Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-28 / 175. szám
Hintalakótelep a bekötőút mellett Űj, több ezres lélekszámú lakótelep épült nemrég Töreki határában, épp a balatoni bekötőút mentén: bármelyik hazai építőipari vállalatnak becsületére válna. A munka soha nem állt anyaghiány, szervezetlenség, munkaerőgondok vagy sörözés miatt — talán mert a lakók, válalkozó hiján, saját maguk kezdték az építkezést. A lakásokat a természeti viszonyokhoz igazodva a lösztálba építették hosszú barlangsorokat alakítva ki. Régi, sziklás mediterrán vidékeken látni csak hasonló falvakat. A VBKM Kaposvári Villamossági Gyára FELVÉTELRE KERES festő szakmunkásokat, valamint női munkavállalókat betanított munkára. Jelentkezni lehet a gyér nunkaügyi osztályán, Kaposvár, Mező Imre út. A lakóteret zacskó alakúra tervezték, s hozzá hosszú folyosó vezet: ez véd a mostoha időjárástól és a külvilág egyéb viszontagságaitól. A lakosság üdülőtelepnek használja a házcsoportokat, áprilistól szeptemberig tart a „szezon.” A telep vízpart közelében épült, van Itt kirándulási lehetőség, jó levegő, növényvilág, madárvilág, bogárvilág — természetes élet. A lakók — tervezők és kivitelezők is egyben — gondosan elemeztek minden lényeges szempontot figyelembe vették a klimatikus viszonyokat, a szélirányt, a napsütéses órák számát, a telep fekvését, a változatosság igényét az egy főre jutó zöldterületet, a zajszintet, az esztétikumot ... Nem csoda, ha ez a lakótelep — hogy is mondjam? — jobban sikerült, mint egyik-másik „igazi”. Még élelem is bőven van a környéken: ízletes táplálékul szolgál a vizek fölött szárnyaló rovarsereg, illetve a szúnyogok, az iszapbogarak és egyéb csemegék... A lakók ugyanis a fecskék, méghozzá a hazánkban elég ritkán előforduló parti fecskék családjából valók. M. E. DÉL-ZALAI VIZ-, CSATORNAMÜ- ÉS FÜRDŐ VÁLLALAT felvételt hirdet automatika szakos elektromérnök és felsőfokú végzettségű hidrogeológus, vagy hidrológus szakemberek részére. Jelentkezés: műszaki osztályvezetőnél, Nagykanizsa, Béke u. 117. Telefon: 11-558 (85201) ötnapos munkahét Az üzletek szombaton is kinyitnak M i tagiadás, a fogyasx- tóközönség legalább olyan érdeklődéssel várja, hogy a kereskedelem miként tér át január elsején az ötnapos munkahétre, mint azok, akik u pultok mögött dolgoznak. Óhatatlanul felmerül ugyanis a kérdés, miként fogják megoldani ezt az átállást az arnúgy is állandó létszámhiánnyal küszködő boltok? rxi- dig is kevés volt az eladó, a pénztáros, a büfés és a takarítószemélyzet — meg is érezték hiányukat a vásárlók és vendégek —, de mi lese ezután, ha belőlük néhányat még szabadnapon is lesznek? S ebből nem következik-e, hogy romlanak majd a beszerzési lehetőségek, több időtöltéssel és kényelmetlenséggel jár a hétvégi bevásárlás? Kérdőjelek sokasága várja tehát a jövő év január elsejét, amikor a kereskedelemben is bevezetik az ötnapos munkahetet. Az aggodalmak — bár nem teljesen alaptalanok — eloszlatása érdekében, kezdjük egy külföldi példával. A szocialista országokban —az NDK-bain, Csehszlovákiában. és Bulgáriában — az ötnapos munkahét bevezetésekor az üzletek feléit —. hogy a kereskedelmi dolgozók minden második héten szombaton kaphassák meg a szabadnap jukajt — szombatonként eleinte zárva tartották. Ennek eredményeként a nyitvatartó boltokban nagyobb lett a zsúfoltság, hosz- szabban kacskiairim,góztak a sorok, s ennek következtében türelmetlenebbé váltak az eladók és persze a vásárlók. Ez az állapot nemcsak a fogyaszt óközönség körében keltett elégedetlenséget, hanem a kereskedelmi alkalmazottak is elgondolkoztak azon: vajon érdemes-e az egyik szombaton agyanhaj- tani magukat csak azért, hogy a következő szombatjuk szabad legyen? Mivel ez a nyitvatartási rend a közvélemény élénk ellenkezésével találkozott, be kellett látni, hogy a kereskedelemben — és sok más munkahelyen — az ötnapos munkahét nem jelent egyet a szabad szombattal, vagyis az üzleteknek nyitva kell lenniük szombatim is. Ez utóbbi felismerés jegyében született meg a Belkereskedelmi Minisztérium, a KPVDSZ és a Szövosz közös irányelve, melynek értelmében az ötnapos munkahetet úgy kell megvalósítani, hogy a nyitvatartási idő mindenkor igazodjon a vásárlói igényekhez, s emellett az eladás színvonala ne csökkenjen. Mikéül valósíthatók meg ezek az irányelvek a gyakorlatban? Röviden válaszolva: az eddigieknél sakkal körültekintőbb és átgondoltabb munkaszervezéssel. Ezért kell ügyelni többek közülit arra, hogy a csúcsforgalmak idején * lehetőleg mindem eladó az üzletben legyen. Viszont ne támasszák a pultot holtidőben, amikor alig-alig nyitja valaki rájuk az ajtót. Be kell vezetni továbbá a csúsztatott munkakezdést, s univerzális kereskedőket kell képezni. A kereskedelem nagy családján belül majd minden szaikmának — az iparcikk-, a ruházati vagy az élelmiszercikk-kereskedelemnek és a vendéglátóiparnak — mások a feladatai, s mások az adottságai és a lehetőségei is. Ehhez még hozzá kell venni, hogy szaikmákan belül is jelentősek az eltérések. Merőben, könnyebb ugyanis a megyeszékhelyeken levő, esetleg száz dolgozót foglalkoztató nagy ABC-áruhá- zakban áttérni az ötnapos munkahétre, mint az egyszemélyes vegyesboltokban. A kereskedelmi vállalatoknak azt sem szabad figyelmen kívül hagyniuk, hogy a szabad szombatot majd mindenki élvezi, így feltehetően az üzletek hétvégi forgalma is megugrik, hiszen köztudott, hogy szabad idejüket sokan töltik vásárlással. Persze nemcsak a kereskedelmet készteti ötletesebb munkaszervezésire, az ötnapos munkahét bevezetése, hanem a fogyasztóknak is jobban meg kell szervezniük vásárlásaikat. A lakosság megértő támogatására is feltétlenül szükség van tehát, de minden vitán felüli, hogy elsős or ban a (kereskedelmi és a vendéglátóipart vállalatok, valamint a szövetkezetek feladata — a helyi tanácsi szakigazgatási szervekkel egyetértésben, saját dolgozóikkal megvitatva — úgy bevezetni üzleteikben az ötnapos munkahetet, hogy a fogyasztókat emiatt semmiféle hátrány ne érje. A. T. Zavaros sör, ecetes túró Vizsgálatok az élelmiszeriparban Természetes dolog, . hogy nyáron többel, iszunk, miint más évszakokban. Van, akinek a sörfogyasztása emelkedik, mások inkább az üdítő italokat, a tejet, a tejtermékeket kedvelik. Táplálkozásunk is megváltozik. Könnyebb ételeket fogvasz- tuink, több gyümölcsöt eszünk. Az ételek a nyári melegben : gyorsabban romlanak, így érthető, hogy ebben az időszakban a Megyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet ellenőrzései is gyakoribbak. A nyári ellenőrzéseik tapasztalatairól Sarudi Imrével, az intézet igazgatójával beszélgettünk. — Az egyik legromlandóbb áruféleség a tej. Találkoztak-e lejárt szavatossági idejű termékekkel az- üzletekben? — Ilyen nem volt. Pár évvel ezelőtt a zacskós tejről gyakran otthon derült ki, hogy savanyú, forralás közben összemegy. Az idén ilyen esetünk nem volt. Legalábbis a sdmogyi termékeknél. A Mecsekbej Termelőszövetkezeti Közös Vállalat kacsóbai üzemének nálunk is kapható termékeinél viszont durva hibákat tapasztaltunk. Például a poharas tejfölnél — 360 darabról van szó — 5 százalékos zsírhiányt találtunk, 117 kiló étkezési túrónak pedig a megengedettnél lényegesen magasabb volt a savfoka: ecetes ízű volt a túró. Szabálysértési eljárásra tettünk javaslatot, és megtiltottuk a még eladatlan készlet forgalomba hozatalát. — örvendetes, hogy egyre többféle sajt kapható üzleteinkben. A vásárlók viszont azt tapasztalják, hogy a különböző árú sajtok íze, za- mata .megegyezik. Végzett ezzel kapcsolatban vizsgálatot a Mévi? — Az érzékszervi vizsgálat során mii is arra a megállapításra jutottunk, hogy az egyes sajtféleségek között az íz és a szag alapján lehetetlen különbséget tenni, így a valóságos termékválaszték lényegesen kisebb, mint amit a tejipar kínál. — A nyár legkedveltebb itala a sör. A söriparnál végzett vizsgálatok milyen eredménnyel jártak? — A Nagykanizsai Sörgyár területünkön forgalmazott termékeit ellenőrizve nagyon kedvezőtlen tapasztalatokat szereztünk. A kaposvári kirendeltségen fejtett Balatoni világos sörrel kapcsolatos hibák közül a legjellemzőbbelv: az üvegek több mint háromnegyed része címkézetlen, s ha van is a palackokon címke, az sok esetben hibás dátumozású. Előfordul hiányos töltés is. Egy 1834 üvegből álló tétel zavaros, üledékes volt; felületesen. mossák a palackokat, alvadt, amelyikben legyet találtunk. Nagyatádon 4000 üveg sört tároltak a napon, így az ital romlásnak indult. A Sugár sör egy részénél a pasztőrözöttség nem volt megfelelő. Általában fegyelmi eljárás lefolytatását javasoltuk a mulasztókkal szemben. De a forgalmazással is akadtak gondok: több helyen árultak zavaros, romlott sört., — Mi a helyzet a zöldség- gyümölcsnél? — Az üdülőkörzetekben az ellátás színvonala — szemben a tavalyival — megfelelő. Leggyakoribb hiba, hogy a forgalomba kerülő áru nincs osztályba sorolva, vagy ha igen, akkor helytelenül. Itt is figyelmeztetést, fegyelmi eljárást javasoltunk. — Milyen területeket ellenőriztek még? — A húsipart. Például a siófoki tsz zamárdi húsüzeme hibás összetételű véres- hurkát készített, s az előirt minőségellenőrzési kötelezettségnek többszöri figyelmeztetés ellenére sem tett eleget, A sütőipari termékek minősége a Balaton-parton megfelelő volt, ám a megye belső területein fontos lenne a kenyér minőségének a javítása. Továbbra is gyakori, hogy a kenyér kisebb az előírtnál. — Az intézet gyakran tesz javaslatot fegyelmi eljárás lefolytatására. Vajon rolóban felelősségre vonják a mulasztókat? — Korábban a vállalatok az ilyesmit „ejnye-bejnye” alapon intézték el. Tavaly a megyei tanács vb segítségét' kértük, és meg is kaptuk. Azóta változás történt, és a felelősöket valóban megbüntetik. Énről bennünket is tá- jékozitaitnak. Javában tart a nyár, az intézet munkatársai jelenleg a mintákat gyűjtik, vizsgálják annak érdekében, hogy jobb minőségű termékeket vásárolhassunk az üzletekben. Dán Tibor Szeptember 14-én, pénteken a nap 5 óra 19 perckor kel, de a panelház lakói még soha nem győződtek meg az 1979-es zsebnaptár eme állításának hitelességéről. Nem mintha mindenki aludna még ilyenkor. Sőt, 5 óra 19 ipercig tizenegy lakó lép ki a ház kapuján; kilencen azért, hogy elinduljanak munkahelyük felé, ketten meg azért, hogy kutyájukat sétáltassák a ház körüli parkban. Ők pedig már huszonöt-harminc perce felébredtek, de sem az álmosság, sem a reggeli kapkodás, készülődés, sem pedig a munkába való sietség nem alkalmas az efféle előrejelzések ellenőrzésére. Űgyhogy valószínűleg észre gépi vették a napfelkeltét. 4 óra 50 perckor, amikor az IE-s trabantos lakásában, a hetedik emeleten felcsörög az ébresztőóra, a ház előtti parkolóból már kihúz egy fehér Zsiguli, s a kapun kilép egy kiskatona. A Zsiguli, amint kifordul jobbra a Váci út felé, felgyulladnak tompított lámpái, az Árpád- híd étterem előtt csak le-, lassít, és mivel alig van most forgalom, meg sem áll, kettesben hagyva a sebességváltót, nagy ívben balra fordul, s elhajt Újpest irányába. A kiskatona — nyári kimenő-egyenruhában, fején tányérsapkával — fázósan indul át a parkon, de mielőtt kiérne a Váci útra, egy alkalmi gyalogösvényen felszalad a hídra, átbújik a korláton, és így pont akkorra ér a megállóba, amikor a 84-es busz az Árpád-hidra kanyarodik. Az IE-s trabantos lenyomja az óra csörgőgombját, hadd aludjon még a felesége, és átmegy a nagy_ szobába. Ott már szinte világos van, minthogy a sötétítő függönyöket nem szokták összehúzni, kinyitja és kifordítja a középső ablakot, s lenéz a parkolóba. Ösztönös mozdulat ez is, pontosan úgy, mint a csörgőóra elhallgattatása, hiszen még nem ébredt föl teljesen, any- nyira azonban mégis ébren van, hogy elégedetten vegye tudomásul: kocsija ott áll sértetlenül az ablak alatt, ahol délután leállt vele. Az IE-s trabantosnak agyonápolt, világoskék Zsigulija van! Nem új, de újszerű állapotban vette a megkímélt kocsit hosszas keresgélés és alkudozás után, s óriási szerencséjére alig három hónapja, vagyis nem sokkal a gépkocsiárak általános emelése előtt. S még hatvanöt- ezerért ! A panelház lakóit persze — akik tizenegy év után is legtöbben csak az autók rendszámáról és márkájáról ismerik és különböztetik meg egymást — nem nagyon zavarja ez a változás. Ók évekkel ezelőtt IE-s trabantos- ként ismerték meg a hetedik emeleten lakó fiatalembert, így beszéltek róla, és valószínűleg még nagyon sokáig csak így fogják emlegetni. Igazuk is van! Ha megkísérelnék követni az autók változásait, hát lehetetlenné válna közöttük mindenféle társalgás. Mintha valaki mindig új nevet venne föl! S ez bizony bábeli zűrzavart, teljes bi" zonytalanságot okozna: sosem tudhatnák pontosan, hogy ki kiről beszél. Éppen eieg nehézkes személyleírásokkal megkülönböztetni azokat, akiknek még nincs kocsijuk! Mert a ház előtti parkolóban most, 4 óra 52 perckor ötvenöt gépkocsi áll, vagyis a százharminckét családnak több mint a felét névről vagy legalább foglalkozásról kellene Ismerni. Igaz ugyan, hogy azokról nem is igen van mit beszélni. Legalábbis itt, a ház előtti parkolóban nem. Persze, ezt a parkolót már így is kinőtte a ház. Kétoldalt szorosan egymás mellett állnak be a kocsik, s aki délután 5 óra után érkezik haza, az már nem is tud hova beállni. Hát csak megáll valahol. Este 9 és Hajnali 5 között a parkot szegélyező járdákon is egymást érik az autók, megbiccentve állnak egy-egy első és hátsó kerekükkel a járdán, a másik kettővel lent az úttesten. De még ott sem jut hely mindenkinek, úgyhogy mindennap négy-öt kocsi gazdája vállalja a följelentés vagy a helyszíni bírságolás kockázatát, és felhajt a park gyepére. De hát mégsem állhatnak meg az úttest közepén! Ma már nehéz lenne kideríteni, hogy tizenegy évvel ezelőtt takarékossági okból-e, vagy pedig azért nem terveztek nagyobb parkolóteret a tízemeletes Larsen- Nielsen típusú házak elé, jnert senki sem számíthatott a magángépkocsik ilyen ütemű szaporodására. De való igaz, hogy itt akkor még túlzásnak is tűnt ez az óriási leaszfaltozott térség, amelyen nyolc-tíz Trabant álldogált, s egy-egy öreg Moszkvics, Volkswagen, Fiat, (Folytatjuk) Sumonyi Zoltán | p[a| w[é~1l|- h|a|l| o|m