Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-03 / 206. szám

Negyedszázad a pályán Trapézon leng, hegedül Nem őriz minden .szere­péről fényképet, nem dátu- moz vele kapcsolatos újság­cikkeket, nem vezet statisz­tikát alakításairól. A lakás­ban csak egyetlen fotó ém- lékeztel életre szóló hivatá­sára. De ez aztán „beszédes"’ kép! Szédítő magasságban ül a trapézon, és önfeledten hegedül: nem vesz tudo­mást az életveszélyről. A művészpálya jelképe ez a fotó. amely a Tűzijátékban ábrázolja ... Negyedszázada színész Dánffy Sándor. Körülbelül háromszáz szerepet tud ma­ga mögött. — Horgásztam a nyáron, s az eszem elkezdett „kelepel- ni”: annyi minden történt huszonöt év alatt! És még­is egy'hosszú pillanat gyor­saságával röppent el negyed­század. A munkásszínjátszóból lett színházi tagot az igaz­gatóság néhány mondatos epizódban tekintette meg. másnap mar olvashatta a nevét igazi szerepben a pró­batáblán. Békéscsaba. Eger, Kecskemét. Kaposvár — ezek pályájának állomásai. — Noha rózsák tövis nél­kül soha sem teremtek, úgy összegezhetem a pályát: bol­dog lehetek, hogy azt csinál­hatom. amit szeretek, ami­re hivatást érzek. Huszonöt év alatt nem ke­rülték el a főszerepek, de az epizódokat sem tekinti „rangon alulinak”. Egyetlen szerepet sem adott vissza e negyedszázad alatt. — Amikor elkezdtem a pályát, éreztem az idősebb kollégák érdeklődését, se- gítőkészségét. Ez jó hinter­land volt a fejlődéshez, s én nyitott lélekkel fogadtam minden észrevételt, dicsére­tet és bírálatot egyaránt. Talán ezért van az, hogy a kezdő színészekkel jó a kap­csolatom. Azt igyekszem visszaadni, amit én kaptam az idősebbektől. Csaknem tizenöt éve. hogy a Csiky Gergely Színházhiy szerződött. Nem Kaposvá­rért, nem ezért a színhá­zért. Jött, mert érezte, hogy a színész számára szükséges meguju­a társulatváltás. De egyszercsak azon kapta ma­gát, itthon van ebben a város­ban: jó ismerőse a lellei horgász­társ, az orvos, a kaposvári kofa, a hivatalnok, a sze­relő. . Kezdte magát otthon érezni a színház­ban, amely — s ebben is külön*- bözött a koráb­biaktól — na­ponta követelte a színésztől a lást. Hívták minden év­adban másfelé is, de nem ment. Csak tavaly öt szín­ház jelentkezett érte. köz­tük pesti is — ő azonban maradt. Ügy érzi, fontos, amit csinál — színészként és közéleti emberként. Párt­titkár, s a városi pártbizott­ság tagja is. Megszerette a várost — megszerette a vá­ros. Hányszor és hányszor té­ma a színház, ha emberek­kel találkozik! S ami jó ér­zéssel tölti el: az utóbbi időben nemcsak egy-egy ala­kításról beszélnek vele is­merősei, de az egészet di­csérik. — Ügy gondolom. új aranykor előtt áll a színház: sok tehetséges ember al­kotja a társulatot, és Ba- barczy László munkája most érik be igazán. Nehéz évad lesz: most fokozottan érvényre emelkedik majd, hogy a színvonalat nemcsak tartania, hanem többet, mást kell elérnünk a színé­szi személyiség szintjén is. Jó értelemben mondom, hogy versenytársaink akad­tak a magyar színházi élet­ben. ez természetesen újabb erőfeszítésekre ösztönöz bennünket. Érezzük a me­gye bizalmát, s ez energi­ánk ! Igen, a régi „színészmo- dell” — hajnalig a bárban ütni el az időt, „villogva” a hálás „közönség" között — Kaposváron ismeretlenné vált. De ismerős a hajnalig próbálni hajlandó színmű­vész. A rendező pedig — mondja Dánffy — nem fe­jezi be a munkát a premi­errel. Ellenőrzi az előadáso­Salustio — Dánffy Sándor kát, s még a széria utolsó estjekor is korrigál. — Az a nagyszerű, hogy ezen a pályán nincs meg­állás. Jön egy fiatal rende­ző más életérzésekkel, föl­készültséggel és arra kész­tet, hogy megújulj eszköze­idben. Ami tavaly jó volt, jövőre ha nem is avul el, de már nem lesz elég. Ez a színészpálva csodája, szép­sége. A százméteres síkfutó­nak keményen kell edzenie, hogy az olimpián megfussa az új világcsúcsot. így van a színész is: próbák hosszú során gyötrődik, s aztán a premieren föl kell állítania az új „világcsúcsot”! Nem. ez semmi esetre sem jelenti azt, hogy a színész nem bukhat egy-egy szere­pében; buktak a leg^seniáli- sabbak is. De az egészet il­letően érvényeset mondott ki Dánffy Sándor. Hány meg hány szerepe hitelesíti ezt! Lehetetlen felsorolni: Tót tűzoltó, anarchista ve­zér, Marco, Ladvenn alki- rály, A művésznő hintájá­ból, s a kaposvári Csörgheő Csuli, az Erdő ravasz fake­reskedője, operettszerepek tucatjai. Sam a Hazatérés­ből, a Szegény Dániel ál­papja, Salustio A király­asszony lovagjából stb. Nem tudom, mi a titka. Talán ez. Pöttömnyi kislány hívja, játsszon vele halvá- sárt. S ő maga is gyermek­ké változik egy pillanat alatt: leguggol a gyerek mellé, és már ketten kap- dossák kacagva a sikamlós, ezüstszínűi pontyot. Becsszó, látom azt a le­vegő-halat ... Leskó 1-ászló Sumonyl Zoitá 3 1 P A N E L­H A L O 1 M Ilyenkor leszedik a pony­vát, letörölgetik a féltett jószágot, majd felnyitva a motorháztetőt, az akku­mulátorral, a gyertyákkal, de a bátrabbak vagy hozzáér­tőbbek a megszakítóval és a porlasztóval is elbíbelödnek -gy kicsit. Tulajdonképpen semmi bajuk sincs ezeknek az alkatrészeknek, csak ahogy a gyerekek az új és drága játékaikat szétszedik és összerakják, úgy játsza­nak ezek az autóikkal. Át­szólnak egymásnak, tanácso­kat adnak, az azonos típu­sok tulajdonosai kicserélik tapasztalataikat. Egy-egy valóban fuldokló motor kö­rül csoportokba verődnek, mindenki másutt véli a hi­bát, s szívesen kísérleteznek a javításával is. Kiselejte­zett munkaköpenyekben vagy sportosan, tréningru­hákba öltözve, olykor ket- ten-hárman is fekszenek egy autó alatt, s kezük ko­nyákig olajos. A lebetono­zott parkoló hét végén át­alakul szabadtéri szerelő- műhellyé. De a kocsimosás, az autó­szerelés inkább csak keret a tarsas együttléthez. Ok a megszüli Uuira, az egymást névről sem ismerő emberek beszélgetésére. Mert az ott ügyködők és egymást segí­tők között megszűnnek a foglalkozási, anyagi és mű­veltségbeli különbségek — és indok a család, a feleség előtt is. hogy lent tölthes­sék a délutánt. Lehetséges, hogy ezért akar itt minden­ki kocsit venni, mert — le­gyen az akármilyen is — ezzel már tagsági igazol­ványt váltott ebbe a szigo­rúan zártkörű klubba. A tanár nagyon ritkán szokta lemosni a Trabant­ját, s szinte sohasem fordul elő, hogy a tankoláson kí­vül máskor is felnyissa a motorháztetőt. Megtörtént már, hogy a mellette álló autó mosásakor össze fröcs­költék az ö poros, piszkos kiskocsiját, s így az óvatlan szomszéd egy füst alatt azt is lemosta. Másnap a fia­talember zavartan köszön- gette ezt a szokatlan szí­vességet. es a szomszéd el­hárító kézmozdulatára va­lami olyasfélét motyogott, hogy ezentúl ő is gyakrab­ban fogja lemosni a Tra­bantot. Ám most sem áll be a többi rendes klubtag köze, hanem ehelyett eléggé el nem ítélhető módon bevá­sárolni megy a családjával. Csakhogy ez a mai vásárlás egy kissé elhúzódik, mert amint végigmennek a par­kot átszelő aszfaltos járdán, és a szélső ház sarkától tel­jes pompájában tűnik elő a vásári forgatag. Gergő egy lépést sem hajlandó tovább menni. A harsogó zene, a kötélkqrdonon lebegő zász­lócskák, a színes kis pavi­lonok és a közöttük sétáló, nézelődő, csoportosuló em­berek láttán azt hiszi, hogy a Vidámparkban vannak. Nem is lehet megtenni a gyerekkel, hogy ne nézzék meg közelebbről, és hogy legalább meg ne mártózza­nak maguk is ebben a for­gatagban. A tanárnő huszonkilenc éves. középtermetű, csinos nő, se nem kövér se nem sovány, de mégis inkább karcsú, mint molett. Csak arányosan fejlett mellei és asszonyos fara miatt nem mondható vékonynak vagy soványnak, de a bokái, ame­lyek meglepően karcsúnk és keskenyek, igen formás láb­szárban folytatódnak. Egy­szóval a legjobb verseny­súlyban van, ahogy mon­dani szoktak mostanában, és abban a korban, amikor maid' minden férfi, a kama­szoktól az aggkor küszöbén lévőkig, megfordulnak utá­na az utcán. Arcfestéket vagy rúzst nem használ; az úgynevezett mandula vágá­sú, keleties szemek, a szé­les száj s a szabálytalan ala­kú fogsor, elöl két szeles metszőfoggal olyan 'érdekes­sé teszi az arcát, hogy azon bárminemű festett kiemeles ELŐADÁSOK A SZÜLŐKNEK Szakmákat ajánlanak a népfrontbizottságok Jobban segíti- a fiatalok helyes pályaválasztását a megyei népfrontmozgalom a jövőben. Eddig is szép ered­ményeket hozott, hogy a Pályaválasztási Intézet — együttműködve a. Hazafias Népfront pedagógiai bizott­ságaival — kapcsolatot te­remtett a szülőkkel. A kö­zösen szervezett pályavá­lasztási tanácskozások kü­lönösen hasznosak voltak a szülök tájékoztatása szem­pontjából. Nagy érdeklődést keltett körükben, hogy mi­lyen szakmát válasszanak a lányok, az egészségi szem­pontból károsult gyerme­kek. ! • A Hazafias Népfront me­gyei elnöksége szerint a népfrontbizottságok az in­tézettel együttműködve so­kat tehetnek azért, hogy eredményesebb legyen az iskolákban a pályaválasztás. A mozgalom vállalta, hogy a pedagógiai bizottságok és a szülői munkaközösségek vezetőit, tagjait rendszere­sen tájékoztatja az időszerű feladatokról. A szülőknek szintén tartanak ismertető­ket a tömegpolitikai isme­retterjesztés keretében, kü­lönféle fórumokon megis­mertetik őket a pólyákkal, szakmákkal. Erre azért van nagy szükség, mert a kellő tájékozottság, hiányában sok családban nemigen tudnak mit ajánlani a gyerekeknek. Azt is tervezik, hogy szor­galmazzák a szakkörök meg­szervezését az iskolákban, a mezőgazdasági üzemekben. Ott fölkelthetik a fiatalok érdeklődését a szakmák iránt A jogpropaganda-előadá­sok, beszélgetések, az úgy­nevezett munkavállalási ta­nácsadások abban segíthet­nek, hogy a fiatalok jobban •megismerjék a szakmát, s ne hagyják el. A népfrontbizottságok ab­ban is feladatot vállalnak, hogy meggyőző szóval, ha kell, vitatkozva, csökkentsék az előítéleteket a lányok szakmatanulása iránt. A di­vatszakmák helyett elsősor­ban a megye szempontjából fontos pályákat ajánlják a szülőknek. Kézimunka-kiállítás Böhönyén Társadalmi munkát szerveznek az asszonyok Men csel Iné és Kovácsné a kézimunkakor kiállításán Ügyes kezek szorgos munkájáról vall az a szép kiállítás, amelyet ketten is jogos büszkeséggel mutat­nak. Párnák és térítők, blú­zok, faragások, díszdobozok, pásztorbotok, ikebanák lát­hatók a böhönyei pártház klubjában. — Húszesztendős a nő­mozgalom községünkben; ennek tiszteletére rendez­tük a kiállítást. Ami itt látható, azt évek során a nőtanács majd a nőbizottság által szervezett kézimunka- ' és hímzőszak­körben tevékenykedő asszo­nyok, leányok készítették, a faragásokat pedig a hozzá­tartozók. Méneséit Imréné húsz esz­tendeje a termelőszövetke­zetben alakította meg a nő­bizottságot, s asszonytársai bizalmából az elnöke lett. — Mivel kezdtük a mun­kánkat? Mi volt a célunk? Kézimunka- és hímző- szakkört, szabó-varró Ijanfo- lyamot szerveztek; kezdet­ben néhány taggal, azután egyre többel. Ma jó néhá- nyan, akik náluk ismerked­tek meg a szabás-varrással, kisiparosként, bedolgozó­ként keresik kenyerüket. Hajdú Jánosné, Pataki Gá- borné, Pozsgai Lászlóné és túlzó és fölösleges dolog is lenne. Öltözködése is ilyen rafi- náltan egyszerű és termé­szetes. Férjével még az egyetem első évfolyamán is­merkedett meg, s össze is házasodtak az egyetemi evek alatt. Diplomaosztáskor már óriási pocakkal tolatott ki a díszjelvényhez, hogy kezet fogjon a dékánnal: Gergő még abban az évben megszületett. Szép család — szokták mondani róluk s nyilván most is fölfigyelné­nek rájuk, ha nem lenne itt ekkora nyüzsgés és ennyi szokatlan látnivaló. Zöld egyenruhás ifjúgár- disták cikáznak a járókelők között, hónuk alatt egy-egy köteg szórólappal és műsor­füzettel. Az egyik megáll Gergő előtt, és a kezébe nyom néhány papírlapot. — Tessek öcsike, olvasd! A gyerek zavartan és meghatottan köszöni meg, de főleg attól jön zavarba, hogy ez az egyenruhás azt hiszi róla, hogy ő már tud olvasni. S miután egy ideig félig grimaszra, félig mo­solyra húzott szájjal mered a papírlapokra, íelnyújtja őket szüleinek. — Olvassátok el! Egy ne­ked, egy neked! Éppen a Népművelési Propaganda Iroda feliratú pavilon előtt allriak,' s ekkor a pult mögül kijön egy for­maruhás lány, és leguggol a kisfiú mellé. — Szeretnéd te is oszto­gatni? Tessék! Add oda a néniknek es a bácsiknak! (Folytatjuk.) még jó néhány asszony ne­vét lehetne említeni, A kiállított szép kalocsai, karádi, buzsáki hímzések, makramék, táskák arról val­lanak, hogy kedvüket lelik ebben a munkában. Erről vall Major Józsefné, Lerger Ottóné, Tóth Mihályné, Bü- ka Gyuláné, Lábas Elemér­né — ő vezeti most a szak­kört —, Nemes Zsuzsa. Men- cseli Imréné, Molnár József­né, és a többiek egy-egy munkája, Tóth Mihály, Ta­más János, Koródi János fa­ragása. A nőmozgalom közéleti- ségre, az olvasás megszeret­tetésére, a község gazdago­dásáért érzett felelősségre nevelte az asszonyokat. Több író—olvasó-találkozót szer­veztek. gyermeknapokon megvendégelték a község apróságait. Létrehozták az öregek napközi otthonát, a Vöröskereszttel közösen gondoskodtak az idősek há­zi ápolásáról, részükre az ebéd elviteléről. S ha az óvodások, a bölcsőde vagy az iskola fejlesztése érdeké­ben társadalmi munkát kel­lett végezni, a szülői mun­kaközösséggel együtt ők is ott voltak. Az áfész-szal kö­zösen zöldség, gyümölcs, szőlő termelésével, vala­mint kisállattenyésztéssel kapcsolatos tanfolyamokat szerveztek. — Fő törekvésünk az as­szonyok összefogása mellett községünk gazdagítása volt — mond.ia Mencseli Imréné. A Hazafias Népfront fiatal nőbizottsagi elnöke. Kovács Józsefné pedig azt sorolja, hogy .mi mindent terveznek; — Változatlanul arra tö­rekszünk, hogy összefogjuk az asszonyokat, leányokat, gazdagítsuk Böhönvét. Éz a kiállítás az első rendezvé­nyünk. A himzöszakkör to­vább működik, szövótanfo- lyamot is indítunk ... Régebben is rendszeresen tartottak politikai, egészség- ügyi előadásokat, mast a TIT bevonásával előadás- sorozatot Indítanak a Család helye és szerepe társadal­munkban címmel. Kondicio­náló tornát szerveznek az asszonyok, leányok részére az iskola tornatermében. Ezt Cziráki Józsefné, a művelő­dési otthon vezetője — a női kézilabdacsapat edzője — készségesen vállalta. Ab­ban is segítenek, hogy ősz­szél az iskolában faragó- szakkör. indulhasson. Ennek vezetésére ifjabb Tóth Mi­hály faragót kérték föl. — Az óvodáról se feled­kezzenek el — szól közbe Ujj Imre, a községi párt- bizottság titkára. — Dehogy feledkezünk el — folytatja Kovács József­né. — Játékokat eddig is készítettünk, most annak kí­vánjuk majd megnyerni a község lakóit, hogy járulja­nak hozzá az óvoda fejlesz­téséhez téglajegyekkel. El akarjuk érni, hogy a jelen­legi ötvenszemélyes óvodá­ban száz gyermeket lehes­sen elhelyezni, megszűnje­nek az óvodai gondok. Tu­dom, a község lakóira most is, mirtt az elmúlt években, számíthatunk — abban is, hogy »z építkezésben társa­dalmi munkában vegyenek részt. Példa erre az iskolai napközi fölépítése. A böhö- nyeiek ahhoz is szép társa­dalmi munkával járulták hozzá. Sz. L. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom