Somogyi Néplap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-16 / 243. szám

V3 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! f'/' HLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! U / ^ SOMOG/I ARA: 1,40 Ft NÉPLAP MSZMP SOMOGY MEGYEI'BIZOTTSÁG AM AK LAPJA XXXVII. évfolyam, 243. szám 1981. október 16„ péntek fl világ felelőssége Harminchat évvel ezelőtt, 1945. október 16-án hozták létre az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetét, a FAO-t. Az iw„n először és ezután min­den évben október 16-a a világélelmezés napja lesz. Nyomós és súlyos oka van annak, hogy az emberiség érdekeit, a különböző nem­zetközi célokat szolgáló na­pok sora most ismét eggyel gazdagodott. Földünkön az éhínség mind kritikusahbá válik, aggasztó méreteket ölt. Az utóbbi időben nem csökkent, hanem nőtt az éh­ségtől, az alultápláltságtól szenvedő emberek száma; fotók, filmek, tanulmányok sora tárja elénk szívszorító, mélységesen megdöbbentő nyomorukat. Ijesztöek az adatok: a Világbank múlt évi felmérése szerint a vilá­gon hétszáznyolcvan millió ember annyira szegény, hogy nincs módja elegendő élel­met vásárolni. Afrikában például a dél-szaharai lakos­ság hetven, Indiában hat­vanhat százaléka éhezik. És a világ élelmezési helyzete egyre bizonytalanabb, kilá­tástalanabb, a válság egy­re mélyül. 1952—62 között évente még 1,1 százalékkal nőtt az egy. főre jutó élelmi­szer-termelés, a következő évtizedben már csak 0,8 szá­zalékkal, míg a hetvenes évek első felében már csak fél százalékkal. A helyzet romlásának egyik oka a fej­lődő országok népességének rendkívül gyors növekedése. A jelenlegi 4,3 milliárdról hatmilliárdra nő a Föld la­kóinak száma az ezredfor­dulóig, és az emberiség ki­lencven százaléka akkor a fejlődő országokban él. Szem­be kell nézni ezzel a tény­nyel, az élelmezéssel kapcso­latos feladat hatalmas sú­lyával, jelentőségével. A mai világélelmezési nap jó alkalom lehet arra, hogy ráirányítsa a világ népeinek figyelmét az emberiség egyik legsúlyosabb, növekvő gond­jára, hogy kiterjessze a nem­zeti, nemzetközi szolidaritást az éhség, a rosszul táplált­ság, a szegénység elleni harcra. Nem elsősorban se­gélyekre, hanem társadalmi reformokra, ezen belül is a mezőgazdaság fejlesztésére van szükség a fejlődő orszá­gokban. Az éhezőknek, a rosszul táplált millióknak kell elsősorban cselekedniük azért, hogy változzon hely­zetük, hogy jusson, és na­gyobb darab kenyér jusson számukra. De természetesen ehhez segítségre van szüksé­gük. Hazánk kis ország, de a mezőgazdaság fejlesztésé­ben, a szövetkezeti mozga­lomban nemzetközi, érdeklő­dést kiváltó, figyelemre mél­tó tapasztalataink vannak. A munkánk, eredményeink iránt érdeklődőket készség­gel tájékoztatjuk, szakembe­reket képzünk a fejlődő or­szágok számára, és igény szerint szakembereket, szak­értőket kölcsönzünk. Nem lehetünk, nem va­gyunk közömbösek az élel­miszerhiánnyal kapcsolatos gondok iránt, gazdaságilag, politikailag, emberileg mind­annyiunkat érint ez a vál­ság. Jó, hogy a föld orszá­gainak többsége legalább egy napon fokozottan foglalkozik ezzel a súlyosbodó gonddal; az éhínség megszüntetése, az élelmezés megoldása nélkül nem lehet nyugalom és bé­ke. És ez a világ nagy fele- lósségol ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS Jelentősen fejlesztik az alumíniumipart A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli; A Minisztertanács csütör­töki ülésén határozatot ho­zott a vállalati jövedelem­szabályozás egyes elemei­nek módosításáról. A ren­delkezéseket október végén a Magyar Közlönyben te­szik közzé. A kormány megtárgyalta az Országos Tervhivatal el­nökének a vállalati közép­távú tervekről adott tájé­koztatóját. Megállapította, hogy a vállalati tervek ösz- szességükben megfelelnek a népgazdasági céloknak. Mindamellett a vállalati tervek egy részében még nem elég konkrétak, és nem elég határozottak a gazda­sági munka hatékonyságá­nak növelésére tervezett lé­pések. Ezért a végrehajtás menetében további intézke­déseket kell tenni a népgaz­dasági követelmények tel­jesítésének jobb megalapo­zására, csak úgy, mint a változó feltételekhez való alkalmazkodóképesség javí­tására. A Minisztertanács meg­tárgyalta és tudomásul vet­te a_tanácsok VI. ötéve* gazdaság- és területfejlesz­tési terveiről szóló beszámo­lót. Megállapította, hogy a tanácsi tervek a népgazda­ság VI. ötéves tervének tár­sadalompolitikai törekvé­seivel összhangban, a la­kosság életkörülményeinek további javítását szolgálják. A tanácsi tervezőmunka tartalma bővült, fejlődött a tervezés demokratizmusa, javult a tervek megalapo­zottsága. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottság ál­lásfoglalását az alumínium- ipari központi fejlesztési program VI. ötéves tervi feladatairól, amely a bauxit­bányászat, a timföldgyártás, az alumíniumkohósítás. a félgyártmány és öntvény-, valamint a készárutermelés jelentős növelését, az alu­mínium értékesebb termé­kekké való feldolgozását tű­zi célul. A Minisztertanács a központi fejlesztési prog­rammal együtt határozott a fenyőfői bauxitbánya létesí­téséről. A kormány megtárgyalta a Gazdasági Bizottság ösz- szeíoglaldját a szövetkeze­tek külgazdasagi egyensúlyt javító és az állami nagyipar munkáját hasznosan kielé­gítő tevékenységéről, Meg­állapította, hogy a saöwet- kezetek mind eredménye­sebben töltik be szerepüket Rugalmas termelő és ke­reskedelmi tevékenységük­kel egyre fontosabb tényezői a népgazdasági feladatok megoldásának, a termelés, a szolgáltatás és a lakossági ellátás javításának. (MTI) Oriásgép Visontón. A Mátravidéki Szénbányák Vállalat Thorez bányaüzemében a múlt év februárja óta folynak a keleti II. számú bányamező nyitási munkálatai. Azóta — a tervezett ütemnek megfelelően — 11 millió köb­méter meddőt távolítottak el erről a területről, s várhatóan 982 első felében megkezdik az új visontai szénlelőhely ki­aknázását. Képünkön: a meddőletakarító óriásgép Először Somogybán Környezetvédők tanácskoznak Barcson Budapestre érkezett a laoszi külügyminiszter Magyar —jugoszláv kapcsolatok Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására csü­törtökön hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érke­zett Phoune Sipraseuth, a Laoszi Forradalmi Néppárt PB tagja, a kb titkára, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnök­helyettese, külügyminiszter. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Házi Vencel külügyminiszter-helyettes fogadta. Délután Púja Frigyes és Phoune Sipraseuth tárgya­lást folytatott a külügymi­nisztérium vendegházában. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén tájékoztatták egymást az országaikban folyó építőmunkáról, és át­tekintették a nemzetközi helyzet kölcsönös érdeklő­désre számot tartó, időszerű kérdéseit. Értékelték a ma­gyar—laoszi kapcsolatok ala­kulását, és megvizsgálják azok továbbfejlesztésének lehetőségeit. (Folytatás a 2. oldalon) Rangos esemény színhelye határszéli városunk, Barcs. Tegnap óta itt ülésezik a magyar—jugoszláv urba­nisztikai és területrendezési állandó albizottság magyar, illetve jugoszláv környezet- védelmi munkacsoportja. Az ötödik együttes ülés színhe­lyéül nem véletlenül válasz­tottak a Dráva-parti telepü­lést. A legutóbbi, tavaly no­vemberben Varazsdon tar­tott tanácskozáson határoz­ták el, hogy megkülönbözte­tett figyelemmel kísérik a határfolyó jövőjét. Többször beszámoltunk arról, hogy a Dráván foly­tatódik a vízi erőművek épí­tése. Az Országos Vízügyi Hivatalban elkészültek an­nak a két vízlépcsőrendszer­nek a tanulmánytervei, ame­lyek Barcs—Gyurgyevác, illetve Gyékényes—Botovo között épülnek majd föl. A két vízi erőmű alaposan megváltoztatja a környeze­tet. A nagy kiterjedésű tá­rozók miatt szántóföldek tűnnek el, megváltozik az állat- és a növényvilág is. Nem lehet közömbös, hogy milyen lesz a Dráva jövő­je. Most, még a tervezés idején szólniuk kell a kör­nyezetvédőknek is a folyó hasznosításáról, a környezet ésszerű formálásáról. Bőséges választék gyümölcsfából Telepítés előtt Marcali környékén A ár. Boros Ferenc ve­zette magyar és a dr. Ju- bomil Jeftics elnökletével dolgozó jugoszláv munka- csoport tagjait Sarudi Csa­ba, a megyei tanács általá- . nos elnökhelyettese köszön­tötte. Ismertette Somogy környezetvédelmi tevé­kenységét. Többek között elmondta, hogy mit tettünk legnagyobb természeti kin­csünk, a Balaton védelmé­ben. A házigazdák nevében Halász Miklós, a városi ta­nács elnökhelyettese üdvö­zölte a vendégeket, A tanácskozáson először a hazai eredményekről szól­tak a szakemberek. Jancsó Gábor, a magyar munkabi­zottság titkára arról be­szélt, hogy az országgyűlés a napokban tárgyalt a ha­zai környezetvédelem hely­zetéről. Megvizsgálták, hogy mi történt a környezetvé­delmi törvény életbelépése óta. A jugoszláv szakembe­rek ugyancsak a hazai ered­ményekről. gondjaikról szóltak. Büszkén újságolták, hogy Jugoszlávia alkotmá­nya volt az első a világon, amely foglalkozott az em­beri környezet védelmével. A két munkabizottság tegnapi ülésén elfogadták az 1982—«6 közötti együttmű­ködés munkatervét, amely ■ meghatározza a további fel­adatokat. Délután sor került az érdemi munkára. Dóra Tibor, a VIZITERV iroda­vezetője a barcsi vízlépcső építésével kapcsolatos ter­vezés helyzetéről és az az­zal összefüggő környezeti hatásvizsgálatokról nyitott vitát. Bunyevác József, a DTV környezetvédelmi szak­osztályának vezetője Barcs általános rendezési terve kapcsán a település környe­zetvédelméről beszélt; Hen­ger János, a városi tanács főmérnöke pedig a rajok háruló feladatokról. Ma délután Bare cseri is­merkednek a szakemberek. Dr. Tarján Lászlóné kör-* nyezetvéd elírni titkáriak, valamint Rakartam Zoltán­nak, az OKHT elnökhelyet­tesének irányításával meg­tekintik a környezetvédelmi területeket. A kétnapos ta­nácskozás jegyzőkönyv alá­írásával ér véget. A szakemberek legköze­lebb jövőre az Adria mel­lett, Rovinban találkoznak, ahol a műszaki. tudomá­nyos együttműködésről tár­gyalnak. A tanácskozás színhelyéül azért választot­ták Rovint, mert itt műkö­dik a tengervédelemmel foglalkozó kutatóintézet. 1983-ban ismét hazánkban üléseznek, nem dőlt el, hogy Baján vagy Mohácsón. A té­ma viszont biztos: az üdü­lőterületek közös fejleszté­séről lesz szó. (Tudósítónktól.) Az év végéig a marcali áfész várhatóan 133 vagon árut vesz át a kistermelők­től. amiért a gazdáknak ösz- szesen huszonhatmillió fo­rintot fizetnek. Nem végle­ges adatok szerint gyümölcs­ből 62 vagon, zöldségből és burgonyából 45 vagon kerül a fölvásárló helyeki'e, a töb­bi az egyéb áru, méz, nyúl stb. A szövetkezet a bel- és külföldön egyaránt jól ér­tékesíthető gyümölcsfajták telepítését szorgalmazza. Ezek közé tartozik a szamó­ca, amelyből hat vagonnal — nagyon gyenge volt az idén a termés —, a meggy, amvlyből 37 vagonnal, a málna, amelyből 4 vagonnal és a ribiszke, amelyből 61 mázsát vásároltak fel. A gyengébb szamócatermés. nem vette el a kisgazdák termelési kedvét. A szamó- eapalániták iránti igényt a nyáron mérték fel; a szö­vetkezet kedvezményes áron huszonötezret szállított a termelőknek a somogyfajszi államilag ellenőrzött szapo­rítóanyag-telepről. Ezenkí­vül a kisgazdaságok saját nevelésű palántákból is elül­tettek 100—120 ezer darabot. A nagv szamócások Niklán, Hódosháton, Somogy fa jszon Pusztakovácsiban és Mesz- tegnyőn alakultak ki, a ház körüli gazdaságokban. Készülnek a további tele­pítésekre is. Tízezer málna- sarjat igényellek, amelyeket Marcali, Mesztegnyő környé­kén telepítenek. Ezt a sza­porítóanyagot a Hegyhát mezőgazdasági termelőszö­vetkezettől kapják. Ötezer tő ribiszkét rendeltek a fer­tőd! kutatóintézettől a mesz- tegnyői és a marcali telepí­tésekhez. Gondoskodnak a kisgazdaságok gyümölcsía- csemete-ellátásáról. Az afésznek lerakata van Mar­caliban, ide ötezer gyü­mölcsfa-csemetét hozatnak a Siófoki Állami Gazdaság al- sptekeresi faiskolájától. Igen nagy jelentőségű, hogy a gazdaság a szövetkezet va­lamennyi igényét minden gyümölcsre vonatkozóan ki tudja elégíteni. Ilyen a fais­kola fennállása óta még nem volt. Megrendelés sze­rint kapják a sokáig hiába keresett meggyfacsemetét is. A gyümölcsfa-lerakatnál hatezer gyökeres szőiőolt- vány között is válogathatnak az érdeklődők. A bor- és csemegeszőlő különböző faj­táit találhatják itt meg a kistermelők. Az árusításra várhatóan október végén, november elején kerülhet sor. 4 vagon, fémzárolt ve­tőburgonyát is hozatott a háztáji gazdaságok részére a a mikei Rákóczi Termelő- szövetkezettől az áfész. így megfelelő ellátásra számít­hatnak a kornyék fakói. Pettyes busa Iraknak Halfüstölő Irmapusztán A balator. halgazdaság mindhárom kerületében — Siófokon, Boglárlellén. és /Nagyatádon — folyik az úgynevezett őszi lehalászás. Eddig mintegy 500 hektárnyi halastavon végeztek e mun­kával. Az idei eredmény va­lamivel jobb a közepesnél; a kifogott hal nagy részét belföldi piacon értékesítik, a többit pedig tőkés exportra küldik. Most Irak részére szállítanak fehér és pety- tyes busát nagyobb mennyi­ségben, 16—1/ tonnás ka­mionokban. Az Irakba szál­lítandó halat az irmapusztai új halfeldolgozó üzemben készítm elő, majd fagyaszt­ják. A balatoni halászlhajók is járják a vizet, jelenleg öt brigád dolgozik a tavon. Év végéig 110 vagonnyi zsák­mányra számítanak. A jövő héten leengedik a Sió vizét, maid megkezdhetik m golna+ialászatot is a zsilip­nél lesben álló csapda se­gítségével. Az angolna nagy része tőkés piacra kerül, ahol — mint ismeretes — jó ára van ennek a halfajtá­nak. Az irmapusztai halfel­dolgozó üzem mellett a na­pokban egy nagy teljesítmé­nyű füstölő kezdi meg mű­ködését, s az itt felfüstölt pisztrángot és angolnát ugyancsak tőkés piacon érté­kesítik. Mint ismeretes, a gazda­ság fontos termelési ágazata a pecsenyekacsa-tenyésztés is. Halastavakon és részben zárt rendszerben, nevelik a kacsákat, s az idén eddig 800 ezret szállítottak a fel­dolgozó iparnak. (Év végéig 900 ezer szárnyas értékesí­tését tervezik.) Az ódörögdi pisztrángos telepen a tavaly vásárolt új haltenyésztő be­rendezés ugyancsak aeadmé- -njjesaa-anákfltíflt. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom