Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-10 / 212. szám

A prémiumelvonás is ösztönöz H álás vezetői feladat az ösztönzés. A mező- gazdaságban nem kell túl sok leleményesség ahhoz, hogy többletjövedelemmel kecsegtető termelési célokat tűzhessenek ki. Többet és jobbat kell termelni és meg­van a nyereség, a prémium, a .jutalom vagy a részese­dés, Ha a kitűzött feladato­kat nem sikerül elvégezni, sok esetben külső tényezőkre hivatkozva még mindig be lehet bizonyítani, hogy a mulasztás nem hanyagság, esetleg hozzá nem értő mun­ka következménye. 9 Tény, hogy az érdekeltsé­gi rendszerekben általában csak a többletjövedelem tel­tételeit szabják meg, a jöve- delemesökkentö tényezőket viszont nem. Az érdekeltségi rendszerből többnyire hiány­zik a kényszerítő erő, A hat­ezer hektáron gazdálkodó .jászteleki Tolbuchin Tsz a kettős érdekeltségi rendszert használja és a fokozatosan nehezebbé való külső terme­lési' feltételek közepette is hosszú ideje nagy biztonság­gal gazdálkodik. Pedig a kö­zepes minőségű földeken a növénytermelésen és állatte­nyésztésen kívül mással úgy­szólván nem is foglalkozik. Anélkül, hogy adatszerűén fölsorolnánk, mit miért kap­nak a jásztelek] szövetkezet, dolgozol: a/ évi munkabér tíz százalékának megfelelő premium az ágazati nyere­ségterv teljesítéséért jár; ezen túl — az engedélyezett határig — a nyereségterv minden százaléknyi túltelje­sítéséért egy-egy százalékkal nő a premium. A termelési és nyereségtervek valamint« prémiumesökkentő tényezők az ágazatok sajátosságai sze­rint változnak. A növénytermesztésben például meghatározzák, hogy az alapprémiumért mekkora nyereségei és növényfajtán­ként mekkora termést kell hozni. Ebloe még semmi kü­lönleges nines, de abban mar igen. hogy ha például .az ágazat túllépi a búza ter­vezett — szűkített — önkölt­ségét. függetlenül attól, hogy mekkora hozamot ért el, a prémiumot öt százalékkal csökkentik. A gazdaságban búzán kí­vül kukoricát, napraforgót, cukorrépát és lucernát ter­mesztenek, tehát a növény- termesztésnek megvan a „le­hetősége”, akár húszszázalé­kos prémiumcsökkentésre is. Nem beszélve arról, hogy a műtrágyafölhasználási nor­ma túllépésének is üt száza­iéi; prémiumelvonás a kö­vetkezménye. Ez a követke­zetesen alkalmazott érde­keltségi rendszer megfontolt gazdálkodásra készteti a nö­vénytermesztés irányítóit. A jászteleki szövetkezet a nádudvari KITE növényter­melési rendszer tagjaként drága import gépekkel dol­gozik; a gépesítés foka 130 százalékos, Ez azt jelenti, hogy gépparkjuk harminc százalékkal nagyobb az op­timális termelési föltételek­hez szükséges úgynevezett számított géppark nagysá­gánál. Ez a harmincszázalé­kos többlet elegendő arra, hogy szélsőséges körülmé­nyek között is időben tudja­nak minden munkát elvé­gezni, A növényvédelmet és a műtrágyázást repülőgépek­kel végzik. Ám a traktorokat a táblák széléről az agronómusok irá­nyítják. A költségekkel ugyanis csak állandó ellen­őrzéssel tudnak takarékos­kodni. Ha például az előirt negyven centiméter mély­szántás helyett a traktoros csupán harminc centiméter mélyre süllyeszti az ekét, akkór csak a sekélyebb szántásért járó, alacsonyabb bért kapja meg. Hogy ki hol es hogyan dolgozik, azt csak a munkaterületen járva le­het megállapítani. Az erő- és munkagépeket általában nem reggel indít­ják. hanem akkor, amikor a lalaj megengedi Ha délután két órakor, akkor a trakto­rosok készenléti díjért vára­koznak. Mindezek persze a gazdál­kodás szempontjából min­dennapos technikai fogások, de néha olyan kényelmetlen­séggel járnak (mint pél­dául a szántásra merőleges talajelmunkálás), amelyeket az érdekeltségi rendszerbe épített kényszerítő tényezők nélkül talán nem is vállal­nának sem az irányítók, sem az irányítottak. A jászteleki szövetkezet például évek óta hétmillió forintot költ műtrágyára. Mivel az utóbbi húrom év­ben körülbelül ötven száza­lékkal nőtt a műtrágya ára, ez azt jelenthetné, hogy a gazdaságban felére csökkeni a tápanyagfölhasználás. De a hektáronkénti 250—280 kilo- grammnyi hatóanyagot to­vábbra is megkapják a föl­dek. A különbséget ugyanis istállótrdgyával fedezik. A sertéstenyésztési ágazat prémiumát öt-öt százalékkal csökkentik, ha egy kilo­gramm értékesített sertés­húst 4.8 kilogrammnál több abrakból állítottak elő vagy ha az egy kilogrammra jutó önköltség túllépi a 27 forin­tot. A szarvasmarhaagazatban. ha a tej- es a hízómarhater- meles szűkített önköltsége a tervezettnél magasabb, ha a borjú elhullás túllépi a meg­engedett határt es ha a tej-, illetve a marha hús-termelés­hez az előírtnál több abra­kot használnak föl, akkor húsz százalékkal csökkentik az esetleges prémiumot, A termelőágazatok ösztön­ző rendszerétől némileg el­tér a szolgáltató ágakat, ne­vezetesen a gépüzem érde­keltségi rendszere. Például az általuk kiszolgált növény- termesztés és az állatte­nyésztés nyeresége után járó prémiumon kívül a gép- tizemnek újabb négy száza­lékot jelent, ha az egy mü- helyórára jutó szűkített ön­költség nem több 35 forint­nál. Ez az előírás az általános Rekord valutaforgalom A takarékszövetkezet és a Cooptourist együttműködése A múlt évben kiváló cí­met kapott balatonszárszói takarékszövetkezet dolgozói az idén újabb felajánlásokat tettek a fogyasztási szövet­kezetek IX. kongresszusa tiszteletére indított munka- verseny keretében. A tapasz­talatokról, a takarékszövet­kezet idei nyolchónapi mun­kájáról Göpös Péterné fő­könyvelővel beszélgettünk. — Mekkora területre ter­jed. ki a takarékszövetkezet tevékenysége? — 15 község huszonhárom- ezer lakosa tartozik szövet­kezetünkhöz. Az alakulástól augusztus 31-ig 8 784 tag lé­pett sorainkba, az idén 127 új tagot vettünk fel. Kiren­deltségeink vannak Balaton- lellén, egy a lellei, egy a bogiári részen. Balatonsze- mesen, Kötésén, öt betét­gyűjtő pénztárunk is műkö­dik. Részjegyalapunk au­gusztus végéig elérle az 1,3 millió forintot. — Takarékos emberek él­nek-e ezen a vidéken? — Ebben az évben hatmil­lió forinttal nőtt a betétál­lományunk, és eddig elérte a 107 millió forintot. Ez min­denképpen a takarékosságra vall. Csaknem négy és fél­ezer ember betétjét kezeljük. A legtöbb betét a lellei ki- rendeltségünkben van, utána a balatonszárszói központ következik a sorban. Nagyon örülünk annak, hogy 3,8 mil­lió forintot takarékjevélre helyeztek el szövetkezetünk­nél, 5 éves idötartami-a, amely után 7 százalékos ka­matot fizetünk. A betétek jelentős növekedését segítet­te az is, hogy az áfész meg­bízásából Boglárlellén a ki- rendeltségeink fizetik ki a háztáji sertések árút. Au­gusztus 31-ig ez 2,0 millió forintot jelentett, sokan vi­szont nyomban te tétként hagyják a nekik járó össze­get. Most szervezzük az át­utalási betétszámlák meg­nyitását. Rászoruló tagjain­kon kölcsönökkel segítünk, csaknem kétezer tagunk több mint 22 millió forintot hasz­nál jelenleg. Ebből építési célokat 13,2 millió forint, mezőgazdasági termelési cé­lokat 2,9 millió forint segít. — Milyen szolgáltatásokat végeztek az idegenforgalom érdekében? — 24 fő az állandó létszá­munk, közülük 19-en foglal­koztak közvetlenül az ide­genforgalmi feladatokkal. Fennállásunk óta ennyi kül­földi fizetőeszközt még soha nem vettünk meg. Valuta­forgalmunk augusztus 31-ig 43 millió forint volt. Egye­dül a boglárlellei kirendelt­ségünkön 18,8 millió forint külföldi fizetőeszközt vettek meg. Nagy jelentőségű, hogy a nyugati valuta az előző évihez viszonyítva csaknem megháromszorozódott; nyu­gatnémet márkából vettünk a legtöbbet. A szocialista or­szágokból az OTP-csekk, az NDK-márka és a cseh koro­na volt a legtöbb. A Coop­tourist megbízásából szer­veztük a fizetővendég-szol­gálatot, és ennyi vendégszo­bát még soha nem adtunk ki. Ugyanakkor a vendégek egy részének megszerveztük az étkeztetését és program­ját is, A vendégszolgálat összességében 13,7 millió fo­rintot jelentett nekünk, ta­valy egész évben ez a for­galmunk 10 millió forint volt. Az eredményhez min­denképpen hozzájárult a Cooptouristtal való kiváló együttműködésünk. — Milyen egyéb szolgál­tatásokat végeztek? — A „C” típusú biztosítá­sokból 8 hónap alatt 1181 ügyletet kötöttünk, a besze­dett összeg eiert« sí egy­millió forintot. Ez év ápri­lisától az egész területünkön foglalkozunk a Dédász meg­bízásából az áramdíjak be­szedésével és hirdetések fel­vételével is. — Mindezek alapján ho­gyan alakult szövetkezetük eredménye ? — Félévkor a nyereségűnk 707 ezer forint volt,' a ter­vezettnél jóval magasabb. Van reményünk arra, hogy 1981-ben a takarékszövetke­zetünk történetinek legjobb esztendejét zárjuk. D, Z. költség csökkentésére, illet­ve arra ösztönöz, hogy min­denkit a szakképzettségének megfelelően foglalkoztassa­nak. A gépi munka, az anyag­és üzemanyag, a bérköltsé­gekkel való takarékos gaz­dálkodást szolgálja, és négy­négy százalékkal növeli a le­hetséges prémiumot, ha a traktorok és tehergépkocsik betartják az előírt normát. Ezzel szemben az üzem­anyag- és villamosenergia- norma túllépés hét-hét, az alkatrészfölhasználás terve­zetet meghaladó növekedése hat százalék prémiumelvo­nással jár. prémiumfeltételeket és a „büntetőpontokat” évenként — az előző ev tapasztalatai alapján — határozzák meg. Ezzel tehát kiszűrhetők a külső körül­mények okozta többletráfor­dítások, illetve figyelembe vehetők azok a költségek is, amelyek felhasználását csak a kedvező körülmények tet­tek fölöslegessé. B. P. Á Megkezdődött a kukorica betakarítása Piacra került a feszültségszabály ázó Termékváltás az elektroncsőgyárban Fóliába csomagolt mű­anyag dobozt tesznek a Ka­posvári Elektroncsőgyárban az asztalra, — Uj termékünk — mond­ja Simkó Antal igazgató, Aztán bontani kezdi a fóliát: egy 12 voltos feszültségsza­bályozó kerül elő. Alig ha­sonlít ahhoz, amit a gépko­csikban már megszoktunk. A termék teljesen új; két magyar mérnök szolgálati szabadalmát vásárolták meg s fejlesztették tovább. Nin­csenek mechanikus — moz­gó — alkatrészei; integrált aramkor biztosítja, hogy a szabályozott feszültség füg­getlen legyen a terheléstől, a fordulatszámtól és a hő­mérséklettől, Nem zavarja a rádiói, és nem kell beállí­tani, Előnyei között felsorol­ták azt is, hogy kíméli az akkumulátort, és ezzel nö­veli élettartamát. Az új feszültségszabályo­zóknak két típusa készül je­lenleg a gyárban, A 12 vol­tos, amely a hazánkban for­galomba hozott négyütemű személygépkocsikon kívül a Zilekhez és az MTZ trakto­rokhoz is alkalmas, valamint a 24 voltos, amelyet a szov­jet gyártmányú, nagy teher­gépkocsikhoz használnak. Befejezéshez közeledik an­nak a típusnak a fejlesztése" is, amelyet az NDK-ból szár­mazó mezőgazdasági gépek­hez, kombájnokhoz lehet használni, — A feszültségszabályo­zókból az idén tízezer darab készül, Jövőre viszont már több tízmillió forint értékű megrendelést kaptunk — mondta az igazgató. — A gyártás megkezdését ugyan­is piackutatás előzte meg. Az elektroncső a gyár ha­gyományos terméke. Az idén 8.5 millió darab készül be­lőle, Jövőre viszont már csak hatmillió. A vevőcsö­vek iránt ugyanis évről év­re csökken a kereslet; az elektronikai ipar sokkal kor­szerűbb, hely- es energiata­karékos alkatrészeket hasz­nál helyettük. De a régi rá­dió- és tv-készülék javítá­sához jó ideig szükség lesz még rájuk. Ebből azonban nem él meg a gyár., A ter­mékszerkezet korszerűsítése évek óta gond volt; olyan gyártmányokat kellett keres­ni, amelyeket gazdaságosan tudtak készíteni, s a piaca biztosított, — Ezt a terméket „talál­tuk" — mondja Nagy Ká­roly föenergetikus, — A gáz­üzem rekonstrukciójához a Vegytervtől kértünk villa­mosmérnököket. Ketten jöt­tek le a múlt év őszén, s munka közben beszélgettünk a gyárról, termékeiről. El­mondtuk a gondunkat is, Megjegyezték; van egy szol­gálati szabadalmuk, de nincs vállalkozó a gyártására. Ha érdekel bennünket, nézzük meg. Megnéztük, aztán el­kezdődtek a tárgyalások. Ke­zünkben volt a leírás. A működési elvet jónak ítél­tük, és dolgozni kezdtünk a termék kifejlesztésén. Egyre nagyobb létszámú lett a team, és az év elején mar Ajtók, ablakok a hétvégi házakhoz Fatársulás Nagybajomban Áprilisban kezdte meg működését hat ipari szövet­kezet fagazdasági társulása, gesztora a nagybajomi So­mogy ipari Szövetkezet. Mindegyik szövetkezetnél volt korábban is kisebb fa­ipari tevékenység, nyolc-tíz asztalossal — a szórt egysé­geket most összevonták, te­vékenységüket .koordinálják a munkaerő jobb kihaszná­lása végett. A szabad kapa­citásokat ezzel lekötötték, biztosították a piaci hátte­ret, nőtt a termelékenység is. A nagybajomi üzem át­bocsátó képessége így két— két és félszeresére emelke­dett. Nyílászáró szerkezeteket, ajtókat, ablakokat készíte­nek a Somogy Ipari Szövet­kezetben, a tagszövetkeze­tekben pedig az ezekhez szükséges, beépíthető alkat­részeket. A jó minőségre kü­lönösen ügyelnek, még fóliá­ba is csomagolják a kész­termékeket, nehogy bajuk essék a tárolásnál Az idén az első félévben már több nyílászáró szerkezetet bo­csátottak áruba, mint tavaly egész évben: szám szerint 1800 darabot. A társulás tagjaitól mostanáig mintegy 5000 különféle alkatrész ér­kezett a gesztorszövetkezet­be. Olyan típusú nyílászáró szerkezeteket gyártanak — főként hétvégi házakhoz —, amelyek nem igényelnek nagyipari méreteket, ám jó részük hiánycikknek szá­mít. Így nem csoda, ha a ía- társulásnak nem nagyon kell piac után kutatnia: Győrbe szállít, Pécsre a dél-dunán­túli tüzépnek, a Somogy megyei afész-eknek, tüzé- peknek. Nemrég az Alföld­ről is érdeklődtek az üzeni termékei iránt, Szentesről. minősítésre küldtük a ter­méket a Közlekedéstudomá­nyi Kutató Intézethez. Ész­revételeikét figyelembe véve dolgoztunk tovább, A legna­gyobb feladatot az a ható­sági előírás jelentette, amely szerint mínusz 40 és plusz 85 Celsius fok közötti hő­mérsékleten kell biztosítani a zavartalan működését. Megtaláltuk a megoldást, és februárban a kezünkbe ke­rült az első jó minősítés. El­készült a prototípus. A gyárban ma egy kis üzemrész foglalkozik az új termék készítésével. Pásztor Károly és Korbuly Mihály szabadalma három évi kény­szerpihenő után gyorsan lé­pett ki a piacra. Pedig a gyártmányfejlesztéssel egy- i dobén a gyártás feltételeit is biztosítani kellett. — Űj, nálunk eddig nem hasznait alaptechnológiára volt szükség — mondta Ger­ber András főtechnológus.— Egyebek között nyomtatott áramkörök gyártását kellett megszervezni és — termé­szetesen — megtanítani az embereket az új feladatra. A feszültségszabályozó hiánycikket pótol, A gyár a gépjárműelektronika terü­letén megtalálta a „fehér foltot”, és gyorsan fejlesztet­te ki új termékét. Olyan jár­műtípusokhoz készíti ezeket, amelyekből sok fut a ma­gyar utakon, A hazai gyár­tás megszervezése egyúttal importot is pótol. .Nőm sza­bad azonban elfelejteni, hogy egyetlen termékre tartósan nem lehet alapozni egy gyá­rat. — Nem is ezt tesszük — mondta Simkö Antal. — A termékszerkezet-váltásban az első lépésnek tekintjük a fe­szültségszabályozót. Ezen kí­vül még két nagy gyárt­mánycsalád bevezetésének előkészítésével foglalkozunk. Az egyik az igényes rádió- hallgatóknak szerez majd örömet azzal, hogy a szer­kezet beépítése után nagy teljesítmény mellett fokozza a hanghűséget. A termék fejlesztése befejeződött már: most folynak a gyártást meg­előző utolsó hatósági vizsgá­latok. A harmadik új gyárt­mánycsoporthoz optikai, vi­lágítástechnikai és fotóelekt­ronikai eszközök tartoznak majd. Egyebek mellett ja­pán és NSZK-licencet vá­sároltunk. A gyártás feltéte­leinek biztosítása után je­lentkezünk velük a piacon. Ahogy csökken az elektron­csőgyártás mennyisége, úgy növekszik az új termékeké. Dr. K. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom