Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-03 / 154. szám
Tisztelt Szerkesztőség! BSzasságkötésünkkor a feleségem születnél kaptunk használatra egy szoba-konyhát. Időközben három gyermekünk született, közülük ketten már iskolások. Gyermekeinkkel együtt nőtt lakásgondunk is. Feleségem szülei — ismerve szűkös lakáshelyzetünket — úgy határoztak, hogy az egész belterületi házingatlant átengedik nekünk. 1989. március 31-én ajándékozási szerződést kötöttek, így tulajdonjogunk telekkönyvi bejegyzése is rendeződött. Az épület egy részét — 66 négyzetméter területet — a Karúd és Koppány völgye Áfész bérleti szerződés alapján raktárnak használja. Ajánlott levélbe értesítettük a bérlőt, hogy a volt tulajdonosok által korábban kötött bérleti szerződést megszüntetjük, mert nekünk az egész lakásra szükségünk van. Megírtuk még azt is, hogy tudomásunk van arról, hogy a Török- koppányi Községi Közös Tanács — átérezve helyzetünket — fölajánlotta a volt somogydöröcskei párt- és KlSZihelyisé- get raktárnak. Az áfész képviselője a helyiségeket megnézte és megfelelőnek találta, az áfész azonban a kiürítési határidőt állandóan módosítja és pénzügyi fedezet hiányára hivatkozva '.lülönbözö időpontokra ígérgeti. Kérem segítségüket lakásproblémánk megoldásához. Tisztelettel: Zsigó Dezső Somogydöröcske, Keleti u. 37. l£r yjáiTiirÉaiii | Ilire megyünk a meggyel? Bőven termett meggy az idén. Am legalább annyi oosszúsagot is okoz a termelőknek. Az áfész leállította a töl vásárlást, nem tud több meggyet átvenni. Pedig a termés1 30—40 százaléka még a fán van. Megnyugtató válasz után kutatva először a Mészöv elnökhelyetteséit, dr. Nemes / Kálmánt kerestük meg. — Miért nem veszik át a meggyet? — Hiába vásárolnánk. Söl nagyobb mennyiséget, nem tudjuk továbbadni. A nagyatádi konzervgyár naponta hat vagonnal dolgoz föl, s több meggyet nem fogad. Jól ismeri a gondot a Zöldiért vállalat igazgatóhelyettese, Vadalma Tibor is: — Mi a helyzet Önöknél? —- Százhuszonegy vagon meggyre kötöttünk szerződést, s eddig százharminc vagonnal vettünk át. A konzervgyárak nem vállalják a fölösleg feldolgozását, mert az fölborítaná az előzetes terveket. Mi képtelenek vagyunk átvenni; így is harminc vagonnyi meggy áll a ládákban, nincs, aki megvásárolja, és elrohad, ha nem intézkedik az illetékes minisztérium. — Hová szálfát a Zöldért? — Nagyatádra, Szigetvárra, Dunakeszibe*, tulajdonképpen az ország valameny- nyi területére. Egyetlen konzervgyár sem fogad tőlünk több gyümölcsöt, pedig a számításaink szerint mintegy nyolcvan vagonnyi van még a fán. A megyei tanács mezőgazdasági osztályán is állandóan cseng a telefon. Győri József osztályvezető arról számolt be, hogy már intézkedtek. — Mi várható a napokban? — A nagyatádi gyár kapacitása véges, az ország többi konzervgyára pedig nem vesz át tőlünk több meggyet. Szerdán értesítettük a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot; itt már csak ők tehetnek valamit. Meg kell oldani a vállalatok közti szállítást, és a minisztérium jelöljön ki egy konzervgyárat, amely feldolgozza a „többletet”. Bűn lenne, ha ennyi értékes1 gyümölcs megrohadna. A termelők már így is kevesebb pénzt kapnak, mint átlagos termés idején. Meggy van, konzervgyári kapacitás van. Tervek is vannak.* Ezeket, azonban, „sajnos”, az időjárás nem vette figyelembe. A könnyen exportálható gyümölcs pedig a fán rohad. Már csak intézkedni kellene! I. É. Főszezon az Aranyparton A pihenni, kikapcsolódni vágyó dolgozókat május 21-e óta fogadja a 43. számú Állami Építőipari Vállalat aranyparti üdülője. Először nyugdíjasok és szakmunkástanulók érkeztek, két hete bedig az első főszezont csöbört. Telt ház van most; öbb mint háromszázan — töztük száz gyermek — élvezik itt a nyarat. A hűvös, esős napokon filmeket vetítenek az üdülőben, és TI T-előadásokat tarának. Jó a kapcsolatuk a ál-balatoni Kulturális Központtal; minden rendezvényire kapnak meghívót, a színházi előadásokra jegyeket Legutóbb a szabadtéri színpadon tartott Ohicagó-elő- adáson és Horváth Teri önálló estjén vettek részt a vendégek. A szomszédos üdülőkkel közös sportversenyeket bonyolítanak le, esténként saalonnasütést rendeznek ... A nyár végén sem csukja be kapuját ez az aranyparti üdülő: az ősszel ismét tanfolyamokat és konferenciáikat rendeznek itt. Nem lesz nyári zokni Csibi Áruház. Vevő (kissé naivan): — Gyermekzoknit kérnék; bokazoknit, 24-es és 28-as lábra. Eladó (készségesen) a pultra tesz egy pár barnát, egy pirosai, egy drappot. — Parancsoljon, ezt tudjuk adni. Vevő: — De ezek nem nyári zoknik ... Eladó: — Nem. Sajnos, olyan nincs. Vevő: — És mikor lesz? Eladó (sajnálkozva): — Azt hiszem, nem lesz ... \ Es * kis jelenet bármelyik üzletben lejátszódhatna, hiszen mint később megtudtuk, a gyermek- zokni hiánycikk. Ezután fölhívtuk a Röviköt kaposvári lerakatának vezetőjét, Dömötör Józsefet, hátha ő optimistább a bolti eladónál. Nem az. Elmondta, hogy a gyermekzokni országosan hiánycikk, s remény sincs rá, hogy rövidesen megjelenne az üzletekben. Frottír és akril anyagból tudnak hozni, az kapható, ám vékony, nyári zoknira senki ne számítson. Hogy miért? .4 lerakatvezetö szinte naponta beszél a gyár képviselőivel; tőlük tudja, hogy a régi gépeket újakra cserélték, az újak viszont nem váltak be, át kell őket alakítani. így aztán zokni nines, nem is lesz mostanában. De föl a fejjel! Végül is elő bb- utóbb véget ér a nyár. s akkor már úgysem kell vékony zokni. Hogy addig kéne? Higy- gyék el, csak a baj lenne vele! Kilyukad, " bepiszkolódik ... így viszont ez a gond is megszűnt. Hát nem csodálatos? D. T. XXXVII. évfolyam, 154. szám NÉPLAP 1981. július 3., péntek Bábfesztivál Békéscsabán, a Jókai színházban rendezett VI. nemzetközi bábfesztiválon nyolc külföldi és tíz hazai együttes mutatta be tudásai. A bemutatókat szakmai vitán is értékelik. Tóth Dezső művelődési miniszter-helyettes nyitotta meg a nemzetközi báb- fesztivált, (MTI-fotó — Ilovszky Béla felv. — KS) Úttaian út Parkolóban várakozni tilos Boldog lakó avagy: az IKV csapdája Kétségbeesett nő telefonált tegnap reggel szerkesztőségünkbe.4 — Egész éjszaka a szennyvizet mertük, s ez már a ha. todik ilyen alkalom. Június 4-e óta állandóan feljön a lakásba a szennyvíz. — No, és a szerelők? — Épp itt vannak. Általában megpiszkálják egy kicsit. aztán továbbállnak. És kezdődik minden elölről ... «* A kaposvári sávház első emeletén, a 9. számú lakásban. A tulajdonos javasolta: javítsák ki a hibát, cseréljék ki, amit kell, ügy mindenkinek jobb lesz.4 a lakóknak is, meg a szerelőknek is. hiszen többé nem kell jönniük. Mire a szerelők nekik mindegy, hogy ide jönnek-e vagy máshova. .. Az asszony erre a köjálba rohant. S ott tudta meg, hogy tulajdonképpen örülnie kellene. Hiszen rendszeresen közterületre söpri a feltörő szennyvizet, azért pedig akár ötezer forintra is megbüntethetik... így a panaszos végtére is boldogan tért haza, s éjszakákat tölt továbbra is a szennyvíz eltakarításával; időnként nem megy be munkahelyére, helyette az IKV szerelőivel vitatkozik, akik ugyan nem büntetnek, de — mint a mellékelt „ábra” mutatja — nem is javítanak. íme. a 22-es... bocsánat-, az IKV 9-es csapdája. Távol áll tőleim hogy rosz- szat gondoljak — netán mondjak — Kaposvár közlekedéséről. Hiszen a türelmes ember bárhova elara- szolgat, minden különösebb megrázkódtatás nélkül. Hogy általában netm működnek a forgalomirányító lámpák? Nem számit! Fő. hogy több legyen belőlük, így mindig akad köztük egy-egy, ami jó.. . Közlekedni azért lehet, ha nehezen is. És olykor az ember kellemesen töltheti idejét: kacag vagy mosolyog. Például az Április 4. üteg elején, ahol az autóparkoló közelében előbb egy Megállni tilos táblával találkozik, aztán egy Várakozni tilossal, Igaz, ez utóbbi tábla alatt ott a kis felirat: kivéve a szálloda vendégeit... Még mondja valaki, hogy a városi közlekedés szervezőinek nincs humorérzékük! Aztán van még a parkolóban egy buszmegálló is, ahol a buszok csak úgy tudnak megállni, ha „lefékezik” a Amikor megalakult a Kaposvári Járási—Városi Alkoholellenes Társadalmi Bizottság, tagjai elhatározták, hogy rendszeresen látogatják a megyeszékhely és a községek italboltjait. No, nem azért, hogy csatlakozzanak a részegen gajdotokhoz, hanem hogy ellenőrizzék az ottani állapotokat. Tavaly tartottak már ellenőrzést, s az idén újra fölkeresték azokat a helyeket. Kaposváron különösen három egység, került szóba az első ellenőrzés után: a Kék Egér. a Szomjas és a Három Huszár. A helyzet azóta változott: a mögöttük jövő autókat. Egyszerűbb leit volna ugyan a megállót előbbre tenni, ahol van hely. No, de az teljesein kézenfekvő volna, s akkor meg mi értelme. Persze az is nyilvánvaló volt, hogy a Széchenyi tér lezárása után megnő a forgalom a Kanizsai utca és a cseri sorompó között. Ez a régi „marhahajtó út”, ám nem hiszem, hogy a becses jószágok most szívesen mennének arra. Az autók viszont kénytelenek. Nyekkennek, zötyögnek a gödrökben, amelyek mellett egy-egy kiadó- sabb eső után nyugodtan el lehetne helyezni a táblát: Vigyázat! Mélyvíz! A rossz nyelvek szerint erre jár majd Kaposvár egyetlen kompja... Egy kis kő, egy kis aszfalt kellene — de ez is túlságosan kézenfekvőnek látszik ... Jó lenne tehát, ha gyakrabban járnának errefelé az említett közlekedésszervezők. Talán az a rövid Kék Egér megfiatalodott, megszépült, s nemcsak a berendezés cserélődött ki, hanem a vendegek is. Most telített, tiszta asztalok fogadják a belépőt, s kevesebb a dolga a rendőrségnek is. Igaz, egy-egy Rákóczi-meccs előtt főtt az üzletvezető feje, s az is megesett, hogy be . kellett zárni a boltot De az ' ősztől erre már nem lesz gondja... A másik két helyen viszont minden változatlan. A Három Huszár délelőtt tizenegykor tele iszogató SÁÉV-dolgozókkal. A rendről semmi jót nem lehet elmondani — se itt se a Szomjasban. Az utóbbi helyen az utca is tele részegekkel, ivókkal. S nemcsak a megyeszékhelyen van így: hasonlóképp tarthatatlan állapotok uralkodnak az igali, a somogy- szili, a gadácsi, a göllei italboltban vagy Kercseligeten. Ez utóbbi helyen a kocsma vendégei között bőven van iskoláskorú gyermek is. Az ellenőrzést végzők most elsősorban azokat a helyeket keresték föl. ahol tavaly rossz tapasztalatokat szerezlek, és — sajnos — változásról alig-alig számolhattak be. Most is, mint már any- nyiszor, szóba került, hogy be kell zárni a Szomjast, tergü kellene valamit a Három Huszárral. Az már biztos. hogy elcbb-utóbb szanálják a SÁÉV-do' gőzök törzshelyét. De m: lesz a másik italbolt sorsa? D. T. ! — Mintha tavaly óta javult volna a víz tisztasága» (Kiss Ernő rajza) utazas1 fölrázná őket egy kicsit. NT Társadalmi ellenőrök az Italboltokban / Ismerős A vadnyugatom történik. Sam belép „A három Barnáshoz” címzett kocsmába; a bál-pulthoz ül, whiskyt rendel, majd miután kiisz- sza, figyelmesen szemügyre veszi a mellette ülő férfit, s megkérdezi: — Maga nagyon ismerős nekem; nem lőttünk mi már valamikor egymásra? Megoldás A paraszti!ú fölíkiáit: — Apa! Gyere hamar, a szomszéd tehene a mi mezőnkön legel! — Semmi izgalom, fiam... Fejd meg, de hamar! Tapasztalatlan A fiatal feleség mondja férjének; — Ide figyelj, drágám! Ezzel a gáztűzhellyel jó vásárt csináltunk: három hete gyújtoititam meg a lángot, s még ma is ég... Sivatag — Miért iszik annyit? — Azért, doktor úr, mert az én életem olyan, mint egy sivatag így nem csoda, ha állandóan szomjas vagyok... Baj A véndorcirktisrt »agy baj érte: beszakadt a sátor teteje. Az igazgató átkozó- dite: — Valamelyik gazfickó tobókot szórt az elefántunk orra elé! Előre A eömtóspuítea tfenasz- kodó vendég akadozó nyelvvel mondja: — Csak azért teznm, hogy felejtsek. Mire a vendéglős; — Ha így áll a dolog, akkor előre kell fizetnie'. Igény A házaspár leadja a rendelést az utazási irodában : — K ül önszobát és külön tengert kérünk! Főnök A£ irodába belép a vezető, körülnéz, s mérgesen így kiált föl: — Már egy hete így megy! Valahányszor benézek ide, senki sem dolgozik! Miért lazsálnak?! — Nagyon egyszerű a dolog — válaszol az egyik alkalmazott —; az egésznek az oka a főnök úr gumitalpú cipője. Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: Paál László Szerkesztőség: Kaposvár, Latinos Sándor u. 2. Postacím: Kaposvá Pf.: 31. 7401. Telfefon: U-510, 11-511, 11-512 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 740 Felelős kiadó: Baiajcza János. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapké/besítő postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 34 Ft, negyedévre 102 Ft, fél évre 204 Ft, egy évre 400 Ft Index: 25 967 ISSN 0133—060S Készült a Somogy megyei Nyom daipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Május 1. u. 1« Felelős vezető: Farkas Béla igazgató Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem adunk vissza.
