Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-25 / 225. szám

MAGYAR—LÍBIAI ARAB '1 Ha rathon i tanácskozás Nyilatkozat Gromiko és Haig megbeszéléséről „Ma nincs mondanivalóm, holnap reggel közös nyilat­kozatot adunk ki” — ennyit mondott a New York-i ame­rikai ENSZ-misszió előtt órák óta várakozó újságírók­nak Gromiko szovjet kül­ügyminiszter amerikai kolle­gájával, Alexander Haiggel folytatott első megbeszélése után. A szerdai tanácskozás idő­tartama’ tekintetében való­színűleg rekordot döntött, New York-i diplomáciai megfigyelők szerint azonban ebből egyelőre csak egy do­logra lehet következtetni. Az alatt a nyolc hónap alatt, , amíg a két nagyhatalom kö- _zött gyakorlatilag szünetelt a kormányszintű érintkezés, rengeteg probléma halmozó­dott fel a két ország viszo­nyában.’ E tekintetben tehát 1 a találkozó hasznossága vi­tán felüli. A szovjet—amerikai kül­ügyminiszteri tárgyalásokról a következő közleményt hoz­ták nyilvánosságra: Andrej Gromiko, szovjet és Alexander Haig amerikai külügyminiszter 1981'. szep­tember 23-án eszmecserét folytatott a fegyverzetek korlátozásának kérdéseiről, beleértve azokat a nukleáris fegyvereket, amelyekről ko­rábban Genfben már tár­gyaltak a Szovjetunió és az Egyesült Államok képvise­lői. Egyetértettek abban, hogy érdemi tárgyalásokat kell folytatni a fegyverzetekről, s kormányaik nevében megál­lapodnak abban, hogy no­vember 30-án Genfben meg­kezdik ezeket a tárgyaláso­kat. Ülésezik a s£ejm Jaruzelski beszéde Varsóban tegnap megkezd­te kétnapos ülését a lengyel ‘parlament, a szejm, amely egyebek között megvitatja az állami vállalatokról, va­lamint azok munkás-önkor - rnányzatáról szóló törvény- tervezeteket. A gazdasági reform, pilléreit jelentő ter­vezetek fölött az országban hosszabb ideje heves vita zajlik, sőt, mint ismeretes, a Szolidaritás országos kong­resszusának első szakasza valóságos ultimátumot inté­zett a szejmhez ebben az ügyben. Az egyik legvitatot­tabb kérdésben: a vállalati igazgatok kinevezésével, il­letve leváltásával kapcsolat­ban az elmúlt napokban áthidaló megoldás született, így a szejm az elmúlt he­tekhez képest valmivel nyu- godlabb légkörben kezdhet­te meg munkáját. Első napirendi pontként a parlament elfogadta 14 meg­üresedett képviselői hely be­töltését. Az új képviselők közül 13 a LEMP, egy jpedig -az egyesült parasztpárí tag­ja. Az ülés második napiren­di pontjaként Wojciech Ja-, ruzelski miniszterelnök elő­terjesztette a kormány be­számolóját az ország leg­fontosabb gazdasági, politikai és társadalmi problémáiról. A gazdaság helyzetét ele­mezve szólt az ismert gon­dokról: az ipari termelés, a húsfelvásárlás, az export to­vábbi csökkenéséről, a foko­zódó spekulációról, a felvá­sárlási lázról, amelynek nyo­mán még olyan áruk is el­tűnnek az üzletekből, ame­lyekből egyébként a keres­kedelem kielégítő mnenyisé- get kap. Hangsúlyozta az ár­rendszer reformjának, szük­ségességét, s azt, hogy a jegyrendszert fenn kell tar­tani, sőt, ki kell terjeszteni. Továbbra is kulcskérdés a széntermelés növelése, az export fokozása. A Szolida­ritás mindkét probléma ese­tében negatív magatartást tanúsít, egyes szervezetei változatlanul bojkottálják bizonyos áruk kivitelét. Ja­ruzelski közlte: a kormány kötelezte az illetékes szer­veket, hogy vonják felelős­ségre- a teljesen, törvényte­len exportblokád szervezőit. Társadalmi-politikai prob-' lémákról szólva Jaruzelski hangsúlyozta, hogy a Szoli­daritás kongresszusának el­ső szakasza új, feszült poli­tikai helyzetet teremtett. „Felmérhetetlen károkat okoznak az országnak azok az erők, amelyek ezt a fe­szültséget szítják. Tovább súlyosbítja . a veszélyeket a lengyel ügy kiterjesztése az ország határúin túlra, vala­mint egyes imperialista kö­rök azon érdeke, hogy or­szágunkban. robbanás követ­kezzék be” — mondotta a kormányfő, és elsőrendű kö­telességnek nevezte e veszé­lyek feltartóztatását. „A mélyülő anarchiának, a huligánok garázdálkodá­sának, az állam- és szovjet­ellenes kilengéseknek véget kell vetnimk” — szögezte le Jaruzelski. Egyben közölte, hogy a belügyminiszternek ilyen értelmű utasítást adott, azzal, hogy tevékenységét szükség esetén a hadsereg erre . kijelölt egységei is tá­mogatni fogják. A kormányfő Végül mind­ehhez, valamint a vezetés munkájához a társadalom széleskörű támogatását kér­te, és a LEMP kongresszusi határozataira, a gazdasági reformprogramra emlékez­tetve hangsúlyozta, hogy „kellő összefogással megvan­nak a lehetőségek a válság­ból való kilábalásra”. A miniszterelnök beszéde után a parlament több mint három órás szünetet tartott, s ezalatt az illetékes szejm- bizottságok elvégezték az utolsó simításokat az állami vállalatokról, illetve azok munkás-önkcymányzatáról szóló törvénytervezetek leg­vitatottabb részein, majd a tervezetek ezután — a csü­törtöki ülés harmadik napi­rendi pontjaként — a plená­ris tanácskozás elé kerültek. A tárgyalásokon résztvevő szovjet küldöttséget J. A. Kvicsinszkij nagykövet, az amerikai delegációt Paul Mitze nagykövet vezeti. Mindkét fél úgy véli, hogy a tárgyalások nagy je­lentőségűek a nemzetközi biztonság és stabilitás erősí­tése szempontjából, és hang­súlyozta, hogy minden erő­feszítést megtesznek a meg­felelő megállapodás elérése érdekében. A csütörtökön reggel meg­jelent közös nyilatkozatot nem körvonalazza egészen pontosan a Genfben folyta­tandó fegyverkorlátözási tárgyalások témáját, de is­meretes, hogy Gromiko az ENSZ-ben elhangzott beszé­dében kifejezte reményét, hogy a két ország hamaro­san megkezdi az eszmecse­rét az európai közép-ható­távolságú nukleáris fegyve­rekről, beleértve a korábban Európába telepített amerikai atomrakétákat és az úgyne­vezett előretolt telepítésű amerikai rendszereket. A csütörtökön reggel ki­adott közös nyilatkozat nem tartalmaz utalást Gromiko és Haig szerdai tárgyalásai­nak többi témájára. Megbíz­ható értesülések szerint ezekről mindkét delegáció megkezdte a konzultációt sa­ját kormányával. A szovjet és az amerikai külügymi­niszter hétfőn, szeptember 28-án ismét találkozik. Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának és Losoncii Pálnak, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa el­nökének meghívására Moa~ mer . el-Kadhafi ezredes, a szeptember l-i forradalom vezetője líbiai arab delegá­ció élén 1981. szeptember •22—24. között hivatalos ba­ráti látogatást tett Magyar- országon. Moamer el-Kadhafi ezre­des meleg fogadtatásban ré­szesült. amely tükrözi a két nép közötti szoros kapcsola­tokat. Kádár .János és Losonczi Pál tájékoztatták Moamer el-Kadhafi ezredest a Ma­gyar Népköztársaság társa­dalmi és gazdasági fejlő­déséről, a fejlett szocialista társadalom építésében elért; eredményekről, a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról. Moamer el-Kadhafi ezre­des ismertette a magyar ve­zetőkkel a szeptember l-i fprradalom győzelme óta be­következett jelentős változá­sokat, a közvetlen demokrá­cia és a népi hatalom meg­valósítását, a gazdaság fej­lesztésére irányuló sikeres erőfeszítéseket, amelyek a líbiai jamahiriya népét szol­gálják. Az időszerű nemzetközi kérdések áttekintésekor a felek hangsúlyozták a világ­béke és a biztonság • fontos­ságát és aggodalmukat fe­jezték ki a nemzetközi hely­zetnek az imperialista erők tevékenysége nyomán bekö­vetkezett romlása miatt. Ha­tározottan elítélték a fegy­verkezési hajsza fokozására, a nemzetközi, feszültség nö­velésére, a hidegháború új­jáélesztésére irányuló kísér­leteket. Mindkét fél hangsúlyozta, hatékony intézkedésre van szükség a nemzetközi béke és biztonság erősítése, a tel­jes leszerelés és a népek kö­zötti barátság és együttmű­ködés elmélyítése érdekében. Határozottan elítélték az amerikai adminisztráció döntését az új tömegpusztí­tó fegyver, a neutronbomba gyártásáról. Sürgették olyan nemzetközi szerződések mie­lőbbi megkötését, amelyek megtiltják a neutron- és más Bumeráng Immár a második ameri­kai tévétársaság adásában kerültek a nyilvánosság elé leleplező* adatok az afgán el­lenforradalmároknak nyúj­tott washingtoni segítségről. Előbb Szadat egyiptomi el­nök adott önleleplező inter­jút az NBC-nek, amiben el­mondotta, hogy a kezdettől fogva — az Egyesült Álla­mok felszólítására és költsé­gére — fegyvereket gyárt az afgán lázadó csoportoknak. Ezek a fegyverek az egyip­tomi hadiüzemekben készül­nek — szovjet minta alap­ján. Így aztán a Pakisztán­ban ténykedő bandák fenn­hangon mondhatták: nem kapnak nyugati támogatást, „csupán” a kormányerőktől, illetve az Afganisztánban ál­lomásozó. szovjet katonáktól szerzett zsákmánnyal harcol­nak. Az-NIBC leleplező adá- sát_ követően az ABC sugár­zott műsort az afgán ügy­ről. Ebből kiderült: az ellen­forradalmárok támogatói pontosan felosztották egymás közt a feladatokat. Egyiptom fegyvereket gyártott, kor­mányellenes lázadókat kép­zett ki, Pakisztán a támasz­pontokat biztosította, Kína szintén fegyverszállításra és kiképzésre vállalkozott, s ígéretet tett arra, hogy te­rületén átengedi az ameri­kai fegyvereket. Végül ott' all a háttérben az Egyesült Államok az egész vállalkozás szerzője, finanszírozója és szervezője. Ugyanez az Egyesült Álla­mok mint a „szovjet beavat­kozás miatti nemzetközi fel­háborodás” képviselője is feUép, s immár vagy másfél éve használja fel az Afga­nisztánban kialakult hely­zetet saját stratégiai céljai érdekében. Hogy mi minden történt az afgán ügyben ed­dig, azt a jelen írás korlá­tái nem engedik meg felso­rolni. Egyre azonban emlé­keztetni ‘Kell: Vvasainglon kapufa-kapott a közép-ázsiai országban kialakult szituá­ción, ürügyként használta azt fel az enyhülési politiká­val való szakításra. Az is nyilvánvaló, hogy a Reagan- adminisztráció hosszan szá­mol az afganisztáni feszült­séggóccal, nem érdeke az ot­tani helyzet normalizálása. Hiszen, ha valóban a szovjet csapatok távozását óhajta­nák, elég lenne beszüntet- niök az ellenforradalmi szervezetek és fegyveres banlák támogatását. A népi rendszer konszolidálódása természetszerűleg magával vonna a korlátozott létszá­mú szovjet kontingens kivo­nását. Ezt többször hangsú­lyozta az afgán és a szovjet kormány is. Tudják ezt Pa­kisztánban is. Ziaul Hah táoornok-clnüic — ez koráb­bi nyilatkozataiból kitűnt — hajlandó is lett volna a kabuli kormánnyal való tár­gyalásokra. Most azonban ismételten elutasítja a meg­egyezés keresését. Nem vé­letlenül, hiszen ezt egy na­gyobb összegű amerikai ka­tonai segély-csomag beigéré- se előzte meg. ' A leleplezések mindeneset­re magúkért beszélnek, bu­merángként visszaütve bi­zonyítják kik is szítják a konfliktust Ázsiában, kik az okai annak, hogy feszültség uralkodik földünknek ezen a pontján? M. G. Közös közlemény tömegpusztító fegyverek gyártását, felhalmozását és felhasználását. A felek rámutatlak, hogy a nemzetközi imperializmus, az amerikai szélsőséges kö­rök vezetésével újragyar- matosításra törekszik, amelynek fő célja a sza­badságukért küzdő népek harcának elfojtása, Kadhafi ezredes tájékoz­tatta a magyar vezetőket az amerikai hadiflotta repülő­gépeinek a líbiai jamahiriya népe ellen a Sidra-öbölben elkövetett agressziójáról, amelynek az volt a célja, hogy megfélemlítse a jama- hiriyát és a térség más or­szágait. Kádár János tájékoztatta Kadhafi ezredest, hogy a magyar nép és a kormány felháborodással fogadta és elítélte a Sidra-öbölben vég­rehajtott amerikai akciót, amely fenyegeti az övezet békéjét és biztonságát. A felek elítélték azokat a terveket, amelyek a világ haladó és forradalmi erői vezetőinek fizikai megsem­misítésére irányulnak. A magyar fél nagyra ér­tékelte a Szilárdság Frontjá­nak pozitív szerepét, méltat­ta a legutóbbi bengházi csúcs határozatait, melyek szembeszállnak a haladó fo­lyamatok megfékezésére irá­nyuló imperialista, cionista és reakciós törekvésekkel, síkraszállnak az arab nép és a szocialista közösség or­szágai közötti együttműkö­dés és baráti szálak elmélyí­téséért. E vonatkozásban a magyar fél nagyra értékelte azt a szerepet, melyet a Lí­biai Arab Jamahiriya ját­szik a Szilárdság Frontjá­ban. A felek aggodalmukat fe­jezték ki az Egyesült Álla­mok vezette imperialista erők politikája miatt, amely katonai támaszpontok léte­sítésére törekszik a Földkö­zi tenger térségében, Omán­ban, Egyiptomban; Szomá­liában és más országokban. Elítélték a terrorista pro­vokatív • magatartást, amely­nek célja a térség fejlődő országai népeinek megfé­lemlítése, a haladó forra­dalmi útról való letérítése. Ez a politika növeli a fe­szültséget, veszélyezteti a térség, a világ békéjét és biztonságát. A felek rámutattak ar­ra a felfokozott veszély­re, amely középhatótá- volságü nukleáris raké­ták néhány nyugat-európai örszágba történő telepítésére vonatkozó NATO-döntés nyomán alakult ki. Hangsú­lyozták. hogy az európai biztonság szorosan összefügg a Földközi-tenger biztonsá­gával. Támogatásukról biztosítot­ták a politikai és gazdasági függetlenségért, a nemzeti szuverenitásért küzdő népe­ket. Határozottan elutasít­ják az imperialisa körök hamis álláspontját,. amely a felszabadítási mozgalmakat nemzetközi terrorizmusnak próbálja minősíteni. Szolidaritásukról biztosí­tották az afrikai népeket az új gyarmatosítás és a faji megkülönböztetés elleni har­cukban. Támogatják a térség felszabadító mozgalmait, köztük a Swapo-t, a nami- biai nép egyetlen törvényes képviselőjét. Elítélték a dél­afrikai rendszer támadásait Angola és a szomszédos or­szágok ellen. A két fél méltatta az Af­rikai Egységszervezel tevé­kenységét, amelyet az afri­kai kontinens békéjének és biztonságának érdekében fejt ki. A felek hangsúlyoz­ták a csádi belső helyzet normalizálásának fontossá­gát és azt a pozitív szere­pet, amelyet Jó. csádi törvé­nyes kormány kérésére nyújtott líbiai segítség ját­szott a békés állapot hely­reállításában. Ügy vélik, hogy Csádban és a környező országokban véget kell vet­ni az imperialista, és reak­ciós erők beavatkozási kísér­leteinek. Hangsúlyozták, hogy tisz­teletben tartják az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapelveit, és nagyra értéke­lik a szervezet szerepét a nemzetközi béke és bizton­ság megőrzésében. A felek megelégedéssel ál­lapították meg, hogy a két ország közötti gazdasági kapcsolatok az utóbbi évek­ben, de különösen Kadhafi ezredes 1978. évi magyaror­szági látogatása óta jelentős fejlődésnek indultak. Külö­nösen örvendetesek azok az eredmények, amelyek az építésügy, a magyar élelmi­szer- és fogyasztási cikk- szállítások területén megva­lósultak. Egyetértettek azon­ban abban, hogy a gazdasá­gi együttműködésnek számos további kölcsönösen előnyös lehetősége van. A felek kiemelten fontos­nak tartják, hogy a Ma­gyar Népköztársaság és a Líbiai Arab Jamahirya kö­zött hosszú távú és bensősé­ges együttműködés alakuljon ki az élet minden területén. A magyar fél megállapí­totta, hogy Moamer el-Kad­hafi ezredes magyarországi látogatása nagyban hozzájá­rult a két ország, valamint a két nép közötti kapcsola­tok. a barátság és az együttműködés erősítéséhez és fejlesztéséhez. Kádár János és Moamer el-Kadhafi a két ország együttműködésének konkrét kérdéseiről emlékeztetőt írt aiá, ezenkívül a felek kon­zuli egyezményt is kötöttek. Moamer el-Kadhafi ezre­des a maga és kísérete ne­vében' köszönetét fejezte ki a két ország közötti kölcsö­nös barátságot, tiszteletet tükröző meleg fogadtatásért és vendégszeretetért, mely­ben a baráti Magyarorszá­gon részesültek. Kádár Já­nost és Losonczi Pált a Lí­biai Arab Jamahiriyába te­endő látogatásra hívta meg. A meghívást köszönettel el­fogadták. időpontjában ké­sőbb állapodnak meg. (MTI) A Szövetkezeti Szállítási és Szolgáltató Vállalat kaposvári üzemegysége felvételre keres legalább 2 éves gyakorlattal rendelkező gépkocsivezetőt siófoki, balatonszárszói, kaposvári munkahelyekre, valamint örcglaki telephelyre egy árukísérőt Jelentkezni lehet: Kaposvár, Május 1. u, 63. sz, alatt, telefon: 13-531. (202979)

Next

/
Oldalképek
Tartalom