Somogyi Néplap, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-07 / 184. szám

Kék kiállítás „Rigád! tin I unk" Bábel Kalandos történeteket me­sélhetne életéről Kiss Juli­anna, de nemigen tes/.i ezt, mert általában más egyéb­ről szóló beszélgetéssel tölti az idejét. Négy nyelvet vál­togat, a magyart, az angolt, a franciát és a németet. Sze­rencséjére egy kis bőbeszé­dűséggel is megáldotta a sors, különben nem bírná az. iramot a Bábelnek is beillő siófoki vasútállomás nem­zetközi információs pavilon­jában. Jó figyelni udvarias sza­vait. Nagy gonddal ügyel arra, hogy mindent elmond­jon a kérdezősködőknek és jó utat kívánva köszönjön el tőlük. Szünet alig akad a reggel héttől este nyolcig tartó műszak alatt, hiszen Siófok vasúti forgalma ilyen­kor óriási. — Takarítónő voltam a MÁV-nál, amikor az állo- masfónök meghallotta, hogy nyelveket beszélek. Behíva­tott és megkérdezte: aka­rok-« felvilágosítóként dol­gozni. Persze, hogy akartam. El kellett végeznem egy tan­folyamot, nyelvvizsgát tet­tem németből, méghozzá a speciális vasúti nyelvvel ki­egészítve, azután munkába álltam. Angolul is jól beszé­lek es írok, franciául csak beszélek. — Honnan a nyelvtudás? — önkéntes ápolónő vol­tam a háború alatt és a se­besültekkel, a betegekkel együtt engem is kisodort a front az országból. Belgium­ban és Németország angol zónájában, továbbra is kór­házakban dolgoztam. Ra­gadt rám a nyelv. Sok ma­gyar élt kinn akkoriban hnsszabb-rövidebb ideig, akadt aki egy kukkot sem tanult meg idegen nyelvem. Velem valami csoda történt, mert minden erőfeszítés nél­kül gyorsan és jól elsajátí­tottam azt a nyelvet, amit körülöttem beszéltek. — Miként tért haza? — Hat évig nem jöttem. Jól éreztem magam. Talán ez ma már nem számít hi­bának. Egyszer fölkerestek a . N emzetközi Vöröskereszttől. Édesanyám kutattatott utá­nam, hogy élek-e még. Azt írta, ha élek, térjek haza, mert nagyon váj'. Fölültem a legelső vonatra és egy kis­sé viszontagságos vándor­lás után hazaértem. — Nyelvtudással miért ta­karított? — Vizsgám nem volt, „csák” jól beszéltem. Voltam buszkalauz Pesten, azután takarítottam. Jelentkeztem utazási irodáknál, vendéglá- tóipari cégeknél, de azt mondták, takarító kell, meg pohármosó a konyhára. Amikor erről beszél, lát­szik, hogy szomorú. A nyel­vek... A csodás nyelvek... El­elakad a mesében, azután földerül, ha közben csodál­kozókülföldiek dicsérik meg tökéletes beszédét. — Nem fáj, hogy Ilyen nyelvérzékkel nem sikerült komolyabb eredményeket elérnie? — Már nem. A szüleim igen szegény emberek vol­tak, örültem, hogy annak idején sikerült elvégezni a négy polgárit. Most ötvenhá­roméves fejjel meg annak örülök, hogy pár éve idáig eljutottam, és legalább eny- nyit beszélhetek idegen nyel­ven. Közben átérzem az utazás izgalmát... — És milyenek a turisták? — Mindenki kedves. A lengyelek kicsit türelmetle­nek, a németek meg azt is tudni akarják, hogy a vonat' bal vagy jobb oldalán süt-e a nap ... Azt is mindig ki­találom, ha valaki nem az anyanyelven érdeklődik. A felvilágosítást pedig fej­ből adja. Alig-alig nyúl a menetrendhez, még a több­szöri. átszállásokat, az apró állomásokat is legtöbbször gondolkodás nélkül mondja. Ezek is gyorsan „ráragad­tak”, s arra utalnak: nem véletlen a könnyedén meg­szerzett nyelvtudás. Ökörfarkkóró A kékfestő kelmékből készült ruhák ma is divato­sak. Mellettük különféle la­kástextíliák is megjelentek ebből az anyagból. így él tovább a hagyomány. Bódy léén Munkácsy-d{- Jas textiltervező iparmű­vész hagyományos eljárással készíti kékfestőműveit. Ezek­kel 1967 óta vesz részt a ki­állításokon; tiz éve a világ számos nagy városában vol­tak nagysikerű egyéni be­mutatói. A Somogyi Képtárban a héten megnyílt kiállítása Kaposvár kiemelkedő esemé­nye, vonzó látványossága. A kékfestőhagyomány föl­kutatásával és földolgozásá­val a néprajz számára is jelentős munkát végzett Bó- dy Irén, bár természetesen az iparművészeti alkotás lét­Ez itt szemüveget vi­sel, ami mellesleg nagyon jól áll neki, vöröses-barna haja valószínűleg festett, de legalábbis festékkel ráse­gített szín — a legutolsó di­vat szerint frissen íodrászol- va. Magas sarkú, pántos, hegyes körömcipő van rajta, málnaszínű midi-szoknya, fehér zsabós blúz, vállán a szoknya anyagából készült rövid kabátka. Épp csak a vállára terítve, s ettől olyan egyensúlyozva kell lépked-'' nie, mint a kötéltáncosok- nak a levegőben. Arcára, szemére, -szájára egy fok­kal több festéket, krémet, púdert és rúzst kent, mint amennyit bőre Vonásai, s egyáltalán életkora indokolt­tá tenne. Amíg az orvosnő megjelenésében, tartásában, mozgásában van valami • ka- .maszos frisseség, ami életko­ránál fiatalabbnak mutatja — addig ennek az ugyanúgy fiatal és kétségkívül feltű­nően 1 csinos nőnek éppen feltűnésre számító, kimódolt eleganciája, valamint az ez­zel együttjáró feszélyezet- tebb, szögletesebb viselkedé­se az egész jelenséget egy, rehozását tekinti, elsődleges feladatnak. Nemcsak a kék­festőhagyományból merít, hanem gazdag tárháznak te­kinti a magyar népmű­vészét egészét is. Munkáin fölismerjük a mézeskalács­huszárok gazdag formai vilá­gát, a betyárvilág emlékeit, népmesekincsünket. Rokon­világok ezek, de sajátosan is ötvöződnek Bódy művé­szetében. A kiállított alkotások la­kásdíszítő funkciója külön is említésre méltó. A falikép típusú kékfestő-textíliák íz- lésváltást is tükröznek. A pa­raszti de nemcsak a parasz­ti, hanem a polgári — ottho­nokban kedveltek voltak a nyomott és kivarrott faliké­pek. Nemcsak dekoratív sze­repük volt. hagem a külön­féle „rituális” szövegeknek is fontosságot tulajdonítottak. Sokszor a családok egész élete, története kifejeződött a lakásokban elhelyezett fa­liképekben. Típusszövegek sora született a házastársi szeretetről és hűségről — ez rámutat a régi családmo-. delire is —, a szerelemről, a szíves vendéglátásról, de még a háborúzó férfiak visz­kicsit anakronisztikussá te­szi. Testtartását, járását fi­gyelve akár nyolc-tiz évvel idősebb úriasszony is lehet­ne. — Szia! — köszön be a tanárnak, amint a két kocsi közé ér, s minthogy olyan mozdulatot tesz, mint 'aki akar még valamit mondani, a tanár lecsavarja az abla­kot. — Szia! Milyen csinos vagy ma! — Mi a/, hogy ma?! Nemi mindig? Különben is, csak egy kis brüsszeli rongy —. s mosolyogva karikírozza ő is az affektaló. pesti mondatot ■—, most hozta az apukam Belgiumból. De úgy látom, hogy te inkább a szép özve­gyet figyeled.! — Ugyan már! — tiltako* zik a fiatalember, de úgy érzi, hogy egy kicsit elpirul, mintha rajtakapták volna valamin. — Te — húzza el s kanya­rója éneklőre ezt az egyet­len szótagot is a nő —, csak azt akartam mondani, hogy írtam annak a bizonyos Kamzikovának, tudod. Cseh­szlovákiába, a teli szállásunk szavárásáról Is. Ezek szinte talizmánként díszlettek a konyhák, szobák falain. Mai korunk Ízlése és Igé­nye más. A funkcióbagvo- mány — tehát, hogy napja­inkban is szükség van fali­képekre — nem változott, csupán megjelenése különbö­zik a korábbitól. Bódy Irén — és természetesen nem csak ő — ezt ismerte föl. De a fölismerésen túl jelentő.« szerepet vállalt az új ízlés kialakításában és meghono­sításában. A népművészet­ben találta meg azt az ih­lető világot, amely mindany- nyiunk számára ismerős és hagyományként él. Nem érezheti senki sem idegen­nek Body kékfestő-textiljeit, mivel motívumai sok-sok szálon találkoznak a tárgyi népművészettel. A textilter- vező a saját képi világát is megjeleníti műveiben. Ezek a' faliképek — gondolok itt az Adóm és Éva címűre, az Ökörfarkkóróra — a mai iparművészet „nyelvén” ké­szültek, de nemes egyszerű­ségük kifejezi a hagyomá­nyok tiszteletben tartását, a kékfestés sajátos törvényeit. Horányi Barna ügyében. De a te nevedet és címedet adtam meg, mert tudod, mi holnapután eluta­zunk Görögországba, egy kis utónyaraiásra. És hát bizto­san nem leszünk még. itthon, amikor válaszol. Én január első hetét írtam neki, inert úgy emlékeztem, hogy nek­tek is meg az Annáéknak is az a jó időpont, de még majd megbeszéljük. Nem akartok este feljönni egy teára? Mert akkor Annáék­nak is szólok, és’megtárgyal- hatjuk részletesen. Vagy ml megyünk le hozzátok. Jó? — Jó. majd megbeszéljük — hagyja rá a tanár, s most már igazán indulna, de vesztére megereszt még egy kérdést. — Mi az, hogy te mész a kocsival? Csak nem beteg Jánosom? Vagy kitört raj.ta a nagylelkűség? — ó, nem, nem! Az én kis uraeskám ma a BNV-ie megy, háromnegyed nyolcra jön érte a kis világosítója az állami kocsival. Hát tu­dod, báró alsó- és ielsőda- badi Foto-Kardos — alias Kufsteinéi'! — nem marad­hat le a vásármegnyitóról, ahol gondolom, némi foga­dások is lesznek. Ö pedig ugye nem köpi ki a konya­kot, ha már egyszer a szá­jába vette, így aztán ma nagylelkűen felajánlotta a kocsit. Mert nézd, hát leg­feljebb életlenek lesznek azok a fotók a nyugat-albán selypmhernvó-kel tető gép haránt-bizgentyűiről, de az még nem olyan nagy baj, mintha mondjuk a görög 1 . ,.. ■ . Barcsról, a Móricz Zsig- mond Művelődési es Ifjúsá­gi Központból érkezett a hír, hogy szombaton 14 órá­tól a somogv larnócai Ceres ifjúsági klubban megrende­zik az ifjúsági klubok ta­lálkozóját. A 14 órakor kez­dődő eseményt Si egel László, a KISZ városi bizottságának titkára nyitja meg. A prog­ramban sport- és szellemi vetélkedő, amatőr műsorok, táncház és diszkó szerepel­nek. Barcson egyébként ma is lesz olyan esemény, mely­re érdemes elmenni: a Drá­va Múzeumban 17 óra 30 perckor nyitják meg Iran Berezics és Branko Bego- rics jugoszláv festőművészek kiállítását, mely újabb ka­pocs lehet a szomszédos te­rületek között, s az értékek cseréjével járul hozzá a ba­rátsághoz. Játszónapot rendeznek va­sárnap 14 órától a barcsi strandon a művelődési in­tézmény népművelői. Az ügyességi játékokon kívül a gyerekek megtanulják a nádsíp, a raffia- és papír­báb. a mézeskalács készíté­sének fortélyait. Ha nem kedvezne a z idő, a ki: or a művelődési házban tartják meg a játszönapot. Este a- nagyobbakat L iszeckg László diszkójába, várják. Belelapoztunk a Dél-bala­toni kulturális programok című füzetbe. Ebből ajánl­juk az id. Kapoli Antal or­szágos fafaragó pályázatá­nak kiállítását Leltén. Ugyanitt szombat estére a szabadtéri színpadra Korda György Szívemből énekelek • című műsorát tervezték. Bogláron vasárnap 20 óra 30 perctől a művelődési ház­ban szórakoztató műsor kez­utunk előtt összetöri a ko­csit. A tanárt ekkor már — s főleg az idő múlása miatt — kezdi nyugtalanítani odave­tett kérdésének ez a kimó- doltan jópofa, hosszadalmas- kodó megválaszolása, ezért mintegy türelmetlenségét je­lezve felbőget.i a motort, ki­nyomja a kuplungot és se­bességbe teszi a váltót. Itt már a szerencse sem segít­het, egész biztosan el fog késni! Még jó, hogy a fele­ségének ma csak tizenegykor kezdődik az első órája, így legalább azt a kis kitérőt sem kell. megtennie, ami a két gimnázium között van! — Szia! Majd este megbe­széljük a síelést! — Szia! Jelentkezünk! Vagy jelentkezzetek! Jó?! De ezt a tanár már nem hallja, sűrű fekete csíkot hagyva maga után, kifordul a parkolóból. Az Iskola felöl ekkor Jön vissza az orvosnő, es ami­kor a ház sarkához ér, fejét hátrahajtva, arcát a nap fe­lé fordítja, s néhány másod­percre megáll. A fotós fele­sége már kinyitotta a kocsi ajta'ját. de ahogy meglátja a lecsukott szemmel napozó nőt. esv kis bocsánatkérő íélmosóllyal átszól az autók fölött. — Ugye nem haragszik, hogy Szilvit is a maga nya­kába varrtam? De tudja, ma semmiképp sem késhe­tek el. És már olyan késő van... (Folytatjuk) dódik neves művészek köz­reműködésével. A Pincetár­lat ’81 sorozatban Preiser Klára textilművész és Krajt- sovits Margit keramikus al­kotásai tekinthetők meg. A kóros hegyi műemlék­templomban ma este Molnár Viola ad hangversenyt a Pé­csi Nevelők Háza kórusával. Komolyzenei programot kínál Siófok is: este 22 órakor in­dul az a katamarán, me­lyen az esztergomi gitár- fesztivál vendégei adnak koncertet. Bizonyára felejt­hetetlen élmény lesz. Ok egyébként Bogláron a Rf gi Muzsika Kertében is fellép­nek hétfőn 21 órakor. Balatonföldváron ma este csendülnek fel a Szívemből énekelek című műsor dáliá­inál. Ugyanitt hétfőn Ko­rall—Mini popkoncertet rendeznek. Mazsola lesz a gyerekek vendége Balaton- szemesen ma, 10 órakor. Az ŐRI gyermekműsorának cí­me: Mazsola és a többiek. Balatonberényben a klub­könyvtár Szikra János fes­tőművész kiállítására várja a látogatókat. Mint arról lapunk más hasábjain hirt adunk, új kiállítás nyílik a kaposvári Somogyi Képtárban. Aki ezt a tarlat Iá toga last összeköt! a megyei múzeum kiállítá­sainak . megtekintésével, vagy a Rippl-Rónai villában berendezett emlékkiállítás meglátogatásával — szép hét végi programot csinál ma­gának. Kirándulásnak sem rossz a szentjakabi monos­tor romjainak megtekin le­se ... Itt hívjuk fel a fiatalabb olvasók figyelmét arra, hogy ezen a szombat—vasárna­pon belső elektromos mun­kák miatt a Killián György Ifjúsági és Úttörő Művelő­dési Központ zárva tart. A mozik viszont várják a kö­zönséget. A Vörös Csillag ezúttal két filmre is. Zug- ügyved zavarban, ez a címe annak az olasz, kalandfilm­nek, mely Attilio Veraldi regényéből készült. Miután Raymond Chandler olasz fordítója, művébe sok ele­met átvett a krimi amerikai klasszikusától. A másik film, melyet a Vö­rös Csillag mozi ajánl, az Üvegtörők című angol punk- fijm. Egy _ feltörni kívánó fiatal popénekesnő karrier­jét ábrázolja a zenés alko­tás; azt a folyamatot, mely­ben a lázadó dalokat éneklő punkhölgy sikeres, de ki­égett sztár lesz. Bizonyára a fiatalok tódulnak majd a moziba. A Szabad Ifjúságban 16 és 18 órától A hét szeplő című színes, szinkronizált NDK -alkotást vetítik. Este 20-kor kezdődik a Gengszte­rek sofőrje című izgalmas kalandfilm, angol módra. A 1-atinea mozi ajánlata A biz­tosan ölő sárkánylady című japán kalandfilm. Szombaton a Mozimúzeum a M. A. S. H. című Robert Altman-film helyett Kuroszava, a világ­hírű japán rendező Véres trón című alkotását játssza. Ez sajátos feldolgozása Shakespeare Machbett jenek. Képünkkel Szabó Vladi­mír kiállítására hívjuk fel a figvelmet: a bogiári ' ká­polnákban vasárnapig té- kinthető meg. SOMOGYI NÉPLAP Huszár Sumssny/ Zoltán _______ 1 P A 1 M E I L­H A 1 ■ 0 M

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom