Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-07 / 157. szám
A béke és barátság jegyében Táncos ünnep Boglárlellén Egy évben egyszer biztosan tele van a nézőtér Boglárlellén — a lellei szabadtéri színpadon. Több mint két évtizede, hogy július elején szövetkezeti táncosok veszik birtokukba és számot adnak a tánc, a dal, a zene iránti szeretetükről. A sikerben talán annak is része van, hogy e rendezvényt kétévenként — így az idén is — Béke és barátság címmel szervezik meg. Kattogtak a fényképezőgépek és peregtek a filmfelvevők, amikor a 12 tánc- együttes bemutatta menet- táncát Lellén, a hajó- és vasútállomás közötti sétányon. Több mint tízezer nézőt ragadtattak tapsra a szín pompás népviseletek, a menettáncba szőtt koreográfiák. Különösen hangulatos volt a marcali Baglas, a berzencei, a barcsi Boróka cs a nagyidai (Csehszlovákia) együttes felvonulása. Az előadáson — sajnos — csak 15 '3 nézőnek tudtak helyet adni, így több százan, állva nézték végig a 135 perces műsort. A műsor előtt Biczó Péter, a Szövetkezetek Somogy megyei Koordinációs Bizottságának soros elnöke köszöntötte a közönséget, a táncosokat és szólt a nemzetközi szövetkezeti nap jelentőségéről. (A hivatalos megemlékezést szintén itt tartották, délután.) Valamennyi szereplő csoport dísztálat és oklevelet kapott a Kiszöv elnökétől. A zsűri elnöke, Olsvai Imre zeneszerző, népzenekutató így összegezte tapasztalatait: — A bemutatott zene-, ének- és táncszámok legnagyobb része magas fokú igényességről, jó előadókészségről tanúskodott. Néhány kisérőhangszer azonban nem találta meg a kellő ritmust. Egy-két énekelt dallam vagy túl mélyre, vagy túl magasra sikerült, s ilyen esetekben az előadás vesztett szépségéből. Kiemelkedő volt a Kassa melletti Nagyida együttesének lendületes zenélése, éneklése és tánca. Teljesítményüket a többi zsűritag is a legjobbak között értékelte, a közönség pedig vas- tapssal jutalmazta. A nagy- idaiak nem is szőkébb hazájuk, hanem a Felső-Tisza vidékének dallamvilágát és táncait hozták el Boglárlel- lére. A zsűri tagjai érdekesnek, átfogónak találták a befejező számot, a Somogyi táncokat és dalokat, amelyeket Csikvár József „kötött csokorba” a szennai, a karádi, a berzencei és a törökköp- pányi együttes bevonásával. Ennél a műsorszámnál különösen igényes volt a zenekíséret. A műsor egységét nem halványította el a különböző együttesek sajátos zenei és mozgáskultúrája. Színvonalas volt a balatonszentgyörgyi • Kisbalaton, a buzsáki népi együttes és a marcali Baglas műsora, különösen az utóbbiak regölő tánca aratott nagy sikert. A szakemberek és a nézők is örömmel tapasztalták, hogy a szuloki német és a Dráva délszláv együttes ismét működik. A lakócsaiak zenekara ennél nagyobb feladatokat is meg tudna oldani. A közönségnek kellemes meglepetéssel szolgált a barcsi Boróka: a délszláv táncokat rendkívül meggyőzően mutatta be. A görög vendég együttes műsorát a siker ellenére is halványabbnak éreztük, mint a korábbi években. Dévai Zoltán A tankötelezettség kutatása Megjelent az Iskolai Szemle Megyénk oktatáspolitikai, pedagógiai folyóirata, az Iskolai Szemle harmadik évfolyamának második számában figyelmet keltő írást olvas! unk Deli István tollából. Hogyan segítheti a tudományos kutatás a tankötelezettség még fokozottabb teljesítését? — erre keresi a választ egy, a télen alakult megyei kutatócsoport. Deli István írása folytatása annak a hozzászólássorozatnak, amely a folyóirat hasábjain 1979-ben kezdődött. A most közölt kutatási tervtanul- mány az országos tapasztalatokba ágyazza a megyeieket, s ezek alapján állították össze a kutatócsoport programját. Pillantsunk bele: feltételezik a szakemberek. hogy a jelenlegi értékelőrendszer, az iskolaérettségi vizsgálati módszerek szelektív hatása erősebb, mint differenciáló hatása, ez pedig ellentmond a kötelező iskoláztatás követelményének. Rámutatnak, hogy a gyerekek érdekében nagyobb gondot kellene fordítani a hátrányos helyzet megelőzésére, mint annak , ■gyógyítására”. A kutatócsoport 1982 nyarán lát hozzá a programhoz; 1988-ig ajánlásokat dolgoznak ki a tankötelezettségi törvény előírásainak minél teljesebb megvalósítása érdekében. Milyen tapasztalatok tettes. szükségeséé a kutatást? Az 1978/79-es tanévben a somogyi első osztályosok 10,5 százaléka nem jutott másodikba. Ugyanabban a tanévben a nyolc évvel korábban induló első osztályosok 74,5 százaléka végezte el eredményesen a nyolc osztályt Ez az arány az országban a a legalacsonyabb. A kutatási terv tanulmányt olvasva azonban felötlik bennem az a kérdés, hogy vajon — bármily mélyre is sikerül „leásniuk” a szakembereknek — fkellhet-e hat év ahhoz, hogy a föltárt tények alapján hozzálássanak az ajánlások gyakorlati megvalósításaihoz Somogy megyében is? Csokorba foglalta a folyóirat azokat az előadásokat amelyek a Tanácsköztársaság kikiáltásának 62. évfordulójának alkalmából hangzottak el a megyei emlékülésen. Miklós Endre a mozgalmi hagyományok szerepére mutatott rá a középiskolai fiatalok történelemiszemléletében, a marcali forradalmi hagyományokról és azok ápolásáról Grübl Lászlóné emlékezett meg. Marcali történelme bővelkedik olyan eseményekben, amelyek tartópillérei lehetnek hazafias érzelmeinknek, formálhatják ifjúságiunk erkölcsi arculatát, szellemvilágát — állapítja meg többek között a szerző. Pásra ÍH Ferenc és Pandurics István a hat—tíz éves tanulók testi fejlettségéről ír: — Az alapvető fogyatékosságok, amelyek az alsó tagozatos gyerekek testi fejlettségének elmaradottságáról vallnak, e korosztály szomatikus fejlesztésének elhanyagolásában keresendők — ez a tanulmány egyik fő megállapítása. S a kiútra is rámutat: időszerű a testnevelési tanterv mellett olyan program kidolgozása, amely a napközikben folyó fejlesztőmunkát is pontosabban megszabd. H. B. Sok madár hosszan tarló énekversennyel védi a területét. Sőt: minél nagyobb egy madár dalműsora, annál nagyobb területet tud sikeresen megvédeni. A természetes kiválogatódás — feltehetően — előnyben részesítette az olyan, dalrepertoárok kifejlődését, amelyeknek segítségével a madár azt a 'benyomást tudta kelteni, 'mintha a területet nem egy, hanem több énekes birtokolná. Ezt az elméletet hevesen vitatták tudományos ’körökben, nemrég azonban a Rockefeller Egyetem Te- repkütató Központjában dolgozó Ken Yasukawa döntő 'támogatásban részesítette ezt Táborozok ecsettel, ceruzával A nyári táborozásba külön színt hoznak a művészeti programmal szervezett csoportok. Nagyatádon a napokban gyermek- és ifjúsági képzőművészeti tábor működik, s ezt váltja föl az úttörő fúvósoké; Marcaliban a íelnőtt-amatörtáiborban részt vesznek a foglalkozó-, sokon a helyi gyermekmű- hely és az úttörőzenekar tagjai. Hasznosak ezek a kezdeményezések, a nagyatádi már a negyedik évadot indította el. A gyermek- és ifjúsági képzőművészeti táborban harminc gyerekkel foglalkoznak a legkiválóbb rajztanárok a művelődési központban. Nagy áldozatra volt képes a nagyatádi művelődési központ, amikor megteremtette a feltételeket a tábor számára. Ideálisnak mondható a fölszereltség is, amit sajnos nem kapnak meg a gyerekek — és a rajztanárok — az iskolákban. Tehetséggondozás a javából az atádi képzőművészeti tábor. A gyermekek pályázat útján, vehetnek részt a foglalkozásokon, s a képzőművészetek sok ágával ismerted he t.nek meg. A négyéves tábor, gondolnánk, fokozatosan átment a pedagógusok íköztudatáha és egyre több gyereket „küldenek” Nagyatádra. Sajnos, nem így van. Az iskolák „megfeledkeznek” a megyei gyermek- és ifjúsági képzőművészeti táborról: kevés az a harminc gyerek, pedig a lehetőség óriási. Jó páran közülük már a pécsi képzőművészeti szak- középiskolából jöttek vissza, hogy a megszokott környezetben, a jól irányított táborban is dolgozhassanak, mások — akik két-három éve rendszeresen visszatérnek — az idén felvételt nyertek Pécsre. Ilyen a távlata azoknak, akik tehetségesek és akikkel az iskolai oktatáson túl is foglalkoznak. Dallal védik a birtokukat... az igen valószínűtlen hipotézist. A hipotézisből az következik, hogy egy repertoáron ’belül a daloknak épp olyan változatosaknak kell lenniük, mint az egyes énekesek közt — máskülönben a betolakodók fölismernék, hogy a különböző dalok ugyanattól az énekestől származnak. Dr. Yasukawa terepen tanulmányozta a vörösszárnyú gólyát (Agelaius phoe- niceus), s azt bizonyította: az olyan jellemzők, mint a dal hossza, frekvenciája és hasonlók, valóban ugyanúgy változnak repertoáron belül, minit két repertoár közt... Az általános iskolai oktatás mellett különösen szükségles a tehetséggondozás, mivel a rajzórákon erre kevés lehetőség nyílik, szűkösek a rajztermek, s a ra j zszajktkörökben is alig johb a helyzet. És elég kevés működik belőlük megyénkben ! Ezt mutatja az is, hogy a gyermek- és ifjúsági képzőművészeti tábor mellett szervezett rajztanári és szakkörvezetöi kurzuson csupán tizennégyen vesznek részt A fele kaposvári rajztanár, a fele vidéki. (A vidékiek zöme csurgói.) A rajztanár szakkörvezetők közül egy tanárnő vezet csupán négy éve iskolai szakkört, a többi egy-két éve tevékenykedik. Tudom, ennél többen vezetnek szakkört a megyében, de föl nem foghatom, hogy saját érdekükben, fejlődésük biztosításáért — ingyen — miért nem áldoznak rá időt. Nemcsak a saját érdekük parancsolná ezt, hanem a rájuk bízott gyerekeké is, a tehetséggondozás! A gyermek- és ifjúsági képzőművészeti tábor egyik kurzusvezetője fogalmazta meg: — Elméletileg általában jól fölkészültek a gyerekek, de kevés a gyakorlatuk. A rajzolásban, festésben ez, azt hiszem, alapos hiiba, s azt mutatja, hogy a rajztanárok egy része nem képezi önmagát sem, azaz nem fest, nem rajzol. És településenként, iskolánként is elég nagy a különbség a gyerekek föiké- szültséigében — állapíthatták meg a nagyatádi táborban a csoportvezető tanárok. A rajztanárok, szakkörvezetők nyári továbbképzésén csupa lelkes pedagógus vett részt. Nem biztos, hogy a legtehetségesebbek, de any- nyi bizonyossá vált előttem: akár idősebb fejjel is szívesen tanultak. Szorgalmasan rajzoltak, s ha megállt kezükben az ecset vagy a ceruza, tapasztalataikat szóban is kicserélték. Azt írtam az imént, <feupa lelkes pedagógussal találkoztam a nagyatádi táborban. Igen. Tizennégyen voltak. Horányi Barna Tanulmány Latinovitsról Kaposvár is — a színházi sorozatban Az év második felében több újdonsággal is jelentkezik a Népművelési Propagandairoda. Tavaly József Attila születésének 75. évfordulója alkalmából adta közre a költőről készült fotókat tartalmazó kötetet, a sorozat második részeként a napokban kerül forgalomba a Jókai Mórról készült ösz- szes fényképet közreadó könyv. A képek mellett a fotók keletkezésének történetét is ismerteti a kiadvány. A sorozatban — a tervek szerint — ez évben Karinthy Frigyes fényképeit is közreadják. Nemrég szó érte a könyvkiadást, hogy nem követi elég rugalmasan a múzeumok programját, azaz a kiállításokhoz kapcsolódóan kevés művészeti album, mappa jelenik meg. A kritikát megszívlelve a Népművelési Propagandairoda a Szépművészeti Múzeummal együttműködve elkészítette a Rembrandt évszázada, valamint a KX. századi grafikák című mappák E kiadványok a kiállítások húszhúsz művének reprodukcióját tartalmazzák. Üjabb kötetekkel gyarapodik a filmbarátok kiskönyvtára könyvfüzér. A napokban két magyar rendezőről — Bacsó Péterről és Kovács Andrásról — készített monográfia kerül a könyvesboltokba, s elhagyja a nyomdát az a két füzet is, amely Ruttkai Éva és hati- novits Zoltán művészi pályafutását ismerteti. Az NPI — színháztörténettel foglalkozó — szkénétéka sorozata a színházművészet nagyjainak állít emléket s földolgozza a magyar színházak világát. A Várkonyi Zoítón-kötet után az idén közreadják a Geliert Endréről, valamint a kaposvári színházról szóló művet SOMOGYI NÉPLAP
