Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-21 / 169. szám
Egy város újjászületése \ Mairynr^Tár. • rójd váró« szép fii, fejlődik. \ közelmúltban több múenlck épületet, szobrot állítottak helyre. Helyreállított barokk épületek a régi városközpontban Az építőipari szolgáltatásról Megbízások és számlák Részlet a magyaróvári várból (MTI-fotó — Fényes Tamás felv. — KS) ■ A szolgáltatásokkal általában, az építőipari szolgáltatásokkal pedig különösen elégedetlenek'vagyunk. Elég körülnéznünk környezetünkben, s tapasztaljuk, hogy az elmúlt evekben mennyivel gyarapodott megyénk: viszont mindenki újat épített, még akkor is. ha a régi létesítményt célszerűnek át lehetett volna alakítani, s ezért a szolgáltatási színvonalról szinte nem is lehet beszélni. Hihetetlenül sokat kell járnia annak, aki vala-- milyen kisebb -javítást kivan elvégeztetni. A VI. ötéves tervben megyénkben -is kiemelt jelentőséget kap a lakásállomány korszerűsítése, bővítése. Célunk az is. hogy újításokkal az elavult lukasokat komfortossá, a kényelmesebb élet követelményeinek megfelelővé tegyük. Somogy megyében 1981— 85. között majdnem hatezer lakás épül házilagos kivitelezésben, és számottevő a Balaton-parti üdülőépítés is. Az építőipari vállalatok és a nagyobb szövetkezetek szervezetük és a kiemelt építési feladatok miatt nem tudnak részt venni ebben a tevékenységben. A magánerős vagy a magánerőből készülő lakások kivitelezése jórészt a kisiparosokra hárul. Kisiparosok és kontárok Megyénkben mintegy kétezer kisiparos dolgozik az építőipari ágazatban. Sok olyan építőipari szakmunkás van, aki a vállalatoknál és szövetkezeteknél elvégzett munkája után a magánépítkezésekből is kiveszi részét. A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy munkaviszony mellett kapjanak engedélyt és segítsék a lakossági igények egyre teljesebb kielégítését. Sajnos, néhányan ezek közül a munkások közül főállásukat csak pihenőhelynek használják; a jövedelemszerzés fő forrásául a magánépítkezéseket választják — úgy, hogy a szükséges képesítésük nincs meg és a szükséges engedélyeket • sem szerzik be. Ezek az úgynevezett szakmai kontárok, akik minőségben 'nem tudják produkálni azt, amit joggal elvárnánk tőlük. Vannak olyanok is, akik semmiféle engedéllyel nem rendelkeznek, dé igazi vámszedői a konjunktúrának: engedély nélkül vállalt munkákkal napi ezer forint bért is kikötnek, és természetesnek tekintik, hogy az építtetők az étkezés mellett 6 „mesterek" kapacitásának megfelelő mennyiségű italt is biztosítsák. Árellenőrzéseink sajnálatos tapasztalata, hogy munkájuk nagyon sok esetben nem felel meg az alapvető mennyiségi és minőségi követelményeknek. Napi bérükkel munkavégzésük nem áll arányban. Az emberek többsége életében. csak egyszer épít, ezért fontos felhívni a figyelmet a törvényes lehetőségekre. Sok esetben a tájékozatlanság az, ami a vélt olcsóbb megoldás választására ösztönzi az építtetőket. 1980-ban öt kötetben, mintegy kétezer oldalon jelent meg a kisiparosok építőipari árgyűjteménye. Ez a kiadvány tartalmazza az egyes munkanemekhez szükséges anyagmennyiségeket, költségeket és a felszámítható díjakat. Ebből az árgyűjteményből választottam ki olyan tételeket, amelyek egy magánépitkezés során a leggyakrabban előfordulnak. Néhány gyakori ár A felmenőfalazásért kismértékű I. osztályú téglából köbméterenként lakásoknál 222 forintot, egyéb épületeknél 256 forintot lehet kérni munkadíjként. Üreges, illetve blokktégla használata esetén a lakásoknál 139, az egyéb épületeknél 160 forint a fölszámítható díj; falazóblokk esetén 124, illetve 139 Hazánk és Kelet-Európa Politikai, katonai, ideológiai együttműködés A nemzetközi helyzet alakulásának megfelelően a tagállamok egyre nagyobb figyelmet fordítottak politikai együttműködésük bővítésére iá. Az évek során, a Politikai Tanácskozó Testület vált a jelentős külpolitikai kérdésekben való állásfoglalások egyeztetésének legfontosabb fórumává. A katonai integráció továbbfejlesztése érdiekében 1969 márciusában létrehozták a Honvédelmi Miniszterek Bizottságát, a Katonai Tanácsot és az Egyesített Fegyveres Erők Főparancsnokságát is. A szóéra lista országok a sokold alté együttműködés fejlesztése mellett nem hanyagolták el a kétoldalú kapcsolatok erősítését 6em, 1965i—72 között megújították barátsági, együttműködési és kölcsönös / segítségnyújtási szerződéseiket, illetve ilyet kötöttek az NiDK-vaA. Az önmagát elszigetelt Albániára a hatvanas években csak a kínai kulturális forradalom gyakorolt némi külső hatást (példátö számos vezető pártkádert vidékre küldtek; csők kerítették a háztájit, 1967-ben beaárták az országban föllelhető 2169 mecsetet és templomot.; még a vörösgáax&sták is megjelentek). Némi javulást jelen0 SOMOGYI NÉPLAP tett, hogy Albánia 1968—71 között helyreállította diplomáciai kapcsolatait Görögországgal, Bulgáriával és Jugoszláviával. A Varsói Szerződés tagállamai közül egyedül Románia tartott fenn változatlanul jó . kapcsolatokat a Kínai Népköztársasággal. 1970 —71-ben R. Nixon Bukarest- be, N. Ceausescu pedig Washingtonba látogatott. Románia nem vett részt a többi európai szocialista ország 1968 augusztusi csehszlovákiai közös katonai segélynyújtási akciójában sem. A hatvanas évek végétől » — sok múltbeli konfliktus és sikertelen föderációs kísérletek emlékével terhelt — balkáni országokban megerősödtek az összbalkáni együttműködés jelentős javítását célzó törekvések. Ezt egyes vitás kérdések időnkénti kiújulása sem akadályozta meg. A kelet-feözép-euirőpai szocialista országok együttműködésében. egyre nagyobb szerepet kapott az ideológiai munka, tekintettel arra, hogy az enyhülési folyamat előrehaladtával a két világ- rendszer közötti harc a gazdasági-ideológiai területre tevődött át. Az ideológiai együttműködés és a burzsoá propaganda föllazító tevékenysége elleni együttes. küzdelem alapját az azonos társadalmi-politikai célok és a marxizmus—lenuúzmus elvei jelentik. Ez azonban nem zárja ki, hogy bizonyos konkrét kérdésekben eltérő, sőt ellentétes álláspontok alakuljanak ki. A marxista elmélet fejlődésében is előfordulhatnak eltérések. A különbségek nem akadályozzák a kommunista > pártok együttműködését, ha csak ezek nem fajulnak egészen szélsőségessé, mint például az Albán Munkapárt esetében. A múlt tapasztalatai alapján a pártok általában arra törekszenek, hogy az ideológiai véleménykülönbségek ne gyakoroljanak kedvezőtlen hatást az államközi politikai-gazdasági kapcsolatok fejlődésére, és ne vezessenek ezek megszakadásához. A véleménycserét és az álláspontok közelítését szol- . gálják a rendszeresen megtartott nemzetközi elméleti konferenciák is. Más hasonló értekezletek az antikom- munista jdeológia elleni harc kérdéseivel foglalkoznak. Az összehangoltabb ideológiai együttműködés megvalósítására a Szovjetunió, az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország és Bulgária 1972-től' egyezményeket kötöttek. A kelet-közép-európai országok 1949—72 közötti tapasztalatai megmutatták, hogy a szocializmus építése hosszú, bonyolult, . ellentmondásoktól sem mentes folyamat. Különöse» fontos. hogy a társadalmi-gazdasági épitőmunkát irányitó kommunista pártok kellő időben vizsgálják meg és oldják meg a kialakuló ellentmondásokat, mert ellenkező esetben, a föllialimozódó feszültségek súlyos konfliktusokhoz vezethetnek. A szocializmus alapjainak lerakása, majd a fejlett szocialista társadalom fölépítését célzó tevékenység során elért eredmények, a kialakult nehézségek és ezek. megoldásai egyértelműen igazoltak azt a lenini koncepciót, hogy a szocializmus építése sorén az általános törvényszerűségeket és a nemzeti sajátosságokat egyidejűleg kell alkotó módon figyelembe venni. A kelet-közép-európai szocialista országok fejlődésének évtizedei azt is bebizonyították, hogy a szocialista rendszer fiatal, erősödő társadalom, amely a gazdasági, politikai, ideológiai változások, a nemzetközi' helyzet alakulásai nyomán állandóan fejlődik. A szocializmus folyamatos »'keres építése érdekében állandóan törekedni kell a politikai intézményrendszer és a gazdaságirányítás tökéletesítésére, a változó helyzetet adekvát módon tükrözni képes rugalmas szervezeti formák kimunkálására. A kelet-közép-európai szocialista országok 1949—72 közötti fejlődése egyértelmű* en bebizonyította a szocializmus társadalmi-gazdasági rendszerének életerejét, fej- lödőképesséaét. valamint a térség népeinek azt a szilárd elhatározását, hogy jövőjüket visszafordíthatatlanul a marxizmus—lenini/mus eszméinek megvalósításához kötik. Molnár Tamás (Folytatjuk.) forint a köbméterenkénti munkadíj. Az oldalfalvakolatok készítése mészhabarccsal felületen 27, illetve 31,10 forintba.kerülhet négyzetméterenként. A mennyezetvakolat négyzetméterenkénti ára 33,30, illetve 38.50 lehet. Ács—állványozó munkák közül a borított gerendafödém készítése felső deszkázassál és alsó nádazással 25 négyzetméterig 36,70. illetve 42.20 forint négyzetméterenként. Torokgerendás vagy egyállószékű szelemenes nyeregtető készítése 6 méteres fesztávig (25 négyzetméter fölött) négyzetméterenként 29.30. illetve 33.60 forintba kerülhet. Torokgerendás gerincszelemenes nyeregtetőt faragott fából 12 m fesztávig és 25 négyzetméterig lakásoknál 40, egyéb épületeknél pedig 44,20 forintért, 25 négyzetméter fölött 36,70, illetve 41,10 forintért vállalhatnak. A hornyolt cserépfedés alá történő lécezés ára 7,55. illetve 8.70 forint négyzetméterenként. Ha palafedés alá léceznek, akkor négyzetméterenként 11,10, illetve 12,80 forintot kérhetnek. Az ereszalj deszkázass gyalult hornyolt deszkából négyzetméterenként 23.10. illetve 26.60 forint. A tetőfedőmunkák közül a 40x40-es műpalafedés lécezésre 45 fokos tető alatt 15,20, illetve 17.40 forintba. 45 fokos tető fölött pedig 22,80, illetve 26.30 forintba kerül négyzetméterenként. Hullámpalafedés ára 250x110-es lemezzel 1,5-es hullámátfedéssel, csavarozva tömítőzsinórral négyzetméterenként 16,20, illetve 18.20 forint. A hornyolt cserépfedés normál kivitelben négyzetméterenként 16,80, illetve 19,30. A burkotoknál a mozaik- lap-burkolat ára lakásoknál 30,60, egyéb épületeknél 35,10 forint, a kőagyaglapé pedig 62,50, illetve 72 forint. Csempeburkolat készítéséért 79,50 és 91,40 forintot lehet kérni. Lécparketta-készí- tés szegezéssel és durva csiszolással négyzetméterenként 57,80, illetve 66,50 forintba, szőnyegpadlófektetés pedig 42,10, illetve 48,50 forintba kerül. A szobafestő és mázolómunkák közül a háromszori fehér meszelés ára 2,90, illetve 3,30, az enyves festésé előfestéssel 4,20 és 4,85 forint. Diszperzittel oldalfalon és mennyezeten két rétegben 7,30 és 8,35 forint négyzetméterenként. Falkárpitozás könnyű papírta- pétávál, papíraljzat nélkül — belga vagy finn tapétával — négyzetméterenként 24,20, illetve 25,10 forint. Mester és segédmunkás Egy átlagos tel.iesítmény- nyel dolgozó kőművesmester egy munkanapon kisméretű téglából 3—4 köbméter téglafalat tud fölépíteni, ezért a munkáért 700—900 forintot számolhat föl. Ebben az árban minden olyan szükséges segéderő, illetőleg a kiegészítő munkaerő bére is benne van. amelyik a megfelelő munkavégzéshez szükséges. Egy Sx6-os üdülőépület szerkezeti falait B 30-as téglából egy kőművesnek 2—3 nap alatt kell I. osztályú minőségben elkészíteni, ezért 2500—3000 forint munkadíjat számolhat föl. Előfordulhat, hogy a kisiparos is kénytelen az irányárnál magasabb árat fölszámolni, különleges körülmények esetén. Ezt azonban mindig célszerű előre tisztázni, s az eltérő díjakról a kisiparos tételes számlát köteles adni. Ezek az irányárak a földszintes és az egyemeletes házak kivitelezésére vonatkoznak. A hat méter párkánymagasságot meghaladó épületeknél az emelőgépek alkalmazása miatt a kisiparos is többletköltségeket számolhat föl. Többletköltséget kénytelen vállalni az a megrendelő is, aki npm helybeli kisiparossal dolgoztat, hiszen fizeti utazási, étkezési és esetleges szállásköltségét is. Előfordulhat, hogy az építtető olyan munka elvégzését igényli, amelyre az árgyűjteményben nincs megfelelő vagy hasonló tétel: ilyen esetekben a kisiparosnak rezsi órabér fölszámolására van lehetősége. Szakmunkás esetében ez az órabér 55 forint, betanított munkás eser tében 45 forint, mint segédmunkás esetében 35 forint lehet. A magánerős kivitelezéseknél gyakori a kalákában történő építkezés. Ilyenkor az építtető által biztosított — baráti, munkatársi, rokoni stb. — munkaerő teljesítményének elszámolására lehetőség van az építtetők és a kivitelező közötti megegyezéssel. A kontárokkal építtető kiteszi magát annak a veszélynek is, hogy a szakszerűtlen vagy hibás kivitelezés esetén a hiba kijavítása, illetőleg kijavíttatása jogi problémákat okoz, avagy egyszerűen lehetetlen. A kisiparossal végeztetett munka esetén ilyen veszélyekkel a meg- rendelőpek nem kell számolnia. A kisiparos már csak jó híre érdekében is vigyáz a munka minőségére, másrészt az el nem ismert hibás munka esetén az iparhatóság és a Kiosz is a megrendelő segítségére siet. A kontárok nemcsak szabálytalanságokat követnek el, hanem kijátsszák az adó- rendelkezéseket Is. Illegális tevékenységük épp ezért hivatalból üldözendő. A hatóságok nemcsak a kontárok-, kai, hanem az őket foglalkoztatókkal szemben is eljárhatnak. Több eset tapasztalata alapján a magánépítők figyelmét érdemes fölhívni arra, hogy a kivitelezésre vonatkozó megállapodásaiknak legalább az alapvető pontjait feltétlenül foglalják írásba. Ezzel nagyon sok kellemetlenségnek elejét vehetik. Segít az építőipar Megyénk építőipari vállalatai ma már több olyan kérdéssel foglalkoznak, amely megkönnyíti e nehéz feladatnak a megoldását. Elkészültek a panelból építhető családi házak tervei. Szívesen adnak el, szállítanak a helyszínre kész betont, biztosítanak elfogadható áron építőipari gépeket is. Építőipari szervezeteinknek azonban még nagyon sokat kell tenniük az építőipari szolgáltatások segítésében, a szolgáltatások színvonalának emelésében. Építőipari szövetkezeteink közül a siófoki, a nagyatádi, a somogyvári, a kaposvári a lakossági igények kielégítését tekinti fő feladatának. A Kaposvári Építőipari Szövetkezet és a Kiosz kaposvári körzeti csoportja a lakáskarbantartási, • javítási igények kielégítése érdekében Kaposváron a Honvéd u. 49. szám alatt közös munkaielvevő irodát üzemeltet — ezzel is az igények gyors és szakszerű kielégítését szeretné biztosítani. Szükség van arra is, hogy a házilagos építőipari szervezetek (amelyek nagy számú építőipari szakmunkást foglalkoztatnak) álljanak a lakosság szolgálatában. Tovább kell fokozni az ipari félkész termékek előállítását, olyan főleg szakszerelőipari csomagokkal kell ellátni az épitte- töket, amelyeknek fölhasználásával maguk is képesek a kisebb javítások — tapétázás. zárjavítás stb. — elvégzésére. Szabó Gyula * megyei teinaea oeztaly vezetője
