Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-28 / 175. szám

Tömeggyűlés Las Tunasban Kuba népe ünnepelt Bulgária 1309 éves Bulgária, az egyik legré­gibb európai állam. Törté­Tömeggyűlésen emlékeztek meg vasárnap Kubában a Moncada laktanya ellen inté­zett támadásnak, a „Felkelés napjának” 28. évfordulójáról. Huszonnyolc évvel ezelőtt zen a napon hazafias érzel­mű fiatalok egy csoportja, Fi­úéi Castro ügyvéd vezetésével, rohamot indított a karnevált ünneplő Santiago de Cubában a Moncada laktanya ellen. Jólfehet a katonaság a táma­dást visszaverte s az akció katonai szempontból kudarcot vallott, ez az ostrom volt a ■Július 26. mozgalom kiinduló­pontja. E mozgalom tagjai Castro vezetésével a Sierra Maeslra hegyei közül mind erőteljesebb rohamokat in­téztek a rendszer bástyái el­len, s végül sikerült megdön- teniük Fulgencia Batista gyű­lölt uralmát. A kubai forra­dalom győzelme óta a Monca­da ostromáról a felkelők nap­jaként emlékeznek meg. A központi ünnepségeket évente más-más városokban tartják, attól függően, hogy melyik város kerül ki győztesen a nevezetes évforduló tiszteleté­re indított munkaversenyből. Az idén a központi tömeg- gyűlést a kelet-kubai megyei székhelyen. Las Tunasban rendezték meg. A város főterén már a dél­utáni órákban több százezer, SOMOGYI •NÉPLAP kubai nemzeti zászlókat lo­bogtató ember várta a nagy­gyűlés kezdetét és Fidel Cast­ro beszédét. Az egybegyűltek délután 18 órakor nagy taps­sal és éljenzéssel fogadták Fi­del Castro köztársasági elnö­köt, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát, és az ország más vezetőit. A díszemelvényen foglaltak helyet az évforduló tiszteletére az országba érke­zett küldöttségek vezetői, köz­tük Humberto Ortega, nicara- guai nemzetvédelmi minisz­ter, a népi milíciák újonnan kinevezett főparancsnoka. Fidel Castro a nagygyűlés ünnepélyes megnyitása után kitüntetéseket adott át Las Tunas élenjáró dolgozóinak, majd Humberto Ortega lépett a szónoki emelvényre, hogy a nicaraguai kormány és a San­dinista Nemzeti Felszabadítá- si Front nevében köszöntse a nagygyűlést. Elmondotta, hogy Nicara­gua gazdasági helyzete nehéz, az Egyesült Államok gyakor­latilag blokád alá akar.ia von­ni az országot, és a hazaáruló burzsoázia az amerikaiakkal szövetkezve szabotálja a ter­melést. Kiemelte: Nicaragua következetesen küzd azért, hogy az ország békében, nyu­galomban építhesse jövőjét. Cedenbal a Szovjetunióban Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Nagy Népi Hu­llái elnökségének elnöke a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak meghívására vasárnap rövid pihenésre a Szovjet­unióba érkezett. Ortega után Fidel Castro lépett a szónoki emelvényre. Kuba gazdasági helyzetét ele­mezve, elégedetten szólt ar­ról, hogy az első félévben a kubai gazdaság a forradalom óta eltelt időszak legjobb .eredményeit e;rte el. Az ipar tíz százalékkal termelt töb­bet, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában, a szónok hangoztatta, hogy jó eredmé­nyek születtek a mezőgazda­ságban is. Castro méltatta a Szovjet­unióhoz és a szocialista orszá­gokhoz fűződő gazdasági kap­csolatok jelentőségét. Hang­súlyozta, hogy Kuba jó és ki­egyensúlyozott kapcsolatokra törekszik a nyugati országok­kal is, megemlítve, hogy Franciaországgal közösen ha­marosan vízi erőmű építésé­be kezdenek. A kubai köztársasági elnök kitért arra is, hogy június óta a sárgalázhoz hasonló tüne­tekkel járó trópusi járvány terjedt el, először Havanná­ban, majd az egész országban. A járvány kezdete óta az or­szág több mint kétszázezer la­kosa betegedett meg ebben a járványban; a halálesetek száma 113, s az elhunytak kö­zött 81 gyermek van. Castro általános egészségügyi hadjá­ratot hirdetett meg a trópusi járvány megfékezésére. Az elnök ezzel kapcsolat-' ban hangsúlyozta, hogy Wa­shingtonban különböző, a bakteriológiai hadviseléssel kapcsolatos tervek is születtek Kuba destabilizálására. Ezek között szerepeltek a különböző ipari létesítmények ellen intézendő szabotázscse­lekmények, terrorista me­rényletkísérletek az ország vezetői ellen. Beszámolt a legutóbbi ilyen próbálkozá­sokról, partraszállási kísérle­tekről és szabotázstervekről. Közölte, hogy legutóbb a hó­nap elején Matanzas tarto­mányban öt, az Egyesült Ál­lamokból érkezett ellenséges ügynököt vettek őrizetbe. A kubai származású ellenforra­dalmárok bevallották, az Egyesült Államokban képez­ték ki őket. A szónok kiemelte: Wa­shington Kuba környékén egymás után rendezi egyértel­műen provokatív hadgyakor­latait, s katonai manővereket hajt végre a kubai területen levő Guantanamo támaszpon­ton. A NATO Mons melletti, eu­rópai főhadiszállása előtti tüntetéssel kezdték hétfői napjukat és egyben az utol­só belgiumi menetszakaszt a Koppenhága—Párizs nem­zetközi békemenet résztvevői. „Atomfegyvermentes Euró­pát” — ilyen és a középha­tótávolságú rakéták elhelye­zése elleni más jelszavakkal vonult a tömeg a NATO épü­lete elé. Magyar küldöttség az atom­r | ■ I r ■ | es ellenes világkoníerencián Az Országos Béketanács képviseletében küldöttség vesz részt az 1381. évi atom­és hidrogénbomba-ellenes vi­lágkonferencián. Kovács Bé­lának, a HNF OT titkárának, az Országos Béketanács fő­titkárának vezetésével hétfőn elutazott Japánba a Hazafias Népfront és az Országos Bé­ketanács küldöttsége. A küldöttség a népfront képviseletében megbeszélé­seket folytat a japán Komeito Párt és más társadalmi és törnegszervezetek vezetőivel, valamint találkozik a japán békemozgalom vezetőivel. Libanon Izrael megsértette a tűzszünetet A WAFA hivatalos pa­lesztin hírügynökség hétfőn jelentette, hogy Izrael meg­sértette a tűzszünetet: az iz­raeliek és jobboldali libano­ni milicisták gépfegyvertü- zet nyitottak két falura Dél- Libánon középső szektorá­ban. A libanoni haladó és a velük szövetséges palesztin erők szóvivőjének közlésére támaszkodó jelentés beszá­mol arról is, hogy az izraeli légierő “épei hétfőn több íz­ben rpegsértették a libanoni légteret. A bejrúti állami rádió szerint egy izraeli hadihajó hétfőn a határtól mintegy harminc kilométerre északra megközelítette a partot, és ágyúval lőtte a zahrani- olajíinomító környékét. Pa­lesztin források nem erősí­tették meg a hírt, de közöl­ték, hogy az izraeliek jelen­tős haditengerészeti erőt vontak össze a libanoni partok mentén. Izrael az általa elfoga­dott tűzszünet ellenére to­vábbra is küld felderítő re­pülőgépeket Libanon fölé. Begin miniszterelnök ezt hétfőn a parlament külügyi és hadügyi bizottságában je­lentette ki, hozzátéve, hogy a berepüléseket nem tekin­ti a tűzszünet megsértésé­nek, és erről az álláspontjá­ról tájékoztatta az Egyesült Államokat is. zéserői, ennek mindössze annyi hatása volt, hogy jól bezárták a kapukat. Amikor a menet elhaladt az épület előtt, néhány résztvevő visz- szafordult és egy hatalmas transzparenst emelt a ma­gasba: „Európának nem sza bad a nukleáris háború had­színterévé válni” — állt raj­ta. A menet eddig több mint nelmi útján a népvándorlás korában indult el, amikor a bolgár törzs egyesült az­zal a hét szláv törzzsel, ame­lyik már az V—Ví. század­ban letelepedett a Duna mentén'. Bulgári i neve fül­ben szerepelt először nem­zetközi szerződésben, ami­kor a bolgár sereg győzel­met aratott a bizánciak fö­lött. Az új állam gyors fejlődé­sét több meghatározó tör­ténelmi körülmény segítette. Egyrészt a balkán-fél uiaeti szláv törzsek az új állam­ban találták meg azt a köz­pontot, amely köré tömörül­hettek, hogy védelmezzék magukat az erős bizánci bi­rodalomtól. Másrészt az újonnan létrejött állam há­rom megelőző civilizáció ía trák, a hellén és a római) anyagi és kulturális örök­ségének talaján indult fej­lődésnek. Létezésének első századaiban Bulgária köz­vetlen kontaktust. teremthe­tett a Bizáncban fennma­radt antik kultúrávál. Ugyan­akkor Bulgária történelmi­leg új típusú állam volt, amely nagyobb fejlődési le­hetőségeket tudott biztosí­tani, mint az öregedő Bi­zánc. A IX. században Bulgá­ria már jelentős hatást ki­fejtő európai ország volt fejlett kultúrával és a két szaloniki fivér, Cirill és Me­tód által létrehozott szláv ábécé (a glagolita. ábécé) alapján létrejött irodalom­mal. A kor európai dogma­tikusai, a csupán héber, gö­rög és latin nyelvet elisme­rő háromnyelvűség hívei ál­tal üldözött szláv írásbeliség Bulgáriában, lelt otthonra. Ott jött létre az a szláv nyelvű irodalom, amely ha­tással volt a többi szláv népre is. Dmitrij Lihacsov "szovjet akadémikus így ha­tározta meg ezt az' irodal­mat: „Az óbolgár irodalom már- az első lépéseitől fogva olyan irodalom volt, amely a tisztán bolgár kérdések mellett általános emberi és világnézeti kérdésekre is választ adott. A bolgár és az általános emberi témák­nak ebben az összekapcso­lásában áll a bolgár iroda­lom nemzeti sajátossága”. A feudális ellentmondások miatt Bulgária közel két évszázadon át Bizánc rab­sága alatt volt (1018—1186), 100 kilométert tett meg. A világ sok szolidaritási ps bé- ' keszervezete nevében azt kö" veteli a NATO tagállamoktól, hogy tegyék semmissé a brüsszeli úgynevezett kettős határozatot és tevékenyen épjenek fel az enyhülés és a rcpek békéje érdekében. Csupán Belgiumban több mint ezren csatlakoztak a menethez. az Ászén és Péter fivérek vezette népfelkelés nyomán lett ismét szabad állam. A bolgár nép történelmi osz- tályharcainakj egyik jelentős középkori eseménye volt az Ivajlo pásztor vezette pa­rasztmozgalom 1256-ban. A közép- és nyugat-európai parasztmozgalmaktól elté­rően a bulgáriai nem csu­pán, a helyi földesurak el­len, hanem a központi ha­talom ellen is irányúit. A cárt megölték, és a trónt a parasztok vezére fogla.ta <‘l. De mint minden középkori parasztmozgalom, két évi uralkodás után Ivaljo moz­galma is megbukott. A XIV. század végén (1396-ban) Bulgária ismét rabság alá l került, az Ázsiá­ból átözönlött oszmán nul­lám á többi balkáni állam­mal együtt Bulgáriát is el­önti. A közel öt évszázadon át tartó török elnyomás a feudális alárendeltség elké­sett formáival kötötte gúzsba a bolgár népet. Saját álla­miságától megfosztottan mégis ellenállt az asszimi­lációs kísérleteknek a bét évszázad folyamán felhal­mozódott írásbeli és szóbeli kultúrája segítségével. A bolgár nép nemzeti harcai­ban teljes erővel nyilvánul meg’ a tömegek történelmi szerepe. A szabadságért küz­dők seregéből kiviláglik Va- szil Levszki, a „szabadság apostoláénak alakja, aki Bulgária-szerte forradalmi bizottságokat hozott' létre, s aki „szent és tiszta köz­társaságról” álmodott. A nemzeti felszabadító mozga­lom az 1876-os áprilisi fel­kelésben érte el csúcspont­ját. A felkelés áldozatainak nagy számával és az áldo­zatok szabadságszeretetének erejével lett ismert. Majd a forradalmi mozgalom törté­nete elvezet Hriszto Botev, a gondolkodó és költő ön- feláldozásához. Botev a sza­badságvágynál és a szoká­sos hazafiságnál többet ha­gyott Bulgáriára — a kom­munizmus és az internacio­nalizmussal párosult h :izárt­ság jövőjébe vetet hi*.ét. A bolgár állam az '877— 78-as orosz—török háború után kelt ismét é'etre. Alig egy évtizeddel Balgára nemzeti .felszabadulasa után 1891-ben forradalmi marxis­ta párt alakult az országba'’. A párt ettől kezdve a bol­gár nemzeti történei an el­választhatatlan része. Amikor a fasizmus meg­próbált gyökeret verni Bul­gáriában, általános ellenál­lásba ütközött. Ba’.gáiia népe kommunista pártia vezetésé­vel már 1923-ban fegyverrel szállt szembe a fasizmussal, felkelése a nemzetközi mun­kásmozgalom történetében „az első antifasiszta fel« e év­ként” lett ismert. A fasiz­mus elleni harchoz a bolgár nép a szovjet néptől kapott támogatást és erőt. Bulgá­ria 1944. szeptember 9-én a Szovjetunió internacionalis­ta segítségével szocialista forradalmat hajtott végre és hozzákezdett a szocializmus építésének megvalósításához. Vladimir Topencsarov akadémikus AFOR KIRENDELTSÉG Kaposvár, Jutái út segéd­munkásokat felvesz Jelentkezés a kirendeltségvezetőnél. (85^26) Bár a hivatalos végered­ményt egyelőre még nem hozták nyilvánosságra, annyi bizonyos, hogy Mohamed Ali Radzsai Irán elnökének te­kinthető. Az eddigi minisz­terelnök megválasztásához kétség sem fűződhetett, a másik három jelölt ugyanis Radzsai megválasztására buzdította a tömegeket, így a befolyásos I KP jelöltjeként a 48 éves politi­kus az eddigi adatok szerint a lehetséges 14 millió szava­zatból 12,6 milliót kapott meg, csaknem kétmillióval többet, mint amennyit 1980 januárjában Baniszadr volt elnök. A mostani választásokkal egy újabb korszak zárult le Iránban. Ismeretesek az előz­mények: Baniszadr ellen egy­re izzóbb tüntetések robban­tak ki, s az ország vallási ve­zetője, Khomeini ajatollali végülis menesztette az elnö­köt. Az volt ellene a vád, hogy túl sok hatalmat össz­pontosított a maga számára. Máig sem tudni pontosan, hol rejtőzik Irán volt elnöke, aki az Irakkal harcoló katonák körében nagy rokonszenvet vívott ki magának. Az viszont tény, hogy a pa­pi vezetés vele együtt a bal­oldali mudzsahedin népi szervezet ellen is nagyszabá­sú kampányt indított. Több mint kétszáz embert végez­tek ki az elmúlt hetekben Iránban. Többségüket ugyan különböző közbűnténnyel vá­dolták, valójában azonban azért sújtotta őket a legszi­gorúbb büntetés, mert Bani­szadr hívei voltak, vagy a Mudzsahedinek soraiba tar­toztak. Jó lenne azt hinni, hogy az újabb elnökválasztással, Ba­niszadr jogfosztásával most már lecsillapodnak a kedé­lyek. Erre azonban kevés a kilátás. Igaz, Radzsai szemé­lyében Khomeini elkötelezett híve került a magas közjogi méltóságba. De vajon annak idején Baniszadr nem tarto­zott-e ugyancsak az iszlám főpap legszűkebb környeze­téhez? S bizonyára folytató­dik a hajsza a volt elnök és hívei után. Hivatalosan a mudzsahedineket vádolták az IKP Székházának fölrobban­tásával, noha erre vajmi ke­vés a tárgyi bizonyíték. A ke­gyetlen megtorlás légkörében mindenesetre elterelődik a fi­gyelem Iránban a múlt év ősze óta Irak ellen viselt há­borúról, s ez újabb problé­mák forrásává válhat. Szembetűnő, hogy a papi vezetés az utóbbi időben — fenntartva az éles amerikael- lenes irányvonalat — egyre nyíltabban szovjetellenessé vált. A baloldali erők felszá­molása, a Szovjetunióval szembeni demagóg fellépés mindenképpen gyengíti a rendszer antiimperialista te­kintélyét, i többet árt, mint használ. Ebben a helyzetben a „hit­hű iszlám forradalmár” híré­ben álló, korábban a légierő­nél szolgait Radzsai elnökké választása nem okozott meg­lepetést. Ellentéte régi kele­tű volt a korábbi elnökkel, ami kifejezésre jutott abban is, hogy az elsők között lépett föl Baniszadr-ral szemben. Kérdés, hogy az iszlám köz­társaság világi teendőit mennyire tudja majd külön­választani az egyházi funk­cióktól. Mindenesetre intő példa lebeghet előtte: Bani­szadr egyik legfőbb hibája az volt, hogy az iszlám keretei között lépést szeretett volna tartani korunkkal. Gy. D. „Atomfegyvermentes Európát” Az atomfegyverkezés megállítását sürgető békemenet, amelynek résztvevői június 22-én Koppenhágából indultak, már közelednek Párizshoz. A képen a népes menet a belga fővá­rosban. (Telefoto — AP—MTI—KS) Noha a főhadiszállást elő­re értesítették a menet érke­Baniszadr után Radzsai

Next

/
Oldalképek
Tartalom