Somogyi Néplap, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-26 / 199. szám
Moszkva Az afgán kormán/ nyilatkozata Líbia — Egyesült Államok A felhívás nagy visszhangra talált A világ parlamentjeihez és népeihez intézett szovjet felhívás nemzetközi visszhangjáról tárgyalt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége kedden megtartott ülésén. Vaszilij Kuznyecov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, az elnökség elnökének első helyettese a többi között elmondotta: a felhívás, amelyet a tanács legutóbbi ülésszakán Leonyid Brezsnyev terjesztett elő, nagy visszhangra talált az egész világon, mély benyomást tett a nemzetközi közvéleményre. „A világ közvéleménye igen fontos, időszerű politikai lépésnek tekinti a felhívást, melyre feszült pillanatokban került sor, és amely a nukleáris háború fenyegetésének elhárítására irányul” — mutatott rá Kuznyecov. „Külön is kiemelik az állásfoglalás érvelő, kiegyensúlyozott hangvételét.” Az elnökségnek az előterjesztéssel kapcsolatban elfogadott határozata megállapítja: a felhívásra érkező válaszok arról tanúskodnak, hogy az abban foglalt javaslatok elfogadása, azok széles körű elterjesztése elősegíti az SZKP XXVI. kongresszusán elfogadott békeprogram megvalósítását, fokozza az erőfeszítéseket, amelyeket az enyhülés ki- szélesítése, elmélyítése érdé-; kében fejtenek ki az egész világon, segíti a fegyverkezési hajsza megfékezését. Az elnökség javasolta, hogy a legfelsőbb tanács bizottságai, a parlamenti csoport tagjai folytassák a felvilágosító munkát a többi ország parlamentjeivel, képviselőivel fenntartott kapcsolataik során, ismertessék meg velük a felhívást, az abban foglalt javaslatokat. Begin Alexandriába érkezett Menahem Begin izraeli miniszterelnök Alexandriába érkezett. A repülőtéren Mubarak egyiptomi alelnök fogadta (Telefotó — AP—MTI—KS) Kedden délelőtt az egyiptomi Alexandriába érkezett Menahem Begin izraeli miniszterelnök és a vezetése alatt lévő magas szintű miniszteri küldöttség. Az egyiptomi fogadóküldöttséget Hoszni Mubarak alelnök vezette. Az alexandriai csúcstalálkozó jellemző egyiptomi bel. politikai vetülete, hogy kezdésének napján nem jelenhetett meg az utcán a parlamenti ellenzéket vezető Szocialista Munkapárt hetilapja, az Al-Saab. Mint a párt titkárságán közölték, a hatóságok elkobozták a számot, amely a párt politikájának megfelelően élesen bírálta az izraeli politikát és a Camp David-i folyamatot. Vitassák meg a rendezés kérdéseit A politikai rendezés legfőbb célja és alapvető tartalma az Afganisztán bel- ügyeibe való fegyveres és másfajta beavatkozás teljes, szavatolt megszüntetése — hangzik az Afgán Demokratikus Köztársaság kormányának a Bakhtar hírügynökség által ismertetett nyilatkozata. Tekintettel arra hogy az afganisztáni területre való fegyveres behatolásokat és más felforgató akciókat jelenleg mindenekelőtt pakisztáni területről hajtják végre, az Afgán Demokratikus Köztársaság kormánya már nem egy alkalommal javasolta és most újra javasolja a pakisztáni kormánynak, hogy a két ország képviselői találkozón vitassák meg a kapcsolatok rendezéséről megkezdendő tárgyalásokkal összefüggő kérdéseket. Az Afgán Demokratikus Köztársaság kormánya megerősíti az Iráni Iszlám Köztársaság kormányának arra vonatkozóan tett javaslatát, hogy kezdjenek tárgyalásokat a két ország közötti baráti és kölcsönösen előnyös együttműködésről szóló megállapodás kidolgozásáról, beleértve a kereskedelmet, a gazdasági együttműködést, az átmenő forgalmat és a kulturális kapcsolatokat. Az Afgán Demokratikus Köztársaság kormánya szerint a Pakisztánnal és Iránnál való kétoldalú tárgyalás lenne a legelőnyösebb és legbiztatóbb, ugyanakkor kész háromoldalú tárgyalásokra is amennyiben Pakisztán és Irán ezt kívánja. Az Afgán Demokratikus Köztársaság kormánya nem ellenzi, ha a Pakisztánnal és Iránnal folytatott akár két-, akár háromoldalú tárgyalásokon részt vesz az ENSZ főtitkára vagy annak megbízottja. A nyilatkozat ezt kővetően a szomszédos országokból hazatért afgánoknak adott biztosítékokkal foglalkozik. Az Afgán Demokratikus Köztársaság kormánya hozzájárul ahhoz, hogy szomszédaival megvitassa az adott probléma gyakorlati vonatkozásait. A politikai rendezésnek megbízható nemzetközi biztosítékokat kell tartalmaznia az afgán belügyekbe való fegyveres és másfajta beavatkozás beszüntetéséről és jövőbeni kizárásáról létrejött megállapodásokra nézve. Anélkül, hogy a garantáló államok teljes körét meghatározná, az Afgán Demokratikus Köztársaság korma- • nya — a korábbiakhoz ha- I sonlóan úgy véli, hogy a szavatoló államok között ott kell lennie a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak, valamint néhány olyan más államnak, amélyek Afganisztán és tárgyaló szomszédai számára egyaránt elfogadhatók. A nemzetközi biztosítékok kidolgozását, valamint az Afganisztán érdekeit érintő valamennyi más kérdés megoldását az Afgán Demokratikus Köztársaság kormányának részvételével keli végrehajtani. Az Afganisztán belügyeibe való fegyveres és minden másfajta beavatkozás megszűnése és a beavatkozás kiúj ulása elleni biztosítékok létrejötte esetén megszűnnek azok az okok, amelyek Afganisztánt arra kényszerítették, hogy korlátozott szovjet katonai kontingens behívását kérje a Szovjetuniótól. Minél előbb létrejönnek és a gyakorlatban is érvényesülnek az afganisztáni beavatkozást kizáró megállapodások, annál hamarabb megkezdődik és befejeződik a szovjet csapatok kivonása. Az Afgán Demokratikus Köztársaság kormánya nem ellenzi, hogy az afgán probléma nemzetközi vonatkozásait az öböl térségének békéjét és biztonságát érintő kérdésekkel együtt vitassák meg, feltéve ha mindkét kérdés megvitatásának lehetséges résztvevői többségének is ez a véleménye. A biztosítékokról szóló tárgyalások egyetlen formája — kétoldalú, háromoldalú vagy többoldalú — esetén sem képezhetik a vita tárgyát az Afganisztánban fennálló rendszerrel, a kormány ösz- szetételével összefüggő, vagy más, Afganisztán belügyét képező kérdések. Ezeket a kérdéseket a jövőben is csak az afgán nép oldhatja meg — mutat rá végül a nyilatkozat. (MTI) Hadifogolycsere Az egymással harcban álló Irak és Irán kedden nyolcvanöt hadifoglyot cserélt Ki a ciprusi Larnaca nemzetközi repülőterén — jelentette ki a ciprusi kormány. A hadifosolycsere a Nemzetközi Vöröskereszt követí- tésével jött létre. Egy iraki repülőgép negyven iráni hadifoglyot hozott Larnaca repülőterére és negyvenöt iraki. hadifogollyal tért vissza Bagdadba. Az iraki fogságból szabadult irániak a Nemzetközi Vöröskereszt különgépével utaztak Teheránba. Kabul a rendezésért Afganisztán körül élénkül a diplomáciai mozgás. Az úgynevezett afgán-kérdéssel összefüggésben egyszerre három eseményre irányul a figyelem; Kabulban nyilvánosságra hozták az Afgán Demokratikus Köztársaság kormány nyilatkozatát’ Nyi- koláj Firjubin szovjet külügyminiszter-helyettes Pakisztánban tárgyal, Claude Cheysson francia külügyminiszter pedig befejezte látogatását Új-Delhiben. Ami az afgán kormány álláspontját illeti, a nyilatkozat rendkívül reális hangnemben fogalmazódott, s érződik belőle a rendezésre irányuló őszinte törekvés. Abból indul ki, amit a kábult kormányzat minden korábbi állásfoglalásában viláSOMOGYI NÉPLAP gosan értésre adott: azt követeli. hogy szavatolják az Afganisztán belügyeibe való mindenfajta beavatkozás teljes megszüntetését. Közismert, hogy az ellenforradalmár bandák elsősorban Pakisztán területéről érkeznek, illetve onnan kapnak utánpótlást. Kabul most ismét kinyilvánítja azt a készségét, hogy vitassák meg Pakisztán képviselőivel a kapcsolatok rendezéséről indítandó tárgyalások feltételeit. Iránnak már korábban javasolta. hogy kezdjenek kétoldalú eszmecserét. A baráti és kölcsönösen előnyös együttműködésről szóló megállapodás kidolgozása elé Afganisztán semmiféle akadályt nem gördít — állapítja meg a kormánynyilatkozat, hangsúlyozva, hogy mind Teheránnal, mind ls- lamabaddal kész akár két-, akár háromoldalú tárgyalásokat kezdeni.' Kabul hozzájárul ahhoz is, hogy ezeken az-eszmecseréken részt vegyen az ENSZ főtitkára vagy annak képviselője. Emlékezetes, hogy a francia kormány korábban javasolta: hívjanak össze nemzetközi konferenciát az úgynevezett afgán-kérdés rendezéséről. Bár erről nem tesz említést a nyilatkozat, arra viszont utal, hogy a nemzetközi biztosítékok kidolgozásában és az Afganisztán érdekeit érintő valamennyi más kérdés megtárgyalásában a törvényes ka- bulit kormány ragaszkodik részvételéhez. Afganisztánt ma szüntelenül fenyegetik az tfnperia- lista körök altat támogatott belső és külső ellenforradalmi erők. Ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok, valamint más országok szavatolják a beavatkozás minden formájának megszűntét• az agressziót kizáró megállapodások érvényesülésével egy- időben megkezdődik és befejeződik a szovjet csapatok kivonása. Világos, ésszerű és rendkívül reális álláspontot tükröz a kabuli nyilatkozat. Feltehetően ugyanebben a hangnemben fogalmazta meg Firjubin szovjet külügyminiszter-helyettes kormányának véleményét a pakisztáni vezetőkkel folytatott tárgyalásokon. A Szovjetunió fontos érdeke, hogy a térség nyugalmát, biztonságát ne veszélyeztesse az Afganisztán és Pakisztán közti feszültség. Moszkva ezt most Nyikoláj Firjubin közvetítésével félreérthetetlenül Pakisztán tudomására hozta. Valószínű, hogy a francia diplomácia vezetőjének indiai megbeszélésein is szóba került Afganisztán. Annál is inkább, mert Indiát ugyancsak nyugtalanítja a válság elhúzódása. Most azonban — legalábbis a jelekből ítélve — komoly remény mutatkozik arra, hogy az érdekelt felek között megkezdődik a párbeszéd. Persze csak akkor, ha a rendezést Pakisztán és Irán őszintén óhajtja. Kabul jószándékát a kormánynyilatkozat híven tükrözi. Cy. D. Egy provokáció háttere Egy pillanatig sem hitte senki, hogy a Sidra-öbölbeli provokáció a véletlen műve. így foglalható össze a Líbia ellen elkövetett amerikai légi kalózakció nemzetközi visszhangja. De az amerikai vezetés — ellentmondásos nyilatkozatai ellenére — sem hagyott kétséget a szándékosság felől. Reagan elnök, Haig külügyminiszter és Weinberger hadügyminiszter kihívó, arrogáns nyilatkozatai felfedték: az amerikai kormány előre- megfontolt szándékkal rendeztet- te a 6. flotta hadgyakorlatát tesen segíti a palesztin nép önvédelmi harcát az izraeli agresszió ellen, s végül, hogy ebben a politikájában szorosan együttműködik a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. A szüntelenül folyó amerikai aknamunka ellen tiltakozva 1979. decemberében líbiai Hálálok megtámadtak az amerikai nagykövetséget Tripoliban. Ez a diplomáciai kapcsolat egyoldalú megszakításához vezetett. Azóta az amerikai érdekek képviseletét Belgium látja el. Az idén májusban, viszont — Reagan a Constellation repülőgép-anyahajón. olyan vizeken, amelyről az 1973-as líbiai kormánynyilatkozat óta köztudott, hogy az líbiai felségterületnek számít. A provokáció hátterét vizsgálva könnyű felismerni, hogy a líbiai nép forradalma elleni amerikai agresszió egyik újabb, kétségtelenül eddig legsúlyosabb lánsze- méről van szó. A hivatalos Washington haragja akkor zúdult Líbiára, mikor 1969 szeptemberében a forradalmi kormányzat megdöntötte az Amerika-barét Idrisz király uralmát. Ezzel az Egyesült Államok nemcsak hű szövetségesét, hanem a Líbiában lévő, a közel-keleti terveiben fontos szerepet játszó katonai támaszpontjait is elvesztette. Az Egyesült Államok azóta mindent elkövetett, hogy megdömtse a líbiai forradalmat, s ha szükséges, fizikailag is megsemmisítse annak vezetőjét, Kadhafi elnököt. Washingtonban úgy igyekeznek beállítani a mai Líbiát, : mint a „nemzetközi terrorizmus központját”, s ezért minden eszközt megengedhetőnek tartanak ellene. A világ előtt azonban már jó ismert, hogy mit takar ez az amerikai rágalom- Washingtonban nem tudják megbocsájtani a Kadhafi vezette Líbiának, hogy határozott antiimperialista politikát folytat, hogy támogatást nyújt a nemzeti felszabadító mozgalmaknak, következeminden előzmény nélkül — az amerikai kormány utasította a Washingtonban lévő líbiai diplomatákat, öt napon belül hagyják el az Egyesült Államok területét. A két ország kapcsolatainak fokozatos romlása ellenére még mindig kétezer líbiai diák tanul az Egyesült Államokban, és több, mint kétezer amerikai olajszakember dolgozik Líbiában. Az utóbbiakat az amerikai kormány felszólította, térjenek sürgősen haza, de ezek hivatKoz- va jó munkakörülményeikre és biztonságukra, megtagadták a hazatérést. Reagan elnök meglepő nyíltsággal jelentette ki, hogy támogat mindenkit, aki meg akarja dönteni a líbiai forradalmi rendszert. Szadat egyiptomi, továbbá Nimeri szudáni elnök katonai és gazdasági támogatás fejében „hallgatott a szóra”, s hónapok óta csapatösszevonásokat hajt végre a líbiai határ mentén. A Sidra-öbölbeli provokáció azonban, új fordulatot jelent a Libia-ellenes agresszióban, s egyben az arab nemzet elleni katonai akciókban. Az amerikai haditengerészeti és légierők állandó jelenléte más országok területén és felségvizeinek közelében súlyos fenyegetést jelent a szóbaníorgó térségek s a világ békéjére, biztonságára. K. 1. A SIÖFOK ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ 1981. október I-től 1981. december 31-ig terjedő időre szerződéses üzemeltetésre kiadja az alábbi egységeit: 111-es Paprika Csárda, Zamárdi, Honvéd u. 1. 128-as Vadkacsa Italbolt, Balatons zéplak alsó, Siófoki út. 144-es Sirály Presszó, Kiüti, Vörös Hadsereg u. A pályázatokat kérjük 1981. szeptember 19-ig benyújtani a szövetkezetünk központjához, Siófok, Kálmán Imre sétány 4. 2. em. 5. számú iroda, ahol pályázati űrlapot is rendelkezésre bocsátanak. A versenytárgyalás időpontja: 1981. szeptember 29-én 9 órakor a siófoki Ltd- és Siirbár helyiségében, Síólok, Kálmán Imre sétány 5. sz. alatt, közjegyző jelenlétében. A szükséges tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást szövetkezetünknél: Csajáginé Geiger Valéria főkönyvelő-helyettes és dr. Jobbágyné Papp Erzsébet jogtanácsos ad. SIÖFOK ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ IGAZGATÓSÁGA ____________________________________________ (85334)
