Somogyi Néplap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-17 / 244. szám
Elian Canetti Nohel-dfjas világpolgár 1 Megnyitották az őszi megyei könyvheteket Illik az új irodalmi No- bel-dí jasra, a világpolgár jelző. Elias Canetti 1,905-ben a bulgáriai Ruszcsukban látta meg a napot. Ám a név nem cseng bolgárul. Nem is csenghet, hiszen viselője spanyol zsidók gyermeke, aki nyolcéves korától már Béssben élt. Itt végezte tanulmányait, különösen az irodalomtörténet és a pszichológia iránt érdeklődve. Becsből 1938-ban. az Anschluss hatására távozott: Londonba emigrált, ma is ott éi, de gyakori vendége az osztrák fővárosnak. Drámákkal kezdte pályáját, de ezeket az „íróasztalfióknak” írta., A harmincas évek közepén viszont sikerült betörnie az irodalmi életbe Die Blendung (a (Káprázat) című regényével, mely „ec/y rendkívül elszigetelt embernek, foglalkozására nézve sinológusnak (Kína-kutatónak) a története”. Ebben az álmok világa ütközik a mindennapi realitásokkal. Ennek egy — önálló műként is jelent ős — fejezete jelent meg magyarul Szabó Ede fordításában a JVfa.i osztrák elbeszélők című 1967-es antológiában, melyet az Európa Kiadó tett közzé. A regényt a korabeli kritika Dosztojevszkij Karamazov testvérijének és Joyce Uiyssesének tematikájával, pszicholo- gizmusával vetette össze, es szinte magasabbra értékelte azokénál erényeit...!! Mégsem ez a fő műve, hanem a Masse und Macht, azaz a Tömeg és hatalom, mely 1960-ban jelent meg. A német infláció zavaros időszaka adta a témát: a tömegtüntetések, az éhezők fi megyei népfrontbizottság egyik ülésén figyeltem föl először* Horváth Sándorra. a porrogszentkirályi községi (népfrontbizottság elnökére. Szenvedélyes felszólalása egyöntetű elismerést váltott ki a jelenlevőkben. A kisközségek gondjait elemezte, és saját szülőfalujának, jelenlegi lakóhelyének példájával tárta fel, milyen, okok játszanak közre ezeknek a falvaknak rohamos elnéptelenedésében. Saját példájával látszólag mintha ellentmondana ennek a jelenségnek, hiszen a nemrégiben épült családi ház, amelyhez hatalmas gyümölcsös is tartozik, az egyik legnagyobb épület a faluban. Horváth Sándor* és családja azonban sohasem kívánta elhagyni ezt a vidéket, itt keresték boldogulásukat: a gazda a gyé- kényesi Csokonai termelő- szövetkezet tagja, növényvédő betanított munkásként dolgozik húszéves kora óta. Alighogy helyet foglalunk a hatalmas hallban, máris a dolgok közepébe vág: — Mint a községi nép- frontbizottság elnöke, meghívottként vettem részt az egyik legutóbbi tanácsülésen. Az elvándorlás nem újdonság nekünk, akik itt élünk, hiszen szinte hetenként halljuk a hírt. hogy megint elköltözött a községünkből valaki. Mégis megdöbbentettek a számok. A zákanyi tanácshoz közigazgatási szempontból jelenleg nyolc község tartozik. Az 1973-as 'adatok szerint csaknem hétezren éltek ezen a területen. A tavalyi nép- számlálásig ez kileneszázzal csökkent. Ugyanakkor rohamosan emelkedett tu n>összeesése a nyílt utcán stb. Madl Antal írja Canettiről: „További müveinek tematikája is hasonló körben mozog, és közben mitikus, vallási. történelmi, sőt gyakran pszichológián belüli, már Patologikus területeket is érint.” Eddig idézett munkáin kívül jelentős A hiúság komédiája című színpadi műve, és fontosnak tartja a kortársi irodalom- történet marokkói útijegv- zeteit is. Ennek egy részletét Gimes Romána fordí- sában az Égtájak 1969 című Európa-antológiában-. olvashattuk. Kezdjük ezzel! A vakok kiáltásai című úti jeayzet-részlet egyfajta meditativ próza. Azt próbálja megfogni, ami képek, hangok hatására az emberben támad. Mi rejlik a nyelvben? — teszi fel a kérdést. Amikor elutazott Marokkóba, szándékosain nem tanulta meg a nyelvet, semmit .som akart elveszteni az idegenszerű kiáltásokból. Azt akarta, hogy a hangok önmagukkal hassanak rá. Nem olvasott útikönyveket. Az Allah szót nem tudta megkerülni. és éppen a vakoktól hallotta legtöbbször. Minden vak a mohamedán isten nevét kí- nálgatta, már-már fallá nőtt Allah neve az utazó előtt. S egyszerre megértette, „micsoda kísértés re ink ebben az életben. amely mindent a legegyszerűbb ismétlésre szűkíti le”. S e jegyzetnyi részletben is van tehetsége tovább bővíteni a gondolatsort: vajon nem ilyen ismétlésso>r-e a többségünk élete? Ennél azonibam lényegesen nagyobb írót mutat A jó gázók aránya. Hét évvel ezelőtt körülbelül kétszázan voltak, ma több mint nyolc- százán járnak el a környékünkről máshová dolgozni. És még egy érdekes adat: ha jól emlékszem, tanácsunk egy év alatt negyven munkakönyvét adott ki. közülük a mi közigazgatási területünkön azonban csak tizennyolc fiatal állt munkába. Ilyen megdöbbentő számok ismeretében, azt hiszem, érthető volt a felszólalásom. Mi, akik itt élünk, szeretnénk, ha .nagyobb figyelmet fordítanának ennek a folyamatnak a megállítására. — Miért ez a hatalmas méretű, elvándorlás? — A számtalan ok közül csak néhányat említek meg. A tanácsok körzetesítését nem kellő körültekintéssel szervezték meg. Szemléletes példa erre a mi esetünk: most a zákányi közös tanácshoz tartozunk, előzőleg azonban már két másik helyen is volt a központ. Az általános iskolának csak az első és a második osziaapa című regényrészlete a Mai osztrák elbeszélők című antológiában. Ez félelmetesen pontos lélekraiza egy patologikus esetnek, ugyanakkor sikerül személyiségszinten ábrázolnia a csírázó fasizmust. Egy kemény férfiú. Benedikt Pfaff a főszereplő: rendőr, akinek felesége és lánya ..beosztott” otthon a parányi házmesterlakásban. Rendszeres regulázás, ' percre beosztott idő, ki porciózott pénz — ez a két nő napirendje. Ez a csöppet sem móriczi „boldog ember” előbb halálra reguláz- za a feleségét, majd tönkreteszi a lányát is. Olyan mesterségbeli erényeket mutat a leépülési folyamat ábrázolásában Canetti, amilyeneket legfeljebb Franz Kaffkánál tapasztalhatott az olvasó. E ..boldog” fasiszta ideológiájából idézek: ,,A csőcseléket lehengereljük! Lefejezni okosabb lenne. Terhű ükre van. Tele- zabálják magukat a börtönökben. Az állam fizet és vérezhet!” A poklot ábrázolja Canetti: azt a poklot, melyet csak okos ember teremthet. vagy legalábbis embernek nevezett élőlény. És a lánynak — Anna a neve — egy szerelmi két- zelgés, majd csalódás erőt ad a szembefordulásra...! Miután e két részleten kívül magyarul nem hozzáférhetők Canetti művei, könyvkiadásunk tartozása nyilvánvaló. S ezek a tartozások — a Nobel-dí jasolr- ra gondolok itt — mintha nőttek volna az utóbbi években. lya működik Szentkirályon, a nagyobb tanulók ingázni kényszerülnek. Közigazgatási területünkön két üzemet leállítottak, újak nem leptek a helyükbe. Az emberek máshol voltak kénytelenek munkát vállalni. A közlekedéssel is gondjaink vannak. Somogybükkösd például távol esik a vasútvonaltól, és autóbusszal sem lehet megközelíteni délután fél hattól másnap reggel nyolcig. Körülményes az utazás a tanácsi székhelyre és vissza. — Mit tehet a helyzet javításáért a helyi népfront? — Bizottságunk tisztában van ezekkel a gondokkal, és az átlagosnál többet vállalunk magunkra, mert a helyi intézmények híján nekünk kell mozgósítani, szervezni az embereket. Azon munkálkodunk, hogy az itt élők számára is olyan vagy megközelítőleg azonos élet- körülményeket teremtsünk, amilyenek egy városi ember számára ma már tér mészetesek. L. J. A falusi könyv terjesztés november hatodikáig tartó szép ünnepnapjai kezdődtek meg tegnap a ladi általános iskolában azzal az ünnepséggel, melyen a jielvi Tinódi-kórus működött közre Sti. c József vezetésével, és a barcsi áfész Poézis irodalmi színpada mutatta be Kövesi Aranka által betanított műsorát, Legdrágább kincsünk — a béke címmel. Szila Ferenc, a megyei könyvtár igazgatója elmondotta megnyitójában: az olvasást korántsem tekinti még szívügyének minden korosztály és minden társadalmi réteg. Évente 16U— 18() forintot költ könyvekre egy átlagos magyar állampolgár — a somogyiak azonban ennek az összegnek mindössze a leiét. Megbízható becslések szer int a tanulóifjúság egvha-rmada sem olvas mást, csupán — úgy is mondhatnánk: legfeljebb — a kötelező irodalmat. A több állami és társadalmi szerv közreműködésével szervezett megyei könyvhetek egyik legfontosabb feladata tehát az, hogy olyan rétegeket és társadalmi csoportokat is beavasson az olvasás avö- nyörűségeibe. melyek korábban körülményeik, neveltetésük vagy igénytelenségük miatt kimaradtak belőle. Persze — és a megnyitón ez is szóba került tegnap — a vészharangok kongaia- sára sincs szükség. Megyén!; négy szövetkezeti könyvesboltja évenként 13—14 millió forint értékű könyvet értékesít, s egyre gyakrabban találunk a szép- és szakirodalom „misszionáriusai között olyan felkészült, lelkes bizományosokat, akik nemcsak eladni képesek az árut. hanem elolvasására is rábírják a vásárlókat. A következő hetekben a marcali, a nagyatádi, a csurgói és a barcsi könyvesbolt alkalmazottain kívül csaknem négyszáz bizományos fáradozik majd Alakuló ülését tartotta tegnap a kaposvári ifjúsági házban a Magyar Fogorvosok Egyesületének dél-dunántúli szakcsoportja. A Baranya, Tolna és Somogy megyékből érkezett szakorvosok megválasztották a vezetőséget, melynek elnöke tír. Szabó Imre professzor, a Pécsi Orvostudományi Egyetem fogászati klinikájának igazgatója, egyik! alelnöke pedig dr. Szalay Zoltán, Soazfert, hogy a könyvet a műveltség „sivatagos területeire” is eljuttassa. Részt vettek az őszi megyei könyvhetek szervezésében ,a Hazafias Népfront, a KISZ. a megyei könyvtár, az úttörőszervezet,7 a TIT, a Mészöv. a fogyasztási szövetkezetek munkatársai és aktívái. A kisközségekben mozgósították a pedagógusokat. az olvasásért rajongó nyugdíjasokat. Több községünkben szerveznek találkozókat neves írókkal és költőkkel: a vendégek között találjuk majd Mezei Andrást, Baranyi Ferencet. Fekete Gyulát és Bertuk Lászlót. A könyvesboltokkal rendelkező szövetkezetek versenyeket hirdettek a fiatalok és a szocialista brigádok számára. Bekapcsolódtak a szervezésbe az áfészek ifjúsági és nőbizottságai. a Mészöv pedig jutalmakat helyezett kilátásba a versengéseken legeredményesebbnek bizonyult fiataloknak és szocialista brigádoknak. Az említett könyvesboltok azt is mogy megyei főorvos lett. Ezután meghatározták a negyedévenként sorra kerülő ülések programját. A szakcsoport legfontosabb célja az, hogy a legújabb tudományos eredmények ismertetésével és tapasztalatcserékkel segítse a rendelőintézetekben és a kórházakban tevékenykedő fogászok munkáját. A déldunántúli fogorvosok új egyesülete föl szeretné használni munkájában azokat a tapasztalatokat is, amelyekkel korábban a Szegeden es Debrecenben működő hasonló szakcsoportok járultak hozzá a fogászai fejlődéséhez. Természetesen nem csupán — sőt nem elsősorban — szervezési kérdésekről és programadásról esett szó a tegnapi tanácskozáson. 'z öt előadó és a sok hozzászóló a fogak gyógyításával kapcsolatos gondok egész so rát említette. Általános volt az a vélemény, hogy a kezeléshez nélkülözhetetlen fogtechnikai háttéripar nem éri el a szükséges színvonalat. Közvetett módon szóba kerültek orvosetikai kérdések, s megemlítették azokat a gondokat is, melyeket a lakosság egy részének hiányos egészségügyi kultúrája vagy felelőtlensége okoz a fogak gyógyászainak. Tájékoztatást kaptak a résztvevők a laboratóriumi ellátásról, valamint az isko lafogászat tökéletesnek r legnagyobb jóindulattal sen nevezhető rendszeréről es ; fogbetegségek megelözésévállalták, hogy — a fogyasztási szövetkezetek kilencedik kongresszusának tiszteletére — tizenöt százalékkal növelik forgalmukat a könyvhetek idején. A legmeghatóbb példát éppen a megnyitónak otthont adó ladi iskola úttörői szolgáltatták azzal, hogy „házról házra” árusítást szerveztek községükben, nem csekély sikerrel. Jól tudják a könyvhetek szervezői. hogy az akció nem válhat erőszakos kampánnyá. Mert — amint Szita Ferenc mondotta megnyitójában — csak a könyv- ellenesség agresszív és kihívó mindig, a könyvszeretet azonban csöndes, szelíd és béketűrő. A túlzott ünneplés. a mértéktelen ho- zsannázás azért inkább árt, mint használ. Nyilván ennek az igazságnak a jegyében kerül majd sor a tegnap megkezdődött megyei könyvhetek rendezvényeire. az író-olvasó találkozókra. a vetélkedőkre. a könyvkiállításokra és árusításokra is. L. A. nek számos más gondjáról. A hiányosságokról mindenekelőtt dr. Szalay Zoltán főorvos szólt előadásában. Elmondotta: Somogy semmilyen mutatoszam alapjait sem tartozik az országos élvonalba, s nem is kullog a sor végén, az ellátás egyes területein azonban aggasztóak a gondok. Csupán egyetlen példa: megyénkben csaknem 4800 beteg ellátásáért felelős egyetlen fogorvos, s ez kileneszázzal több az országos átlagnál. Nem felel meg a követelményeknek a fogágybetegségek kezelésének színvonala, a fogszabályozási tevékenység, a gyermekfogászati ellátás pedig a megyei viszonylatban más szempontból kiemelkedő Kaposváron és Nagyatádon is gyenge. Jórészt ugyanez vonatkozik az üzemi fogászatok lehetőségeire. Amint Szabó Imre professzortól; a szakcsoport elnökétől megtudtuk: a szervezet a következő üléseken a tegnapihoz hasonló őszinteséggel szeretné feltárni es az állami szervek képviselőivel is ismertetni a gondokat és az eredményeket. A fogorvos-társadalom eddigi „atomizaltságanak” megszűnését is várja az új egyesülettől a tekintélyes tudós. De mindenekelőtt az ellátás javulását. SOMOGYI NÉPLAP Néhány szó a tegeződésről Lassan elfelejtünk magá- zódni. Az utókor — ha lesz — eldönti majd, veszteseg-e avagy szerencse ez. Én viszont már most fájlalom, hogy a „te” hínárjában fuldokolva sorvad az „ön”. A szűnő magázás afféle össznépi kamaszkorba kerget minket. Jómagam utoljára tizenéves koromban haraptam el a köszönéseket, morogtam az orrom alá érthetetlen szótagokat. S most felnőttként jó pár harmadik-negyedik iksz körül ballagó ismerőssel és ismeretlennel játsszuk el hasonló motyogós komédiánkat. Totális tegezéshez szoktunk. Csakhogy a „fölkészülésben” elfeledkeztünk — elfeledkeztek a minket okítok — arról, hogy mi lesz velünk később. A hiba valahol az iskoláskor körül keresendő, mért ha a szóbeli feladatokkal jobban megdolgoztattak volna minket, s ha az érintkezés, a beszélgetés kulturált formáit többször van alkalmunk gyakorolni, akkor most senkinek sem okozna gondot a te-ön váltás. Kabaréba, filmvígjátékba illő, ahogy manapság vörö- södve törjük kerékbe szép anyanyelvűnket, amikor össze-vissza csűrt-csavart mondatokkal igyekszünk kikerülni a névmásokat és az igevégződéseket. Ilyenkor mindig eszembe jut, hogy nagyszüleim milyen csodálatosan szépen beszélték nyelvünket életük végéig magázódva. No meg egv vidámabb emlek: kö- lyökkori ' pajtásaim közt volt egy testvérpár, apjuk hatalmi szóval — meg hatalmi nadrágszijjal — alta lános magázást követelt meg a családban. Úgy tartotta: magázva nem lehet trágár szavakat vágni egymás lejen-ez. Hat lehetett. Mi meg röhögtünk. Ök viszont ma bizonyára nem nyöszörögnek. Azt hiszem. tevedes, ha a magazást holmi távolságtartásnak úr- hatnámságnak véljük. S ezért sajnálom nyelvünk gazdagságának efféle pazarlását . is. örülök egy- egy tegezödni nem akaró ismerősnek, bar magam is nehezen fűzöm néha így a szót, küszködöm a ,.te”-re álló számmal ... De örömöm ritkán tart sokáig, mert az emberek vagy megsértődnek, vagy rögvest fölajánlják a tegezest.. Mi lehet a megoldás? Társadalmi méretekben legföljebb sejtem. Magánhasználatra azonban már van egy jó tippem: legjobb ismerőseimmel megbeszélem, hogy ezután magázodjunk. Elvégre vagyunk olyan jo barátok hogy megteltei lük. U P. Megállítják az elvándorlást Kézművesek a tornácon A velemi népművészeti stúdió alkotótelepén szövök, hime- zők, kovácsok, bőrmüvesek, gyékényesek, fazekasok és fafaragók dolgoznak. Képünkön: a kézművesek egy csoportja Tudományos eredmények birtokában Megalakult a fogorvosok egyesületének dél-dunántúli szakcsoportja
