Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-05 / 208. szám

VILÁG PROLETÁRJAI .EGYESÜLJETEK! ÁRA: 1,40 Ft SOMOGrtNB’“p A Z M $ Z M P SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 208. szám m 1981. szeptember 5., szombat Hurrá nélkül A SZOT elnökségének ülése Rég lehetett látni olyan igazi, méreteiben is annyira impozáns népünnepélyt, mint amilyen az idei alkotmány napján az ópusztaszeri volt. Az Árpád-emlékmű szom­szédságában felállított emel­vényt legalább félszázezren állták körül, s a nagygyűlés után egész nap tartott a népvándorlás, még délután is ezrek érkeztek: az utakon hullámzott a látogatók so­kasága. Ünnepeitek zavarta­lanul, ahogy a többi ország­részben is ezen a napon. Szívderítő, amilyen termé­szetességgel éli át népünk ezeket az örömüket. Nem kell hozzá semmi, felülről jövő biztatás, a kincstári op­timizmus ha. rázó lelkende- zése végképp kiment a di­vatból. Főműit a helyzet; ha valamely szókimondó vezető ember valahol elkezdi a bajt, gondot sorolni, olykor cso­dálkozó kételkedéssel hallgat­ják, hiszik is meg nem is. Az optimizmust a széles tö­megek megváltozott életfor­mája, igényei és lehetőségei táplálják. Aki munkájából él, ha­mar kifulladna a hurrázás­ban. Evekre, évtizedekre, egy egész munkáséletre kell be­rendezkednie, s ehhez kell a támpontokat megtalálnia, s a meggyőződést, nogy érde­mes így gondolkodnia és él­nie. A legtöbb ilyen támpon­tot a társadalmi viszonyaink adják. Mi évtizedekre vissza­menőleg rendeLkcziifik ezzel a támponttal, amit a jövőre nézve nyugodtan nevezhet­nénk erőforrásnak is. A vál­tozásokban is meglévő ál­landóság az, ami bizakodá­sunkat őrzi és táplálja. Ál­landóság abban, hogy van munka és ennek alapján a közös asztalnál mindenkinek helye van; állandóság a mindenkire egyformán köte­lező érvényű törvényekben; állandóság a többség számá­ra elérhető vágyakban, cé­lokban, abban, hogy a közös terv a többség nevében tűz ki célokat, a társadalmi igény és lehetőség alapján. Ls nem felejtkezhetünk et a nyíltság állandóságáról, mely az emberi viszonylatokat egyértelművé teszi, szocialis­tává. A feladatok nagysága, az elvég ezni valók souasága is reaiitásérzeket, józanságot, mértéktartást ír elő. Gon­doljunk csak arra, mennyi türelem, mekkora belső fe­gyelem, emberi helytállás szükséges ahhoz, hogy bárki közülünk felépítse saját éle­tét, hogy abban minden a helyén legyen. Ki győzné fölmérni, milyen horderejű ez a vállalkozás országnyi nagyságrendben, millió visz- szahúzó tényező, a nemzet­közi politika annyiféle vá­ratlan és mostanában több­nyire egyáltalán nem öröm­teli meglepetése közepette. A házépítés azonban ettől még nem állhat, nem is áll meg. Lassul. Nehezebben gyűlne a rá való. Olyan új gondok, nehézségek adódhatnak, ami­re nem számíthattunk, s ez már önmagában is olyan fe­gyelmező erő, amely eleve tiltja az elrugaszkodást a hétköznapok néha bizony ke­gyetlen realitásaitól. Annál becsesebb azonban minden eredmény, amit a kis család vagy a nagy közösség elér, magáénak mondhat. Mert azért nem múlik el ünnep az idén sem anélkül, hogy ne lennének közös örömöt adó avatóünnepségek az esemé­nyek sorában. Ahol nem a szavakon, ha­nem a tetteken a hangsúly. Bizonyítékul egyebek kö­zött arra is, hogy a valódi optimizmus az, amely hurrá nélküli. 1 vállalati szemlélet megváltoztatása a legfontosabb Pénteken ülést tartott a SZOT elnöksége. A testület a többi között megvitatta az újítómozgalom és a feltalá­lói tevékenység helyzetét. — Nyugtalanító jelenség, hogy az utóbbi években csökkent az újítások száma, és viszonylag kevés a talál­mány is — állapította meg az elnökség. Hazánkban 10 ezer lakos­ra számítva évente csak 1,3 találmány jut, alig egyhar- mada a környező országoké­nak. A dolgozók, s a közre­működő műszakiak nem eléggé érdekeltek újítások és találmányok kidolgozásá­ban, hasznosításában. Min­denekelőtt azonban a válla­lati illetékesek közömbössé­ge lohasztja le az újítóked­vet. Az állami és társadal­mi szervek fokozott segítsé­get igyekeznek nyújtani az újítói és feltalálói mozgalom fellendítéséhez. Napirenden van egy olyan terv, amely­nek alapján kedvezőbb le­hetőségeket biztosítanak a vállalatoknak az újítások dí­jazására, és lehetővé teszik az újítások és találmányok hasznosításában közremű­ködők anyagi elismerését. A tudománypolitikai bi­zottság határozata alapján folyamatban van a szabadal­mi jogszabályok felülvizsgá­lata, amelynek nyomán egy­szerűsödnek, gyorsulnak a szabadalmi eljárások, hatá­sosabb lesz. a találmányok­kal összefüggő jogi véde­lem. Jogszabálytervezetek készülnek, amelyek a jelen­leginél konkrétabb támpon­tot nyújtanak a feltalálók díjazásának megállapításá­hoz. A szabadalmi-újítási információs rendszer kiépí­tésének jobb feltételeit is igyekeznek megteremteni. Mindennél fontosabb azonban a vállalati szemlé­let megváltoztatása, az olyan ösztönzés, ami anyagiakat sem igényel — hangsúlyoz­ta a SZOT elnöksége a te­endők megvitatására java­solta az újítók és feltalálók V. országos tanácskozásának megrendezését. Megnyitották az Unica nemzetközi amatörliimiesztivált Siófokon, a Dél-balatoni Kulturális Központban pén­teken megnyitották az Unica — az amatőrfilmesek világ- szövetsége — 43. fesztivál­ját, amelynek fővédnöke Pozsgay Imre, művelődési miniszter. A megnyitón Hanga Mária, művelődési miniszterhelyettes mondott beszédet, s felszólalt Josef Walterscheid, a világszerve­zet elnöke is. Az Unica, amely az Unesco tagszervezete, . je­lenleg ötvenegy ország amatőrfilmeseit egyesíti, közülük több mint húsz or­szágból jöttek el Siófokra. A találkozón mintegy há­romszáz versenyfilmet vetí­tenek, minden ország részt­vevői 75—75 percet kaptak munkáik bemutatására. A fesztiválhoz kapcsolódva szeptember 11-én megtart­ják az Unica közgyűlését, s a rendezvény szeptember 12-én díjkiosztással ér vé­get. A testület napirendjén szerepelt — véleményezés céljából — az állami válla­latokról szóló törvény és a végrehajtási rendelet módo­sításáról szóló előterjesztés is. Az elnökség megvitatta és elfogadta a szakszervezeti tagság üdültetésének új sza­bályzatát, amely részleteiben rendezi a beutalóra való jo­Az utóbbi években már felszakadoztak a hideghábo­rú felhői és kézzel fogható közelségbe került a békés alkotó munka korszaka. Bizakodással töltött el bennünket, hogy a népek kö­zeledése, a nyugodt emberi élet és a biztonság — amely az emberiség örök vágya — végre tartós lesz. De újból felélénkült a háborús pszic­hózis, a fegyverkezés, a dol­gozó ember alapvető létér­dekeivel homlokegyenest el­lenkező tömegkatasztróía veszélye. Mindebben a . leg­riasztóbb a leszerelési tár­gyalások elé állított akadá­lyokról, a neutronbomba gyártásának megkezdéséről, újabb atomrakéták telepíté­séről szóló döntés híre, az újabb háborús gócpontok keletkezése. Mind több ember tekint aggodalommal a jövőbe, erő­södik a nyugtalanság, a fel­háborodás, féltik a nyugodt hétköznapok alkotó munká­ját és eredményeit, mi is féltjük mindazt, amit eddig teremtő munkával létrehoz­tunk. Még élénken emléke­zünk a hidegháborús évek feszültséget árasztó, ellensé­ges légkörére. Sokunknak személyes élménye a hábo­rú is. Emlékezünk a csalá­dokat, népeket, országokat pusztító embertelenségre, nélkülözésre, a kínt és szen­vedést hozó, értelmetlen ke­gyetlenkedésekre. Készek vagyunk küzdeni gosultság, a beutalás felté­teleit, az egyes üdültetési formákban való részvétel lehetőségeit. Az elnökség megtárgyalta a SZOT 1982. évi költségvetésének irány­elveit is. A SZOT elnöksége végül kiadta a magyar szakszerve­zetek állásfoglalását a raké­tafegyverkezés és a neutron- fegyverek gyártása ellen. az emberibb életért, a biztos távlatokért, az együttműkö­désért, a normális kapcsola­tokért, mert a dolgozó em­berek érdeke az alkotás. Minden józanul gondolkodó embert felháborodással tölt el az Egyesült Államok dön­tése a neutronbombáról. Meggyőződésünk, hogy a vi­lág békeszerető erői nem maradhatnak — és nem is maradnak — tétlen szemlé­lői az emberiség elleni had­üzenetnek. Nem engedhetjük meg, hogy egyes államok vezetői az emberiség sorsával ké- nyük-kedvük szerint játssza­nak. A leszerelés elodázása, a neutronfegyver gyártása nem egyes imperialista kö­rök belügye. A józan gondolkodású em­berek, a világ dolgozóinak akarata tárgyalóasztalhoz kell, hogy ültesse a fegy­verkezési hajsza fokozóit, a tömegpusztító fegyverek korlátozásáról és megsemmi­sítéséről. Van még vissza­út! A békét .a nyugodt éle­tet követelők többségben vannak és van erejük érde­keik megvédésére. A magyar szakszervezetek részt vesznek a leszerelésért folyó küzdelemben és erre hívnak fel minden -felelőssé­get érző dolgozót. Elítélik és visszautasítják az embe­riségellenes törekvéseket. A Szakszervezetek Országos Tanácsa Tartu 950 éves Az' észt Tartu városa 950. évfordulóját ünnepli. A város több évszázada ismert kulturális központ. Az első iskolák a XVI. században épültek. Híres egyetemét 1632-ben ala­pították A magyar szakszervezetek állásfoglalása a rakétaiegyverkezés és a 1 * 1 ellen Körteszüref. Két héttel korábban kezdték meg a körte szedését a Zalaegerszegi Állami Gazdaság gyümölcsö­sében. A százhuszonöt hektárnyi körtés termését a fővárosi igények kielégítése mellett exportra is szállítják (MTI-fotó — Kiss Ferenc felv. — KS) Ünnepélyes diplomakiosztás a poliíikai fiiskilán Havasi Ferenc beszéde Pénteken diplomakiosztó ünnepséget tartottak a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai' Főiskoláján. Részt vett az ünnepségen és be­szédet mondott Havasi Fe­renc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Bevezetőjében méltatta az évente 600—650 ezer hallga­tót számláló pártoktatás je­lentőségét, s ezen belül a politikai főiskola szerepét. Ez a több mint 30 éves múl­tú intézmény a marxista propaganda egyik fő bázisa és irányító központja, amely fontos szerepet tölt be a ve­zető káderek, képzésében és továbbképzésében, a tudo­mányos kutatómunkában, a párt politikai nevelő és szemléletformáló feladatai­nak megoldásában. Az oktatómunka idei fel­adatairól szólva a Központi Bizottság titkára rámutatott a mostani időszak néhány nemzetközi és hazai jelleg­zetességére. Felerősödőben van — mondta — a nemzet­közi imperializmus agresz- szivitása. Ezt igazolja az ál­tala szított fegyverkezési hajsza, a nukleáris háború gondolatának „elfogadtatá­sára” irányuló törekvése, számos provokációja, a zsa­rolás és a terrorizmus kü­lönféle eszközeinek alkalma­zása. A gazdasági kapcso­latokban tudatosan nehezíti a kölcsönös előnyök érvé­nyesítését, a politikai és ál­lamközi kapcsolatokban a nézeteltérések tárgyalásos rendezése helyett diktátum­ra, egyoldalú előnyökre tö­rekszik és elfogadhatatlan feltételeket támaszt. Mi ez­zel állítjuk szembe szocia­lista békepolitikánkat, az SZKP XXVI. kongresszusán megfogalmazott és a népek vágyait kifejező programot. Napjaink fontos jellegze­tességeként beszélt a gaz­dasági korszakváltásról és az ebből származó hatások marxista vizsgálatának szükségességéről. Hangoz­tatta: véget ért az extenzív gazdasági növekedés idősza­ka, az olcsó nyersanya­gok bősége, a beszerzések és eladások korlátlan lehe­tősége. Fel kell tehát nő­nünk az új időszak követel­ményeihez, mint ahogy gaz­dasági fejlődése minőségileg más szakaszához érkezett a többi európai szocialista or­szág is. Érzékenyebbek let­tünk a világgazdaság folya­mataira, s a növekedés for­rásává az intenzív fejlesztés tartalékai váltak. Ezt figye­lembe véve kell erősítenünk a szocialista országok együttműködését, s ugyan­akkor fejleszteni a kereske­delmi kapcsolatokat a vi­lág más országaival is. Belpolitikai helyzetünkre áttérve, Havasi Ferenc hangsúlyozta, hogy politikai viszonyainkat a bonyolul­tabb nemzetközi helyzet és a nehezedő külgazdasági fel­tételek közepette is a ki­egyensúlyozottság, a bizton- , ság jellemzi. Ennek alapja a párt és a nép közötti köl­csönös bizalom, nyíltság, őszinteség. Fejlődött a tár­sadalmi élet demokratizmu­sa. A gazdaság területén je­lentősen előre léptünk az in­tenzív fejlesztésből adódó feladatok megoldásában. A magyar népgazdaság foko­zatosan új fejlődési pályára áll. Fő gazdaságpolitikai cél­kitűzésünk a népgazdasági egyensúly helyreállítása és az életszínvonal megőrzése. Ennek rendeltük alá a ter­melést, a fejlesztést és az elosztást. Nagyobb figyel­met összpontosítunk a mi­nőség javítására, a haté­konyság és a jövedelmező­ség növelésére. Gazdaságpo­litikánk középpontjában tehát a nemzetközi gazda­sági környezetből és a ha­zai adottságainkból adódó feladatok állnak. Befejezésül hangsúlyozta: optimisták lehetünk, de csak a saját erőfeszítéseink arányában. Az idei eredmé­nyeinkre és tapasztalataink­ra alapozva kell elkészíteni a jövő évi tervet, amelynek megvalósításával tovább kí-r vánunk lépni a kiegyensú­lyozott gazdasági fejlődés útján. Ehhez fegyelmezett munka, határozott vezetés, korszerei szemlélet szüksé­ges. Havasi Ferenc beszéde után Szabó József rektor, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja nyújtotta át a diplomát a politikai fő­iskolán idén végzett 198 hallgatónak. Politikai tudo­mányokból 25-en kaptak egyetemi doktori címet (MTt»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom