Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-14 / 163. szám

A THÉNf BESZÉLGETÉSEK Emberek és istenek Hellasz napisten kegyes a görögökhöz. Ahogy mondják, Görögországban májustól szeptember végjéig garantál­ják a napsütést. De néha ta­lán. túl perzselőek is ezek a sugarak. A négy nap alatt, amit Athénban töltöttünk, mindig plusz 40 fok fölött volt a hőmérő higanyszáia— ennek ellenére az Akiropol-i- szom tolongtak a turisták. Talán Hellasz isteneit kere­sik ... Ki tudja? Hojgy bi­zonyságot szerezzenek a lát­ványra, amely mágnesként vonzza az embert a ókori Athén fellegvárában ... Az istenek azonban nem mutatkoznak sem ott, sem másutt. Helyettük Görögor­szág mai lakód fogadják — ahogy évezredes szokás — kedvesen, szeretettel a xe- most, az idegent. Athéni tárj tózfcodásíuk idején sokszor töprengtem' azon, hogy va­jon az a szívélyesség, amely- lyeä körülvettek bennünket, nekünk, magyaroknak szól-e vagy kijár minden, külföldi­nek. — Számomra mindig öröm a magyarokkal ^yütt lenni — mondta egy görög fiatal- asszony, Barbara, aki kivá­lóan beszéli nyelvünket. — A junta éveiben menekült­ként Budapesten éltem, * nagyon megszerettem a ma­gyarokat. Amikor hazaértem Athénba, mindjárt elkezd­tem keresni egy olyan mun­kahelyet. ahol tarthatom a kapcsolatot a magyarokkal. És ez sikerült. Görögország és Magyaror­szág kapcsolatai az utóbbi esztendőkben minden terü­leten gyorsan fejlőditek. Az áruforgalom 1977 óta több mint kétszeresére nőtt, » 1979-ben volt minden idők legmagasabb szintjén: elérte a 140 millió dollárt. Azóta, sajnos, némi visszaesés mu­tatkozik: 1980-ban 135 mil­lió dollárt tett ká a kölcsö­nös árucsere, s ahogy Athénban kiderült, az idén tovább csökken, mintegy 35 millió dollárraL — Nagy öröm számiunkra, hogy Lázár György minisiz- •ereinök úr Görögországiba látogat * hozzánk, a Keres­kedelmi Kamarába is eljön — kezdte beszélgetésünket Angelosz Avramidisz, a gö­rög—magyar tagozat elnöke. — Kapcsolataink jók, és mert Magyaror.szagöt, népei barátnak tekintjük, továbbra is minden igyekezetünkkel e kapcsolatok erősítésén mun­kálkodunk. Amióta ez a ta­gozat létezik, bizton állítha­tóim : még többet tudunk tenni az együttműködésért. Nagyon jó lenne, ha a Ma­gyar Kereskedelmi Kamará­ban hasonló ’tagozat alakul­na, ahogy azt mi három éve javasoltuk. Tudjuk, kö­zös piaci belépésünk több problémáit vetett föl kétolda­li kapcsolatainkban, de bí­zunk banne, hogy ezek a nehézségek hamarosan meg­szűnnek, s az áruforgalom ismét eléri a hagyományos szintet — A közös piaci tagsággal nemcsak jogok, hanem kö­telezettségek is jamak — hangoztatta Papa.da.kisz úr, a Koordinációs Minisztérium főosztályvezetője. — Ránk, görögökre is vonatkoznak az EGK előírásai, amit a har­madik országokkal, igy a szocialista államokkal való kapcsolatépítésiben figye­lembe kell vennünk. Tudom, önöket is érzékenyen, érinti a húsáruknál, de én azért a forgalom visszaesése főleg együttműködésünk jövőjét illetően optimista vagyok. A görög kormány politikája változatlanul a barátság az együttműködés minden or­szággal. Csak most a meg­változott körüliményelthez kell alkalmazkodnunk, Gö­rögországnak is, Magyaror­szágnak i«. Együttes erőfe­szítéssel előreléphetünk. A közös vállalkozások lehető­sége változatlanul nincs ki'hasanálva a két ország visaomylatában. Miért ne gyárthatnánk együtt autó­buszokat hegy csak egy pél­dát mondjak, amiket azután harmadik országokban kö­zösem értékesíthetnénk? Magyarország húst, autó­buszt, acélt, darukat, textil­árut. háztartási porcelánt, néhány komplett üzemet (öntödét) szállított Görögor­száginak. Már eddig is ked­vezőek * tapasztalatok, s to­vábbi. lehetőségek is mutat­koznak a geotermikus kuta­tások. az infrastruktúra fej­lesztése terén való együtt­működésiben. A magyar vál­lalatok most arra kénysae­Gazdasági kérdés is Készül a vadgazdálkodás tízéves fejlesztési terve jelentős tartalékok A vadásztársaságok most készítik a következő tíz év­re szóló munkatervüket, amelyben a MÉM irányelvei alapján a többi között az állomány fejlesztés és a fo­kozott vadvédelem feladatait határozzák meg. A tenniva­lókról Koller Mihály, a Ma­gyar Vadászok Országos Szö­vetségének főtitkára adott tájékoztatást. A tervszerű gazdálkodás eredményeként a nagyvadaknál kialakult a nagy értékű törzsállomány, s ez az országban működő 700 vadásztársaságnak lehe­tőséget ad arra, hogy a kö­vetkező években, egységes tervek alapján, tervszerű te­nyésztőmunkával még to­vább javítsák a minőséget. Ez nemcsak a harmincezer vadászt érinti, hanem fontos gazdasági kérdés is. A va­dászat ugyanis jó devizafor­rás: tavaly 40 millió dollár bevétel származott a vadak, illetve a feldolgozott ter­mékek értékesítéséből.' A jóbb minőséggel egy «ne* arányban fokozható • jőve- delmezőség. Míg például az öt kilogramm alatti szarvas­agancsért 1300 márkát fizet a külföldi vadász, öt kilo­grammon felül már 7000 márka a trófea értéke. A tapasztalat szerint a jelen-. légi 40—80 ezerre becsült szarvasailomány valamivel nagyobb az optimálisnál, túlzottan elszaporodtak a vaddisznók is, a 180—200 ezer őznél viszont 40 ezer- . rel több is megélne anélkül, hogy károsítaná a kultúrnö­vényeket. Megállapították, hogy je­lentős tartalékterületek van­nak az országban a vadak eltartására, ezért a tízéves munkatervben szerepel e te­rületek kihasználása is. El­sősorban a dámsizarvas és a muflon elterjesztésére kí­nálkozik lehetőség. A dám­vadai. a gyulaji rezervátum­ból szállítják a kijelölt te­rületekre. A muflont a telki szaporítóhelyről főként a sziklás, kopár, hegyes terü­letekre helyezik ki. Az apróvadak — nyúl, fá­cán, fogoly — számának növelése szintén a feladatok közé tartozik. Hat—hétszéz ezer nyúl él természetes kö­rülmények köaört, de — a számítások szerint — jóval nagyobb átliomíhy kialakítá­sé rá volna lehetőség. Ehhez azonban újabb búvóh« két kell létesíteni j»» el sorban az Alföldön, s e cél­ból dűlőutak, vasútvonalak mellett fa- és bokorcsopor- • tokát ültetnek. rülnek, hogy szívós piaci munkával pótolják a kiesési, főleg gépipari termékekkel. és termelési kooperációból eredő áruszállítással. Görög­országból gyapot, dohány, rirazsola, textil, pamutfonal, onozott lemez, déli gyümölcs érkezett hozzánk. Az új helyzethez való alkalmazko­dás az árucsere-forgalomban ugyanakkor a görög termé­kek szempontjából is érez­tetheti hatását. Emile Bonisszelt, a Keres kedeimi Kamara görög—ma­gyar tagozatának elnökhe­lyettesét 30 éves kapcsolatok fűzik Magyarországhoz. — Azt is mondhatnám, hogy nekem Magyarország a második hazám. Szívesen és gyakran keresem föl orszá­gúikat, s lelkesen dolgozom itt, Görögországban a kétol­dalú kapcsolatok bővítéséért. Hogy a magyar húsexport kiesett, ez tény, de én úgy gondolom, hogy más termé­kekkel pótolhatják a ki­esést. Az Ikarus autóbuszok­ból is kevesebbet vásárolunk az idén, de információim szerint a görög kormány már kérte e téren a közös piaci kvóta fölemelését. Mi hisz- s-zük, hogy a jövőben e te­kintetben. is mérséklődik a probléma. Tehát nem lehet akadálya az előrelépésnek, akár a hagyományosnál is magasabb szinten. Avrami­disz ' úrral mindketten részt veszünk a Nemzetközi Ke­reskedelmi Liga munkájá­ban. Jó lenne, ha ehhez a szervezethez csatlakozna a Magyar Kereskedelmi Ka­mara is. Így a Ligában i® együtt munkálkodhatnánk a kelet—nyugati kapcsolatok fejlesztéséért. Athéniban a Kereskedelmi Kamarában jártunk utoljára. Vendéglátóink egy pohár ouzóval, a görög nemzeti itallal búcsúztak tőlünk — magyarul: — Egészségükre! Egészsé­gükre! Az ouzóhoz egy tú­rós -pí -te is jár. Fogadják szívesen! A viszontlátásra — Magyarországon! K. M. A dombon fölfelé Június 12-én rendhagyó vezetőségi ülést tartottak a mesztegnyői Lady János szö­vetkezetben. Nem az irodá­ban, falak, között váltottak szót, ezúttal a helyszín a gazdaság egész területe volt: a határ, a major, az egyes üzemek... — Nem is hittem volna, hogy ennyit mentünk előre ezen a telepen... A vetés óta nem láttam ezt a kukoricát; nagyon szép... Ha a múlt évit nem is hozza, a terv­nél biztosan többet ad ez az árpa... — ilyen és ehhez ha­sonló megjegyzések sora „fűszerezte” a rendhagyó ve­zetőségi ülést. — Nagyon fontos —mond­ja utólagos magyarázatként Vasvári János elnök —, hogy a különböző munkate­rületeken dolgozó vezetőségi tagok ne csak szóból, elmon­dásból tájékozódjanak a helyzetünkről, hanem saját szemükkel is győződjenek meg róla, hol tartunk. No, meg hogy ennek alapján mi lesz a következő lépés... Mert itt minden egyes lé­pés nagy erőfeszítést kíván, és nem nélkülözheti a közös akaratot. Mélyről indult a szövetkezet két évvel ez­előtt (huszonnyolc millió fo­rintos hiánnyal), az egyedi rendezést követő fordulatról azonban a legtöbbet az mondja el, hogy a múlt évet több mint hárommillió fo­rintos eredménnyel zárták. A mai Lady János Tsz már nem azonos a három-négy év előttivel, és minden tö­rekvésük az, hogy ezután se legyen megtorpanás. Ez pe-, dig legalább akkora erőfe­szítést kíván, mint a kátyú­ba ragadt „szekér” kimozdí­tása. Az itt élők a változást na­ponta érzékelik, a kivüiáRó- nak a legtöbbet a számok mondanak. — Hatvanhatról égy év alatt száztizeinkét millióra növeltük a bevételünket — mondja az elnök —; az idén a százhúsz milliót céloztuk meg, úgy, hogy háromról nyolcmillióra emeljük a nye­reséget. — Nem túl merész, túl nagy lépések ezek? — Ahhoz, hogy valóban két lábon álló gazdasággá váljunk, minden erővel nye­reséget kell elérni.' Akkor tudunk csak fordítani a sor­sunkon. A változtatniv&ló temér­dek, s nagyon átgondolt fon­tossági sorrend kialakítására vap szükség. — Én úgy vélem — és ta­lán pillanatnyilag ez is a legnagyobb eredményünk —, hogy szerencsésen sikerült Lakásépítés, korszerűsítés A városlakók életkörül ményeinek javításáért Alapos előkészítő munka után a közelmúltban készült el Nagyatád VI. ötéves terve. Uitz Ferencivé tanácselnök­től érdeklődtünk arról, hogy ez milyen fontosabb célok elérését tartalmazza, — Legfontosabbnak azt tartottuk, hogy az új közép­távú terv — a reális lakos­sági szükségletek kielégíté­sét figyelembe véve — se­gítse elő a városlakók élet­körülményeinek javítását. A legfontosabb igényeket rang­sorolnunk kellett, ezért a lakásépítésnek, a betegellá­tás javítását szolgáló fej­lesztéseknek, az általános is­kolai hálózat bővítésének, az egészséges és biztonságos ivóvízellátás megteremtésé­nek adtunk elsőbbséget. A társadalmi szükségletek között az önálló lakás iránti igény nem csőkiken a követ­kező években sem. A tervek szerint 160 tanácsi célcsopor­tos lakás épül, s még 60 la­kás szerkezeti összeszerelésé­vel végeznek. Telepszerű, többszintes OTP-s társas­háziból 534, lakásszövetkeze­tiből 06, indin tégy 150 csalá­di ház készül. — Megvan-e a korszerű lakásépítés anyagi -műszaki háttere? — Igen. A* új ötéves terv­ben azonban az eddiginél nagyobb hangsúlyt kap a lakóházienmtartáa, a fedújítás és korszerűsítés. A tervidő­szak alatt 125 lakást felújí­tunk. Az új lakótelepeken mint­egy 7500 négyzetméternyi zöldterületet, parkot létesí­tünk; a viz- és csatornahá­lózat fejlesztésére elsősor­ban a telepszerű lakásépí­téseknél kerül sor. A varos egiész területén elvégzik a KRESZ-tabiák cseréjét és a gyalogos-átkelőhelyeket sár­ga fénnyel világítják meg. Több út, járda korszerűsíté­sére is sor kerül, de minden igényt nem tudunk kielégí­teni. Elvégezzük a köztisz­tasági géppark cseréjét is. Az egészségügyi és szociá­lis ellátás javítása érdeké­ben kialakítják Ötvös'kónyi- ban a 60 ágyas eknetherápi- ás utókezelőt, felújítják a gyógyfürdőt, a körzeti orvo­si rendelőt és javítják az egészségügyi alapellátás cél­jait szolgáló intézmények működési feltételeit. Egy új körzeti brvosi és egy gyer­mekorvosi munkahelyet lé­tesítenek. Az új (körzetek megszervezésével 2300—2500 lakos jut majd egy orvosra. Jelentős társadalmi erőre számítva tervezték az öre­gek napközi otthonának a kialakítását is. — Mi a legnagyobb gond­juk? — A következő öt évben, is az általános iskolai tan­teremhiány okozza a legna­gyobb ellátási feszültséget. A íanulólótezám körülbelül négyszázzal növekszik, in­dokolt tehát as új nyolctan- tenmes általános iskola meg­építése. Ez azonban csak a tervidőszak végére készül el, ezért már jövőre 6—8 szük­ségtantermet kell kialakíta­nunk. Sor kerül az I, s'áfnú / általános iskola felújítására is. Az új tanacsszekhaz még ennek az évnek a végére el­készül, igy & jelenlegiben gyermekintézményeket ala­kíthatunk ká. Tovább fejlő­dik a varos kereskedelmi há­lócsata; a középmagas lakó­épületek földszintjén jánmű- és alkatrészboltot, kölcsön­zőből tot és fodrász-kozmeti - kai szalont létesítünk. Folya­matban van a Ki&aely-lakó- íelepen az ABC-áruház és oktatási kabinet építése. — Ezek a tervek. Hogyan alakult az idei év első felé­ben a tervezett feladatok megva lós ulása ? Mit mutat a gyorsmérleg? — A célcsoportos lakás­építési program keretében tervezett 80 tanácsi értéke- síxésű szövetkezeti lakás el­készült és megvalósult a 80 bérlakást tartalmazó épület szerkezeti szerelése is. Az év végére az OTP beruházásá­ban épülő középmagas épület fogadó szintjének szerelésé­vel is végeznek. Befejeződik a Kaszely lakótelepen 64 la­kás építése. A régi autóbusz­pálya udvar épületében meg­valósult a kisiparos szolgál­tatóház. Az év végéig kialakítjuk az öregek napközi otthonát. Az ivóvízellátás javítását pe­dig két új kút üzemibe he­lyezésével, valamint az újabb gerincvezetékek ki­építésiével biztosítjuk. Har­minc lakás felújításán dol­goznak, tervszerűen, s tu- . lajdonképpen befejeződött a városi könyvtár bővítése is. D. S. döntenünk a sorrendben. Azoknál az ágazatoknál, ame­lyeknek fejlesztéséről tavaly határoztunk, sikerült lénye­ges előrelépést elérni. A növénytermelésben el­érték a megyei átlagot, né­hány esetben meghaladták, Hozzákezdtek az állatte­nyésztési ágazat rendbetéte­léhez. Három évvel ezelőtt még nem egészen kétezer- kétszáz liter volt, ma pedig • már háromezer liter a tehe- nenkénti tejtermelés. Elér­hető közelségbe került a tej- prémium. — A szarvasmarha- és sertéstenyésztés mellett tet­tük le a voíksot. A juhágaza­tot megszüntettük. A mi vizes, mély fekvésű lege­lőink nem alkalmasak juhte­nyésztésre. Hiába volt a gyapjúhozam nagy, a vizes legelőkön olyan arányú volt az elhullás, hogy le kellett mondani erről az ágazatról. Az alapozás már kész, az idei „lépés” pedig aszarvas- marhar-telep ■ rekonstrukció­ja. Átalakítással, egy új épülettel csaknem megkét­szerezik a tehénférőhelyek számát, s ha jövőre elkészül a fejőház, ötszázötven te­hénnek teremtenek megfele­lő feltételeket. A sertéste­lep rekonstrukciója azonban már csak a következő év programja lehet, a tárgyalá­sok, az előkészületek viszont napi feladatot jelentenek. — Ezek azok, amik segí­tenek az előbbrelépésben. Nekünk mindent meg kell ragadnunk. — Segítettek a tavaly in­dított melléküzemek? — Feltétlenül! „Töredék” év volt a tavalyi a főként nőket foglalkoztató elektron­csőüzemben és a nyílászáró gyártásában, mégis ez a ket­tő hozta több mint egyhar- madát a bevételnek is, a nyereségnek is. Az idén töb­bet várunk tőlük. És hama­rosan beindul az ötven főt foglalkoztató varroda... Ez is egy lépés. S már fon­tolgatják a következőt: lá­togatók érkeznek a Viti- cooptól, a tárgyalások témá­ja száz hektárnyi szőlő te­lepítése. A határban tartott vezetőségi ülésen téma volt ez is. Akkor még csak fölbecsül­ték az árpát — azóta már magtárban a termés; föl­szántva, másodnövénnyel el­vetve a terület. A hat gép­óriás Fogas József ,irányítá­sával vágja a búzát. A rang­idős kombájnos, Krujbér Lajos pár percre leugrik a gépéről. — Megy rendben? Nincs hiba? — Csak igy menjen vé­gig, akkor nem lesz baj! — Mondták a szomszé­dok: ha kell, jönnek segíte­ni — jegyzi meg Pongrácz Vilmos termelési elnökhe­lyettes. — Inkább te ajánlj min­ket!... A dombra egymás után kapaszkodnak a kombájnok, szalmacsíkot hagyva maguk után. Mennek föífélé —egy kissé az egész szövetkezetét is jelképezve. Vörös Márta SOMOGYI NÉPLAP %

Next

/
Oldalképek
Tartalom