Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-01 / 204. szám

) Milliók mínuszban A kulcsszó: minőség, megbízhatóság Vezetéképítők Irakban Mezőgazdaságunkról szól­va, azt már mindenki tud­ja, hogy előkelő helyen ál­lunk a búza és kukorica ter­méseredményeit illetően, hústermelésünk is meg­nyugtató helyet foglal el a nemzetközi mezőnyben. A sikerekkel nincs is gon­dunk, fejtörést inkább gyen­geségeink okoznak. Nos, er­ről kevesebbet szólunk, hol­ott az eredményeink gyara­pításáért főként ezen a te­rületen lenne mit tenni. Tavaly mintegy háromszáz közös gazdaság zárta veszte­séggel és alaphiánnyal az évet. Na és, mondhatná bárki: amíg van Bábolnánk és Nádudvarunk, nem kell félni. A helyzet nem ilyen egyszerű: a veszteség össze­ge ugyanis meghaladta a másfélmilliárd forintot. Ez már tekintélyes summa, megkülönböztetett figyelmet érdemel, A téeszek fejlődé­sében mind erősebb a dif­ferenciálódás. Az utóbbi években a jó szövetkezetek mégjobbgk, a gyengék még gyengébbek lettek. Egyre gyakrabban vetődik föl a kérdés: mi lesz a lemara­dókkal. Hogyan boldogul­nak? Ezek a szövetkezetek másfél millió hektáron gaz­dálkodnak. Ha nem sikerül szorult helyzetükből kilép­niük, veszélyeztethetik a mezőgazdasági VI. ötéves tervének teljesítését. A veszteséges szövetkeze­tek bajára sokan szeretné­nek gyógyírt találni. Az el­sők között a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsát kell említeni. Decemberben összeülő IV. kongresszusuk egyik fő témája a nehéz helyzetben levő gazdaságok problémájára tartós megol­dást keresni, találni. Irány­elvükben -dlágosan fogal­maznak: „Gondjaink megol­dását a mai követelmények­hez igazodóan, újszerűén in­dokolt megközelíteni. A ked­vezőtlen termőhelyi viszo­nyok, a kedvezőtlen erőfor­rások és gyakran a lehető­ségekkel arányban nem ál­ló fejlesztések, a vezetési hibák külön-külön is gon­dot okoznak, együttesen pe­dig nagy mértékben hatnak és állandósulnak. Gond az is. hogy ezek a szövetkeze­tek nem tudnak az érde­keltségüknek megfelelő ha­tást kifejteni a települések­re. A helyzetük átfogó vizs­gálatra szorul”. A Marcaliban honos egyet­len építőipari szervezet az Építő- és Szak szerelőipari Szövetkezet, amely idén kezdte fennállásának har­mincadik gazdasági évét. A mai üzleti élet kívánalmai különösen kedveznek a ki­sebb, rugalmas, vállalkozási készséggel „megáldott” üze­meknek. Kálmán László el­nök szavaiból kiderült, hogy a szövetkezet kooperációs és üzletszerző tevékenységé­vel alaposan ki is használja a lehetőségeket. — A munka minőségében és a határidők betartásában sikerült elsősorban előrelép­nünk — mondta Kálmán László. — Az ipari részlegek sokféle vállalattal, szövetke­zettel vannak kapcsolatban. Gyártunk bútorokat, étkezé­si és ételtároló szekrényeket, székeket és kerti padokat a Müártnak. De foglalkozunk bútorjavítással és ajtók-ab- lakok készítésével is. Jól be­vált a Kaposvári Lakberen­dező Ktsz-szel való együtt­működés: heverő- és ágyke­reteket szállítunk nekik. Szeptember végén új tevé­kenységként megkezdjük a ízvezetékrendszerek elága­zásaihoz és az elszívó beren­dezésekhez szükséges mű­anyag idomok termelését. — A szövetkezet udvarán Ha a veszteséghez vezető okokat kutatjuk, rendkívül tarka kép tárul elénk. Két­ségtelen tény: a föld minő­sége, a kedvezőtlen termő­helyi adottságok meghatáro­zó tényezők. A 14 aranyko­rona alatti földdel rendel­kező gazdaságok is a mos­toha természeti viszonyok­ban látják a bajok elsődle­ges okát. Mondják is: hiá­ba szántunk mélyre, vetünk időben, a termésen ez nem látszik! Javítani kellene a szántók földjét, csak hát ez temérdek pénzbe kerül. Márpedig nálunk lapos az erszény. A sikertelenség, bármennyire takargatják is, kiszivárog. A rátermett szakemberek pedig nem tü­lekednek az ilyen gazdasá­gokba. Ez tovább súlyosbít­ja helyzetüket. A kormány az utóbbi években hozott néhány fi­gyelemre méltó intézkedést. A gyenge adottságúnak mi­nősített termelőszövetkeze­tek fejlesztési támogatást, vissza nem térítendő hitelt, jelentős kedvezményt kap­hatnak melléküzemágak lé­tesítésére, a szakemberhiány enyhítésére. Az intézkedés helyeselhető, okozott némi föllendülést, de „szeplői” is vannak. Sokan kifogásolják: miért csak a 14 aranykoro­na alatti gazdaságok része­sülhetnek ebben a támoga­tásban? A föld minőségén kívül más okok is közre­játszhatnak abban, hogy a gazdaság nem tud nyeresé­gesen termelni. Békésben pél­dául a belvíz és az időn­ként ismétlődő árvíz kese­ríti a gazdaságok vezetőinek életét. Ennek ellenére a Körösök vidéke Termelőszö­vetkezetek Területi Szövet­ségéhez tartozó gazdaságok közül egyetlenegy sem kap­ja meg az említett kedvez­ményeket. Legföljebb az át­Hétfőn megkezdték az üzemszerű termelést a Nyer­gesújfalui Viscosagyár net- lonüzemében. Az angol cég­től vásárolt új technológiá­val két gépsoron készítik a műanyaghálókat. Ezeket — a rendelők igényeinek meg­felelően — a négyzettől a rombuszig, kilencféle alak­ban, a 2x2 milliméterestől a jó néhány, számomra isme­retlen rendeltetésű fémtár­gyat láttam. Mit gyárt a vasipari részleg? — A fémtechnikai részleg munkája sokrétű. Gyártunk szivattyúkat a Volán-telepek szennyvíztisztítóihoz. A kon­zervgyárak rendelésére zöld­bab feldolgozásához való légtisztítókat szállítunk. Hankeffa-kosár a fantáziane­ve a konzervgyári üvegek törését gátló keretnek, eze­ket is mi gyártjuk. Mi állít­juk elő a Magyar Hajó. és Darugyár automata lángvá­gó asztalainak állványszer­kezetét. — Elég sokoldalú a szö­vetkezet kooperációs tevé­kenysége... — Vállalkozásaink sokol­dalúak, mert a legkülönfé­lébb igényekkel fordulnak hozzánk partnereink, s mi senkit sem akarunk elutasí­tani. Az ipari együttműkö­désben a legjelentősebb a konzervgyárakkal, a Magyar Hajó- és Darugyárral, vala­mint a Láng Gépgyárral va­ló kapcsolatunk. De nagy le­hetőséget látunk az ipari szövetkezetek közötti együtt működésben is, elsősorban a megyén belül. Anyagmozga­tás, gépkihasználás, a költ­ségek megtérülése és köny­menetileg támogatott me­zőgazdasági üzemek közé sorolják a nagyon rászoru­lók töredékét, ám ebben a kategóriában a kedvezmé­nyek nem olyan széles kö­rűek. A szanálási eljárások sem hozták meg minden esetben az üdvözítő megol­dást, mert a gazdaságok az évek során újra és újra el­adósodtak. Megépültek például a kor­szerű és drága állattartó­telepek. Ám egy telepet nemcsak fölépíteni, hanem üzemeltetni is kell. És itt kezdődtek a bajok! A nagy állatállomány és a különfé­le hitelek törlesztése, az amortizáció képzése elnyel­te a szövetkezetek pénzét. Mit tehettek néhányan? Be­ismerték, hogy beletörött a bicskájuk a vállalkozásba; eladták az állatokat, és az üresen maradt istállók sor­sáról meditálnak. A fej­lesztési alapok elapadása mi­att több gazdaságban az egy­szerű újratermelésre sincs mód ... Csoda, ha ilyen he­lyen a vezetők két-három évnél nem bírják ‘tovább? A legegyszerűbb az volna, ha fölszámolnák ezeket a szövetkezeteket — villan föl először az ember fejében. Aztán sürgősen elhessegeti a képtelen gondolatot. Az évek óta vergődő szövetke­zet nem tévesztendő össze az eladhatatlan termékeket gyártó ipari üzemmel. Mert a gyenge szövetkezet által termelt gabonára, gyü­mölcsre, húsra szükség van! A rolót tehát nem lehet egy könnyed mozdulattal le­húzni. A megoldás csak az lehet, hogy ezeket a gazda­ságokat életképessé kell tenni. A formát, a mód­szert kell hozzá megkeres­ni. 150x150 milliméteres szem­nagyságig, az egészen köny- nyű, valamint vastag, na­gyon szilárd változatban gyártják. Alapanyaguk a Ti­szai Vegyi Kombinát poli­propilénje. A mindössze 25 dolgozót foglalkoztató üzemből jövő­re 1250 tonna háló kerül ki. nyen rövidre zárható kap­csolatok miatt ebben sok még a tartalék. A szövetkezet két év alatt kétmillió forintot köl­tött a lakossági és a nagy­üzemi igények egyedi kielé­gítéséhez szükséges kisgépek­re. Ezeket a szakipari szol­gáltatásokban használják eredményesen. Kapukat, ke­rítéseket gyártanak megren­delésre, de vállalnak képke­retezést és üvegezést is. A város piacterén levő irodá­jukban kedden-pénteken ve­szik fel a lakossági megren­deléseket, de az igényeket közvetlenül a szövetkezetnél is be lehet jelenteni. A szakszerelőipari tevé­kenységben különösen jelen­tős az együttműködésük a Kiosz helyi szervezetével. A kisiparosok alvállalkozóként való foglalkoztatása még jobban növeli a szövetkezet rugalmasságát, s javítja a lakosság is a közületek el­látását. Megkapaszkodott az iraki piacon a siófoki Kőolajve­zeték-építő Vállalat. Első munkájukra 1979-ben vo­nultak föl: akkor 8,7 millió dollár értékű építkezést vál­laltak. Júniusban újabb ver­senytárgyalást nyertek: egy 270 kilométer hosszú gázve­zeték építésére kaptak meg­bízást. E munka értéke 10,6 millió dollár. Kilenc pályá­zó közül esett rájuk a vá­lasztás. Most újabb tárgya­lás folyik: egy 5,6 millió dollár értékű munka elvég­zésére is ajánlatot tett a vállalat. Ezek a nagy feladatok. Mellettük szinte havonta kapnak kisebbeket: hol egy vízfolyás vagy út kereszte­zését bízzák rájuk, illetve finomító bekötését rendelik meg tőlük. Kaptak megbí­zást kábelfektetésre Irakban dolgozó japán cégtől is. Ez azt bizonyítja, hogy a vállalat állja a nemzetközi versenyt, eleget tud tenni tartósan is a szigorú köve­telményeknek. — Amikor két évvel ez­előtt az első feladatot el­vállaltuk, azt mondtuk, hogy olyan munkát kell végezni, amely bizonyítja: a vállalat dolgozóinak szakértelme es technikája megfelel a leg­szigorúbb minőségi követel­Évről évre szélesebb kör­ben végzik a somogyi nép­frontbizottságok a politikai ismeretterjesztő munkát. Ez annak köszönhető, hogy az előadássorozatokon kívül minden lehetőséget Megra­gadnak a politika magyará­zására. így népfrontesteket, fórumokat tartanak. Egyre több helyen igénylik a gaz­daságpolitikai tájékoztató­kat, a politikai vitaköröket. A szülők iskoláján, a nőbi­zottságok klub- és szakköri foglalkozásán ugyancsak szó esik időszerű bel- és külpo­litikai kérdésekről. A Hazafias Népfront el­nöksége úgy összegezte a tömegpolitikai ismeretter­jesztő munka tapasztalatait, A szövetkezet építőipari részlegének leglátványosabb munkája a Berzsenyi la­kótelep volt az ötödik öt­éves tervben. A hatodik öt­éves tervre szóló új igé­nyekkel jelentkezett két la­kásépítő szövetkezet. Az építőipari feladatok új irányvonalának megfelelő­en Marcaliban és környékén is megnő a felújítás-tataro­zás aránya. Intézmények és lakóépületek felújítása, át­építése vár a marcali szö­vetkezetre is. — Embereink univerzáli­sak — mondta az elnök, mintegy utalva arra, hogy akik megszokták a nagyüze­mi technológiákat, azok nem szívesen fogják meg a spak- lit, a vakolókanalat —, de megyünk is a piac után. Kö­zel a Balaton: Fonyódtól Ba atonszentgyörgyig dolgo zunk az üdülők felújításán és karbantartásán. Mi újít­juk fel a Siotour bélatelepi kempingjét ia. A kisiparoso­ményeknek is — mondta Zábrák Sándor igazgató. — A nemzetközi piacon erős a verseny: az árakban nincs „rátartás”. A megrendelő csak az elvégzett munkát fi­zeti meg, és semmi mást. Tudtuk, hogy ha az első munkán nem álljuk meg a helyünket, csúfos kudarcot vallunk, s ráfizetéssel jöhe­tünk haza. .. Most ott tar­tunk, hogy az új szerződés terhére tudunk vásárolni nagyon modern termelőbe- rendezeseket: tehát nemcsak használjuk, hanem korsze­rűsítjük is a kint levő tech­nikát. — S az emberek? — A kinti munkának két kulcspontja van: az egyik a minőség, a másik a meg­bízhatóság. Mind a kettőért az ott dolgozó emberek te­hetnek a legtöbbet. Nem könnyű a feladatuk: sivata­gi, a hazaitól teljesen eltérő körülmények között kell jól dolgozniuk. Megbízónk egy norvég minőségvizsgáló in­tézet révén ellenőrzi tevé­kenységünket. Ez a cég szi­gorúságáról híres a világ olajiparában. Két esztendő tapasztalatai alapján jutott el odáig, hogy most már nem ellenőriz minden var­ratot: megbízik bennünk. Ezt a bizalmat nem volt könnyű megszerezni. Az első hogy mintegy 4100 hallgató vett részt az előadássoroza­tokon, a népfrontesteken, a gazdaságpolitikai előadáso­kon, a fórumokon pedig mintegy 5300 ember volt ott. Ezenkívül tizenöt nép­frontbizottság két-három esetben politikai vitakört szervezett húsz-húsz részt­vevővel. A népfrontbizottságok ve­zetői figyelnek a hallgatók igényeire, a így most már egy-két olyan előadást is beiktatnak a programba, amely különösen érdekli a község lakóit. A politikai ismeretterjesz­tés szervezésében, színvo­nalának emelésében sokat kát az épület-felújításba is bevonjuk, főként a villany- * szerelőket, a burkotokat, s megpróbáljuk megnyerni az együttműködés számára a termelőszövetkezet építő­brigádját is. A szövetkezet legnagyobb munkája most a Május 1. Ruhagyár marcali farmer­gyárának új, 2400 négyzet- méteres üzemcsarnoka. A húszmilliós beruházás már tető alatt van, jelenleg a belső teret burkolják. Jövő­re kívánják átadni a meg­rendelőnek. A Marcali Építő- és Szak­szerelőipari Szövetkezetben sok a fiatal. A 159 dolgozó­ból 127 a szövetkezet tagja; A bérszínvonal 43 ezer fo­rintnál is több volt tavaly, s ez nem kevés. Munkaerő- indjuk nincs, mindenkit vonz a változatos, sokrétű munka, Caeke László időkben késő estig — lám­pafénynél — értékeltek, ele­meztek minden röntgenfil­met, amely a hegesztések­ről készült. A norvég és a magyar hegesztőmérnök — a munkát végzők jelenlétében — nézte végig ezeket a „bi­zonyítványokat”’, s elmond­ták kifogasaikat, azt, hogy hol találtak csiszolási hibát, hol tapasztalták azt, hogy a kívánatosnál kevesebb vagy több anyagot rakott föl a hegesztő. Megmondták azt is, hogyan lehet elkerülni ezeket a hibákat.... És másnap újra elővették a röntgenfilmeket... Ez az ap­rómunka meghozta az ered­ményt. A megbízhatóság, a határidő tartása sem volna elképzelhető a kint dol­gozó emberek áldozatválla­lása nélkül: a hőség és a homokviharok nehezítik a munkát, de nem lehet rájuk hivatkozni. — Megéri ez az emberek­nek? — Sokat keresnek: Jóval többet, mint itthon; de vé­leményem szerint nagyon megdolgoznak érte az utol­só fillérig. Bár a körülmé­nyekhez képest kényelmes az elszállásolásuk, de tar­tósan távol élnek a család­tól is. segítettek a vöröskeresztes, valamint a TIT-szervezetek. A propagandistáknak kulcsszerepük van abban, milyen az érdeklődés, egy- egy előadás vitára serkent-e. A megyei népfrontelnökség szerint a rendezvények egy­re jobban megfeleltek ennek a szerepnek. A rövid vita­indítók után őszinte beszél­getés, tartalmas eszmecsere kezdődött. Azok, akik részt vesznek az előadássorozato­kon. ott vannak egy-egy népfrontesten. érdeklődnek a témák iránt. A legtöbben véleményüket is elmondják, kérdeznek, s ha szükségét érzik, akkor vitatkoznak. Ezeknek a foglalkozások ré­vén gazdag tapasztalatra le­het szert tenni, s ezeket a továbbiakban minden nép­frontbizottság hasznosítani kívánja tevékenységében. Például sokan szorgalmaz­ták azt, hogy az üzemekben még jobban takarékoskodja­nak az anyaggal, a munka­erővel. Van mit javítani a tervszerűségen, a más vál­lalatokkal való együttműkö­désben is. Az is megfogal­mazódott a hallgatók köré­ben, hogy még jobban tá­maszkodjanak a lakosság vé­leményére egy-egy fejlesztés elhatározása előtt. Ez azért is fontos, mert akkor a kö­zösségek, az emberek is szí­vesebben ajánlják föl ön­kéntes hozzájárulásukat, társadalmi munkájukat a tervek megvalósításához. Most kezdődik az 1981/82. évi politikai ismeretterjesz­tés szervezése. A megyei el­nökség azt a célt tűzte ki, hogy még jobban tegyék fó­rumszerűvé a rendezvénye­ket, az őszinte eszmecserék révén adjanak helyes vála­szokat a hallgatók kérdései­re. Fölkarolták azt az elkép­zelést is, hogy a helyi adott­ságokhoz és igényekhez al­kalmazkodva tartsanak olyan előadásokat is — így mezőgazdasági, idegenfor­galmi és egyeb témákról —, amelyek különösen érdeklik a helybelieket. A népfront­bizottságok tagjait, a ta­nácstagokat is mozgósítják az előadássorozatokra, a népfrontestekre. A bizott­ságok a jövőben olyan tele­püléseken is beszélgetéseket tartanak a lakosságai, ahol nincs pártnap. Így tovább nő a mozgalom hatósugara is. L. G. SOMOGYI NÉPLAP Sokoldalúság és szerepismeret Egy vállalkozó kedvű szövetkezet A belső teret burkolják a farmergyár 2400 négyzetméteres csarnokában Cs. J. Netlonüzem Nyergesújfalun Dr. K. I. NÉPFRONTESTEK Őszinte beszélgetés a politikáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom