Somogyi Néplap, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-14 / 190. szám

Egészségügyünk egészsége A magyar egészségügy íö jellemzője, hogy valamennyi magyar állampolgár jogosult magas színvonalú, díjtalan ellátás­ra. Az 1972. évi egészségügyi törvény rögzítette jog gya­korlati érvényesülése persze sok tényezőtől függ. A min­denki gyógyításához szüksé­ges gyógykezelés — divato­san: a progresszív ellátás — biztosítása az egészségügy vezetésének egyik fő célja. Elérésének feltétele: a szo­cialista egészségügy tervsze­rű fejlődése. Ez a fejlődés általában lé­pést tart a nálunk gazda­gabb, technikailag előbbre járó országokéval. A szív­műtétek rövid múltra visz- szatekintő iskoláját sikerrel kijártuk, a daganatos beteg­ségei gyógyszeres kezelésé­ben a KGST-n belül is elő­kelő helyen állunk. A cse­csemőhalálozást különösen az utóbbi néhány évben si­került jelentősen — ha nem is a kívánt mértékben — visszaszorítani, s ebben nagy szert p jutott a koraszülöttek védelmét szolgáló intenzív központok hálózatának és a csecsemő-szívsebészetnek. Keveselljük azonban ered­ményeinket a megelőzésben. Ez elsősorban szemléleti el­maradottságban gyökeredzik. Az orvos — és még mindig ez a jellemző — több fantá­ziát lát a gyógyításban, mint abban, hogy a bajoknak elé­be menjen. A megelőzésnek mégis erős bázisai vannak — mindenekelőtt a közegészség- ügyben és az üzemorvosi munkában. Az utóbbinak eredményei lemérhetők a foglalkozási megbetegedések ritkulásában, az előbbié a la­kosság általános közegész­ség- és járványügyi helyze­tében. A feladat kiterjedt mivol­tára jellemző, hogy a köjál hálózata országosan több mint 180 ezer olyan objek­tumot tart nyilván — a nagyüzemtől az élelmiszer­boltig —, amelyeket idő­szakonként rendszeresen el­lenőriznie kell. Kötelezett­ségét túlnyomórészt teljesíti. Azért nem száz százalékban, mert krónikus létszámhiány­nyal küszködik. Szakmailag megalapozott törvényes el­járásait jellemzi, hogy a vi­szonylag kevés föllebbezés- nek is csak a töredéke bi­zonyul indokoltnak. K özegészségünk minden próbát kiáll az olyan betegségek leküzdésé­ben, amelyek ellen van vé­dőoltás. Ennek megfelelően az ország járványügyi hely­zete jó. Javulásában persze számottevő tényező az élet­színvonal, valamint a higié­nés viszonyok kedvező ala­kulása, a mindenkinek hoz­záférhető díjtalan egészség- ügyi ellátás, ezen belül a járványügyi szolgálat mun­kája. Az utóbbi húsz évben to­vább fejlődtek a járvány­ügyi eljárások, a járványügyi mikrobiológiai diagnoszti­kai módszerek, a hazai ol- tóanyagtermeles. A védőol- lásokkal megelőzhető meg­betegedések szánva a kötele­ző védőoltások rendszerének kialakításával es az oltások rendszeres beadásával jelen­tősen csökken. A hastífusz az 1950-esévek elején megkezdett tervszerű, komplex járványügyi intéz­kedések és a javuló higiénés viszonyok eredményeként 1975—77-ben évi átlaga az 1959—62. évinek csupán tíz százaléka. A diftéria-szamár- köhögés-tetanusz elleni 1953 óta kötelező védőoltás ered­ményeként mindhárom be­tegség egyre ritkább. Az utóbbi három és fél évtized legfélelmetesebb be­tegsége, a gyermekbénulás az 1950-es években többször járványosán fordult elő, a legtöbben — 2334-en — 1957- bca betegedtek meg. Az 1959—60 óta alkalmazott élő, gyengített vírusokat tartal­mazó vakcinával sikerült csaknem teljesen fölszámol­ni, s az 1961—1977. években összesen 53 esetet derítettek föl. A kanyaró elleni védőoltás bevezetése előtt évente át­lag negyvenezer megbetege­dés volt. Az oltás hatására 1975—1977-ben ez a szám 337-re csökkent. Nem válto­zott azonban lényegesen a vörhenv, a dizentéria és a járványos májgyulladás gya­korisága. mert oltás nincs még ellenük. Világszerte, így hazánkban is nőtt a szalmonellozis fertőzés ve­szélye, elsősorban az élel­miszerek és az állati takar­mányok megnövekedett nem­zetközi kereskedelmi forgal­mával összefüggésben. A sok­szorosára nőtt idegenforga­lom ugyancsak károsan be­folyásolhatja a járványügyi helyzetet, s hátrányait csu­pán tiltó rendelkezésekkel nem lehet kivédeni. A járványügy változatla­nul nagy kérdőjele az influ­enza; ellene ma még szin­tén nincs teljesen hatásos védőoltás. A következő időszak leg­fontosabb feladata: az élet­korhoz kötött, kötelező vé­dőoltásokkal elért eredmé­nyeket fenntartani, tovább javítani. Elengedhetetlen egyes oltóanyagok (tetanusz) alkalmazásának kiterjeszté­se, újabb védőoltások beve­zetése a lakosság nagyobb vagy kisebb csoportjainál, illetve egyes foglalkozási ágakban (pl. rubeola, mumpsz, kullancs-encephali- tis ellen). Az influenza-vak­cina kifejlesztése is sürgető. A fertőző betegségek megelőzésében tehát megfelelő ütemben haladunk a korral. Kevésbé mondható el ez például az életmódról: dohányzásban, alkoholfogyasztásban ugyan­is — erősen kétes értékkel — az élbolyban vagyunk. És ennek feltétlenül szerepe van a keringési betegségek gyakoriságában. Javulás pe­dig itt is csak a köjáléhoz hasonló módszeres tevékeny­ségtől, okos felvilágosító munkától, szervezéstől, gon­dozástól várható. L. M. ,,Bonckés a nővérotthon Százhuszonnyolc egészség- ügyi dolgozó — és az őket foglalkoztató kaposvári me­gyei kórház — épp oly türel­metlenül várja a beköltözés napját, mint bármelyik lakó, aki új otthonát szeretne bir­tokba venni. A türelmetlen­ség oka: a határidő gyakori módosítása. Ügy látszik, eb­ből egy sosem elég ... A me­gyei kórház új nővérotthona csaknem kész. Februárban kellett volna átadniuk az épí­tőknek a létesítményt — a kivitelező a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat. A Somber igazgatójának leg­frissebb tájékoztatója szerint szeptemberben költözhetnek be az otthon lakói... Mi késlelteti az átadást? — kérdeztük Győrfi Endrétől, a Somber igazgatójától. Tetemes apró hibák miatt nem vették át az épületet. A legkirívóbbat említjük csu­pán: az aljzatbeton egyenet­lensége miatt a pvc-burkolat hullámos volt. Az építők ezt jól tudták, elismerték ám kompromisszumot kívántak kötni: vegyék át így, s a számlát az értékcsökkenés alapján töltik ki... Termé­szetes, hogy ebbe nem ment bele a beruházó. (A kórház igazgatója azt is hozzáfűzte hogy a sok, apró hibát végül is ki kellett volna javíttat­niuk, s ez tetemes összeggel terhelte volna a kiadást.) Tegnap kint jártak a nó- vérotthonná) a Somber mű­szaki ellenőrei, a Sáév ugyan­is jelentette, hogy befejezték a „hibapótlást”. Ügy tájékoz­tatott bennünket az ellenőrök tapasztalatai alapján a beru­házó vállalat igazgatója, hogy folynak még a munká­latok az épületen, a jövő hét­re talán elkészülnek vele ... A kórház igazgatója arról is beszélt, hogy nemcsak az épület hibáinak a kijavítása rabolja el idejüket, hiszen a Somberrel megegyeztek ab­ban is: gondoskodnak az ott­hon berendezéséről — bebú­torozásáról. — Mi a helyzet e téren? Győrfi Endre: — Valóban, de addig, amíg a burkolatot nem javítják ki, az épület berendezését nem kezdhetjük meg. A bútorok egyébként készen vannak, bármikor megkezdhetik összeszerelé­süket. Két kérdés foglalkoztatott mindvégig. Miért ilyen ne­hézkes a hiánypótlás? (És nemcsak a kaposvári nővér­otthon esetében.) Erre azt a választ kaptam a beruházó­tól, hogy nem nehéz, csupán hozzá kell fogni, adott eset­ben a padlóburkolatot három­négy nap alatt kijavíthatta volna a Sáév. A hiánypótlás határidejére egyébként ren­delet is van: harminc napot ír elő. Ha ezt nem tartja be a kivitelező, súlyos bírságot köteles fizetni. Esetünkben így is van. A másik általáno­san megfogalmazható kérdés : Nem lehetne-e kevesebb fo­gyatékossággal építeni? A hiánypótlások többnyire vas­kos jegyzőkönyvét csupán né­hány mondatra szűkíteni ? (Ne legyünk maximalisták se!) Talán úgy lehetne ezt elérni, hogy legyen egyre ke­vesebb hivatkozási alap ezért meg ezért nem tudtuk határidőre és jó minőségben átadni a létesítményt... És legyen becsülete a vállalt munkának! Határidőre és minőségre való tekintettel egyaránt. H. B. Búcsú lesz Buzsákon a hét végén. A programban szere­pel bábmúsor, a Camerata Hungarica hangversenye, íolklórdélután is. Újabb eseményhez érke­zeit a Dráva menti nyár rendezvénysorozata. Ma 20 órakor a V Moto-rock együt­tes lép föl Barcson, a Mó­ricz Zsigmond Művelődési és Ifjúsági Központban. Szombaton délszláv bált tartanak az intézmény ka­maratermében a mohácsi nemzetiségi együttes zeneka­rának közreműködésével, vasárnap — ugyancsak a nemzetiségi hagyományok ápolásának jegyében — 16 órától délszláv műsort ren­deznek a strand szabadtéri színpadán. A bajai Citanica és a jugoszláviai Kud „Sei­Új könyvek a Kossuth kiadónál Jelenünk valóságát elemző több kötet hagyta el a Kos­suth kiadót a napokban. Nyitrai Ferencné tanul­mánykötete A magyar gaz­daság és társadalom a het­venes években címmel je­lent meg. A szerző a ma­gyar gazdaság és a társada­lom fejlődését kölcsönhatás­ban vizsgálva bemutatja a népgazdaság fejlődését, szerkezetének módosulását a negyedik és az ötödik öt­éves tervidőszakban, vázol­ja a hetvenes évek gazda­sági előrehaladásának ténye­zőit, mozgató rugóit. Az állami oktatás helyze­te és fejlesztésének felada­tai című dokumentumgyűj­temény a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága határozatának végrehajtásáról ad képet. A könyvben közük a témához kapcsolódó legfontosabb párt- és állami határozato­kat, továbbá több vezető po­litikus előadását, felszólalá­sát, tanulmányait. Régi hiányt pótol A mar­xista irodalomelmélet törté­nete (a kezdetektől 1945-ig) című tanulmánykötet, amely a marxista irodalomtudo­mány hagyományait dolgoz­za föl. Sumonyl Zoltán 1 1 P A N E 1 L­H A 1 Q 1 M Szép svammal kisiparosok, kistisztviselők, kiskereske- • dők, altisztek, lakást bérbe­adók is, akik a polgári jólétre törekedve mindig többet és többet akartak kifelé mutatni, mint amennyit valós hely­zetük — akár gazdasági, akár társadalmi — hitelesíthetett volna. Egyszóval az ún. kis­polgári réteg. Ez pedig a felületes szemlélő számára az angyalföldi házak és ut­cák eklektikusságában mu­tatkozik meg leginkább. Az itt élő kispolgárokat ta­lán még az Angyalföld el­nevezés is sérthette. Mert­hogy az olyan rosszul cseng a belvárosban és a hivata­lokban! Es amikor 1930-ban a korábbi VI. kerületből — kiegészítve az V. és VII. ke­rület egyes részeivel —■ XIII. kerület lesz, a névvál­toztatási szándéknak mar hivatalosan is hangot lehet adni. Hiszen a XIII. kerület i már nem csupán Angyalföld; ( ide tartozik az elegánsan modern, újgazdag Üj-Lipot- város, a főváros ékessége: a Margitsziget, de még a Te­rézvárosból is olyan régi és romantikus nevű részeket csatoltak Angyalföldhöz, mint Felső-Bikarét. az Erdő­telek, a Liőportárdűlö! Mi in­dokolná hát ennek a „rossz­hírű” névnek a kiterjeszté­sét ezekre is?! Parvenü lel­kűk mennyivel jobban örül­ne a jómódra utaló Üj-Li- pótvárosnak, vagy a zöldöve­zetet sejtető Erdőteleknek! És mit ad üstén, a 34. Eucharisztikus Világkong­resszus és a Szent István ju­bileumi év tiszteletére 1938. június 1-én a XIII. közigaz­gatási kerületet Magdolna- vároának nevezik el! Nyilván a Bűnbánó Magdolnáról. De sem a Magdolnavárőst, sem a lexikonokban itt-ott föl­lelhető Napföld elnevezést élő ember szájából nem hal­lani! n. Most, 1979. szeptember 14- én, pénteken, 9 óra 30 perc­kor, amikor a rendőrök a renitens gépkocsitulajdono­sok autóinak elszállításán fáradoznak a szélső panel­ház előtti parkolóban, pon­tosan az egykori Szent Lász- ló-major és Vizafogó határ­vonalánál — az Angyalföld­nek nevezett XIII. kerület­ben 49 372 lakást tart szá­mon a Statisztikai Zseb- könyv. És ezek közül néhány száz még mindig olyan, ami­lyenekkel a századfordulóm riogatták az olvasókat. A Tripoliszt például éppen most kezdik lebontani. Na, ez a bontás nem tart soká­ig, a telep szélén — amely pontosan a középkori Üj- Jenő helyén éktelenkedik — már ott magasodnak a to­ronydaruk. A piros földkot­ró és szörnyeteg markológé­pek egykettőre eltakarítják a cseréppel, kátránvpapír- ral, bádoglemezzel fedett és hátukkal egymásnak ragasz­tott proletár (és lumpenpro­letár?!) lakásokat — s he­lyükre a daruk már emel­gethetik is a nyolcadik, ti­zedik emelet magasságáig fölfelé a félkész panelszo­bákat. Már ablakostul, üve­gestül együtt. A Tripolisz ré­gi lakóit is ilyen tízemele­tes panelházakba költözte­tik. Újpalotára, Újpestre, Ó- budára, Kőbányára — ahol éppen elkészült lakások van­nak. Másfél szobásokba, két­szobásokba, vagy két és fél szobásokba, attól függően, hogy melyik család mekkora lakásra jogosult. A családta­polnába várnak érdeklődő­ket: ott Engelsz József két­szeres Munkácsy-díjas, ki­váló művész nyitja meg Kumposzt Éva Munkácsy- díjas keramikusművész és Pölöskei József Munkácsy- díjas ötvösművész kiállítá­sát, melyet dr. Bundev-To- dorov Ilona művészettörté­nész rendezett. E kiállítás szeptember 2ü-ig lesz látha­tó. Egy előrejelzés Bence Pétertől: hétfőn a Magyar Hárfás Trió vendégszerepei a vörös kápolna előtti szín­padon: Gy, Molnár Anna hárfán, Vermes Mária hege­dűn. Szeredis Gusztáv brá­csán játszik. A siófoki szabadtéri szín­padon vasárnap este a Tes­sék minket választani! cí­mű „nostalgia-műsor” dal­jacka sloga” együttes lép föl. Rossz idő esetén a mű­velődési központban tartják a műsort. Csurgón a Csokonai Vitéz Mihály Művelődési Központ­ban az intézmény a Csurgó és Vidéke Áfésszel virágki- állítást és -vásárt rendez, szombaton, hétfőn és kedden naponta 8 és 18 óra között. A kiállítás szobanövények- böl készül és a termesztőt, a Szombathelyi Kertészeti Tsz-t dicséri majd. Egy kö­vetendő kezdeményezés: a helyi könyvtár és a köny­vesbolt kertészeti szakköny­veket, virágfajtákkal fog­lalkozó szakmunkákat állít ki a helyszínen. Boglárról is kaptunk meg­hívót tegnap. Tizennégy gra­fikus Bartók mappája cím­mel nyílik szombaton 18 órakor kiállítás a Pincetár­lat helyiségében, az Árpád Utca 1. Szám alatt. Bereczky Loránd művészettörténész mond bevezető szavakat. Közremüködik Horvath Ani­kó zongoraművész és Kiss- Domonkos Judit gordonka­művész. Vasárnap 11 órakor viszont a kék és vörös ká­gok számától függően. Bent van a meleg víz, a WC, a fürdőszoba, gáztűzhely, mind az. amit eddig csak idegen lakásokban tapasztalhattak — s a legtöbb családot mé­gis szinte erőszakkal kell kiköltöztetni a Tripoliszból. Mert szétköltöztetik őket? Mert nem tudják már meg­szokni az újat. vagy nem is akarnak beletörődni, hogy minden es mindenki idegen legyen körülöttük? Ez is, az is lehetséges magyarázat. (Tizenkét évvel ezelőtt jártam néhányszor a Tripo- liszbam, annak is egyetlen lakásában. Első fiam szüle­tése mindössze tíz nappal előzte meg a gyermekgondo­zási segély bevezetését, úgy­hogy ezzel a lehetőséggel, ha akarunk, sem élhettünk vol­na. így amint lehetett, böl­csődébe adtuk, de hamar ki­derült, hogy nem jól tűri a közösséget; egy hét bölcső­de után mindig két hétig beteg volt, otthon kellett tar­tani, s mellette kellett ma­radni valakinek. Feleségem abban az időben a Thäl­mann utca és Tömöri út sar­kán álló iskolában tanított, s ott megegyezett az egyik ellenkező napszakban dolgo­zó takarítónővel, aki igazán csekély órabérért elvállalta a baby-sitterkedest. (Folytatjuk) lámái hangzanak föl. A mű­velődési központban megte­kinthető a Fiatal Képzőmű­vészek Stúdiójának kiállítá­sa. Banga Ferenc, Mészáros Géza, Szabados Árpád, Sziits Miklós, Újházi Péter, Tögl- Molnár Zoltán és Várnagy Ildikó munkái várjak a lá­togatókat. Margittai Sándor orgona­művész, illetve a Magyar Rádió és Televízió gyermek- kórusa ad ma este hangver­senyt a kőröshegyi műemlék templomban, a Cantus Pan- nonicus rendezvénysorozat keretében. Kaposváron a Killian György Ifjúsági és Üttörő- müvelődési Központ népmű­velői a „lakótömbök, játszó­terek” rendezvénysorozatá­nak részeként szombaton tíz órára a gyerekeket várják a Krénusz iskola udvarára: kerékpárversenyt, görkor­csolya-vetélkedőt, modelle­zési bemutatót, aszfaltrajz­versenyt, agyagozó foglalko­zást tartanak nekik. Rossz idő esetén 22-én rendezik meg — ugyanott. A megyeszékhely kiállítá­sai közül ezúttal Bódy Irén szép kékfestő-kiállítására hívjuk föl a figyelmet. Mun­kácsy- és SZOT-dí jas textil- tervező iparművész. A mozik közül a Vörös Csillag kétrészes olasz wes­ternt kínál: A Jó, a Rossz és a Csúf. Zenéjét Ennio Morricone szerzetté. A Sza­bad Ifjúságban is „sláger filmet” játszanak, a címe Piedone Egyiptomban. Búd Spencer alakítja a főszere­pet. A Latinca mozi hétvégi ajánlata A strand téli őre című jugoszláv alkotás, me­lyet Goran Paskaljevic ren­dezett. Drágán a középisko­la elvégzése után egy moso­dában helyezkedik el, s nem találja a helyét, összeháza­sodik Lbubicával, akkor he­lyezkedik el téli őrnek a strandra, e beosztással ugyanis lakás jár. . . A Krénusz kertmqziban szombat—vasárnap az In- diaakaland ' Ontarióban cí­mű színes, széles vásznú, amerikai kalandíilmet vetí­tik. A Mozimúzeumban ma a Mennyire szerettük egy­mást című színes, olasz fil­met játsszák, holnap pedig a „bevált” — és ugyancsak színes — olasz Fehér tele­fonok című vígjátékot Agos- tino Bellivel és Vittorio Gasmannal a főszerepben. Képünkkel — az idei nyáron utoljára — a Bala­ton lehetőségei közül a sportjellegűekre hívjuk föl a figyelmet. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom