Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-18 / 167. szám

Brezsnyev— Karmai találkozó . Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa « Elnökségének elnöke pénte­ken a Krim-félszigeten ta­lálkozott Babrak Karmallal, az Afganisztáni Népi De­mokratikus Párt KB főtitká­rával, afgán államfővel, aki a Szovjetunióban tölti sza­badságát. Leonyid Brezsnyev értéke­lése szerint a nemzetközi helyzet bonyolultabbá válá­sának elsősorban az impe­rialista, különösen az ame­rikai imperialista körök te­vékenysége az oka. E körök kalandor cselekedeteikkel próbálják aláaknázni az enyhülési folyamatot és szí­tani a fegyverkezési hajszát. A szovjet államfő egyebek között utalt a Perzsa-öböl térsége helyzetének rendezé­sével kapcsolatban az SZKP XXVI. 'kongresszusán tett szovjet javaslatok realitásá­ra és életképességére. Babrak Kanmai beszámolt az áprilisi forradalom ered­ményeiről. a nemrég alakult Afgán Nemzeti Hazafias Front tevékenységéről, vala­mint az afgán fegyveres erőknek a külföldről beszi­várgó banditák elleni sikeres harcáról. Babrak ‘Karmai megállapította, hogy a füg­getlen afgán állam mind jobban megerősíti a nemzet­közi porondon elfoglalt pozí­cióit. Babrak Karmái leszö­gezte: az. afgán nép vissza­ver minden olyan próbálko­zást, amely a régi. leudalis- ta rendszer visszaállítását cé­lozza. Leonyid Brezsnyev és Babrak Karmai áttekintették az, afganisztáni helyzet nem­zetközi vonatkozásait, s meg­állapították: az imperialista országok es a hegemonista erők beavatkozása miatt, az Afgnisztánnal kapcsolatos problémák politikai rendezé­se érdemben még nem kez­dődhetett meg. Ugyanakkor a rendezés lehetséges, s eh­hez jó alapot szolgálhatnak a Szovjetunió és az Afgán Demokratikus Köztársaság már ismeretes javaslatai. A két államfő elégedetten szólt a két ország barátsá­gának. együttműködésének és internacionalista szolida­ritásának erősödéséről, amely mindkét nép javát, valamint a térség békéjét és bizton­sagát szolgálja. * * • Gustáv Busák, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság el­nöke pénteken az SZKP Központi Bizottságának meghívására üdülésre a Szovjetunióba érkezett. Az IRA nem enged A Nemzetközi Vöröskereszt Észak-írországiban tartózko­dó háromtagú küldöttsége pénteken ismét ellátogatott a Belfast melletti Maze bör­tönbe, ahol nyolc bebörtön­zött IRA-tag tart önkéntes éhségsztrájkot. A sztrájko­lok politikai foglyoknak ki­járó bánásmódot követelnek a brit kormánytól az észak-írországi börtönökben fogva tartott IRA-tagok szá­mára. A brit kormány minded­dig elutasította az IRA-tagok követeléseit, x az éhezők sem voltak hajlandók arra. hogy közvetlen tárgyalásokba bo­csátkozzanak a londoni kor­mánnyal. IRA-körökben. egyébként egyre inkább ké­telkednek a Vöröskereszt közvetítési kísérletének si­kerében. E körökben azt hangsúlyozzák, hogy igen gyors lépesre lenne szükség, hiszen a nyolc éhező közül kettőnek válságosra fordult az állapota. Az 57 napja éhező Kieran Doherty már alig lát, csökkent, a hallóké­pessége. állandó fejfájások kínozzák és az 56 napja ehező Kevin Lynch is igen rossz állapotban van. Do­herty esetleges halála kíno­san érintené Írország' új Kínai provokáció- A VNA jelentése szerint kínai diverziós csoportok — a július 6. és 15. közötti idő­szakban — többször behatol­tak a vietnami határménfi tartományok területére, kí­nai hadihajók pedig megsér­tették a Vietnami Szocialista Köztársaság területi vizeit. Csupán Lang Son tartomány területére több mint. 700 tü­zérségi lövedéket lőttek ki. A kínai diverziós csoportok fosztogattak, elaknásították az utakat Cao Bang és Ho­ang Lien Son tartományban, és a főieteken dolgozó pa­rasztokra lőttek. A támadás­nak áldozatai vannak a bé­kés lakosság körében.- A vietnami határőrök Ha­tározottan visszaverték a tá­madást. SOMOGYI NÉPLAP kormányát is. A/. IRA-tagot ugyanis beválasztották kép­viselőnek a duplini parla­mentbe. Ha Doherty meghal, és a megüresedő mandátu­mot az ellenzék szerezné meg. veszélybe kerülne Gar­ret Fitzgerald,,, miniksterglnök törékeny parlamenti többsé­ge. Fitzgerald ezért azzal próbálkozik, hogy rábírja a brit kormányt, tegyen vala­mint Doherty halaiénak meg­akadályozására. Az éhseg- sztrájkoló IRA-tagok íror­szági hívei egyébként beje­lentettek: szombaton a dub­lini brit nagykövetség előtt tömegtüntetést rendeznek. Az IRA ideiglenes szár­nyának fegyveresei csütör­tök este Belfasttól 96 kiló­mét et-rel délnyugatra, Cross- maglen határváros közelében tűzharcot vívtak a brit ka­tonaság egyik előőrsével. A harcban egy brit tizedé# életveszélyesen, két -másik katona könnyebben megse­besült. A tizedes pen teken. belehalt sérüléseibe. A tőkés világ- csúcsain fo­lyó politikai-stratégiai viták talán legfontosabb gyújtó­pontja továbbra is az úgyne­vezett „eurorakéták" ügye. Ezeket a rakétákat az ame- . ni kai ak . N yuga t - Európa sza - mos országában 1983-ig akarják rendszerbe állítani, a NATO 1979 végén hozott, úgynevezett „kettős határo­zatának” szellemében. E „kettős határozat” abból a feltételezésből indult ki, hogy az európai kontinens hatá­rain belül a Szovjetunió a maga közép hatósugarú raké­táinak rendszerbe állításával fölénybe került és ezt csak úgy lehet helyrebillenteni, ha a középhatósugarú raké­ták teljesen új generációját alkotó, a Szovjetunió létfon­tosságú célpontjaira irányí­tott rakétákat helyeznek el a NATO egyes országaiban —y de mindenek előli, a stra­tégiailag döntő pozícióban levő Nyugat-Nemei ország­ban. Fölény vagy egyensúly? Ezt ,. u tóf egy v er kezesnek ” neveztek el. Magát a NATO- döntest azért hívják „ket­tős hataroaatv-aak, martaaa.« Izraeli támadások Libanon ellen Földön, vízen, levegőben Tegnap délelőtt Izrael újabb súlyos agressziót haj­tott végre Libanon ellen a szárazföldről, a levegőből és a tenger felől: tizenkét izraeli, Phantom és F—15-ös harci gép több hullámban bombázta Bejrut nyugati ne­gyedét, amely a hazafias erők ellenőrzés« alatt. áll. Ott működnek a palesztinai ellenállási mozgalom irodái \ is. Bombák hullottak egy Bejrutban levő palesztin menekülttáborrá. valamint egy másik, a főváros köze­lében fekvő palesztin tábor­ra is. A főváros nyugati negye­dének nagy része lángokban áll. Egyelőre nincs pontos adat a támadás áldozatai­nak számáról, de bizonyosra vehető, hogy a bombázás­nak sok polgári halottja és sebesültje van. A WAFA palesztin hírügynökség je­lentése szerint a hazafias nemzeti mozgalom és - pa- . leszűrt egysegek légvédelmi üteget az egyik támadó gé­pet lelőtték, Izraelben vi­szont azt közölték, hogy ..valamennyi gép sértetlenül tért vissza támaszpontjára”. Egyes hírek szerint a harc­ba bekapcsolódott az arab- közi békefenntartó erők ke­retében Libanonban állomá­sozó sztriai egységek lég­védelme is. Izraeli repülő­gépek legutóbb 1978-ban bombázták Bejrútot. Bejrut bombázásával csak- • nem egyidőben izraeli tüzér­ség ágvúzta a dél-libanoni Szidon és Tyr kikötővároso­kat, valamint Nabatijeht és környékét, mig a tenger fe­löl naszádokról tartották tűz alatt a Szidon és Tyr kö­zötti . partszakaszt. A lövedé­kek felgyújtották a Szidon közelében levő olajfinomító több tartályát is. Magaban I Szidonban is több helyütt keletkezett tűz. és ott is vari­nak halottak es sebesültek. Az IPS hírügynökség pa­lesztin forrásokból arról ér­tesült. hogy a csütörtöki és a péntek reggeli ágyúzás kö­vetkeztében rombadőlt a dél-libanoni Litani, Zahrani es Hasbani folyok fölött át­ívelő hat híd. Bég in izraeli ügyvezető miniszterelnök és hadügy­miniszter rögtön a Bejrut elleni támadás után nyilat­kozatot tett közzé, hogy ele­jét vegye a több libanoni békés polgár halálát okozó bombázás miatti bírálatok­nak. Ebben azzal- a képte­len váddal hozakodott elő, hogy a PFSZ tehet róla, ha a palesztinai mozgalom el­leni izraeli intóhad,járat so­rán libanánlakinak is meg kell halniuk. Azt állította, hogy az izraeli támadások „mindig palesztin katonai célpontokra irányulnák”. Ha pedig ezeket a palesztinok „sűrűn lakott polgári ne­gyedekben építik ki, őket terheli a felelősség, hogy a bombák egy része libanoniak lakóházéira hullik”. Még a legújabb agresszív akció előtt Bejrutban meg­bízható forrásbó^ olyan hí­rek terjedtek el, hogy Szar- kisz elnök még a nap folya­mán kérni fogja a Biztonsá­gi Tanács összehívását. A Bejirút és Dél-Libánon ellen intézett pénteki izraeli légitámadásoknak, eddig 123 hatottjuk és mintegy 500 sebesültj ük van — jelentet­te a WAFA palesztin nir- ügvnökség. Ami Bejrútot il­leti: az izraeli hadsereg 1974 óla első ízben inem csupán a palesztinok libanoni hao- állásait és táborait támad­ta. hanem bejrúti főhadiszál­lásait is. A jelentések sze­rint lebombázták azokat az épületeket, amelyek részint az el-Fatah, részint a De­mokratikus Front Palesztina Felszabadításáért elnevezé­sű szervezet parancsnoksá­gának adtak otthont. Ezt az értesülést Tel Avivban is megerősítették. Mint Mor- dechai Zippori izraeli had­ügyminiszter-helyettes rá­diónyilatkozatban közölte, az izraeli hadsereg elhatározta, hogy „levágja” a palesztin ellenállás „fejét, márpedig a fej Bejrútban található”. Az izraeli légitámadások súlyos helyzetet teremtettek egész Libanon számára. A Reuter brit hírügvnoK- seg értesülése szerint Eliasz- Szárkisz libanoni elnök pén­teken megbeszélést folytatott a Szovjetunió és az Egyesült Államok bejrúti nagyköveté­vel. Philip Habib, az ame­rikai elnök közel-ikeleti kü- lönmegbízottja közben egye­lőre Szaúd-Arábiában ma­rad: péntekre tervezett da­maszkuszi látogatását indok­lás nélkül szombatra halasz­tották. Kairóban az egyiptomi külügyminisztérium, szóvi­vője mint „a válságot elmé- ly.,ő és a békét akadályo­zó” fejleményt ítélte, el az újabb izraeli agressziót. Ugyanakkor szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy „az összes feleknek távol kell tartamok magukat Li­banontól”. Egyiptom — Iz­rael egyetlen barátja az arab világban — a múltban ismételten megbélyegzett minden külső beavatkozást Libanon belügyeibe — így a Szíriái békefenntartó erők jelenlétét is. A Vatikán félhivatalos lapja, az Osservatore Romano pénteki délutáni kiadásában ugyancsak elítélte „a libano­ni konfliktus kiterjedését., és az izraeli légitámadásokat”. Vita az eurorakétákról vakban , némi engedményt tett a mind kiterjedtebb el­lenzéki mozgalmak nyomá<- sával küzdő nyugat-európai kormányok óhajának. Esze­rint. nemcsak az említett „utófelfegyverzést” kell, vég­rehajtani — hanem rakéta­tárgyalásokat is kell foly­tatni a Szovjetunióval. A kettős határozaton belül azonban a hangsúly egyér­telműen a felfegyverzésen, és nem a tárgyalásokon, a leszerelésen van. Nyilvánvaló, hogy itt a vita voltaképpen a kiinduló álláspont körül folyik. A Szovjetunió már többször es joggal hangoztatta, hogy Európa stratégiai körzetében nem szovjet rakétafölény, hanem egyensúly uralkodik. A nyugat-európai célpontok elérésére képes. Nyugaton „SS—20” névvel jelölt szov­jet középhatósugarú raké­tákkal szemben ott állnak a szovjet, célpontok elérésére alkalmas angol és francia rakéták, továbbá az ameri­kai a tóm-tengerárait jarokon elhelyezett nagy hatósugarú rakéták. Közvetve az egyen­súly létére vonatkozó szov­jet álláspontot igazolta, hogy a kozepha tósu garú rakéták M az európai szovjet „raké­tafölény” állítólagos problé­máját maguk az amerikaiak is csak azután fedezték fel, hogy a Reagan-adminisztrá- ció félretolta a SALT-szerző- dést és egyértelműen a nagy­szabású ra két af elf egy vér­zésre koncentrálja minden erőfeszítését. Szovjet javaslatok Az amerikai hidegháborús, nyomás következtében a nyugat-európai kormányok politikai álláspontja is jobb­ra tolódott. Ma tagadhatat­lanul a nyugat-európai hely­zet realitásaihoz tartozik, hogv különböző hangvétellel ugyan, de a legfontosabb európai hatalmak kormányai elismerik az. „utófegyverke­zés” szükségességét. A NATO nem kiegyensúlyozott „kettős határozatának" alap­ján állanak. Magyarán: előbb állítsák rendszerbe Nyűge t-Európá ban az. .új amerikai középhatósugarú rakétákat, s utána — talán — megkezdődhetnek a tár­gyalások a Szovjetunióval. A Szovjetunió a maga ré- szérről tudomásul vette a nyugat-európai országok po­litikájának ezt a megmerne ­védéséi — és arra nem me­revséggel, hanem rendkívül hajlékony, a tényleges hely­zetet figyelembe véve javas­latokkal reagált. A szovjet javaslatokat Brezsnyev két szakaszban tette meg. Az első fázisban, még február­ban hangoztatta: az Egyesült Államoknak fel kell hagynia a középhatótáyolságú raké­ták európai telepítésének előkészületeivel. Ebben az esetben a Szovjetunió sem állít rendszerbe több közép­hatótávolságú rakétát, így nvugodt légkörben lehet folytatni a megbeszéléseket. Ezt a moratórium-ajánla­tot mind az Egyesült Álla­mok, mind a nyugat-európai kormányok elutasították. Közben azonban Nyugat- Európában (mindenekelőtt az NSZK-ban és az ott kor-' mányzó szociáldemokrata párton belül) egyre heve­sebb bírálatok hangzottak el a washingtoni nyomásra el­foglalt merev álláspontok és a vak fegyverkezési kurzus ellen. Ebben a helyzetben került sor Brandt, az SPD elnökének moszkvai útjára. A szovjet fővárosból haza­terve Brandt — Brezsnv ev­vel folytatott megbeszélései alapján — a szovjet morató­rium-javaslat második, fino­mított változatát tolmácsolta. Eszerint a Szovjetunió nem követeli, hogy az USA abba­hagyja az Európának szánt Zsákutca Bár javaslatokban, elkép­zelésekben és álláspontokban nem mutatkozott hiány, az ENSZ égisze alatt össze hi­vott úgynevezett nemzetközi Kambodzsa-konJ erencia lát­ványosan zátonyra futott. Az Egyesült Államok és Kova minden befolyását latba. vet­ve vérmes reményeket táp­lált ugyan iránta, de a vi­lágszervezet tagállamainak mégis alig a fele vett részt az eszmecseréken. Már önmagában ez is zsákutca mindazok számára, akik a fennálló Phnom- Penh-i rendszer törvényes­ségét elvitatták, s a népirtó Pol-Pot rezsim védelmére keltek. Különösen fájó szá­mukra, hogy a fejlődő or­szágok, a harmadik világ tüntetett távollétével, így is kifejezésre juttatva vélemé­nyét az imperialista erők be­avatkozási próbálkozásáról. A szocialista országok mindenekelőtt Szovjetunió és Vietnam — jő előre leszö­gezték: semmiféle ,,rendezési javaslatról" nem haj ondónk tárgyalni egy olyan értekez­leten, amelyre a népi Kam­bodzsa képviselőit meg sem hívták, s a sokat szenvedett ország törvényes képviseletét a dzsungelekbe visszaszorított bandák néhány vezérg látja el. Vietnam állandó E NSZ- képviselöje a hét közepén újból, hangsúlyozta: országa illegálisnak tartja a konfe­renciát, s ,bármilyen döntést is hoznak a résztvevők, Ha- noi azt érvénytelennek te­kinti. Egyben megismételte a három indokínai ország: Vietnam, Laosz és Kambod­zsa korábbi javaslatát, mi­szerint a békés rendezés el­ső lépcsőiéként regionális értekezletet tartsanak a prob­lémák tisztázására. Annak­idején ezt az elképzelést va­lamennyi ASF.AN-ország tu­domására hozták. Az „ötök" azonban máig sem adtak rá választ. Az ENSZ-ben pedig még mindig a polpotista klikk foglalja el Kambodzsa helyét, holott a népi forra­dalom — vietnanii katonai segítséggel — szétzúzta a több mint kétmillió ember legyilkolásában bűnös egy­kori rezsimet. Végül érdemes megjegyez­ni, hogy Sziltanuk herceg, volt államfő is indítvánnyal fordult a tanácskozáshoz. Ebben Kambodzsa teljes semlegesítésé melleit szállt síkra. Ugyanakkor korábbi véleményét föladva hangoz­tatta: a mostani értekezletet helyteleníti, mert az „csak megkeményíti az- ellenfelek, álláspontját’’ anélkül, hogy megoldással kecsegtetne. Az eddigi fejlemények is­meretében, minősítése talá­lónak látszik. Gy. D. új középhatósugarú rakéták gyártását, vagy a rendszerbe állítás technológiai előkészü­leteit. Mindössze azt igény­li, hogy a tárgyalások ide­jén egyik fél se telepítsen újabb rakétákat. A NATO nem enged * A jelenlegi világhelyzet realitásához tartozik azon­ban, hogy — legalábbis egyelőre — az amerikai nyo­más és az utóbbi évben ki­fejlődött hidegháborús- refle­xek együttes hatására ma­guk a NATO-kormányok még „tartják a frontot”. A konzervatív angol kormány egyértelműen elutasítja a szovjet javaslatokat. Schmidt nyugatnémet kancellár (anélkül, hogy nyíltan ellent­mondott volna Brandtnak), r kijelentette: továbbra is ra­gaszkodik a z utófegyverke- zéshez és a NATO kettős határozatának eredeti érté­keléséhez. A vitába beleszólt Mitterrand is, aki bonni lá­togatása során vendéglátójá­nál élesebb hangot ütött meg. Ezzel „oldaltámogatást” nyújtott a maga, pillanatnyi­lag erős pozíciójából a pár­ton belüli baloldal által egy­re jobban szorongatott Schmidt számára. / Az eurorakéták vitája te­hát tovább folyik. S egyelőre a NATO-határozat állja az erősödő politikai ostromát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom