Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-03 / 154. szám

A leningrádi archeológiái intézet tudósainak leletei igazolják, hogy a kirgiziai Os város több mint háromezeréves. A város közelében, a Szulejmán-hegy oldalában nemrég fedezték föl a késő bronzkori település nyomait. Juri] Zadnyeprovszkijnak, az expedíció vezetőjének irányításával a fergániai expedíció magtárakat, primitív szövőszerszámokat, háziedényeket talált.

A leleteket elemezve megállapították, hogy azok az úgynevezett csuszái kultúrához tartoznak. Ez azt jelenti, hogy a település régebbi Rómánál. Az időszámításunk előtti második évezred végén a fergániai területen lakó törzsek kitűnő öntözőrendszert hoztak létre, földműveléssel és iparral foglalkoztak.

Az ásatások űjabb eredményei azt is bizonyították, hogy a település a későbbi korokban is jelentős volt. Például Nagy Sándor idejéből származó leleteket is találtak. Fennmaradt egy 24 méter hosszú, 15 méter széles, 11 szobás erődítmény, amelynek falai jelenleg is két méter magasak.

Radikalizmus és történelem

Radikálisnak lenni annyi, mint a dolgot gyökerénél megfogni — írta az ifjú Marx. A radikalizmus, ebben az értelemben a valóságos problémák lényegig, a látszat mögé hatoló végiggondolását, majd az ebből fakadó olyan cselekvést jelenti, amely következetesen a végsőkig érvényesíti a 'konzekvenciákat. A radikalizmus így a félmegoldások, a látszatcselekvéseik, elvtelen kompromisszumok, a valóság felszínes, sokszor külsődleges érdekek által befolyásolt megismerése elleni föllépés, e megoldási módozatok elutasítása.

A radikalizmus fogalmának ez a mozzanata érintkezik azzal a jelentéssel, amellyel a politika ruházta fői. A politikai szóhasználatban radikális az, aki a fennálló társadalmi rend, a fennálló erőviszonyok gyökeres megváltoztatását tűzi ki célul. A működő társadalmi rend fel forgatásának követelése beleütközik a status quo fenntartásának, a társadalmi rend védelmének törekvésébe, • ez utóbbi álláspontjáról szélsőségesnek minősül. S a radikalizmus nem ritkán, valóban az. Nem egyszerűen abban az értelemben, hogy a politikai erók kompromisszumkereső centrumához képest mindig kifelé, a szélső helyzetben találhatunk rá, hanem úgy is, hogy a radikális törekvés, bár a fennálló társadalom talaján születik meg, programjában mégis esetenként megvalósítha- t latlan vagy még nem időszerű elképzeléseket fogalmaz meg. A radikalizmus ekkor az utópiákkal kerül rokonságba.

Tekintsük példán! a nagy

francia forradalom történetét! A francia forradalomban a polgárság a szabadság, egyenlőség és testvériség társadalmának programját állította szembe a feudális rendi társadalommal. A polgári átalakulás győzelme azonban a gazdasági szabadság és politikai egyenlőség társadalmát teremtette meg egy új típusú, a polgári társadalom talajáról kinövő szabadságnélkülise- get es társadalmi egyenlőtlenséget hozva létre. A társadalmi valóságnak és a hirdetett eszményeknek ezt az ellentmondását a forradalom radikális szárnya ismerte föl, s próbálta feloldani oly módon, hogy a szabadság, egyenlőség, testvériség esz- már a polgári

társadalommal, a magánérdekek világával szemben akarta érvényre juttatni. A jakobinus diktatúrában a politikai állam, amely önállósult, elkülönült a polgári társadalomtól, szembefordult a magánemberek társadalmával, s a politika eszközeivel akarta leküzdeni annak ellentmondásait. A vállalt eszmék megvalósításának e radikális kísérlete azonban eleve kudarcra volt ítélve. Hiszen mint Marx mondta, a politikai állam amikor a polgári társadalommal, a magánérdek működési terével lépett szembe, saját létezésének feltételébe ütközött. A politikai közösség a polgári társadalom felszámolásával önmagát is megszüntetné: a polgári forradalom történeti vívmánya épp az volt, hogy létrehozta a magánérdekek szabad mozgásterét. *

Fenti példában a radikalizmus mint a centrumhoz képest baloldali mozgalom jellemezhető, a radikalizmus azonban nem kapcsolódik feltétlenül a baloldalhoz. A magyar történelemből is ismerjük a jobboldali radikalizmus politikai, képletét A két világháború közötti magyar társadalom politikai rendszerében iétezct.t az úri középosztályra, a dzsentrikre támaszkodó szélsőséges radikális politikai áramlat, amely a hatalomból kiszorulva jobbról opponálta a fennálló társa dal mi-politikai, viszonyokat.

A radikalizmus miint a fennálló társadalmi berendezkedéssel szélsőségesen, utópiába hajló módon szembehelyezkedő irányzat, nem csupán a kapitalizmus talaján jöhet létre. A szocialista mozgalmon beiül és a szocialista társadalomban is vannak „radikális” ' áramlatok; ilyenek azok, amelyeket Lenin a maga idejeben a kommunizmus gyermekbetegségeként jellemzett. S nem mondhatjuk, hogy ezeket minden vonatkozásban kinőttük már. Ma is létezik még a szocializmusnak: az az absztrakt, és ezért „radikális” felfogasa, amely a jelemben megvalósíthatónak, gondolja el a távoli jövő feladatait, amely nem számol azzal, hogy a létező szocializmus ma és még sokáig árutermelő társadalom, hogy társadalmilag tagoit, külőn- bözó érdekekkel, • ezeknek az érdekeknek a konfliktusával terhelt. Olyan társadalom, amelyből nem száműzhetek egyetlen forradalmi

aktussal a különböző ellentmondások; ezek létükkel egyben a szocialista fejlődés lehetséges dinamizmusának forrását is jelentik.

Ha tudatosítjuk, hogy a szocialista társadalomban az érdekek tagoltsága, konfliktusa, az érdekérvényesítés politikai mechanizmusának és gazdasági intézményeinek a működtetése a fejlődés elengedhetetlen feltétele, akkor föl kell adnunk azt az elképzelést, hogy az árutermelést megszüntető, a politikai államot fölszámoló kommunista társadalom megvalósítása közvetlen napi feladat. Föl keil tehát adnunk a, jövőbe való azonnali ugrás „forradalmian szép” és „radikális” követelését. Cserébe viszont megragadhatjuk mai dolgaink, problémáink gyökerét, s az ezekből adódó tennivalókat, amelyek jelenlegi helyzetünkben társadalmunk állandó megreformálását teszik feladatunkká. Vagyis elérhetjük azt a valóságra orientált radikalizmust, amelyet Marx szavaival jellemeztünk: Ezért mondjuk:

a marxi értelemben radikálisnak lenni ma annyi, mint a szüksége^, a társadalom tagoltságét kifejező, a társadalmi fejlődést dinamizáló társadalmi reformokat következetesen vegrehaj tarn.

G. P,

Megőrzik

az anyanyelvet, a nemzetiségi kultúrát

Színvonalasabb

képviselet

önálló munkabizottságként tevékenykedik a Hazafias Népfront nemzetiségi albizottsága. A legutóbbi ülésen elfogadott munkaprogram jó keretet ad ahhoz, hogy a Hazafias Népfront megyei nemzetiségpolitikai munkabizottsága az eddiginél szélesebb körben fejtse ki tevékenységét. A munkabizottság ülésén több tájékoztató elhangzott, például a Somogybán élő nemzetiségek közművelődésben való részvételéről, a megyei tanács vb december 28-i ülése alapján. A tagok megismerkedtek a Hazafias Népfront VII. kongresszusának határozataival, valamint azzal, mi hangzott el a Magyar- országi Délszlávok Demokratikus Szövetségének szombat- helyi elnökségi ülésén.

Sok feladat vár e bizottságra. A munkaprogramban is kiemelték azt a tennivalót, hogy elősegítik a nemzetiségi lakosság sajátos érdekeit előbbre vivő határozatok megvalósulását, s ha szükséges, akkor kezdeményezik az intézkedéseket is. Mindent megtesznek azért, hogy a nemzetiségi lakosság minél nagyobb számban vegyen részt a közéletben.

A bizottság célul tűzte a nemzetiségi lakosság kultúrájának, anyanyelvének ápolását Sokat lendít az ügyön, hogy a jövőben kapcsolatot építenek ki a nemzetiségi szövetségekkel, valamint a szomszédos Baranya megyével.

Több jó javaslat hangzott e! a munkabizottság további tevékenységével kapcsolatban. A tagok szerint mindenképpen szükség van arra, hogy a helyi tanácsok és a nemzetiségi bizottság sokkal jobban együttműködjön, különösen fontos az, hogy a nemzetiségiekkel kapcsolatos minden fontos tanácskozáson, rendezvényen képviseltethesse magát

Mindenki egyetértett azzal,

hogy ezután a munkabizottság kihelyezett üléseket is tart, például Törökkoppány- ban, Lakót-sán.

Fontos témának tekintik, hogy milyen a néprajzi, nép- művészeti értékek, hagyományok őrzése a nemzetiségi községekben, s azt is, hogy megvizsgálják, milyen az anyanyelvi oktatás helyzete a megyében. Egy találkozót is terveznek Kővágó Lászlóval, a Nemzetiségiek a mai Magyarországon című könyv szerzójéveL

„Profi Géza” — azaz Forgách Gábor is közreműködik azon az esten, amelyet vasárnap 19 óra 30 perckor rendeznek a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Művelődési Központban. A másik főszereplő Korda György. A művelődési intézmény

egyébként minden szerdán foglalkozásit fairt a gyerekeknek a nyári szünidőben. Hatodikéitól pedig egyhetes napközis tábort -rendez a Rákóczi Ferenc általános iskola tanulóinak a parkerdőben,.

Kadarkúton, az id. Kapo- li Antal Művelődési Házban folytatódik a Rock-hétvége műsora. Most szombaton 20 órától a Have-rock együttes lép föl. A Barcsi műsor című kiadványból értesültünk, hogy a Dráva Tájmúae- umban ma nyitják meg a XX század grafikái című kiállítást, ewnety július 22-ig lesz látható.

Koráit-koncár te*

tartanak vasárnap 20 órától a

balatomszemesi művelődési házban, az elmaradt szerdai hang verseny pótlására.

„Vigyázó szemünket” ismét Bog- lárlellére vethetjük a hét végén.

A kaposvári Csikar Gergely Színház és a Nemzeti Színül áz művészei szombaton és vasárnap a kápolna- dombon újra előadják Samuel Beckett Godot-ra várva című színművét, amelyet Kolozsvári Grandpierre Emil fordított. Ascher Tamás rendezte a produkciót, Pauer Gyula díszletében. Föllép a darabban Koltai Róbert Já- szai-díjas, Vajda László Já- seai-díjas, Helyey László és Lukáts Andor. (Mint ismeretes, az idei másik bemutató Moliére A nők iskolája című vígjáték» lesz Babar- czy László rendezésében,, július 23-ár».

Vasárnap nyílik a következő kápolna tár lat is: 11 órakor Ágoston Ernő, a Bog- larieilei Nagyközségi Közös Tanács elnöke köszönti Szabó Vladimir kétszeres Mun- kácey-díjas, érdemes, és kiváló művészt, illetve a közönséget Saabó Vladimir kiállítását Kratochwill Mimi rendezte. A megnyílón közreműködik Kardos Kálmán zongoraművész. A kiállítás vasárnaptól augusztus 9-ig tekinthető meg délelőttönként 9—12, délutánonként 15—20 óráig. (Hétfőnként zárva.)

Szövetkezett néptáncotok megyei találkozója — ez a címe ennek a nagyszabású

rendezvénynek, amit Lellén tartanak szombaton. TizeroKamera közel ben

Képernyőre kerül a Cid

Jelentős vállalkozásba fogott a Magyar Televízió. Corneille remekművét, a Cidet — a franciák klasszikus, nemzeti drámáját — viszik képernyőre Kazimir Károly- nak, a Thália Színház főrendezőjének irányításával. A XVII. századi mű spanyol dráma átdolgozása; témája egy spanyol lovag sorsa, becsülete. Sajátos módon a Cid patetikus spanyol dráma, s hogy mégis francia nemzeti dráma lett, elsősorban annak tudható be, hogy szerzője önmagából merített. Corneille műve már olyan nemzeti dráma, amely kifejezi egy nép gondolatait, érzelmeit a hazaszeretetről. a becsületről, a szerelemről — ez adja értékét minden nép számára.

— Nálunk viszonylag ritkán játsszák? Mi ennek az oka?

— Valószínűleg az, hogy

nehéz dráma. Ugyanakkor azonban szép, értékes. Nem véletlenül terjedt el ez a

mondás: „Olyan szép, mint a Cid” — válaszolta Kazimir Károly, aki húsz évvel ezelőtt a Körszínházban vitte színre, és sikerre, czl a müvet.

— Milyen változásokkal kerül a dráma képernyőre?

— Mint minden tévéátdolgozásnál, így a Cidnél is bizonyos tömörítéseket kellett végeznünk. Egyúttal arra is gondoltunk, hogy ez az átdolgozás a mi emberi és társadalmi értékeinkre hívja föl a figyelmet: azokra, amelyek minden korhoz és mindenkihez szólnak. Ezt a drámát sokan támadták a maga korában. Még plágiummal is vádolták a szerzőt, hiszen a Cid-történctek közismertek voltak Spanyolországban. A lényeg azonban a dráma sokrétűségében keresendő, fala- hogy úgy, mint a mi Bánk

bánunkban.

— Kazimir Károly biwowoára nem véletlenül vatlaikonott

a tévéátdolgozás megrendezésére?

— A körszínházi előadási óta évtizedek teltek el, s régi tervem volt a Cid újabb színházi bemutatója. Most azonban, hogy fölkértek a televíziós változat megrendezésére, nem hiszem, hogy erre a közeli jövőben sor kerülne. A televíziós bemutató nagyszerű lehetőség, hogy ez a remekmű sokakhoz eljusson. Mi, alkotók mindannyian ügy készültünk fö8, mink egy színházi előadásra.

A Cid főbb szerepeit Kozák András, Sunyovszky Szilvia, Kubík Anna, Szabó Gábor és Inke László játssza.

Sz. B.

nyoic órakor kezdődik a látvány ok menettánc, majd 20 óda 30 perctől a műsor a szabadtéri színpadon.

A balatonberényi klub- könyvtárban Szikra János festményei láthatók. Meghívó érkezett. Siófokról, a Dél- balatoni Kulturális Központtól is: ma 15 óva. 30 perckor nyitják meg a Krokodil című szovjet szatirikus lap karikatúra-kiállítását A Szovjet Kultúra és Tudomány Háza, illetve a siófoki intézmény közös rendezésében megvalósuló kiállításon Szamoj lov Lev Sza~ mojlovics, a Krokodil főszerkesztő-helyettese mond ismertetőt. A karikatúrák július 27fig lesznek megtekinthetők, naponta 10—IS óra között. A siófoki kulturális központban ugyancsak ma — 16 óraikor — D. Fehér Zsuzsa dr. művészettörténész nyitja meg Fontos Sámdor festőművész kiállítását. A művész 1920-ban Szegeden született, s eddig nyolc ónálló kiállítása volt. Külföldön Odesszában, Berlinben,' Lodzbatn is láthatók voltak: festményei; az alföldi tárlaton és a szegedi nyári tár-: laton nívódíjban részesült.' Tagja a művészeti alapnak és a Magyar- Képzőművészek Szövetségének. Reprodukciónk „Asszony” című alkotásáról készült

Ismét megzendül n orgona a kőröshegyi sok évszázados falak között. A műemlék templomban ma Dalnoki Lajos orgonaművész és a budapesti Madrigál Kórus ad nangversenyt.

Itt hívjuk föl a figyel mert, hogy a kaposvári Killián György Ifjúsági és Úttörő- művelődési Központban el~ maradnak a hét végére tervezett rendezvények — áramszünet miatt.

A kaposvári Vörös Csillag mozi izgalmas, széles vász- nú, olasz filmet játszik;

S. O. S. Concorde a címe. Hét különleges megbízott — ez a szovjet film a II. világháború egyik izgalmas epizódjáról. Vagytm Liszemkn rendező «Et a mozzanatot ábrázolja, amikor a csak nemrég kifejlesztett katyusa a németek kezére juthatna... Ha nem volna hét bátor — élsportolókból verbuvált — katona, aki különleges osztagot alkot a hadászati lag értéken találmány levegőbe ropftéeére. A filmet a Szabad Ifjúság játssza, akár esair m Isten hoeta, Mr... eumő amerifcwa alkotást, amelyben egy furcsa kar- név történetet láthatjuk. A 1 atmea moot ajánlata szóm- Imi imwáiTiripm- A bosszú. Francia kafamdfltm, ugyan • csak a EL világháború egyik epizódjáról A Mazámúzeum a Tűzharc című katarid filmet játssza James Cobumnel a főszerepben; partnere Sophia

Háromezeréves város

Fergániai ásatások