Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-18 / 167. szám

Miskolcon ax MHSZ repülőterén három lelkes pilóta — Bogdándi Tibor, a reptér pa­rancsnoka, valamint Veres Zoltán és Sehalli Bálint — külföldi tervek alapján segédmoto­ros ../.sebrepülőgépet” épített. A kis gépbe egy 250-es MZ-motort szereltek be. Ha sike­rül megszerezniük az alkalmassági bizonyítványt, hamarosan a levegőbe is emelkedhet­nek... _ (MTI-fotó — Herényi László íelv.) A teljesítőképesség felső határén Nyári csúcs a Patyolatnál A balatoni szállodák, üdü­lök és a táborok kiszolgálása A szomszéd rétje Kisördög a szatyorban évről ev.re a Somogy megyei Patyolat Vállalat legnagyobb próbatétele. A mosodában, a felvevőhelyeken és a szállí­tásban dolgozóknak ilyenkor, különösen sok a munkájuk. — A/, ev folyamán havon­ta kilencven tonna ruhát tisztit a kaposvári ' mosoda. Nyáron, csúcsidőben a há­romszáz tonnás teljesítmény sem különlegesség — mond­ja Györfl Károly termelési osztályvezető. — A tavalyi­nai jobb az idő. s a tópart telítettsége nálunk, nninkate- litettséget jelent. Tartani tudjuk a vállalási határidő­ket., s a közületi megrende­léseinket napra készen telje­sítjük A kozuletek nem vá­sárolták több ágyneműt e«t háztartási textíliát, helyette a rövidebb h a táridős. fel- áras tisztítást veszik igény­be olyan tömegesen, hogy az időnként némi zavart okoz. A tavaszi áremelés a la­kossági forgalomban egvhó- napig tíz&zázalékos vissza - esést okozott, de az hamar veget ért, — Szinte a borotvaélen táncolunk — veszi át a szót Kleiner Janos, a mosoda művezetője. — A tóparti üz­letekben nagyon megnőtt az általunk „kisközületi”-nek nevezett forgalom. Ez olyan kis teleteket jelent, amelyek­re nem kötünk szerződést, de a 15—20 kilogrammos cso­magokért ugyanúgy* házhoz kell menni, mint a szerződé­ses kapcsolat esetében. Gondot . okoz az is. hogy a délutanos műszakban a Az előző részben már szó volt arról, hogy a hatvanas években kezdtek kimerülni a gazdasági fejlődés extenzív forrásai, és az évtized má­sodik felében a magas nö­vekedési ütem csökkent Az iparban a termelékenység nem nőit kielégítően, a me­zőgazdasági termelés nem tartott lépést a növekvő szükségletekkel. A gazdaságirányítás rend­szerében már 1953-ban és 1956-ban is végeztek korrek­ciókat, a hatvanas években azonban komolyabb változá­sok igénye merült föl. Meg­élénkültek az elméleti viták, gyakorlati kísérletekbe kezd­tek, 1963—70 között minden­hol új irányítási rendszer bevezetésével próbálkoztak — a változatlan célok haté­konyabb megvalósítása érde­kében. Jugoszláviában 1965-ben tovább korlátozták a köz­ponti gazdaságirányitó szer­vek, hatáskörét, s bővítették a piaci törvények érvénye­sülésének lehetőségét. víaiyomás ingadozása miatt nem mindig lehet folyamato­san dolgozni. Tizenötödike után naponta negyven má­zsával több a kis tétel, s ha valami felborul á termelés­ben. akkor nehéz visszaáll­ni az eredeti programra. A mosodában most körül­belül százait dolgoznak, diá­kok és a baromfifeldolgozó­tól átcsoportosított munká­sok is. A diákok közül sok a visszatérő. Marosvári Györgyire munkaügyi cso­portvezető szerint a fiatalok azért jönnek szívesen a nyá­ri szünidőben, mert itt va­lódi munkát végezhetnek, * ugyanazt a 1i zen három-ötve­nes órákért, kapják, mint a törzsállomány tagjai. A főis­kolások es az egyetemisták azonban az elhúzódó vizsga- időszak es a nyári gyakor­latok miatt ritkán vállalnak munkát a Patyolatnál, pedig szükség lenne tájuk, a' ti­zennyolc evesriel fiatalab­bak ugyanis nem oszthatok be az éjszaka» műszakba. A hattyú címkés, zart te­herautók állandóan rakod­nak a Patyolat Mező Imre utcai központjában Kaposvá­ron. Hét kocsi hozza-viszi a ruhát, Varga Ferenc, az egyik legrégibb gépkocsive­zető úgy mondja, hogy ná­luk nem jó az ötvenszázalé­kos gepkocsikrhasználas. A sok kézbesítendő ruha es a tisztításra váró szennyes szi- -gorú útvonalterv összeállítá­sát követeli minden gépko­csi vezel ótól. Nyáron az. egész, n legyéből negyszizná 1 több helyről gyűjtik össze a mosnivalót. A szállításban, a Az NDK-ban az 1964-ben bevezetett új rendszer foko­zott hangsúlyt helyezett a távlati, népgazdasági terve­zésre, amely a rövidebb tá­vú, konkrétabb tervek alap­jául szolgál. Az önálló ter­vező tevékenységet végző nagy ipari egyesülések (VVB-k) munkáját a közpon­ti állami tervezés hangolja össze. Az üzémi demokrácia szélesítése érdekében terme­lési bizottságokat hoztak lét­re. Bulgáriában az 1966—69 között életbe léptetett új mechanizmus alapvető ele­mei a koncentrált termelési egységek — az ipari gazda­sági egyesülések, az agrár­ipari komplexumok és a tu­domány, a termelés hatéko­nyabb integrációját megvaló­sítani kívánó kutató- és fej­lesztőközpontok. Romániában részenként próbálták korszerűsíteni az egyes ágazatok irányítását, a nagy fokú központosítás azonban változatlanul meg­maradt. A vállalatok ás a minisztériumok között nem sikerült egyértelmű viszonyo­kat kialakítani. A meghozott, de végre nem hajtott intéz­kedések megvalósítására, a gazdasági-társadalmi szer­vere# egysege# irányítására felvevőhelyeken és a moso­dában mandennek óramű- pontossággal keli mennie. Júliusban—augusztusban a déli parton megfordulók ki­lencven százaléka > a kapos­vári Patyolatnál mosott és ■keményített ágyneműben al­szik. A termelésben és a szállí­tásban dolgozókkal beszélve úgy hat, hogy a mosoda ei­erte teljesítőképességének felső határát. Ezt a véleke­désemet megerősíti Rorovsz- ky Vilmos igazgató is. — Ilyenkor, a főszezon alatt derül ki — mondja — korábbi beruházásaink „alul­méretezet tsége”. Kicsik az atvevöhelyek, kicsi a tároló­tér, s’ ez sokszor idegeske­dést. ellenerzest vált ki az/ ügyfelek körében. El keli azt is mondani, hogy a sze­zon forgalmat nem lehet el­osztani egész evre; az üzem kihasználtsága most kilenc­vennyolc százalékos. Pilla­natnyilag minden berendezé­sünk üzemképes. A VI. ötéves tend üzemi re­konstrukciónkat a Somogy megyei Tanács jelentős ősz- szeggel. mintegy 25 púlüó forinttal támogatja majd szolgáltatásfejlesztési alap­jából. A nyári csúcs eltart szep­tember végéig is, mert az üdülési szezon után meg egyszer beadják hozzájuk tisztítani 9, ruhát. A korsze- ifísíte«; sokat, jelentene, mert a nyár vegére nagyon elfá­radnak az emberek a moso­dában. 1972-ben párthatározat alap­ján a minisztertanács mellé rendelt önálló szervet hoztak létre. Csehszlovákiában 1965— 66-ban szintén hozzákezdtek a gazdaságirányítási rend­szer átalakításához, de a ki­bontakozó politikai válság miatt ellentmondásos, átgon­dolatlan intézkedések szület­tek. Lengyelországban — bár a lengyel közgazdászok a re­formok elméleti kidolgozásá­ban elen jártak — a beve­zetett intézkedések nem ké­peztek egységes koncepciót, számos fontos társadalmi- gazdasági jelenséget figyel­men kívül hagytak. Legátfogóbbnak a ma­gyarországi 1968-as új gaz­dasági mechanizmus tekint­hető. A gazdasági reform ki­dolgozásakor megfogalmazó­dott, hogy a direkt irányí­tás. a terv-lebontás rendszere alkalmas arra. hugv a gaz­dasági erőforrásokat kon­centrálja es az iparfejlesz­tés meghatározott irányaiban szelektíven újraelossza. Ugyanakkor a gazdaságirá­nyítási rendszer nem ösztö­nöz eléggé az erőforrásokkal való takarékossagra, a rugal­mas gazdálkodási tevékeny­ségre, s nem #U elegendő A panelprogram kezdeten viccek járlak arról, hogy a hazánkban turistáskodó kül­földit elviszik négy-öt va­rosba és ő azt hiszi, hogy mindvégig ugyanazon a he­lyen volt. Okkal berzenked­tünk a formaruhába öltöz­tetett városok láttán, s még ma is nehéz e betegségből kigyógyuló települések utó­kezelése. Mindezt fölemlegetve nem a legnagyobb örömmel kons­tatáltuk legutóbb Vácon jár­va, hogy megláttuk a ka­posvári Zselic áruházat — azaz a váci Naszályt. Vásá­rolni ugyan nem szándékoz­tunk. de mégis beleptünk a — számunkra — „negatív idegenforgalmi látványos­ság” kapuján. (Mint ahogy a Kaposváron járó váciak is valószínűleg hasonlóan ve­gyes érzelmekkel nézik a mi Zselicünket.) Odabent azután kellemes büszkeséggel állapítottuk meg, hogy az egyenáruház- ban eléggé rendetlen kép fo­megbízható információt a tervezés számára. Ezért szük­séges a gazdaság indirekt irányítási rendszerére való áttérés; ez fokozottan tá­maszkodik az áru- és pénz- viszonyokra, s a tervezést olyan gazdasági feltételrend­szer kialakításával kapcsol­ja össze, amely a piaci auto­matizmusok működtetése révén egyrészt szolgálja a tervezés céljait, másrészt orientálja, gazdaságos tevé­kenységre készteti a gazdál­kodó egységeket. Az 1968-ban bevezetett re­form rövid idő alatt igazol­ta életképességét, ugyanak­kor azonban gazdasági es társadalmi ellentmondásokra is vezetett. Például a meg­növekedett vállalati önálló­ság az atalános túlkereslet viszonyai között jelentős vál­lalati fölhalmozást, beruhá­zási túlfűtöttséget eredmé­nyezett, s ez kihívta a köz­ponti szervek recentralizá- ciós eszközeinek alkalmazá­sát, az adminisztratív kor­látozások bevezetését. Ugyanakkor az áru- és pénz­viszonyok szabadabb mozgá­sa a korábbinál érezhetőb­ben jelenítette meg a társa­dalmi egyenlőtlenségeket, s ez ütközött a dolgozók egyenlőségre orientált érték­rendszerevei. A gazdasági es társadalmi ellentmondásig; a 7(l-es évek elején a reform lefékeződését hoztak, a ko­rábban kedvező vitaggazda- sagi helyzet megváltozása, a belső gazdasági helyzet ala­kulása világossá tette, hogy a magyar gazdaság alkal­mgzkadóJúépeatog«» rugjú­gadott. a kaposvári „testvér” földszintje jóval hivogatóbb, kellemesebb. — Az emelet is más, .mint az itteni, ám a színvonal hasonló — mond­tuk fölerve. Egv győzelem, egy döntetlen. Még mindig Kaposvár vezet. NDK-napok — ezt hirdet­te egy plakat. Gondoltuk, hogy a Zselichez hasonló körülmények között,.itt-ott a polcokon., valamint egy ki­csi helyen löbbe-kevésbé összerendezve találunk majd nehány NDK-beli árut. ami­re nincs szükségünk és egyébként is kapható. De nem! A Naszály Áruház egyik osztályát kiürítették, s oda költözött a részleg Az akció koncentrált * támadás volt a vevők pénztárcája el­len. Jó árubemutató, jó rek­lám, kényelmes vásárlás... Az NDK-hét valóban az volt, aminek hirdették. Egy győzelem, egy döntet­len, egy vereség. Hátra arc! Hátha a következő meccset is elveszítjük, aztan irigyel­hetjük a váciakat... mássága, hatékonysága nem kielégítő. A tudományos elemzések kimutatták, hogy a piaci mechanizmusok nem kielégítő irányító funkciója jelentős mértékben azzal függ össze, hogy a vállala­tok képesek függetleníteni magúkat ezek hatásától, ké­pesek kijárni a központi in­tézményekben az egyedi tá­mogatásokat. Világossá vált tehát, hogy a gazdasági reform haté­konyságának érvényesítése elválaszthatatlan a társada­lomirányítási rendszer re­formjától, az ágazati irá­nyítás szerepének újraérté­kelésétől stb. Az is egyér­telműen kiderült, hogy az áru- és pénzviszonyok sza­badabb mozgása elsősorban nem egy korábban nem lé­tező társadalmi egyenlőtlen­ség! rendszert hozott létre, hanem láthatóvá tette a ma­gyar .társadalom objektíve meglevő egyenlötlenségi vi­szonyainak egy részét. Az is világossá vált, hogy a társadalmi egyenlőtlenség bizonyos mértéke szükséges a teljesítményre orientált te­vékenység érvényesüléséhez, a piaci igények jobb kielé­gítéséhez. Összegezve: a het­venes evek végén és a nyolcvanas évek elején a politikai döntésekben is ér­vényesült az a fölismerés, hogy a gazdaság hatékonyabb működése nem a reform te­vékenység korlátozását, ha­nem kiszélesítését teszi szük­ségessé. Molnár Tamás IFolyiatjukJ Szerencsére ott nem e/. a kívülről uniformizált holt » legfőbb idegenforgalmi eél, abbahagytuk a hasonlitga- tást. Különben is: félre a fogyasztói szemlélettel! El­végre nyaralunk. Félre /egé­szén addig, amíg müemlek- nézegetés közben bele nem botlunk az egyik váci ABC- .aruhazba, amely majdnem akkora, mint a kaposvári hasonlók együttvéve. De meg ezután is sikerült elhessen­teni a kisördögöt, amely az­zal kísért, hogy bevásarló- eekkerünkön keresztül néz­zük a világot. A nyaralásnak vége. S új­ra itt. a krampuszocska. Mert naponta boltba kell járni... Vác meg félakkora, mint Kaposvár..! És nem is me­gyeszékhely... Mondják: a szomszéd rét­jét mindig zöldebbnek lat­juk. De mi van akkor, ha valóban zöldebb? No, .meg Vác nem is szomszéd Csak, egy kisváros. kínáltak velőborsót. De ahogy egy héttel ezelőtt, en­nek Is változatlanul, húsz forint az ára. Lehet, hogy az uborkások később „adták alább is”, de reggel még 6— 8 forintot kértek az eltenni- valóért. A testes saláta — és a kovászolni való uborka ára 4—5 forint volt. Az újburgonya is tartja 7—8 forintos árát. És nem tudta becsapni az eladót az a vevő sem, aki azzal lé­pett tovább; „Amott ötért adjak”. A válasz tömör volt: „Vegye meg ott!”... A „gyümölcsfronton”, ural­kodott a málna, az 'őszi- meg a sárgabarack. A málna li­terje 12—13 forint volt. Az ország más piacaihoz mérten a barackfélék nálunk vi­szonylag olcsók, az extra mé­retűtől a lekvárnak valóig mhiden megtalálható. Az őszibarackért 16—18—20 fo­rintot kértek, a sárga 12— 14. A baromfipiacon egy pár közepes nagyságú tyúk 160— 180 forint. Bent, a csarnok­ban — levágva, tisztítva — százért adták. A tojás 1,80— 1,90 — az ország többi pia­cához hasonlóan. Egyedül Szegeden olcsóbb: 1,50. Igen nagy volt a kínálat gombából, de itt is tovább­lépett az érdeklődő a var­gánya 80 forintos ára halla­tán ... A galambjáért és a nyúlgombáért 40-et kértek, a csibegomba literjét 20-ért unszolták. V . . M. A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG BARCSI HAJÓZÁSI ÜZEME felvételre keres uszály­kormányosokat és matrózokat Jelentkezés személyesen az üzemvezetőnél. _____________■ (20277Ó C s. L. I,. P. PIACI KÖRKÉP Gazdag kínálat, mérsékelt kereslet A nyaralási csúcs jól ér­zékelhető a kaposvári heti­piacon is. A harmatos, szép portékát kínáló árusok „ut­cám” tegnap reggel hét óra­kor viszonylag gyér volt a forgalom. Az árusok igye­keztek . megnyerni a. mar továbblépőt is, mondván: „Ne menjen el! Mennyiért vinne belőle?1.”... Pedig hát igazi nyári piac volt a tegnapi. Nem hiányoz­tak az újdonságok sem. Meg­jelent a fejtett bab: a szép tarka szemek fel literjéért 12—14 forintot kértek. Jó néhányat! elhozták csemege kukoricájuk első termését is, 2—3,50 közötti árat remélve érte. Többfelé is árultak nyá­ri körtét, 10—12—14 forint­ért. Áruban volt újdonság, az árakra azonban ez már nem volt jellemző. A paradicsom­ért változatlanul 22—30 fo­rintot kértek. Ugyanennyi Kecskeméten és Komlón is; olcsóságban .viszont Szeged vezet — 18 Eorinttal. Érthe tő hát, hogy Gsincsinél sor állt a 12 forintos paradi­csomért és a tízforintos pap­rikáért. Nehezen enged a paprika a 28-ból! Igaz, akadt mesé­be illő is (3Ö-ért) és lecsó­nak való csenevészecske is (18—20 forintért). Jó néhány zöldségféle tart­ja még magát a „tízes szám- rendszerhez”. Tíz forint volt a zöldbab is. Húsz forintot kértek viszont a patyolatos karfiol kilójáért, 12 volt a nyári fejes káposzta. Többen A gazdaságirányítás és a szocialista integráció

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom