Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-27 / 227. szám

AZ ORVOS VÁLASZOL Szakszerűen a szexológiáról Az Észak-Kaukázusban lé­vő Ésaak-Oszétiában igen népszerű sportág a szabadfo­gású birkózás. Két olimpiai aranyérmet, négy világbajno­ki címet szerzett Szoszlan An- gyijev ebben a sportágban. A íiú már kiskorában megsze­rette a szabadfogású birkó­zást. Apja, Pjotr Angyijev mérnök a köztársaság egyik legjobb birkózója volt. Bizo­nyára ezért is kapcsolódott be mind a három fiú a szabad­fogású birkózásba. Először a legidősebb, Gennagyij szere­pelt az össz-szövetségi baj­nokságon. A középső fiú, Szergej szintén tagja lett a Szovjetunió válogatottjának. Teltek az évek és Szoszlan a Dinamó edzőjéhez, Aszlam- bek Özgojevhez került. Szosz­lan most 28 éves és 118 kilo­gramm, a magassága 198 cen­timéter. Külsején nem látszik meg, hogy a szupersúlycso­portban sportol. Szoszlánéknak négy gyere­kük van, 2 fiú és 2 lány. Lesz kinek átadni a sportban szer­zett tudást, hiszen a 16 esz­tendős Murad és a ll éves Aszlan, úgy tűnik, méltó utó­dai lesznek apjuknak a maj­dani olimpiákon. Magyarországon hivatalo­san nem jegyzik tudományág­ként a szexológiát. Bár sokan foglalkoznak vele, hébe-hóba könyvek is jelednek meg e témakörben, de igazi irodal­ma, részletes dokumentum­anyaga nincs. A Magyar Ifjú­ság című hetilapunk „Az or­vos válaszol” rovatában gyak­ran foglalkozik a fiatalok szexuális problémáival. E népszerű rovat azonban csak hiánypótlás. Dr. Veres Pállal, a Magyar Ifjúság népszerű szexológusá­val beszélgettünk. — Az ön nevét sokan is­merik. Az építőtáborokban és egyéb tömegrendezvényeken tartott előadásai során szemé­lyeden is rengeteg fiatallal, azok problémáival került kap­csolatba' Mi a véleménye a fiatalok szexuális ismeretei­ről? — Lehangoló. Több mint tízezer levél alapján állítha­tom, hogy rendkívül nagy a lemaradás a felvilágosításban. Sajnos, a fiatalok nem mer­nek orvoshoz fordulni a prob­lémáikkal, a szülők nem vi­lágosítják fel őket, az iskolai nevelésben pedig a pedagógu­sok csak periférikusán, köte- lességszeruen, gyakran nyűg­ként foglakoznak a családi életre neveléssel, a szexuális felvilágosítással. Pedig gyak­ran épp a szexuális meg nem értés, az összhang hiánya okozza a családok felbomlá­sát, a válást. A diszharmónia azonban nem bíjn, még a sze­relmesek között is gyakori. Ezek nagy részét megfelelő útmutatással vagy előzetes felkészítéssel orvosolni lehet­ne. — Milyen tapasztalatokat szerzett az építő-, sport- és egyéb táborokban? —. Általában íelszabadul- tabbak, őszintébbek ilyen he­lyeken a fiatalok. Névtelenül, írásban egyszerűen, lényegre- törően teszik föl a kérdései­ket. Közérthetően kell fogal­maznom, ha azt akarom, hogy ne értsék félre mondandómat. Szem előtt kell tartani, hogy a szexológia és a pornográfia (az élő szóban a néven neve­zés és a durvaság) két külön­böző dolog. Az előbbi egy tu­dományág, az utóbbi pedig cgv kellően el nem ítélhető üzlet, a pénzszerzés reményé­ben. — ön elsősorban orvosnak, újságírónak vagy szexológus­nak tartja magát? — Erre nehéz válaszolni. A legegyszerűbb aazt monda­nom: is-is. Hiszen a szexoló­gia tudományába tartoznak az orvosi és piszhológiai ismere­tek, és mindezek megfogalma­zása, propagálása révén az új­ságírás is. Sajnálatosnak tar­tom viszont, hogy sem az or­vosi, sem a pszichológiai kép­zésben, nem szerepel a szexo­lógia, és a hozzá szorosan kap­csolódó higiénia. Pedig a szexuális nevelést már kis­gyermek korban el kell kez­deni, természetesen az életko­ri sajátosságoknak megfelelő szinten! Külön, önálló szexuá­lis nevelésről nem beszélhe­tünk, hiszen akit az életben agresszívnek neveltek, az a szexuális életében is agresszí­ven fog viselkedni. Aki pedig csak passzív szemlélője az életnek, az ott is az marad. A szexualitás az emberi kapcso­latok természetes része, ami nélkül lehet ugyan élni, de ennek jelenléte teljessé, tel­jesebbe, teheti az eletet. — Korábban utaltunk ro, hogy a szexolögiának hazánk­A Balatonnagybereki Állami Gazdaság pusztaberényi kerületébe fölvesz villanyszerelő szakmunkást valamint ív- es lánghegesztő vizsgával rendelkező lakatos szakmunkást szakosított sertéstelep! munkahelyre. Jelentkezni lehet személyesen a kerület központjában (Lengyeltoti-Pusztabereny) a kerületi műszaki vezetőnek (85408) ban nincs különösebb irodal­ma, hagyománya. Máshol vi­szont van. ön mennyire is­meri a nemzetközi szexológiai helyzetet, s vannak-e külföldi kapcsolatai? — Természetesen vannak külföldi ismerőseim, sokfelé levelezek, de sajnos, ezeknek a kapcsolatoknak az ápolásá­ra kevés időm marad. Az egyes országokban nem ugyanazok az erkölcsi nor­mák uralkodnak. Mások a szokások, a körülmények és a szexológiai háttér. , Nálunk például megbotránkozást kel­tett, amikor a Margitszigeten egy francia nő monokiniben, azaz melltartó nélkül akart fürdeni. Az NDK-ban már régóta vannak nudista stran­dok, ahol még a bikini alsó is fölösleges ruhadarab. Cseh­szlovákiában szexológiai inté­zetet hoztak létre, ezzel is je­lezve a tudományág fontossá­gát. Kétségtelen, hogy a kö­zelmúltban nálunk is tapasz­talható némi előrelépést. Elég, ha csak a KISZ X. kongresz- szusára utalok. Ezen a jelen­tős olitikai fórumon is el­hangzott, hogy igenis szükség van a fiatalok hatékony szexo­lógiai felvilágosítására. Gy. L. azin Tehetség, szenvedély Két évvel ezelőtt ól név jelent meg a Belorusz Szirri- fonikus Zenekar koncertjei­nek plakátján, Timur Szer“ gejtnya neve. Ebben nem volna semmi meglepő, ha a most debütáló zeneszerző neve nem olyan híres klasz- szikusoké mellett állna, mint Varlamov, Csajkovsz­kij, Grieg, Couperin, Duna- jevszkij. A meglepetés iga­zán csak azon az estén vál­tozott ámulattá, amikor a közönség a zeneszerzőt meg­ismerte: Timur Szergejenya ugyanis 10 éves, sovány, szőke, nagyszemű kisfiú. Határozott léptekkel a zongorához sietett, leült, ke­ze egy pillanatig megállt a billentyűk felett és játsza­ni kezdett. „Farkas’* című darabját adta elő. Előadóestjén Timnr Szer­gejenya több szerzeményét is bemutatta; a Keringőt, a Polkát, a Hangulatokat. A közönség sokáig nem akarta elengedni a zeneszerzőt. Ta­náraival — Vlagyimir Kuz- menkóval és Kim Teszakov- val, a Belorusz Zeneművé­szeti Főiskola központi zene­iskolájának pedagógusaival együtt ünnepelték őt. Édes­anyjának is része volt az ünneplésben. Tatjana Szer­gejenya ugyancsak zenész. A kisfia zenei adottságait már kétéves korában észre­vette. — Nem egyszer előfordult — meséli az édesanya —, hogy amikor zongoráztam, ott ólálkodott mellettem, az ujjaim mozgását figyelte, igyekezett megismételni a hangokat. Amikor gyermek­dalokat énekeltem neki, pil­lanatok alatt megtanulta. Hároméves korában mar könnyű darabokat játszott. Több órán keresztül képes volt a zongora mellett ülni. Hiába csalogatta őt a báty­ja sportolni — nem ment. Négy és fél éves korában Timur már kisebb darabo­kat komponált, véleményem szerint nem is rosszakat. Pedagógus férjemmel úgy döntöttünk, hogy bemutat­juk a kisfiámat a központi zeneiskola tanárainak. — Engem a kisfiú érzel­mi improvizációi döbbentet­tek meg — egészíti ki az édesanya elbeszéléseit Timur zeneszerzéstan-tanára, Kim Teszakov. — Nagyon mozgékony, di­namikus gyerek. Ilyen a ze­nében is — könnyű, energi­kus. életvidám. Kiváló a reakciókészsége és nagysze­rűek az intuíciói ... . Timurnak több mint húsz alkotása van. Általában kis darabok, indulók, polkák, polonézek, keringők. Egyet­Daliák családja len igazán nagy műve hoz­ta meg neki a népszerűséget — a „Hatinyi hallatja”. Az a mű. amely a fasiszták áltál a lakosokkal együtt pox'ig égetett Hatiny belorusz falu tragédiájáról szól. A Belo­rusz Szimfonikus Zenekar repertoárján szerepel, ez a darab, csaknem minden hangversenyükön előadják. Hatiny helyén most a fáj­dalom panteonja áll; és a bánattól sírnak a haran­gok ... Ezek a harangok rázták meg legjobban a kis­fiú lelkét, amikor osztályá­val meglátogatták Hatinyt. Timur ezután éjjelenként mindig felriadt. Fia egészsé­gét féltve, édesanyja meg­tiltotta neki, hogy zongoráz­zon. De titokban mégis ját­szott és írta a ..Hatiny bal­ladát”. Négy hónapig dolgo­zott rajta. Kim Teszakov, a népszerű Hatiny-oratórium szerzője, elsőként gratulált az ifjú zeneszerzőnek. „Ezt a darabot könnyek nélkül nem lehet hallgatni. A ha­lottak iránti részvét köny- nyei nélkül. De amikor a ballada fináléjában felhang- zanak az Optimizmus és életöröm pompás akkordjai, azt sem lehet megállni könnyek nélkül”. J. Sza-pozskov Kutatók a tengeren A világ országai közül a Szovjetunió rendelkezik a leg­hosszabb tengerparttal, ezért érthető, hogy az oceanológiai kutatások itt igen jelentősek. A legkorszerűbb kutatóeszkö­zökkel felszerelt hajóflottája egész évben járja a vízi or­szágutakat az Eszaki-Jeges- tengertöl a Déli-sarkig. A ha­jók egy része speciális tudo­mányos feladatoknak, például, légköri jelenségeknek, ten­geráramlatoknak és azok víz­összetételének, a halrajok mozgásának, faji összetételé­nek, a tengerben élő parányi állatoknak és növényeknek vagy az egyes óceáni terüle­tek előanyag-produkciójának a vizsgálatára épültek, mások univerzális kutatási munka végrehajtására is alkalmasak. Mozgó kutatóállomások te­hát e hajók, évekig tartózkod­hatnak a tengeren, s a rajtuk dolgozó kutatógárdának mo­dern, jól felszerelt laborató­riumok állnak rendelkezésére. Ezeknek a hajóknak egy ré­sze a meteorológiai műhol­dakkal is kapcsolatban van, és így jelentős mértékben hoz­zájárul az egész földre vonat­kozó időjárási távprognózis kialakításához. A felszíni flottához egyre több olyan víz alatti mozgó laboratórium is tartozik, melynek a kontinentális ta­lapzatokat borító tenger élő­világának tanulmányozása a feladata. A jövőben újabb feladatok várnak az oceanográfusokra, hiszen a tengert és élővilágát fenyegető veszélyek egyre so­kasodnak. Elhárításukra csak széles nemzetközi összefogá­son alapuló, lelkiismeretes munka képes. Ebben a mun­kában joggal lehet számítani a Szovjetunió nagy tapaszta­latokkal rendelkező tengeri tudományos kutató flottájára. Élet idegen szívvel Mintegy 500 emberen haj­tottak végre szívátültetést, közülük vagy százan élnek. Az első ilyen műtétet — mint is­meretes — Dél-Afrikában dr. Christiaan Barnard és mun­katársai 1967. december 3-án, a kapstadti Groote-Schuur kórházban végezték. Az 55 éves Louis Washkansky zöld- ségkereskedö a halálos bal­esetet szenvedett Dennis A. Darwall szívét „örökölte”. Washkansky a nevezetes mű­tét után 18 napig élt, s tüdő- gyulladásban hal meg. Bar­nard második betege, Philip Blaiberg fogorvos már 18 hó­napig élt a színesbőrü Clive Haut szívével a mellkasában. A legtöbb szívátültetést Ka­liforniában Norman E. Shum- ivay, a Stanford egyetem or- ■ vosi központjának professzora végezte; 1968—1980 köz.ött 206 műtétet hajtott végre. Az amerikai professzor már 1958­ban folytatott szívátültetési kísérleteket. 1967-ben egy ma­jom szívátültetésénél jelen volt Barnard doktor is. Haza­térve, Marius testvérével be­hatóan foglalkozni kezdett a szívátültetéssel, s elhatároz­ták, hogy emberen is megva­lósítják. Bár az első szívát­ültetés Barnard nevéhez fűző­dik, Shumway professzor ren­delkezik a legnagyobb tapasz­talattal. Pácienseinek 80 szá- zaláka több mint egy évet, minden második öt évnél is tovább élt új szívével. Dr. Barnard egyik betege, Dorothee Fishe» 1969 óta él idegen szívvel. Barnard úttö­rő szívátültetési műtété után világszerte 64 sebészcsoport 101 műtéttel próbálkozott. De a szivátültetési hullám hama­rosan alább hagyott, mivel a legtöbb beteg néhány órával, vágj' nappal a műtét után meghalt. Emmanuel Vitria, 62 éves marseillei borkereskedőt a második szívinfarktussal szál­lították, jó 13 évvel ezelőtt kórházba. A dél-franciaorszá­gi kikötőváros szívspecialistái megállapították, a beteg álla­pota olyan súlyos, hogy a biz­tos halál vár rá. Edmond Henry kardiológus professzor ekkor határozta el, hogy szív- átültetést fognak végezni. Két hét múlva, 1968. november 28-án, Pierre Ponson tenge­részkatonát elütötte egy te­herautó. ,Ö volt az ideális do^ nor. A fiatal katona adottsá­gai tökéletesen megfeleltek Vitria számára. Emmanuel Vitria az egyetlen beteg, aki a marseillesi kórházban új szívet kapott. Ö már meg- mentőjét Henry professzort is túlélte, az orvos hat esztendő­vel ezelőtt szívinfarktust ka­pott és meghalt. Vitria tíz nappal a műtét után már vö­rös bort ivott. Sz. E. UFO-nak hitt lepkék Az UFO-észlelések közül né- hánj'at vándorló rovartöme­gek okozhattak — vélik P. Callahan és R. W. Manhin ro­varkutatók. Állításukat a fe­nyőaraszoló tömeges megjele­nése es az adott területről ér­kező UFO-bej elemesek fel­tűnő egybeesésével bizonyít­ják. A jelenség okát laborató­riumban vizsgálva kimutat­ták, hogy a lepkék erős elekt- ' romos térben íeltöltödnek és á mikro-kisülések miatt fény- leni látszanak. A sötét labo­ratóriumban már egy lepke fényét is jól lehet látni több méter távolságból. Mivel a fe­nyőaraszoló igen nagy töme­gekben vándorol — megfi­gyeltek már 100 km hosszú és 25 km széles rovarfelhőt is —, megfelelő meteorológiai kö­rülmények között az állatok úgy íeltöltődhetnek, hogy a felhő éjjel intenzíven fénylik. A diffúz, gomolygó fénylést az okot nem ismerő megfigye­lők „természetesen” UFO-nak vélik és bejelentik. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom