Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-09 / 211. szám
Menyasszonyok hímzett ruhában Nemcsak szépek, különlegesek, egyre divatosabbak is a népi hímzéssel díszített ruhák. A már hagyományos és megszokott esküvői ruhák mellett valóban pompásan festenek a népi hímzéssel kivarrt öltözékek. Néhány ötlet azoknak, akik hasonlóképpen képzelik el a menyasszonyi ruhát. 1. Sima vonalú, buggyos ujjú ruha fehér gyapjúzsorzsettből, ugyanabból az anyagból készült a fejkötö szerű sapka, színpompás kalocsai hímzéssel dekorálva. 2. Pasztellzöld, empirsza- basú batisztruha, könyökig-erő ujjakkal, fodros szegély- ivei. A ruhát mell alatt, az u.ijan és az alsó részén széles csíkban dús matyó motívumok díszítik. 3. Fehér organzából készült kétrészes ruha. A blúz testhezálló, hosszított derekú, alul. az ujja szélén és a nyak körül keskeny, húzott fodorral, a szoknya pliszérozott. A blúzon rózsaszínű fonallal kivarrt sárközi sorminta. 4. Fehér selyemkrepp a fehér boldogi hímzéssel készült menyasszonyi ruha anyaga. A ruha alján öt sor slingelt, hímzett fodor, elöl középen megszakítva. Ugyancsak slingelt, hímzett a nyakkivágás szögletes vonala. A SZEMÜNK SZÍNE A kérdés, hogy van-e ösz- szefüggés a szemünk színe és a jellemünk között, régóta foglalkoztatja az embereket. Az Egyesült Államokban ezzel kapcsolátosan megfigyeléseket végeztek, amelyekből azt a következtetést vonták le, hogy a szem színéből ki lehet olvasni, hogy ki milyen ember. Ennek — mint a vizsgálódásból kiderül — elsősorban vezetők esetében tulajdonítottak jelentőséget Például a fekete szemű emberek kitartóak, makacsok. Mindennek ellenállnak, de veszélyes és kritikus helyzeKözeleg az almasziiret Legfontosabb gyümölcsünk az alma. Nemcsak azért, mert — jó termés esetén — akár egymillió tonna lehet a termés, de azért is, mert az almát egész éven át fogyasztjuk. A kertekben ez a leggyakoribb gyümölcsfa. Szinte minden házikertben áll egykét almafa. Éppen ezért nem közömbös, hogy a gonddal megtermelt almát milyen minőségben takarítjuk be. Az almaíákkal sok munka van egész éven át. A talaj- jukat kapálni, ásni, trágyázni és lehetőleg öntözni kell. Nagy hozzáértést igényel a metszés és még nagyobb figyelmet a többszöri permetezés. Aki ezeket a munkákat idejében és szakszerűen végezte el, az számíthat arra, hogy 6zép, egészséges almatermése lesz. Igen ám, de hiába volt a leggondosabb munka, ha a szüret alkalmával nem bánunk eléggé „kesztyűs kézzel” az almával. Az érett alma színe a fajtájára jellemzően élénk (piros vagy sárga, esetleg zöldes), magja barna, íze kellemesen édes-savanykás és megforgatva könnyen elválik a fától. Nem szabad * szüretet —■ főként házikertben, ahol elég munkaerő van ahhoz, hogy idejében szüreteljünk — túlságosan korán elkezdeni, mert ez mennyiségi veszteséggel jár, másrészt pedig az éretlen alma gyorsabban romlik. De nem szabad késlekedni sem' a szürettel, mert akkor nagy lesz a hullás! veszteség és a késő őszi nedves időjárás se kedvez az alma eltarthatóságának. Először a lehullott almákat szedjük fel a fa alól, de ezt ne keverjük a később szedendő alma közé, mert bármilyen hibátlannak látszanak is, később megbar- nulnak és megromlanak. Az almát vödörbe, kosárba vagy szedöedénybe szedjük és azutan rakjuk át a 35—40 kiló gyümölcs befogadására alkalmas ládába. Minden almát külön, óvatosan fogjunk meg, kissé emeljük meg és csavarjuk meg; így az alma a kocsányával együtt levál a fáról. Körömmel, gyűrűvel ne sértsük fel az alma héját, mert a legkisebb sebzés is kaput nyit a penészedést, rothadást okozó gombáknak. Ha kiszakad a kocsány, már tárolásra alkalmatlan az alma, de a kettétört kocsány is veszélyes, mert megszúrja a szomszéd almát. Nagy hiba az is, hogy a szedő levéllel és ágdarabbal együtt választja le a fáról az almát, mert ezzel a jövő évi termést csökkenti! A nagyobb, terebélyesebb fáknak először a külsejéről szedjük le a gyümölcsöt, mert így könyebben hozzáférhetünk a korona belsejében levőkhöz. A szedéssel alulról felfelé haladjunk, mert így nem verjük le az almákat. Egyformán kell ügyelni szedés közben a fa és a szedést végzők épségére. Bakancsban, kemény talpú cipőben nem ajánlatos a fára mászni, mert felsérti az ágak kérgét. A szedőállvány, a szilárdan elhelyezett létra meggyorsítja, könnyebbé teszi a munkát és biztonságot ad a szedőknek. A szedés sikere tehát — a szó szoros értelmében — a szedő kezében van! Mindez azonban még nem elég. Amikor átrakjuk az almákat a szedőedényből a ládába, akkor úgy bánjunk velük, mint a hímes tojással, mert valójában nagyon törékenyek. A szállításnál is legyünk óvatosak. Csak rugózott eszközön vigyük az almát, ügyelve arra. hogy az út nagyobb zökkenőinél az egymásra rakott rekeszek, ládák ne csússzanak össze. Dr. B. Oj. tekben ingerlékenyek és robbannak. Tele vannak agilitással és temperamentummal. Könnyen megbántják a beosztottjaikat a jelentéktelen dolgok miatt is. Gyorsan indulatba jönnek. Ugyanakkor váratlanul adódó nehézségeknél és problémáknál gyorsan és helyesen döntenek. A szürke szeműek tárgyilagos emberek. A világosbarna szín zárkózott, de markáns egyéniségre utal. Nem szeretik, ha folyton parancsolgatnak nekik, és ha önállóságot és bizalmat kapnak. szép eredményeket érnek el. A kék szeműek következetesek, de szentimentálisak, ábrándozóak. Az egyformaságtól nehezen szakadnak el. A hangulat emberei, sértődékenyek. A zöld szeműek a legszerencsésebb emberek. Van elképzelésük, határozottak, jó a megfigyelő képességük. Türelmesek, reálisak, megér - tőek, és minden helyzetben megtalálják a kiutat. Szigorúak, de igazságosak, jó társalgó partnerek. Ez a típus a legideálisabb vezető. Hogy a megállapításokból ki mit fogad el, döntse el hiszékenysége és tapasztalata alapján. Én azt tartom: ha valakit megismerünk, megszeretünk, és megbízunk benne, a szem színének nincs jelentősége. Annyi azonban köztudott, hogy aki beszéd közben nem néz a szemünkbe, az nem őszinte. Bármilyen is a szemének a színe. Or. I. I. Jog/ azakórtőnk Ma: Részes munkavállalás a mezőgazdasági nagyüzemekben A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a'11/ 1981. (VI. 10.) számú rendeletében a munkajogi rendelkezésekkel összhangban szabályozta a részes munka- vállalást a mezőgazdasági nagyüzemekben. A korábbi jogszabályok a részes művelés vállalásának lehetőségét és feltételeit csak a földterület megművelésére biztosították. A háztáji- és kisüzemi gazdaságok fejlődésével kapcsolatban felmerült igény, hogy a mezőgazdasági munkák egyéb területein is nyíljon lehetőség a részes munkavállalásra. Az új szabályozás két irányban is kiterjesztette a részes munkavállalás lehetőségét. Egyrészt a mezőgazdasági termelőszövetkezetek mellett az állami gazdaságokban, az erdő- és fagazdaságokban, halászati szövetkezetekben, valamint a mezőgazdasági társulásokban is lehet részes munkát vállalni, másrészt a vállalható munkák köre bővült a földterület megművelése mellett a kihelyezett állatok tartásával, az állati termékek előállításával, a faanyag kitermelésével, betakarítási munkákkal. szaporítóanyagok előállításával stb. A rendelet szabályainak az állattartásra, az állati termékek előállítására való alkalmazása előmozdítja a háztáji- és kisgazdaságokban még meglevő állatférőhelyek kihasználását, s ezzel a nagyüzemek- ket mentesíti az új férőhelyek létesítésétől. Előnyös a nagyüzemek számára, mert eddig fel nem használt munkaerőtartalékot tár fel, jelentősen csökkenti a betakarítási kampánymunkák során a munkaerőhiányt. A falvakban élő lakosság ma még többnyire fával tüzel. Ezért jelentős a részes munkavégzés a faanyag-kiterme- les területén. A vágástéri hulladékok részes gyűjtésével a tűzifahiány enyhítésén kívül nagy mennyiségű — eddig kárba veszett — energia nyerhető. A részes munka vállalása a mezőgazdasági nagyüzem és a munkavállaló között megkötendő megállapodással Megfejtés Az augusztus 30-án megjelent rejtvény helyes még- fejtése; Állatkert, Vidám Park. Kornyej Csukovszkij: Az ezüstcímer című könyvét nyerte: Nagy Szilvia (Nagybajom), Szabó László (Csom- bárd), Sáfrány Ági és Ber- náth Tibor (Kaposvár). A könyveket postán küldjük el. Új köntösben a fekvőhely Ha az egyszemélyes heverők bútorszövete már nagyon megkopott, és nincs pénzünk újat vásárolni, lényegesen kevesebb kiadással új ruhába öltöztethetjük. A fekhelyre először pontosan kiszámított méretre, virágos vagy modem mintájú, esetleg egyszínű vékonyabb kelméből (karton, vászon, dekorse- lyem) készítsünk alul széles berakással szegélyezett térítőt. Ennek tetejebe kerül a „felső ruha”, amelynek szabását a rajz szerint végezzük. Anyagát vastagabb, jó tartású kelméből (plüss, kordbarsony, szövet) válasszuk, arra ügyelve, hogy harmonizáljon a többi lakástextillel, de főleg az alatta levő „alsószoknya” anyagával. Éjszakára csak a felső borítót kell a fekhelyről levenni. Ahol kétszemelyes franciaágyat kell ujjú varázsolni, ott ugyanígy járunk el, csupán még . egyszer akkora méretet veszünk figyelembe. vagy szerződéssel történik. Munkamegállapodást a szövetkezeti tagsági viszonyban álló dolgozókkal kell kötni, míg a szövetkezet alkalmazottaival és az egyéb mező- gazdasági üzemek dolgozóival, valamint az üzemmel munkaviszonyban nem álló állampolgárokkal munka- szerződés formájában kell megállapodni. A főfoglalkozásban végzett részes művelés (pl. dinnyetermesztés) mellett lehetőséget ad az új szabályozás a munka-, illetőleg a tagsági viszonyban töltött időn túl végzett részes munka vállalására oly módon, hogy ez utóbbi munkavégzés nem minősül másodállásnak vagy mellékfoglalkozásnak. Részes munkavégzésre a mezőgazdasági nagyüzem alkalmazottai és tagjai csoportosan is vállalkozhatnak. A munkaszerződésben (munkamegallapodásban) a munka megnevezése mellett fel kell tüntetni a jóváírható munkaórák számát, utalni kell a részmunka mértékére (értékére), az elszámolás módjái'a és az esetleges elemi kár megosztásának arányára is. A termésrészt hatósági áron, ennek hiányában megállapodás szerinti áron kell rögzíteni. A részes munkát vállaló — a munkaviszonyban vagy tagsági viszonyban nem álló családtagjai kivételével — más személyt nem vonhat be díjazás ellenében a munkavégzésbe. Családtagok bevonása esetén őket is fel kell tüntetni és a részükre jóváírható munkaórák számát meg kell határozni. A napi munkavégzés idejét úgy kell a szerződésben (megállapodásban) megállapítani, hogy a munkaviszonyban dolgozóknak napi 8 óra pihenő idő biztosított legyen. A rész mértékének megállapításánál a rendelet nem tartalmaz korlátozást. Ennek meghatározásánál a munkától függően a termés meny- nyiségét, annak értékét és a várható munkaráfordítást kell figyelembe venni. A vállalt munka teljesítése után a nagyüzem és a részes munkavállaló egymással kötelesek elszámolni. Dr. Cifra Árpád Elmagányosodott családok Gyakori, hogy egy-egy nagyobb, emeletes házban a lakók szinte nem ismerik egymást. Egyesek még a kulturált magatartás alapkövetelményéhez, a köszönő viszonyig sem jutnak el évekig. A családok bezárkóznak szépen berendezett „csigaházukba ” és nem akarnak a mások problémáiról tudni, „szomszédolói". Még annyira sem, hogy megkérdezzék a másik lakásban lakótól, hogy érzi magat, nem zavarjá-e, ha a gyerek magnózik, vagy hol nyaralnak az idén. Nem kérdezik meg a házban egyedül élő idősebb embert, nem beteg-e, nincs-e valamire szüksége. Itt természetesen nem a rendszeres törődésre gondolok, hanem az emberi kapcsolatok érdek nélküli ápolására, amely a család életét érzelmileg színesebbé, gazdagabbá teszi. A magány nyomasztó terhével sok ember küzd, ennek feloldására társadalmilag sokféle intézkedés történik. De hiába van minden jószándékú intézkedés, ha egyénileg mereven elzárkózunk az emberi közelséget, törődést kérő jelek elől. Ha az ajtót bezárjuk, s ezzel ki akarunk iktatni minden olyan „zavaró” életjelet, amely arra utal, hogy embertársainknak szüksége volna ránk, — legalább egy jó szó erejéig. Egy magányos öreg embernek például az is öröm, ha valaki segít neki a csomagját felvinni a lépcsőn, vagy kedves szóval érdeklődik egészsége felöl. Közösségben élünk. S ez mindenkire egyformán írott és íratlan kötelezettségeket ró. Az íratlan kötelezettségek betartása a nehezebb, mert nem írják elő szigorú paragrafusok és be nem tartása vagy megsértése esetén nem következik az elmarasztalás. Az íratlan törvények közé tartozik az is, amit az emberi jóérzés, a szív, vagy a lelkiismeret diktál. A másokkal való törődés, a rászorultakon való segítő szándék a családot érzelmileg nyitottá teszi. S ez egVben biztosítékot jelent a viszont segítségre. Csak egy egészen hétköznapi dolog: elromlik a telefon, de sürgős ügyben telefonálni kellene. A zárt életvitelű családban élő személy nehezen szánja rá magát, hogy a szomszédba bekopogtasson, hogy telefonálni szeretne. Inkább vállalja az ezzel kapcsolatos kellemetlenségeket. Míg a jószomszédi viszony feljogosít az ilyen hirtelen támadt gond szívélyes megoldására. Az egymásra utaltság az élet minden területén jelentkezik — személyre szólóan. A családok életvitele sem lehet az emberekkel kapcsolatban „steril”, mert a család elmagányosodásának veszélyei vannak. Befelé forduló gyermekek nőnek fel az ilyen családban, az elszigetelődés érzelemszegény életformája könyörtelenül visz- szahat. Az élet egyik lelki „rákfenéje”: az embertársainkkal szembeni közömbösség. Ez civilizációs ártalom. A családokat (és az embereket) nem a falak választják el > egymástól, hanem az emberi közönyösség mások dolgai iránt. Á kapcsolatteremtési igénytelenség. Sohasem késő változtatni ezen . .. Barátkozzunk! Váltsunk szót egymással, a szomszéddal, az utcában lakóval, a házban élő idős, nyugdíjas emberrel, gyermekünk iskolatársának szüleivel, egyszóval: a körülöttünk élő emberekkel. F. K. TERVEZŐ VÁLLALAT statikus mérnököt keres vezető beosztásba, azonnali belépéssel. Ajánlatokat 202933 számra, a Magyar Hirdető Somogy megyei Központjába kérjük. (202933)
