Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-31 / 178. szám

Csaknem négyszáz pályamű Készülődés a dunántúli tárlatra Tegnapig, * pályázat ha­táridejének utolsó napjáig csaknem négyszáz képző- és iparművészeti alkotás érke­zett a IV. dunántúli tárlat­ra, Kaposvárra, a Somogyi Képtárba. A dunántúli te­rületi szervezetekhez tarto­zó alkotókat hívták meg a seregszemlére, melynek megrendezését a Művelődési Minisztérium, a Magyar Képző- él Iparművészek Szövetsége, a Művészeti Alap 1* támogatja. A tárlat eélj« hogy a kiáUítáa kere­tében a Dunántúl mai kép­ző. és iparművé«zekének a helyzetéről, a különféle irányzatokról, a hagyomá­nyok továbbéléséről és az új tönefcvésékről összképet alkossanak. A pályázatra az utóbbi évek terméséből válogattak a résztvevők. A legnépesebb lriállítA- gárda Győr-Sopron megyé­ből jelentkezett, de Somogy­bán is nagy volt az érdek­lődés. A legtöbben festményekkel jelentkeztek, és nagyon szép számban' küldtek kis­plasztikát, iparművészeti alkotást is. Hárman külön kaptak meghívást: Bartha László festőművész, Borsot Miklós szobrászművész és Martyn Ferenc festőművész. Pro Arte, azaz a Dunán" túl művészetéért fődíjat alapított Somogy megye Ta­nácsa, az ezzel járó emlék­plakettet Borsos Miklós ké­szíti el. A kiállítás szeptember 27­án nyílik. Az alkotásokból a Somogyi Képtárban, a Killián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ­ban, illetve a megyei könyv­tárban rendeznek bemutatót, mely november 1-ig tart majd nyitva. A IV. dunántúli tárlat al­kalmából dokumentáció« ki­állításon mutatják be a terü­leten működő művésztelepek tevékenységét, és tanácsko­zást rendeznek a dunántúli művésztelepek helyzetéről. Sumonyl Zoltán 1_______ 1 P A N E 1 L­H A 1 . 0 1 Ml A terriert körülbelül há­rom hete ütötte el egy te­herautó. Alkonyaikor a ren­dező fia hozta le a parkba, de a gyerek belefeledkezett valami játékba, nem nagyon ügyelt rá. Mire eszébe ju­tott, s keresni kezdték, már csak egy vértócsát találtak az úttesten, de a kutya se­hol. Majdnem beleőrültek! A házban lakó összes gye­rek Rexit kereste, értékes jutalmakat ígértek a megta­lálónak, de hiába, úgy lát­szott, hogy nyoma veszett. Elment valahova megdögle- ni. Az asszony napokig ki­sírt szemmel mászkált, szól­ni se lehetett hozzá, amikor aztán a rendező a Vizafogó pályaudvaron rátalált a se­besült kutyára. Egy láda sarkában bújt meg, alig volt már benne élet. És lám. az orvostudomány csodát mű­velt, hogy most, ha bicegve is. ha a testi-lelki megpró­báltatásoktól állandó reme­géssel is, de Rexi itt biceg­het ennek a nváriasan me­legnek ígérkező napnak a reggelén a többi kutyával együtt! Minthogy az IM-es boxe­rs változatlanul erős es egészséges, s így nincs Is mit kérdezni róla, a film­rendező viszonzásul az autó­ra tereli a szót. — Hogy válik be. az új Skoda? Az új jelző ebben az eset­ben nemcsak azt jelenti, hogy az IM-es alig három hónapja vette át a Merkúr­tól, hanem hogy ez már a módosított S 120-as tipus, áramvonalasabb karosszé­riával, új műszerfallal, tola­tólámpával, és állítólag a, motorban is megváltoztattak valamit. Noha még mindig farmötoros, — Ide figyeljen. Kozma úr — kezdi körülményesen a Skodás, aki először egy IM- es fehér Trabantnak volt igen gondos és szeretve féltő tulajdonosa (amit ebben a házban már soha nem fog­nak elfelejteni, bármilyen kocsit is vegyen), és aki nemigen tud misképpen el­kezdeni egy mondatot. — Ide figyeljen, nem sokat mentem még vele. De úgy néz ki, hogy jő lesz. Remé­lem, hogy beválik. Ügy kü­lönben nagyon kényelmes, egy pöccenésre Indul, és eleg Akkor voltunk fiatalok... A Kossuth Kiadó újdonsá­ga Sipos Gyula könyve, az Akkor voltunk fiatalok... Alcíme szerint: Emlékezés Györffy-kollégistákra. A kö­tetet összeállította Sipos Gyuláné Kováts Zsuzsa. Úgy gondolom, azon túl, hogy „posztumusz Sipos Gyula­mű” született — bármily pa­radox is a kifejezés ez eset­ben —, háromszorosan is örülnünk kell a könyvnek. Hiszen megismertet egy résztvevő — illetve riport­alanyai — segítségével a Győrffy-kollégiummal újabb generációkat, ezenkívül bő somogyi vonatkozásokra le­lünk a kötetben, s kirajzo­lódik előttünk Sipos Gyula plasztikus portréja; egy szenvedélyesen elkötelezett ember, politikus és író arc­képé. Rövid elevenítése viharok­kal teli életének. Alapító tagja volt a Győrffy-kollé- giumnak, részt vett az ellen­állás szervezésében, kínozták csendőrtelepen, bújkált kato­naszökevényként, szervezte a földosztást, dolgozott kép­viselőként huszonnégy éve­sen, a haláláig ki nem en­gedte ujjai közül a tollat... A „fényes szellők” nemzedé­két közvetlenül megelőző ge­neráció egyik vezető egyéni­sége volt ez a Kaposváron diákoskodó forradalmár. De mi is volt az a Győrffy-kol- légium? Alapító okmánya szerint: „Társadalmi, diákjó­léti intézmény, amely a te­hetséges és arra rászoruló, elsősorban falusi származású főiskolás Ifjúság részére egészsége» és megfelelő ké­nyelemmel berendezett ott­hon ..És Sipos Gyula, a pusztai életet kóstolt diák a legtehetségesebbek közül va­ló volt. Egy azok közül, akik a kollégiumot hálószobán­ként! kommunává kezdték változtatni, a társalgót — ahogy a Horthy-rendőrség sejtette — „agitátorképző színhellyé”, ahol röpcédulák szövegei születnek. A titkos- rendőrség nem járt messze az igazságtól: miután a kol­légium önkormányzatát meg­szüntették, az ötven népfő­iskolás nem kívánt tovább e kötelékben maradni, s lettek belőlük illegális röp­cédula- és lapszerkesztők, robbantó akciócsoportok tag­jai, katonaszökevények, el­lenállást szervezők. Síposra könyvespolc |--------------------------------------1 korán felfigyeltek; rendőri jelentések őrzik a nevét már 1941. november 4-től; a pa­rasztdiákság nevében ő ko- szorúzta a Kossuth-, maid a Táncsics-emlékművet, előtte október hatodikén ott volt a Batthyány-örökmécsesnél rendezett németellenes tün­tetésen. és 1943. március 15- én a Petőfi-szobornál is a résztvevők között figyelhette meg a rendőrség. Micsoda portrékat festett húsz évvel később egykori kollégiumi társairól Sipos Gyula! Itt vannak ebben a kötetében a korábban hetilapban megje­lent beszélgetések. A mező­túri gépész fiával, Gyenes Antallal, a későbbi kandidá­tussal, aki a riport írásakor a Szövetkezeti Kutatóintézet igazgatói tisztét töltötté be. Horváth János cselédgyerek- kel, aki saját kezűleg oszthat­ta a földet ott, ahol apja cse­léd volt. Komló Lászlóval, akit társával a dőröcskei or­szágúton ároikba szorítottak a suhamc voliksbuindisták. Kardos Lászlóval, akinek személyé­ben a Népi Kollégiumok Szö­vetsége kapta az első Kos- suth-díjat 1948. március 15- én. Dr. Németh Ferenccel, aki Nágocson, Mariettapusz- tán, Szulokban agitált a fel- szabadulás után. Micsoda életek ezek! S, hányszor fo­rogtak életveszélyben a Győrffy-kollégisták! Kardo­sék, amikor Németország fe­lé hurcolták őket, kibontot­ták a villamosvonat oldalát, úgy szöktek meg. Sipos Gyu­lát négyszer állították pus­kacső elé életében; verték a , talpát bikacsökkel, gumibot­tal a csillagtelepi csendőr­laktanyában. Bárhová vetette is a sors Sípost, a gyökereitől nem szakadt el. Hány és hány versben, riportban írta meg például Alsó-Heténypusztát! Előtanulmányai voltak ezek a nagy műnek, a Pusztaiak című szociográfiának. írónak, újságírónak példa az a ma­kacsul kemény következetes­ség, ahogy azokhoz ragaszko­dott, akiktől életét, hitét nyerte. A sok ágból — visz- szaemlékezésekből, ripor­tokból, regényrészletekből, 'cikkekből, rendőrségi ügy­iratokból — font „vallomás” fontos mű, melyet Somogy­bán különösen meg kell be­csülnünk. Le.skó László gyors is. Nem Is hinné el, hogy milyen gyors! Meg az­tán nézze, hát mégiscsak egy négyütemű motor. Magának nem kell magyaráznom, szomszéd úr, hogy mi a kü­lönbség. Mert ugye magának is volt már Trabantja. Na nem rossz, én nem azt mon­dom, hogy rossz, mert ugye nagyon, hálás és ügyes kis jószág az, kérem. A Wart­burgra kár veit kicserélni, ezt én most megmondom ma­gának! Mert aközött én nem éreztem olyan különbséget. De hát a négyütemű az négyütemű! Azért az csak más, komolyabb dolog. Nincs igazam, szomszéd úr? — Csak hát egy kicsit drága, nem? Hetvenkilenc- ezerért drága, amikor egy 1200-as Lada nyolcvanezer. Van pofájuk egy Skodáért elkérni hetvenkilencezret 1 — Na miért, ide figyeljen, már ebben is egy 1200-as motor van, és tud ez men­ni! Országúton megy úgy, mint egy Lada. Csak valami­vel lassabban indul. Na és? Meg vegye azt, hogy ezen már gyárilag radiálgumik vannak. Ha a Ladán lecse­réli a gumikat, mert hát legyünk őszinték, ha nyu­godtan akarunk autózni, le kell hogy cserélje, akkor az már nyolcvanötezer forint! — Volt! — Na persze! Én most csak a régi árról beszélek, amikor még én vettem. Tud­ja, micsoda Szerencsem volt? 1 — Az IM-es itt most meg­fogja * rendező kabatgomo­ját, és közelebb hajolva hoz­zá, folytatja. — Az utolsó napon kaptam még meg a Skodámat eredeti áron! Ro­hangáltam összevissza, úgy nézett ki, hogy már nem is sikerül elintézni. Ide figyel­jen, tudja, mennyi lett most ez a kocsi? Kilencvenezer! Uram! Itt százezer alatt már majd nem is lehet autót venni! — Nekem mondja?! Az 1200-as l.ada százötezer lett! Nyolcvanról! És azt hiszi, hogy így majd sokkal ke­vesebb igénylő lesz? — Na és mondja csak, ma­ga nem cseréli ki a kocsi­ját? — A, most egyelőre nem. Nézze, ez le van vizsgáztat­va, három és fél éves, min­den jó rajta. Most tettek rá négy új lengyel radiált. Há­rom-négy évig még bőven eljárok vele. Ha meg el akarnám adni, hát mit ka­pok érte? Hatvanezret? Az új még egyszer annyiba ke­rül. Százötezer plusz a tíz százalék sürgősségi felár, ak­kor az már száztizenötezer- ötszáz. Megér nekem ötven­ötezer-ötszáz forintot csak az, hogy az UO-s Zsigulim he­lyett egy ugyanolyan P-s ko­csim legyen? Egy frászt! — Hát, igaza van, szom­széd úr, igaza van — helye­sel az IM-es, de azzal akis alattomos, jóleső érzéssel, hogy ő, aki a filmrendező­höz képest mégiscsak egy kisember, lám, mégis ki tudta cserélni a kocsiját. — Mint arról tegnapi szá­munkban beszámoltunk: a Dráva-parti nyár események­ben gazdag. A hét végére is jut látnivaló. Vasárnap 9 órától a barcsi sportpályán és a strandon ifjúsági sport­napot rendeznek. Tíz órától a fürdő területén MHSZ- modellező bemutató és hon­védelmi kiállítás lesz. Ugyan­csak vasárnap, 21 órai kez­dettel vidám műsoros estre kerül sor a Boróka étterem­ben, az áfész rendezésében. Fellép Kiss Károly és Héri­csé Márta táncdalénekes. A Dráva Múzeumban Váczi György könyvkötészeti kiál­lítására várnak látogatókat. Kiállítás nyílik holnap 11 órakor a siófoki Dél-balatoni Kulturális Központban: a Fiatal Képzőművészek Stú­diójának gyűjteményes tár­latán Pilaszanovich Irén mű­vészettörténész, a Műcsarnok osztályvezetője mond rövid ismertetőt, s értékeli a lát­nivalókat. Az augusztus 26- ig nyitva tartó kiállításon Banga Ferenc, Mészáros Gé­za, Szabados Árpád, Sze- methy Imre, Szüts Miklós, Tögl-Molnár Géza, Újházi Péter és Várnagy Ildikó al­kotásai szerepelnek. Megte­kinthető naponta 10-től 18 óráig. A szabadtéri színpa­don holnap az Edda és az Űj Skorpió popegyüttesek adnak koncertet. Az előzetes tervek szerint ma este Kőröshegyen a Can­tus Pannonicus hangver­senysorozat keretében Zász- kaliczky Tamás az Ars Re­nata együttessel lép föl. Lei- lére holnap este 20 óra 30 perces kezdettel az Állami Népi Együttes műsorát vár­Jöjjön, nézze meg, hogy milyen nagy csomagtartója van ennek az új Skodának! A rendező füttyent Rexi- nek, és kényelmes tempóban megindulnak a parkoló szé­len álló, ponyvával letakart autó felé. 3. Fél hat után megélénkül a forgalom a ház előtt. A gyárakban dolgozó rmímká- sok, mérnökök, hivatalnokok hatra járnak, így attól füg­gően, hogy kinek közelebb, kinek távolabb van a mun­kahelye — a Váci úton, a I^hel úton. Újpesten vagy Budán — kis időkülombsé- gekkel ugyan, de mégis mos­tanában: fél hat és három­negyed hat között Indulnak el hazulról. Az, hogy saját kocsijukon vagy pedig busz-, szál, villamossal mennek-e munkahelyükre, csak ké­nyelemben jelenthet különb­séget, de időben — a reg­geli csúcsforgalom miatt — semmiképpen. Még a kénye­lem is bizonytalan dolog, mert az autósoknak nem kell ugyan a zsúfolt járműveken . tolonganiuk, bosszankodni a megállókban, ha nem fémek föl a buszra, vagy ha a zsú­foltság miatt az már meg sem áll, s ha nincs leszálló, biztos hogy nem áll meg — de egyéb okok miatt leg­alább annyit idegeskednek és dühöngenek az autósok is. (Folytatjuk.) / ják. Itt rendezik meg az,id. Kapoli Antal országos fafa­ragó-pályázaton értékelt al­kotások kiállítását is. Szom­baton 10 órára Bartók-ma- tinét, tizenegyre dudaiskolai bemutatót terveztek. Boglá­ron ma és holnap este még megtekinthető Moliére A nők iskolája című vígjátékának előadása. Babarczy László Jászai-díjas rendezte Szegő György díszletében. Rajhona Adám Jászai-díjas, Spindler Béla, Csonka Ibolya í. h., Csákányi Eszter, Bezerédy Zoltán, Tóth Béla, Dánffy Sándor, Galkó Bence és Serf Egyed játszik a darabban. Moliére vígjátékát egyéb­ként vasárnap este 20 órától a kaposváriak is láthatják! A Killián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ­ban adja elő a Csiky Ger­gely Színház társulata. (Ugyanitt a gyerekeknek pénteken, szombaton és va­sárnap játszószobát rendez­nek be. Pénteken és vasár­nap .egész napra, szombaton 8-tól 18 óráig.) A Dráva ha­lászata és a Kardzsali — ma cimű kiállítások is várják a látogatókat. A balatonberényi klub­könyvtárban még látható Szikra János somogyi kép­zőművész kiállítása. A bala­tonszentgyörgyi nevezetes­ségre, Csillagvárra képünk­kel hívjuk fel a déli parton nyaralók figyelmét. Balaton- földváron vasárnap a gyere­keket várja program az úgy­nevezett „gyermekvasárna­pok” rendezvénysorozat ke­retében. Ezúttal a kaposvári mozi­műsorról írunk bővebben. A Vörös Csillagban a színes, szinkronizált olasz western — „makaróni westernnek” is nevezik —, a Nevem:Sen­ki van műsoron. Tonino Va- lerii vadnyugati történetének két főszerepét az idős Henry Fonda és a fiatal Terence Hill játssza. Előbbit olyan munkákban láttuk a vász­non, mint a Tizenkét dühös ember, A halál 50 órája, a Háború és béke, a Volt egy­szer egy Vadnyugat, az utób­bit Bud Spencer oldalán a Ha egyszer dühbe jövünk cí­mű vidám kalandfilmben. A Nevem: Senki 1889-ben, Üj- Mexikóban játszódik, ahol egy kék szemű, kemény ök- lű fiatalember mindenáron nyerni szeretne. Modellje a megfáradt revolverhős, Jack Beauregard. Kettőjük vi­szonyáról szól Valerii wes- ternje, melyei egész sorozat „Senki-film” követett. A Szabad Ifjúságban is „sláger” megy: a Szerelme­im című vígjáték egy tem­peramentumos olasz hölgy bigámiájáról. A nőt Monica Vati alakítja. Gondja-baja csak akkor támad, amikor teherbe esik... A Latinca mozi a hét vé­gén az Ötvenöt testvér cí­mű filmre vár látogatókat. A Krénusz kertmoziban szombat-vasárnap az Egy kis indián című színes, szinkro­nizált amerikai alkotást ve­títik. A Mozimúzeumban ma kétrészes, háborús angol fil­met játszanak. A címe: A híd túl mess^; van. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom