Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-17 / 218. szám

ENSZ-közgyűlés Az ENSZ-közgyűlés 36. ülésszakának elnöke, Iszmat Kittani 52 éves iraki diplo­mata, az ENSZ volt főtit­kárhelyettese lett. Az új el­nök személyéről sorshúzással kellett dönteni, mivel két szavazási fordulóval sem si­került döntésre jutni. Csak­nem húsz éve nem fordult elő, hogy a közgyűlés új el­nökének személyéről egyál­talán szavazni kelljen. A sorshúzás még ennél is rit­kább esemény, ezt az ENSZ szabálya a „patthelyzetek” feloldására írják elő. Rüdiger von Wechmar, az előző ülésszak nyugatnémet elnöke búcsúbeszédében an­nak a reményének adott hangot, hogy Leonyid Brezsnyev szovjet állam­fő és Ronald Reagan amerikai elnök mielőbb ta­lálkozik az ENSZ székházá­ban, hogy tárgyaljon a lesze­relésről, különösen pedig a hadászati nukleáris fegyver­zet csökkentéséről. Wech­mar hozzátette: tudatában van annak, hogy egy ilyen csúcstalálkozót illetően ke­rülni kell a túlzott várako­zást, nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy a nukleáris háború veszélyé­nek nagysága a tárgyalások legmagasabb szinten történő folytatását követeli meg. Kittani a közgyűlés új el­nökének minőségében kije­lentette, hogy a 36. ülés­Kurt Waldheim, a világszer­vezet főtitkára és Iszmat Kittani, az ülésszak elnöke (jobbra) a tanácskozáson szaknak munkatanácskozás­nak kell majd lennie, hogy a közgyűlés ne legyen a hosszú beszédek ismétel­getésének fóruma. ,,A világ- szervezetnek nem a palesz­tinok jogairól vagy Namíbia Dél-Afrika által történő tör­vényellenes megszállása el­len hozott újabb határoza­tokra van szüksége, hanem arra, hogy a régieknek az ENSZ alapokmányának szel­lemében érvényt szerezzen” — hangoztatta Kittani. Cedenbal kitüntetése A szovjet és a mongol nép közötti barátság, a Szov­jetunió és Mongólia együtt­működésének fejlesztése, a béke és szocializmus ügyé­nek erősítése érdekében ki­fejtett tevékenységéért, 65. T Politika - madártávlatból Hatalmas tiltakozó tö­meggyűlés színhelye volt a Japánhoz tartozó Okinava szigete, a távol-keleti ame­rikai támaszpontlánc talán legfontosabb „erődje”. A ja­pán módra fegyelmezett so­kaság Szuzuki Zenko japán kormányfő látogatása „tisz­teletére” sereglett össze és nem kevesebbet követelt, mint az amerikai katonai je­lenlét megszüntetését a zak­latott sorsú (éppen a stra­tégiai fontosságra hivatkoz­va Washington csak néhány éve adta vissza közjogilag Tokiónak Okinavát) szige­ten. Az okinavai fogadtatás új­ra világossá tette azt, amit mindenki — Szuzuki is — tud: hogy annak az ország­nak a lakossága, amely nem­rég emlékezett Hirosima és» Nagaszaki évfordulójára, nem kíván segédkezni egy olyan amerikai koncepció megvalósításában, amely amerikai érdekek jegyében más országokat kíván „adott esetben” nukleáris hadszíntérré tenni. Washington — Japán gaz­dasági erejére hivatkozva — igyekszik elérni, hogy a fel­kelő nap országa meggyor­sítsa a hadseregfejlesztést és nagyobb terheket vállaljon a Szovjetunió bekerítésére irányuló Pentagon-tervek végrehajtásában. Szuzuki nyári washingtoni látogatá­sa során némi ellenállást ta­núsított (éppen Hirosima és Nagaszaki történelmi trau­májára hivatkozva). Az utób­bi időben azonban a kor­mányfő jó néhány gesztus­sal igyekezett a japán ex­port miatt amúgyis nehez­telő amerikai kormányzat kedvében járni. Ö, Szuzuki Zenko volt az első minisz­terelnök, aki rászánta magát arra, hogy — a provokatív szándékot alig titkolva .Hokkaido szigetéről felszáll- va levegőből „megtekintse" 2 SOMOGYI NÉPLAP a második világháború nyo­mán a Szovjetunióhoz került szigeteket. Az igazság az, hogy a kor­mányfőre nemcsak a közvé­lemény, de saját miniszterei részéről is nyomás neheze­dik a Japán által valaha meghirdetett, de mostanra enyhén szólva elhalványult mértéktartóbb külpolitika, az ..egyenlő távolság" — alapállás legalább részleges felélesztésére. Ez a nyomás olyan mértékű, hogy Szuzu- kinak el kellett halasztania a hadfelszerelési fejlesztés­ről az amerikaiak által kö­vetelt tanácskozásokat. Még a hatalom birtokosa, a libe­rális demokrata párt jó né­hány vezetője is ugyanazt érzi, mint jó néhány nyugat- európai politikus: hogy ez az amerikai kormányzat minden korábbinál veszélye­sebb politikát folytat és ezért minden korábbinál nagyobb veszélyekkel fenye­get a feltétel nélküli csat­lakozás. Ez a dolog lényege és lehetséges, hogy a japán miniszterelnök éppen ezért, Washington „megnyugtatá­sára” döntött a hokkaidói és okinavai látogatáshoz ha­sonló előjelű gesztusok mel­lett. A szovjet sajtó élesen bí­rálta a magas szintű szov­jetellenes kampányt, amit a szovjet televízió kommentá­tora „a hivatalos politika rangjára emelt revansista hangulatkeltésnek” neve­zett. Ugyanakkor valameny- nyi szovjet fórumon tovább­ra is hangsúlyozzák. hogy szovjet részről készen állnak a kapcsolatok javítására, sőt, továbbfejlesztésére. „Ha a jelenlegi helyzet nem is ad okot különösebb derültására — állapítja meg például az Izvesztyija, a szovjet kor­mány lapja —, mégis adott a szovjet—japán kapcsola­tok javításának lehetősége.” A megfigyelők ezzel kapcso­latban emlékeztetnek arra, hogy szeptember 23-án New Yorkban Andrej G romiko külügyminiszter japán kolle­gájával. Szonoda Szunaoval találkozik. H. E. születésnapja alkalmából a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának elnöksége a leg­magasabb szovjet kitüntetés­sel, a Lenin-renddel tüntette ki Jumzsagijn Cedenbalt, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságá­nak főtitkárát, a nagy népi hurál elnökségének elnökét. Leonyid Brezsnyev üdvöz­lő táviratában kifejti, hogy Cedenbal egész életét és munkásságát a szocialista forradalomnak, az új társa­dalom építésének, a Mongol Népköztársaság fejlesztésé­nek szentelte. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, táv­iratban üdvözölte Jumzsa­gijn Cedenbalt, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB főtitkárát, a nagy népi hu­rál elnökségének elnökét. 65. születésnapja alkalmából. • • • • • • KÖZÖS KÖZLEMÉNY Őfelsége Jaber al-lhmed al-Jaber al-Sabah sejknek, Kuvait állam emírjének a Magyar Népköztársaságban tett hivatalos látogatásáról Losonczi Pálnak, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívá­sára Jaber al-Ahmed al- Jaber al-Sabah sejk, Kuva­it állam emírje 1981. szep­tember 14—16. között hiva­talos látogatást tett a Ma­gyar Népköztársaságban. A felek a barátság és a kölcsönös megértés szelle­mében megbeszéléseket folytattak a nemzetközi helyzetről és a két ország kapcsolatainak fejlesztésé­ről. Megelégedéssel nyugtáz­ták, hogy a Magyar Nép- köztársaság és Kuvait állam között széles körű és min­den területre kiterjedő együttműködés alakult ki. Egyetértettek abban, hogy a kapcsolatok továbbfejlődé­sét jelentősen segítik a ma­gas szintű találkozók, ame­lyek közül különösen ki­emelkedik őfelsége Jaber al-Ahmed al-Jaber al-Sabah sejk jelenlegi látogatása. E látogatást és a két fél tár­gyalásait a magyar fél nagy­ra értékeli. Megállapították, hogy a magyar—kuvaiti gazdasági és pénzügyi együttműködés gyorsan fejlődik és e terü­leteken további lehetőségek vannak a két ország gyü­mölcsöző együttműködésé­re. A magyar fél — kuvaiti egyetértés mellett — kife­jezte készségét, hogy növek­vő mértékben részt vesz Ku­vait fejlesztési terveinek megvalósításában. Egyetér­tettek abban, hogy mind­két fél kutatja az együtt­működés elmélyítésének le­hetőségét harmadik piacon. A nemzetközi helyzet át­tekintésekor a felek hang­súlyozták, hogy minden erő­feszítést meg kell tenni a világ békéjének és bizton­ságának erősítéséért. Kife­jezték aggodalmukat a nem­zetközi helyzet romlása mi­att és nyomatékosan rámu­tattak az enyhülés fenntar­tásának és megszilárdításá­nak szükségességére. Hatá­rozott meggyőződésük, hogy a nemzetközi kapcsolatok­nak a kölcsönös tisztelet, a bel ügyek be való be nem avatkozás, az erőszak alkal­mazásáról való lemondás, a szuverenitás, a függetlenség és a területi integritás tisz­teletben tartásának elvein kell alapulniuk. Követelték a fegyverkezési verseny megszüntetését, az általá­nos és teljes leszerelés, min­denekelőtt a nukleáris le­szerelés megvalósítását, a stratégiai fegyverek korlá­tozását. Aláhúzták a nem­zetek közötti bizalom erősí­tését célzó intézkedések és a konstruktív államközi együttműködés elmélyítésé­nek fontosságát. Hangsú­lyozták, hogy a nemzetközi Küldöttség élén Moszkvában tartózkodik a brit ellenzéki munkáspárt vezetője. Képünkön: Michael Foot (balra) teg­nap találkozott, Borisz Ponomarjovval, az SZKP PB pót­tagjával (jobbra) (Telefotó — AP—MTI—KS) Az ötödik Szilárdság-csúcs A Szilárdság Frontját al­kotó arab államok — Szíria, Líbia, Algéria, Dél-Jemen —, valamint a Palesztinái Felszabadítási Szervézet el­sősorban azt tanulmányoz­zák a líbiai Bengháziba ösz- szehívott ötödik csúcsérte­kezletükön, hogy milyen módszerekkel, intézkedések­kel szállhatnak szembe ha­tékonyan az amerikai impe­rializmus közel-keleti offen- zívájával, nevezetesen az Egyesült Államok és Izrael stratégiai szövetségével, amely új feszültségek, ag­ressziók forrása a térségben. A Camp David-i alkut el­utasító szövetség résztvevői — beirúti értesülések szerint — napirendre tűzik továbbá a közel-keleti helyzet más időszerű kérdéseit, így a pa­lesztin problémát, a libano­ni helyzetet, a Líbiát ért amerikai agressziót, Líbia, Dél-Jemen és Etiópia au­gusztusban aláírt barátsági és együttműködési szerződé­sét. Feltűnést keltett, hogy a Szilárdság Frontja csúcs- értekezletén első ízben vesz részt — megfigyelőként — egy nem arab ország képvi­selője — Hosszéin Musszavi iráni külügyminiszter. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke mellett ott van­nak a legbefolyásosabb pa­lesztin gerillaszervezetek, így a népi front Palesztina felszabadításáért főparancs­nokság, a demokratikus front Palesztina felszabadításáért vezetői is. Közben Jordánia is csat­lakozott az amerikai—izraeli stratégiai szövetség bírálói­hoz. Az ammani tájékozta­tási miniszter rámutatott, hogy ez az egyezmény nem a konfliktusok útját, hanem a béke útját torlaszolja el a térségben. Szaúd al-Fejszal szaúd-arábiai külügymi­niszter megerősítette kor­mányának álláspontját, ne­vezetesen, hogy Izrael, nem pedig a Szovjetunió jelenti az igazi veszélyt a térség­ben. kbnfliktusok megoldásában nagyobb szerepet kell adni az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének. A két fél mély aggodal­mát fejezte ki a közel-kele­ti helyzet romlása miatt, amely Izraelnek az arab né­pek és államok ellen foly­tatott agresszív és terjesz­kedő politikájából fakad. Hangsúlyozták, hogy a közel- keleti kérdés tartós és igaz­ságos rendezése csak úgy érhető el, ha helyreállítják a palesztin nép törvényes és elidegeníthetetlen nemzeti jogait, beleértve azt a jo­gát, hogy független államot hozzon létre saját területén, és ha Izrael kivonul min­den megszállt arab terület­ről. Megerősítették, hogy továbbra is támogatják a Palesztinái Felszabadítást Szervezetet, mint a palesz­tin nép egyetlen törvényes képviselőjét. Hangsúlyoz­ták, hogy a PFSZ-nek részt kell vennie a közel-keleti válság igazságos és tartós rendezését célzó minden erő­feszítés bem Határozottan elítéltéit Iz­raelnek a szomszédos arab országok elleni agresszív ak­cióit, így Libanon belügyei- be történő szüntelen beavat­kozásait és a libanoni la­kosság elleni barbár táma­dásait. Hangsúlyozták, hogy támogatják azokat az erőfe­szítéseket, amelyek Libanon­ban a béke és a stabilitás megteremtésére, továbbá az ország egységének, függet­lenségének és területi integ­ritásának megőrzésére irá­nyulnak. A kuvaiti fél nagyra ér­tékelte, hogy a magyar fél támogatja az arab népek igazságos ügyét A felek szerint elengedhe­tetlen, hogy az Indiai-óce­ánt békeövezetté változtas­sák és az ENSZ ezzel kap­csolatos nyilatkozatát mi­előbb megvalósítsák. Megerősítették azt az ál­láspontjukat, hogy az öböl­térség békéjének és bizton­ságának fenntartásáért egye­dül a térség államai felelő­sek, minden idegen beavat­kozás nélkül. Meggyőződé­sük, hogy a térséget távol kell tartani a nemzetközi konfliktusok tefl. Őfelsége Jaber al-Ahmed al-Jaber al-Sabah sejk, Ku­vait állam emírje köszönetét fejezte ki a meleg fogadta­tásért és a vendégszerete­tért. őfelsége Jaber al-Ahmed al-Jaber al-Sabah sejk, Ku­vait állam emírje kuvaiti látogatásra hívta meg Lo­sonczi Pált, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnökét, aki a meghí­vást köszönettel elfogadta. A látogatás időpontjáról .ké­sőbb állapodnak meg. Koszovói banditák Egy koszovói fogházból másfél hónappal ezelőtt megszökött két bűnöző, a 21 éves Szalih Lajci és a 23 éves Ahmet Szeljaj. Az előbbit gyilkosság, az utób­bit rablás miatt ítélték bör­tönbüntetésre. Szökésük óta újabb bűn- cselekményeket követtek el Koszovo tartományban és Crna Gorában. Három alka­lommal a karhatalommal is tűzharcba keveredtek. A Pecs-^Rozsaj közti úton fegyverrel megsebesítettek egy rendőrt. Prizren köze­lében megtámadták és le­fegyverezték a rendőrjár­őrt, Pécs közelében pedig egy tartalékos rendőrt. Né­hányszor békés lakosokra lövöldöztek. Autókat loptak, épületet gyújtottak fel. A karhatalommal folyta­tott újabb tűzharcban ked­den mindkét bűnöző eleiét vesztette. Kiállítás a Budapesti Bútoripari Vállalat bútoraiból 1981. szeptember 14-íól szeptember 21-ig. NYITVA: hétfő, kedd, szerda, péntek: csütörtökön: szombaton: 9-töl 17 óráig, 9-től 19 óráig, 9-től 13 óráig. KANIZSA DOMUS ÁRUHÁZ 8800 NAGYKANIZSA Magyar út 189. (147556)

Next

/
Oldalképek
Tartalom