Somogyi Néplap, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-24 / 197. szám

Vita filmekről, módszerekről ható módszereket rmi+az?,»- nak be. Esténként a Balázs Béla Stúdió filmjeit élénk viták követték, s nagy ér­deklődés kísérte a tizenéves korosztályról szóló előadást. A Sávolyon működő ki tb vezetője, Simon Erika a kezdők tanfolyamán vett részt. Öt kérdezem: — Hogyan került a klub élére ? — A főiskola ytán tavaly kezdtem tanítani Sávolyon, s mivel fiatal vagyok, en­gem ajánlottak klubvezető­nek. Nem sokat tudtam ak­kor erről a munkáról; az előző klubvezető már el­ment, igy nem kérdezhettem meg a tapasztalatairól. A legfontosabb az volt, hogy a már kialakult közösség ne bomoljon fel. Programjaink­kal mindig az igényekhez' kell igazodni; azt hiszem, si­kerül összetartani őket. — Milyenek a tapasztala­ta] az első hétről? — A tanuláson kívül szá­momra fontosak a baráti kapcsolatok. Most, hogy van­nak ismerőseim, könnyeb­ben kialakítjuk a klubok együttműködését is; Ormai István a végzősök egyik csoportjának vezetője. Főállásban Segesden nép­művelő, és klubot is vezet. A múlt évben megismerte a hozzá tartozó nyolc embert, a fejlődést is le tudja mér­ni. — A két nyári tábor közti időszakban kethetenként ta­lálkoztunk. Van olyan fiú, aki az első hetekben al g szólt hozzá az előadásokhoz, mert nem tudta jól kifejez­ni magát, gátlásos volt, ma pedig elmaradhalatlan a vé­leménynyilvánítása. Az el­méleti anyagot itt minden­ki megfelelően elsajátította. Hogy a gyakorlatban' meny­nyire alkalmas egy-egy kö­zösség vezetésére, az a klub­jában dől el. Iunén.vi £va A tábor egyik árnyas szögletében vidám beszél­getés hallatszik a fiatalok alkotta körből. A záró mű­sorra készülnek, épp a for­gatókönyvet állítják össze. Tőlük távolabb — hallótá­volságon túl' — egy másik csoport; ők már csendeseb­bek, s egy kicsit feszült is a hangulat: a másnapi vizs­gára készülnek... A megyei kíubtanács ki­lencedik éve szervezi meg rendszeresen, a klubvezetők tanfolyamát- Évente 30—40 fiatalt képeznek ott, igy gon­doskodik az utánpótlásról. Száznyolcvan klubvezető tevékenykedik megyénk­ben, és a többségnek már van működési engedélye. A kezdők nyáron egyhetes tá­borozáson vesznek részt, s ugyanitt tesznek záróvizsgát az előző évi tanfolyam hall­gatói. Augusztus elején 38 fiatal volt a balatonfenyvesl klubvezetői táborban, közü­lük húszán adtak számot ismereteikről. Nagy Lászlónak volt már vizsgaláza — főiskolás korá­ban. A csurgói 526. sz. Ipa­ri Szakmunkásképző Intézet tanára két éve kapcsolódott be a klutjmozgalomba. —| Eléggé izgő-mozgó em­ber vagyok, szeretek szer­vezni, s ehhez kerestem meg­felelő területet. Az iskolá­ban jól működő klubunk van, az intézet jellege és a lanulók fölkészültsége meg­határozza programjainkat. Azt tapasztaltuk, hogy akik­nek az * iskolában klubos- ként volt valamilyen szere­pe, feladata, az később is mozgatója lesz munkahelye vagy lakóhelye kisebb kö­zösségeinek. — Mire jó ez az egyéves tanfolyam ? — Rendkívül sok új isme­retet kapunjv. Megtudtus. például, hogy hová fordul­hatunk segítségért, tanácsért; az előadásokon szó volt a művelődéspolitikáról, mód­szertani kérdésekről, veze­tési ismeretekről •. . A mun­kához feltétlenül szükség van erre a tanfolyamra, hi­szen az ösztönös klubirányí­tás nem elegendő. Üj kap­csolatokra is szert tettünk, megbeszéltük tapasztala­tainkat, s később, remélhe­tően, együtt tudunk majd működni. A fiatalok napi nyolc-ki- lenc órát töltöttek „munká­val” a táborban —: kötet­len, könnyed formában. A szervezők célja az volt, hogy elsősorban a gyakor­lati tudnivalókkal ismertes­sék meg őket, jól alkalmaz­Klubosok vizsga előtt Sumonyí Zo/tát ■J ______ 1 P A IS 1 E 1 L. ­H A 1 L O M — Látta a gyerekorvos? Mit mondott? Mit adott ne­ki? Az asszony úgy válaszol, mintha eddig aludt volna. — Igen, kint volt a dok­tor úr ... megvizsgálta And­reát ... — És nem mondta, hogy be kellene vinni? — Nem engedem! A kór­házba nem engedem! Oda nem! A tanárnő látja, hogy Hankóczynéval úgysem le­het most értelmesen beszél-- ni, vesz egy mély lélegze­tet és miközben kifújja a levegőt, odaszól az értetlenül álló férfinak. — Na, gyere, hívd fel a kórházat, aztán majd meg­látjuk ! A dédi nyit ajtót, Gergő már az asztalnál ülve ebé­del, de a másik három terí­tek még érintetlenül áll. A tanár egyenesen a szobába megy, kikeresi a kórház te- leíonszamát, s miközben tárcsáz, es varja, hogy föl­vegyék a kagylót, kiszól a feleségének. — íe, hogy is hívják azt a nőt itt a hatodikon? — Endrődi 1 — Ja igen, kösz! — Hal­ló! Kórház? Jónapot kívá­nok, Endrődi doktornőt ké­rem , a gyerekosztályról! Igen várok, köszönöm. Hosszas kapcsolgatások után egy ápolónő szól bele a kagylóba, s miután a ta­nár neki is elmondja, hogy kit keres, Teréz nővér megkérdi, hogy mit mond­hat, ki keresi a doktornőt. Erre a tanár is bosszúsan bemutatkozik, de hozzáteszi, hogy a doktornőnek valószí­nűleg semmit nem mond ez a név, csak egy házban lak­nak, mindenesetre küldje a telefonhoz, mert sürgős se­gítségre .van szükség. Még behallatszik a telefonba, ahogy az ápolónő távolodva kiabált valakinek: Doktornő! Egy csinos barna férílhang keresi! — Halló tessék! Endrődi doktor! — Kezicsókolom . . . való­színűleg nem tudja a neve­met, de .,. — Dehogynem! Gergő apukája és a dédi unokája — neveti el magát a nő — a hetedikről, nem? Csak nfem történt Gergővel vala­mi?! — Nem, dehogy! Itt a folyosón a Hankóczyék kis­lányáról van szó! Azt hi­szem, eleg rossz állapotban van. — Ja igen, akik fölöttünk laknák. Reggel fölmentem hozzájuk, mert teljesen be­áztatták a hálószobái, de azt mondta az asszony, hogy csak’ a teát öntötték ki a gyerekek, és ne haragudjak. Azt, hogy valamelyik is be­teg, egy szóval sem emlí­tette. — Hát igen. a tea. az 1 ?- hét- Merthogy egész éjjel párologtatták. Fullad a k;s- lány. — Fullad? — Igen, állítólag asztmás. — Orvos látta már? — Igen, úgy tudom, hocr sürgősen kórházba utalta, de az anyja nem . hajlandó be­vinni. —■ Miért? — Isten tudja. — Most milyen állapot­ban van ? A’ tanár elmondja, hogy ő mit tapasztal, milyen íek látja, de ugye ebből ö k >- vei kezleteseket nem vona­lé. / ^ODOo 3 KAPOSVÁR Országos rendezvény A magyar könyvtárügy feladatai Kaposváron rendeztek meg a Magyar Könyvtárosok Egyesületének XIII. vándor- gyűlését. A Palmiro Togliat­ti Megyei Könyvtár gondos házigazdaként gazdag prog­ramot szervezett a vendé­geknek. Tegnap délután 14 órakor a Killián György If­júsági és Úttörő Művelődési Központban Az ember és a könyv címmel Jávori Béla fotókiállítása, tárlókban pe­dig a megyei könyvtár ki­adványai, levéltári doku­mentumok várták az érke­zőket. A nyitóüiésen dr. Zsi­kirandulás, balatoni hajóút színesít. Köszöntő beszédében meg­ismertette a m fielen teilet a könyvtárügy somogyi jellem, zőivel. Elmondta, hogy a megyében több mint három­száz tanácsi és csaknem száz szakszervezeti könyvtár, két jelentős főiskolai könyvtár, egyre gyarapodó és jól dolgozó iskolai, illetve ki- sebb-nagyobb vállalati, mű­szaki könyvtárak látják el a sokrétű könyvtári és tájé­koztatási munkát. Örülünk annak z— 'mondta —, hogy helyzetét, az eredményeket, és feltárta a fogyatékosságo­kat, illetve azok okait. Megállapítható, hogy az eltelt évtizedben jelentős eredmények születtek: a könyvtárak segítették a tár­sadalom fejlődését, szolgál­tatásaik korszerűsödtek, szin- voiíalasabbakká váltak, szá­mos új szolgáltatási forma honosodott meg, bővült. a könyvtárak hatóköre. Növe­kedtek az állománygyarapí­tási keretek, az állomány összetétele jelentősen javult. Az össz-alapterüle t szintén dai József, a Magyar Könyv­tárosok Egyesületének elnöke köszöntötte a megjelent ma­gyar, az NDK-ból erkezett, illetve szlovák szakembere­ket. A könyv szakembereit. Külön szeretettel szólt. ar­ról a tényről, hogy első íz­ben vesznek részt a vándor­gyűlésen a magyar levéltár- ügy képviselői, így a so­mogyi levéltárosok is. Klenovics Imre. az MSZMP Somogy megyei Bizottságá­nak titkára a vendéglátók nevében üdvözölte a kedves vendégeket, tolmácsolva a megyei párt- és állami ve­zetés. valamint a megyeben dolgozó könyvtárosok köszö­netét a megjelenésért. Mint mondotta, megtiszteltetés, hogy itt rendezték meg a XIII. vándorgyűlést. Komoly munkáról és jelentős felada­tokról lesz szó a másfélna­pos szakmai tanácskozáson, melyet baráti találkozó, so­ron kívüli színházi előadás, — Na jó — dönt gyorsan a doktornő —, be tudja most hozni? — Hát... megpróbálom... — Rendben van! Negyed­óra múlva várom! Viszont­látásra ! A tanár leteszi a kagylót és kimegy a konyhába- Za­vartan állt meg a küszöbön, mert a nagyanyja kimerte már a levesét, és mindkét asszony arra vár csak, hogy ö is asztalhoz üljön. — No, mi van, mit in­téztél? — kérdezi a felesé­ge. aki most már a kanalát is belementi a tányérba. — Te. be kéne vinnem most ezt az Andreát Azt mond ja a doktornő, hogy ne­gyedóra múlva legyek ott vele. . Megnézi, hogv- mit tud rajta segíteni . . . Persze dühös, hogy miért nem szól­tak neki már reggel, amikor be is nézett, hozzájuk, és beszélt Hankóczynéval. — Miért, miért?! Mert az a Zsuzsi nem egészen nor malis! — szól közbe a nagy­anyja, aki most inkább azért mérges, hogy az unokaj., nem tud megebédelni. Aztán majd csak melegíthetik ne ki az ételt, ami már persze nem olyan lesz, mint most frissen. — Ez a fejébe- vet­te. hogy a kórházban meg­ölik a gyerekét, azért nem akarja- Én nem is érten . hogy egy fiatal, világot járt pesti nő butább legyen mint egy falusi öregasz- szony! (Fol-Vtafjuk) a felszabadulás, de különö­sen 1949 óta a tanácsi könyv­tárhálózat jól szervezetten, az utóbbi két évtizedben so­kát fejlődve, eredményesen látja el közművelődési fel­adatait. A tanácsi könyvtár- hálózatban egy lakosra 4,1 kötet könyv jut a mintegy másfél milliós állományból. A könyvtári tagok száma *5 000 fö. A lakosság 23.6 százaléka beiratkozott olva­só. Hasonlóan jó eredménye­ket mutatnak fel a szakszer­vezeti és az iskolai könyv­tárak. Az igazsághoz tarto­zik azonban az is, hogy az olvasók száma az utóbbi evekben alig emelkedik. A somogyi kis falvakban és az egyes üzemekben talán mag csökken is. Kevesebbet köl­csönöznek a könyvtárakból. De a szép. otthonosan be­rendezett könyvintézmé nyék­ben növekszik a helyben ol­vasók, tanulok és kutatók szama. Klenovics Imre hang­súlyozta: megyei könyvtá­runk, de a városi könyvbá­zisaink is tájékoztató- es irodalomfeltáró munkával egyre színvonalasabban szol­gálják a különböző szinten tanulók, a termelésben, irá­nyításban résztvevők és a tu­dományos területen dolgozók szakirodalmi es információs ellátását. Kaposváron es vi­déken az egyedül élő öregek és a mozgássérültek számára rendszeresen házhoz szállít­ják az olvasnivalót! Ezt ,a munkát még teljesebbe és kiterjedtebbé kell tenni So­mogybán, sót az egész or­szágban — hívta *fel a fi­gyelmet a követendő kezde­ményezésre Klenovics Imre, aki ismertette a vendégek­kel a somogyi közművelődés, a levéltári munka es a mú­zeumügy eredményeit is. Mint mondotta, együtt es egységes irányítással kell dolgozniuk, mert a sokszek- torú művelődés intézményei csak közös, összehangolt munkával lesznek képesek a legfontosabb tényező, a ki­művelt emberfők sokaságá­nak megteremtésére. Ehhez a gondolathoz kap­csolódott az első nap elő­adása is: Juhász Jenő, a Művelődési Minisztérium könyvtári osztályának veze­tője a magyar könyvtárügy feladatairól beszélt, különös tekintettel a IV. Országos Könyvtárügyi Konferencia ajánlásaira. A konferencia ugyanis áttekintette a ma­gyar könyvtárügy jelenlegi nőtt. Ennek ellenére a ma­gyar könyvtárügy fejlesztése a társadalom fejlődéséhez viszonyítva, illetve a szol­gáltatásokkal szemben tá­masztott igények növekedé­séhez képest — elmaradt. A . művelődési célra fordított ösz- szegek a könyvtárak számá­ra Kátrányos aránytalansá­got tükröznek. Űj, nagy be­ruházások maradtak el, a technika fejlesztése lényege­sen lassúbb ütemű a szük­ségesnél ;_ az évtized végére állománygyarapítási nehéz­ségek léptek fel, főként , a dokumentumok drágulása miatt. A könyvtárügyi konferen­cia ajánlásait ismertetve Ju­hász Jenő három tő feladat- csoportot emelt ki. Elsőként a könyvtárak közművelődési szerepének fokozását emlí­tette. Kiemelt feladat a gye­rekek és az ifjúság, az isko-' lás korpák könyvtári ellátá­sának jelentős javítása. Ugyancsak a legfontosabb teendők közé tartozik a könyvtári szakirodalmi in­formációs rendszer fejlesz­tése. Ezek mindegyike olyan jellegű íeladal. amelynek különböző mértékben ugyan, de minden könyvtár munká­jában jelen kell lenni — hangsúlyozta Juhász Jénő, s részletesen elemezte a vég­rehajtás módozatait. Ezután áttért a részfelada­tok ismertetésére. Közülük" .— s mondandója itt kapcso­lódott Klenovics Imre be­vezetőjéhez — az élre. kí­vánkozik a nem elégge ki­hasznait lehetőség: a könyv­tarak közötti együttműkö­dés! (Somogybán egyébként erre is akad több példa.) Ha­zánkban nemcsak" a szolgál­tató helyek száma magas, hanem a könyvtárak és a szakirodalmi tájékoztatás más intézményei jórészt egy­más mellett, ám egymástól mesterségesen elválasztva működnek. Ezekből egységes könyvtári tájékoztatási rend­szert kell létrehozni! A szünet után Vályi Gá­bor, az. Országgyűlési Könyv­tár igazgatója. Molnár Jó­zsef a Művelődési Minisz­térium levéltári osztályának vezetője szólalt fel. Ma szek­cióüléseken vitatják meg a könyvtárügy és a levéltári munka aktuális kérdéseit. L. I,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom