Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-12 / 214. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 1.40 Ft XXXVn. évfolyam, 214. szám 1981. szeptember 12., szombat civilizációkhoz. megszűnje­nek körükben a pusztító népbetegségek, megszűnjék az éhínség, az írástudatlan­ság. Tegnap megyénkbe látogatott Sarlós Ist­ván, a Politikai Bizottság tagja, a Hazafias Népfront Országos tanácsának főtitkára. Délelőtt fogadta Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára és tájékoztatta Somogy gazdasági helyzetéről, kulturális életéről; ezután a Hazafias Népfront me­gyei vezetőivel, illetve kaposvári körzeti bi­zottságok titkáraival találkozott, velük idő­szerű népfrontmozgalmi kérdésekről ta­nácskozott. Ennek során Varga Károly, a megyei népfrontbizottság titkára adott tájé­koztatót. Sarlós István délután részt vett a Mezőgép vállalat kaposvári gyárában ren­dezett szolidaritási nagygyűlésen. DzsiimbSatt elutazott Budapestről Tegnap elutazott Buda­pestről Valid Dzsumblatt, a Libanoni Haladó Nemzeti Mozgalom Központi Politikai Tanácsának elnöke, a Liba­noni Haladó Szocialista Párt elnöke, aki szeptember 8. és 11. között, a Hazafias Nép­front vendegeként, delegá­ció élén tartózkodott ha­zánkban. A delegációt láto­gatása során fogadta Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a HNF Országos Tanácsának főtit­kára és Darvasi István, az országgyűlés külügyi bizott­ságainak titkára. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára tegnap a KB székházá­ban fogadta a küldöttség élén hazánkban tartózkodó Harry Az államigazgatás korszerű­sítésének folyamatos felada­tai közül a tanácsi munka személyi feltételeinek javítá­sáról, a vezetői és ügyinté­ző káderutánpótlásról, vala­mint a társközségek közös tanácsainak a lakossági ellá­tást jobbító munkájáról és közéleti-politikai szerepéről volt szó pénteken az Ország­házban, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalánál tartott országos értekezleten. A fővárosi, megyei és me­gyei városi tanácselnökök az első témát Papp Lajos ál­lamtitkár, a tanácsi hivatal elnöke, a másodikat Raft Miklós elnökhelyettes előter­jesztéseben vitatták meg. Ami a tanácsok káder- és személyzeti munkáját illeti, a tájékoztatóban és a vitá­ban is rámutattak: a ta­nácsapparátus dolgozóinak a Mintegy hatszázan gyűltek össze a gyárból, illetve a vá­ros más üzemeiből, intézmé­nyeiből az ünnepi esemény­re előadóteremnek berende­zett hatalmas csarnokban. Az emelvény hátterének vörös drapériáján fehér betűkkel a jelszó: Szolidaritás az eny­hülésért, a békéért Vers hangzott el — Váci Mihály Eső a homokra című költe­ményét Tóth Anna adta elő —, majd Kanyar József kö­szöntötte a rendező szervek nevében a részvevőket, az elnökség tagjait, köztük Sar­lós Istvánt és Varga Pétert, továbbá a párt-, az állami és tömegszervezetek, mozgal­mak képviselőit. Bevezető szavai után Sarlós István mondott beszédet. — Európa harminchat és fél éve él háborútól mentes körülmények között. A ma­gyar nép számára is ez te­remtette meg a nyugodt épí­tőmunka lehetőségét —kezd­te ünnepi beszédét a nép­front főtitkára, majd utalt arra, hogy az emberiség mindig megtalálta a szépet, a nemest az életben és a jót el tudta választani a rontó, visszahúzó jelenségektől. En­nek megfelelően igyekezett fejleszteni a számára kedve­zőt, a fennmaradását segí­tőt, egyszersmind törekedett arra, hogy megsemmisítse a létét veszélyeztető, a békés fejlődést akadályozó erőket — Mi megtanultuk, hogy a legfőbb érték az élet — mondotta Sarlós István. — Ezért keltenek bennünk szo­rongást azok a riasztó hírek, amelyek naponta tájékoztat­nak merényletekről, helyi háborúkról, kivégzésekről, embereket és értékeket pusz­tító csapásokról. De huma­nista hitünknek felül kell kerekedni borúlátásunkon: hiszen az ember, aki alko­tásra képes, arra is alkal­mas, hogy megvédje munká­ja eredményét. Mi hiszünk abban, hogy a gondolatokat, a szándékokat, a cselekvési készségeket egységesen he­lyes irányba tudjuk terelni és ezáltal úrrá leszünk a pusztításon. Az utóbbi időben kialakult tűzfészkek a föld több pont­ján veszélyeztetik a békét. S az is lény, hogy a szabadsá­gukért küzdő népek harcát minden erővel igyekszik megakadályozni az Amerikai Egyesült Államok. Politikai, gazdasági, diplomáciai föl­lépése, gátlástalan fegyver­kezése mind azt a célt szol­gálja. hogy megakadályozza a haladó erők térhódítását és feszültségben tartsa a vi­lágot. Mi mégis bízunk ab­ban, hogy az alkotó elmék, amelyeknek ma még több mint negyven százalékát a haditechnika tökéletesítésé­re használják föl, mielőbb az egész emberiség javára fejt­hetik ki tevékenységüket, miként a háborús célokra fordított anyagi értékek is majd a világ népeinek bol­dogulását szolgálják — fe­jezte be beszédét a népfront főtitkára. A résztvevők közül ketten kértek szót. Molnár János a Mezőgép-vállalat, Vizeli Istvánná a Pamutfonó-ipari Vállalat dolgozóinak béke­akaratát közvetítette. Javas­latukra a nagygyűlés tilta­kozó táviratot küldött az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségére. Az ŐSZI mélyszántást folyamatosan végzik a nagyberki termelőszövetkezetben. A szövetkezet traktoro­sa. Tóth Béla a gazdaság mosdósi kerületében levő negyven­öt hektárnyi területen dolgozik. ■— Mi is a béke? — tette föl a kérdést. — Idézetek so­rát lehetne említeni annak bizonyítására, hányféle ér­telmezésben használják e szót írók, tudósok, politiku­sok, s aligha lehet pontosan meghatározni a tartalmát, hiszen minden embernek mást jelent: alkotás lehető­ségét, gyermekek nevelését, a kultúra értékeinek befoga­dását, nagyobb kenyeret vagy éppen csak ragyogó napsütést. Hiszen bármelyi­ket említjük is. mindegyik feltétele, része az ember hi­vatásának : hogy önmaga számára boldog életet te­remtsen a földön. Hogy olyan nyomokat hagyjon ma­ga után a következő nem­zedéknek, amelyek tisztelet­re késztetik az utódokat. Az előadó a továbbiakban utalt arra, hogy népünk két világháborút élt át és ez a megállapítás azokra a fiata­lokra is vonatkozik, akik csak a felszabadulás után születtek. Hiszen ha nem is hordoznak magukban köz­vetlen élményt, idegsebeik­ben magukkal cipelik a pusztító világégés sötét em­lékeit. A föld lakóinak igen el­térő életfeltételeire utalva Sarlós István hangsúlyozta: minden egyén cselekvésre, alkotásra született, bárhol jött is a világra. Épp ezért hinnünk kell abban, hogy soha nem lesz sok ember a földön; mindenkire szükség van. minden egyes ember nélkül szegényebb és szür­kébb lenne az életünk. Ah­hoz azonban, hogy a világ minden táján gyakorlat le­gyen e humanista felfogás, erkölcsi kötelességünk segí­teni azokat, akik nálunk kedvezőtlenebb körülmé­nyek között élnek. Még ak­kor is, ha kis nemzet va­gyunk. Egy nép nagyságát ugyanis nem a lélekszám vagy a terület határozza meg, hanem többek között az: mi­lyen erkölcsi felfogással kö­zeledik más népek gondjai­hoz, miként igyekszik őket támogatni abban, hogy föl­zárkózzanak a legfejlettebb Kádár János fogadta Harry Tischt Tischt, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottsá­gának tagját, a Szabad Né­met Szakszervezetek Szövet­sége (FDGB) elnökét. A szí­vélyes, elvűn« légkörű talál­kozón jelen volt Gáspár Sán­dor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, és Rudolf Ross- meist az NDK magyar országi nagykövet*. TANÁCSELNÖKÖK ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETE Fokozódó szakmai, politikai követelmények megújult és fokozódó köve­telményekhez politikailag es szakmailag is egyaránt al­kalmazkodniuk kell. Közpon­ti törekvés a vezetőik kivá­lasztásában, hogy ilyen posz­tokra csakis rátermett, ideo­lógiailag képzett káderek ke­rüljenek. Kiválasztásuk — a Közalkalmazottak Szak- szervezetének álláspontja szerint is — csakis tudatos es folyamatos káderutánpót­lási és -nevelési munkával történhet. Jogos követel­mény: az eddiginél több nőt és fiatalt kell felkészíteni a tanácsoknál is irányító mun^ kakörök betöltésére. Ugyan­csak feltétele a lakosság köz­érzetét is nagyban befolyá­soló tanácsi munka fejlesz­tésének, hogy minél több felsőfokú szakmai és politi­kai végzettségű dolgozó ke­rüljem az apparátusba. Több felszólaló tolmácsol­ta a vitában, hogy a tanácsi dolgozók szerint a közvéle­ményben — a tömegtájékoz­tatási eszközök felhasználá­sával is — reálisabb és von­zóbb képet kell kialakítani az államigazgatási munkáról, hiszen a fluktuációnak nem­csak, sőt rendszerint nem anyagi okai vannak. A társközségekkel kapcso­latban az előterjesztés meg­állapítja: a községi közös ta­nács a falusi települések jel­lemző államigazgatási-szer­vezeti formája. Községi kö­zös tanácsban társult — ösz- szesen 714 ilyen tanácsi szer­vet hozott létre — a közsé­gek több mint háromnegyed része, összesen mintegy 2300 település. A falusi lakosság­nak több mint a fele ezek­ben a közös tanácsú közsé­gekben él. A közös tanácsi forma jó lehetőséget biztosít a telepü­lési kapcsolatok erősítéséhez, a kistelepülések összefogásá­hoz, az anyagi lehetőségek koncentrált, hatékony fel-; használásához. A további teendőkkel kap­csolatban a vita résztvevői egyebek közt szorgalmazták a társközségi tanácstagi cso­portok tekintélyének növelé­sét, javaslataik érdemibb fi­SOMOG/I NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁN A K LA PJA Sarlós István látogatása megyénkben SZOLIDARITÁSI NAGYGYŰLÉS A MEZŐGÉPNÉL

Next

/
Oldalképek
Tartalom