­vezetők türelmet, megértését. KÖT,AZ VÁLLALAT. (204059) Nagykanizsa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom