Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-25 / 173. szám
Arcok a kánikulában Az a bizonyos Kapos A városba fulladó víz Beköszöntött az igazi nyár. A hőmérő higanyszála elkerülte a 32 fokot. Aki csak teheti, szellős helyre, lefüggönyözött szobába menekül. A szerencsésebbek vízparton, hűtött üdítők társaságábán töltik szabadságukat. Vannak azonban szép számmal plya- nok is, akiket a kötelesség most is a munkájukhoz szólít, bármennyire tűz a nap, A Dorottya teraszán jég-, kockával hűsítik italukat a vendégek. Alig tíz méterre tőlük négytagú aszfaltozóbrigád küszködik a hőséggel és a fojtó gőzzel. Libái Pál és munkatársai az Engela utca járdáját építik: — Háromszáz fokot mutat a keverőgép hőmérője, de legalább ötvenet csal. Ennyivel több lehet a belső térben. A levegő hőmérséklete nekünk meg se kottyan. Persze azért melegünk van. — Mennyit dolgoznak naponta? — Munkája válogatja. Általában kettőt fordulunk naponta a telepről, s ebben a tartályban négy és fél köbméter aszfalt fér el. Van, amikor csak éjfélre érünk haza. — Mivel hűsítik magukat? A távolba mutat: — Ott a csap. Ha megszomjazunk, megeresztjük. Igaz, hogy ilyen időben onnan i* meleg víz folyik ... Falatozás közben találtuk Szabó Lászlót, a kaposvári Volán autóbuszvezetőjét. Egy óra pihenője rövidesen lejár, nemsokára indul az 1-es helyi járattal. . — Hány fok lehet most a vezetőfülkében ? — Nem mérem, de negyven biztosan van. — Hogy bírja? — Kilenc éve csinálom 11 — És az utasok? — Melegben nehéz elviselni a zsúfoltságot. Nemrég is összeesett egy hölgy a délutáni csúcsforgalomban. — Mivel hűti magát? — Négy ballon szóda fogy naponta. Ezt mind a buszosok isszák meg. Persze, műszak után egy üveg sör vagy egy hideg fröccs is szóba jöhet. — Mivel tölti a szabadnapját? —Ha meleg marad az idő, kimegyek a telkemre, ha rosszra fordul, otthon pihenek. Elsőéves péktanulók dolgoznak a Május 1. utca sütödében. Nyári gyakorlatukat töltötték, tegnap volt az utolsó munkanapjuk. 280 fokon sül a kenyér, amelyből nyolc mázsát készítettek naponta. Ekkora mennyiséget előállttá- ■ ni nem gyerekjáték. Számfira János: — Nagy a hajtás, de mégsem a főnök, hanem a kemence izzaszt meg bennünket. A vetőnek ötveníokos meleget kell elviselnie. — Ilyenkor megy el a pék kedve a szakmától? — Erről szó sincs! Az őszszel mindnyájan tovább folytatjuk. Ez a mesterséggel jár. A Kapóst a somogyiak és a tolnaiak folyóinaik mondják, pedig inkább csak egy nagyobbacska pataik. Persze érthető, hogy beszédünkben fölimagasztosul: Tiszánk vagy Dunánk nem lévén így becsüljük meg e számunkra jelentős folyóvizet. De vajon becsüljük, őrizzük-e másképp ? Avagy megelégszünk azzal, hogy van, itt folyik? A Kapos-partom a városon kívül megfigyelhető a kisebb-nagyobb kiterjedésű vízi világ — már amennyit meghagyott belőle a nagyüzemi gazdálkodás. A vízpart Kaposváron és közvetlen környékén a legelhanyagoltabb. A víz zavaros, többnyire büdös is. Már látványnak sem kellemes. Maga a folyó és közvetlen környéke egymást erősítőéin taszító, hétköznapi használatra — pihenésre, fürdésre, horgászásra és hasonlókra — alkalmatlan— Akkoriban, amikor körülményes volt kijutni a Balatonhoz, és nem is mindenki engedhette meg magának, hogy oda menjen, nem hiányzott nekünk a magyar tenger; szünidőben állandóan fürödtünk: lementünk reggel a Kapósra, ha- zasaaladtunk ebédelni, aztán vissza a vízhez. Tiszta volt, majdnem áttetsző. Halak is úszkáltak benne; néha látni is lehetett őket. Sok régi kaposvári mesél így a gyerekeinek, avagy a korábbi állapotokat nem ismerő „jöttmenteknek”. P'ürdés, tisztálkodás, pihenés, halfogás... Az ember mindig becsülte a vizet, elfogadta sokféle adományát, A nagy és a kicsi vizet egyaránt — mint környezetének elengedhetetlen kellékét. Az sem véletlen, hogy amióta megtanultunk pihenni, szabadságot kivenni, üdülni, azóta általában valamilyen víz mellé „menekülünk” megszokott környezetünkből. Varga Dezső, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője pécsi irodájában vaskos dossziékat lapozgat A Kapos szennyezéséért 1980-ban a Kapos- pla&t 170 ezer forintot fizetett, a Patyolat kilencvenezer forint bírsággal adózott ugyanezért, a cukorgyár hétszázötvenezer forinttal „gazdagította” a kasszát A legnagyobb vízszennyező a szennyvíztisztító telep — ezt a helyezést majdnem hárommillió ’ forint bírsággal „honorálták”. — Az első jelentős „lökést” Kaposvár területén kapja a folyó; az itteni szennyezés Dombóvárig tönkre teszi a vizet. A Kapos belefullad Kaposvárba. Dombóvár alatt javul csak némiképp a víz minősége. — Mennyire fontos ennek a kis víznek a védelme? — Nem hiszem, hogy különösebb rangsort lehetne állítani; minden víz védelme fontos. Más az, hogy a körülmények mit engednek meg! Természetes, hogy az anyagiakból elsősorban a Balatonnak és a fontosabb üdülőkörzeteknek: jut, no meg a leginkább veszélyeztetett területeknek. A Kapóst egyikhez sem lehet sorolni. — Ezek szerint le kell mondanunk arról, hogy ez a víz és partja a környékén élőket szolgálja? — Szabad idő eltöltésekor, kiránduláskor a mellékágakat kell keresni. De ez nem azt jelenti, hogy a Kapóst sorsára hagyják. Épül már az új szennyvíztisztító telep, e tény közismert. A Patyolat az idén már megszünteti a közvetlen szeny- nyezést, a cukorgyár is tesz lépeseket... A helyzet már ma jobb, mint néhány éve. — Nem késtünk el? — Tudom, ma nagyon sok a vészjósló, tragédiát „beharangozó” hír. Nem szívesen erősíteném B pánikba esettek táborát; igen bonyolult volna részletesen leírni a helyzetét, és a közvélemény ellenszelében nehéz megértetni, hogy miért lehetünk derűlátóak.' A technikai forradalom kezdetén sem látták sokan, hogy miféle óriási ugrás következik. Ez a technikai forradalom követelte többek között „adóinak” a környezetszennyezést Sajnos. Nem túlzás, ha azt mondom; most a biológiai forradalom küszöbéin vagyunk. Nem tudom, hogy ez miféle áldozatot kér majd az emberiségtől; bár tudnám! Abban azonban biztos vagyok, a szakirodalom legújabb publikációit olvasva, hogy ez a biológiai forradalom a vízvédelemben óriási eredményeket hoz majd. — S ha példának veszem azt, hogy majdnem minden településen a szennyvíztisztító telepek lettek a legnagyobb vízszennyezők. — Biztosítékot adni ma éem tudunk, de adassék meg neküník, szakembereknek szakismereteink alapján, az optimizmus lehetősége.. 1 — ... s csatlakozhasson ehhez a maga módján a szak- és nem szakemberek környezetíéltő borúlátása, nyilvános fórumokon elhangzó segélykiáltása! Hogy mindannyian éberek maradjunk. Kovács Árpád, a vízügyi igazgatóság környezetvéde- lemmel foglalkozó osztályának veaetőhelyettese mondta: — A ;,eég” területén a pécsi víz és a Kapos a legszennyezettebb. A Kapós a somogyi megyeszékhely előtt másodosztályú, öntözésre és egyebekre jó, enyhén szeny- n.yezett. Kaposvár alatt nagyon szennyezett, negyed osztályú, vízhasználatra közvetlenül nem alkalmas. Ez a helyzet a kaposvári szennyvíztelep fölépülése után jelentősen javul majd. — És az a bizonyos Kapo«, amelyikben apáink tűnődtek? _ 777 Im J . (Folytatjuk.) Laithár Péter Piacikörkép Az idénybérbeadásból származó jövedelmek adóztatása Megyénkben, főleg a Balaton-parton sokan egészítik ki jövedelmüket azzal, hogy üdülőjüket vagy lakásukat (esetleg annak csak egy részét) üdülés céljára bérbe adják. Az így szerzett jövedelem után azonban természetesen adót kell fizetni. Ha a bérbeadás idegenforgalmi szerven keresztül történik, akkor a tulajdonosnak nincs különösebb tennivalója az adózással kapcsolatbanA továbbiakban csak arról lesz szó, amikor a bérbeadás idegenforgalmi szerv közbejötté nélkül történik. Ilyenkor általános jövedelemadót kell fizetni: helyiségnek üdülés (pihenés) céljára történő hasznosítása és egyes esetekben Ingyenes átengedése, földterületnek (udvarnak, kertnek) üdülés (sátorverés, lakókocsi-elhelyezés) céljára történő bérbeadása esetén. Ha az üdülő, családi ház,’ lakás használója (bérlője vagy tulajdonosa) a helyiséget üdülés céljára belföldi vagy külföldi magánszemély, illetőleg külföldi jogi személy részére ellenértékét — részben vagy egészbe» — át kívánja engedni, köteles ezt évenként, legkésőbb a tényleges átengedés napján a helyiség fekvese szerint il— - Loují letékes adóhatósághoz írásban bejelenteni. A bérbeadásról — ingyenes átengedés esetén is — adóbevallást kell benyújtani az adóhatósághoz a bérbeadás- vagy az átengedés rpeg- szűnését követő 15 napon belül. Ennek elmulasztása esetén a hatóság a rendelkezésére álló adatok alapján állapítja m^g az esedékes jövedelemadótHelyiségnek üdülés céljára történő átengedése esetén a fizetendő jövedelemadó alapja — akár ellenértékért, akár Ingyenesen történt az átengedés — nem lehet kisebb annál az összegnél, mint amit a vendég hasonló esetben az idegen- forgalmi szerv útján, fizetett volna. A jövedelemadó alapjának megállapításánál — abban az esetben, ha az átengedés ingyenesen történt — a 14 éven aluli gyermeket, továbbá a bérbeadónak és házastársának egyeneságbeli rokonait, testvéreit, ezek há- zaslársait és gyermekeit számításon kívül kell hagyni, függetlenül az igénybe vett vendegé.iszakak szamától. Egyéb Ingyenes átengedés ,, eseten — az elszállásolt személyek számától függetlenül — évenként összesen legföljebb 14 vendégéjszakát lehet a jövedelemadó alapjának megállapításánál figyelmen kívül hagyni. (Pl* a íóberlő lakásának _ egyik napra engedi át olyan két személy részére, aki a hozzátartozói körön kívül esik. Ebben az esetben — mível az átengedés (12x2) 24 vendégéjszakára történt — a jövedelemadót (24—14) 10 vendégéjszaka után kell megfizetni.) A jövedelemadót a bruttó (ingyenes átengedés esetén a feltételezett) bevétel alapulvételével kell megfizetni. Amennyiben ez az összeg az évi 50 000 forintot nem haladja meg, az adóhatóság 30 százalékos adókulcs alkalmazásával számítja ki a jövedelemadót- Évi 50 000 forinton felüli bruttó bevétel esetén az adókulcs (az összegtől függően) 35— 60 százalék. Udvarnak, kertnek sátorverés és lakókocsi-elhelyezés céljára történt bérbeadása esetén a jövedelemadó alapját a bruttó bérjövedelem 80 százaléka képezi. Az így kiszámított adóalap után (amennyiben ez nein» nagyobb mint évi 12 000 forint.) R százalék jövedelemadót kel! fizetni. (Pl. ha az udvar bérbeadásából szármázó bruttó bevétel 14 000 forint, akkor az adóalap ennek a 80 százaléka, azaz 11 200 forint, melynek 6 százalékos jövedelemadója 672 forint- Az évi 12 000 forint feletti jövedelem esetén (az ősz- szegtől függően) s jövedelemadó kulcsa 15—75 százalék.) „ Azoknak, akik iidiúé* féljjára helyiséget engednek át, bevételi nyilvántartást kell vezetniük. A bevételi, nyilvántartás — melyet az utolsó bejegyzéstől számított 5 évig meg kell őrizni — az egyéb nyomtatványokkal együtt az adóhatóságoknál szerezhető be. Az utóbbi években divatba jött az úgynevezett cse- reüdülés. Ez nem minősül ingyenes átengedésnek, következésképpen ilyen esetben a jövedelemadót meg kelt fizetniA helyiség bérbeadása (átengedése esetén a jövedelemadón felül üdülőhelyi dijat is kell fizetni. Ez a kötelezettség azokra vonatkozik, akik az üdülőhelynek az egészségügyi miniszter által kijelölt területén nem állandó lakosként tartózkodnak. Ennek összege személyenként és naponként Siófokon, Balatonföldváron és Boglárlellén 10, egyéb üdülőhelyen a megyében 6, külföldi állampolgárok esetén 15, illetve 12 forint. A munkaviszonyban nem álló kiskorúaknak és főiskolai, egyetemi hallgatóknak nem kell üdülőhelyi díjat fizetniük. A vendéget terhelő tételes üdülőhelyi díj nem érinti az üdülőtulajdon után fizetendő díjálalányfizetési kötelezettséget, mely kötelezettség a tulajdonost (haszonélvezőt) terheli- A díjátalány mértéke évi 500 forint. A bérbeadást (használatra átengedést) a tulajdonos (bérlő vagy haszonélvező) 48 órán belül köteles bejelenteni a helyi tanács egészség- ügyi szakigazgatási szervéhez» . Horváth János :) l ’ m _ . tótiSaií, megyei Uuiacs Vetélkedés a vevőért A tegnapi kaposvári hetipiacon nem volt könnyű dolguk az árusoknak: alaposan meg kellett „küzdeniük” a vevőért, ugyanis ez utóbbiak voltak kevesebben. Nem csoda, hiszen hónap vége van, és laposak a pénztárcák. Ehhez képest az árak viszont magasak voltak. A szemlélődést a csarnokban kezdtük, ahol a golyóstoll majd belepirult, amikor azt kellett a jegyzetfüzetbe vésnie: a rókagomba és a vargánya kilója 90 forint. A szegfűgombáról nem is szólva: félliternyit 20 forintért kínáltak, és a mérleg szerint 1 liter 20 deka, azaz ennek a fajtának kilója 200 forint volt. Galambicát negyvenért lehetett, kapni. Tejfölt literenként 30 forintért, túrót kilónként 28 forintért adtak. Tojást 1.60—1.80-ért árultak. A baromfipiacon a két és fél kiló körüli pecsenyekacsa ára 130—140 forint volt. A csirke kilója 50, a tyúké 40 forintba került. Megjelent a csemegekukorica. A szebb csövekért 3 forintot kértek, de aki el is akarta adni áruját, az kettőért kínálta. Körtéből nagy mennyiseget hoztak az árusok, az ár változó volt. 6 forintért adták a kisebbeket, a jó zamatú, ökölnyi gyümölcsért viszont 12 forintot is elkértek. Hasonló volt a helyzet az almával. Elsősorban annak az árusnak a portékáját dicsérték, aki 6 forintot kért érte, aki pedig 10-ért árulta, azt nagy ívben elkerülték. Nem olcsó mulatság nagy &£inú rmglóvai megtölteni a szatyrot: 10 forintnál alább nem adták. Az apró szilva kilója 6 forintba került, áin ez sem volt túlságosan kapós. A franciabarack apraja 10-ért kelt el, a szébbeket lk-ért kínálták, sőt néhány helyen 22 forintért próbálták a vevőre tukmálni. Persze a piacra járók jól tudtak, hogy énnél jóval sz.ebb gyümölcsöt árultak a hét. elején a boltokban 17 forintért. A görögdinnye ára tovább csökken. Általában 12 forintba kerül egy kiló, de az egyik standon 9-ért adták. A málnából már csak mutatóba hoztak — 20 forint volt kilója —, és sárgabarackot, meggyet is csak néhány helyen láttunk. A/, előbbi ára 8—12 forint körül mozgott, az utóbbit, a fajtától függően, 8—14 forintért adlak. Zöldségfélékből bőven volt. A sárgarépa csomója 3, a petrezselyemé 4 forintba került. A vöröshagymát 8—10 forintért adták, a fokhagymáért pedig 40 forintot kértek. Burgonyát 6-ért vettek, a nyolcíorintosért nem tolongtak. A paradicsom kilója 20—25 forint között volt, az igazán szép paprikaért 30 forintot is elkértek. A lecsónak valót helyenként 8 forintért adták, de a 10 forint volt a gyakoribb. Az uborka minden méretben ott sorakozott a pultkon. Salátának valót az ügyes vevő 2 forintért is kapott, aki a kovászolni valót kereste, annak 5—6 forintot kellett fizetnie. A csemege- uborkát 8 forint alatt nem adták. A zöldbabot viszont igen. d. r.
